Fórum: Érdekes fizika feladatok

igen, ha az üregekkel lehet trükközni, akkor a leejtős módszer sem biztos, hogy mindig jó.

A rézgömb biztosan üreges, és ha az üreg gömb alakú, akkor az üreg sugara legalább 0.88-szorose a golyó sugarának. A nagyjából közepe azt jelenti, hogy mindenképp találjuk el a fúrással az üreget. Ez nem nehéz, elég csak kézzel nagyjából sugárirányba beállítani a fúrót. Tegnap nem gondoltam bele rendesen, és valamiért azt hittem, sokkal kisebb is lehet az üreg.

Persze lehet a golyó olyan trükkösen öntve, hogy az üreg nem gömb alakú, vagy esetleg több, nem összefüggő üreg is van benne, ez pedig megnehezíti a dolgunkat.

"a gömbökbe vékony lyukat fúrunk, nagyjából a közepén keresztül"

Nagyjából hol van a közepe? És pontosan? Talán egyszerűbb, ha a gömböt tetszőleges felületi pontban sugár irányban fúrjuk :)

Ha fúrod, akkor látod a forgácsot, melynek színe alapján egyből tudod, hogy melyik gömb az.

Üssük meg egy homogén, kemény tárggyal mindkét gömböt. A rézgömb hangja szebb, gazdagabb lesz, mint az alumíniumé.

Szerintem a hőtágulásos módszer nem biztos, hogy kivitelezhető. A sütővel legfeljebb mondjuk 300 K-nel tudod növelni a golyók hőmérsékletét, ettől pedig az alumínium golyó átmérője is kevesebb, mint egy századrészével nő meg. Nagy és elég pontosan gömb alakú golyók kellenek ahhoz, hogy egyértelmű legyen a különbség.

Még számolni se kell.

A hőtágulási együtthatóik eléggé eltérnek 1,4-szerese az egyik a másiknak. Fel kell melegíteni mindkettőt(pl sütőben), aztán egymás mellé le kell tenni őket, és egy pontos vízmértéket rájuk rakni.

Vagy rátesszük mindkettőt egy leejtőre, aztán számolunk.

Az alumínium fele akkor sűrűségű, mint a tisztességes fémek. A rézből készüt gömb ezért biztosan nagyon üreges, vékonyabb a fala, mint az alumíniumból készült gömbnek.

Egy lehetőség, hogy a gömbökbe vékony lyukat fúrunk, nagyjából a közepén keresztül. (Egy fúrógép és egy fém fúró nem számít laboratóriumi segédeszköznek, hanem csak háztartásinak, ugye?) Ha szerencsénk van, akkor már fúrás közben észrevehetjük, hogy az üreges részen átesik a fúró, ebből becsülhetjük a fal vastagságát. Ha nincs szerencsénk, akkor egy injekciós tűt bedugunk a lyukon, és egy fecskendő segítségével vizet töltünk a gömbök belsejébe. Amelyik gömbbe több víz fér, az a rézből készült gömb.

Két üreges gömb van előtted, tökéletesen egyforma a tömegük és a külső átmérőjük. Az egyik alumíniumból van, a másik rézből. Egyformára vannak festve, a külsejük alapján tehát nem lehet megkülönböztetni őket. Találj ki valamilyen egyszerű eljárást, hogy a festék levakarása és bármilyen laboratóriumi segédeszköz nélkül megállapíthasd, melyik készült alumíniumból és melyik rézből!

Lehet, hogy volt már, de nem találta a kereső, így feltettem.

A rugó akkor van a legjobban megnyújtva, illetve összenyomva, amikor a két végén lévő testek egyforma sebességgel mozognak. Innentől lendület- és energiamegmaradásből megvan a rugó legnagyobb összenyomódása illetve széthúzódása, ami az amplitúdó. Ekkor nem kell vonatkoztatási rendszert váltani. A periódusidőhöz viszont valóban érdemes a tkp-hez rögzíteni, ekkor olyan, mintha egyetlen testet az egyik végén rögzített 2D rugóállandójú rugó rezgetne.

Az ütközés pillanatától (t0) a rendszer tömegközéppontja (tk) a rugó közepe, lendületmegmaradásból ennek sebessége számolható (v/8).

Az t0-kor az összetapadt két kiskocsi sebessége v/4, a tk-hoz képest v/8. Ez a rugózó test legnagyobb sebessége, ...

11-ediket végzett gimnazista vagyok. Én a következő feladattal találkoztam, és fogalmam sincs, hogy hogyan kellene hozzákezdeni. Tudna valaki segíteni?

Vízszintes légpárnás sínen egy 3m és egy 4m tömegű kiskocsi nyugszik, amelyet egy L hosszúságú D direkciós erejű, elhanyagolható tömegű csavarrugó köt össze. Egy m tömegű kiskocsi v sebességgel szalad a 3m tömegű kiskocsinak (a 3m és a 4m tömegű kocsi, valamint a rugó által meghatározott egyenesben) és hozzátapad. Határozzuk meg a két kocsi között lévő rugó mozgásának amplitudóját és periódusidejét! (A rugó deformációjának terjedési sebessége sokkal nagyobb, mint v. A rugó mindvégig egyenes marad. Adatok: m=0.5kg, D=400N/m, v=4m/s)

Egy érdekes optikai kísérlet. 1976-ban volt az Fiz.OKTV 3. fordulójában. A lencse előtt lévő kristály forgatható keretben van. Forgatva az ernyőn változnak a színek... Magyarázzuk meg a jelenséget!

Na egy ábra. Ugyanez a feladat tovább variálható. Legyen egy adott térfogatú, maximálisan M mágnesezettségű (térfogategységre eső mágneses dipólus) anyagunk, amivel a P pontban akarjuk létrehozni a lehető legnagyobb mágneses teret. Milyen alakúra formáljuk?

Köszönjük, de sajnos még mindig nem jó, el van torzítva. Ez 62:49 arányú, szóval a kör az nem kör. Akkor lesz jó, ha 1:1 arányú, vagyis a kör az kör.

Igaz, valóban nem tojás. Az ábrázolásra nem figyeltem eléggé, megtévesztett. A helyes ábrát feltöltöm újra. üdv Miklós

"Ez egy tojáshéj szerű felület." Ez nem igaz. Ha a gömbhöz képest megnyúlt, akkor kisebb gyorsulást eredményez. Az más kérdés, hogy a gömb még nyúltabb lenne a te ábrádon. A rajz megtévesztő. Szóval nem tojásszerű, hanem egy picit lapított gömb.

Írjuk le a forgó koordinátarendszerben. Itt a tér állandó lesz. Továbbá a centrifugális erőnek csak sugárirányú komponense van, az nem oszt nem szoroz. Mivel csak 90 fokot forgatunk, a fonál is feszes marad, rgo a sebességnek csak tangenciális komponense van azaz a Coriolis erő is csak sugárirányú lehet. Tehát gyakorlatilag úgy számolhatunk, mint ha nem is forogna a rendszer. Persze amikor elkezdjük forgatni a teret, van egy kis kezdeti sebessége (l) a töltésnek, de ez ennél jobban nem rezeg be, a megállásnál meg legrosszabb esetben is csak ennek a sebességnek a kétszerese érhető el. Határesetben ez a kicsi rezgés is eltűnik.

Az elektromos mezősnél nem kell figyelembe venni a gravitációt. Persze meg lehet azt csinálni, hogy elindítjuk mind a teret, mind az ingát szögsebességgel, együtt mozognak, majd a teret megállítjuk 90°-nál, valóban 0 jön ki határértékben kitérésre. Szerintem azon is el kell gondolkozni, hogy amikor így együtt megy a tér és az inga, az mennyire stabil állapot. Nem vagyok biztos benne, hogyha nem kezd el lengeni egy hangyányit, az nem erősödik-e föl valamekkora szög elforgatásával. Nekem jött ki kitérés így.

Bocsánat, már látom, hol számoltam el.

Nekem az képletben jött ki. Bevallom az integrálandó függvényt inkább Mathematicára hagytam.

Hello Alma!

Nem tudom, felírtam Descartes-ban is, úgy elég csúnya dolog jött ki(nem másodrendű). Bár a Mathematica egész szép térfogatformulát adott ki rá

Kiszámoltattam vele egy relatív g-t is, ami kb 2-szer akkora lett, mint ha gömböt vettünk volna.

Még gondolkodom rajta, hátha szebb alakra lehet hozni, de gyanakszom, hogy nem, mert szimmetriatengely láthatóan csak az x tengely, így az origónak azon kell lenni, ott pedig ez tűnik a legalkalmasabbnak.

A másik feladatnál nem tudom, hogy a gravitációt bele kell-e számolni. Gravitáció nélkül nekem határesetben kitérésre 0 jön ki, azaz nem leng, és ezen szerintem a gravitáció belevétele sem változtat.

Hát, egyszerűen öröm elnézni ezt az alkotó ifjúságot... és azt, hogy nem kártyáztok! :D

Hello! Én is ezt kaptam, de nem lehet, hogy van ennek az alakzatnak más pontból nézve szebb polárkoordinátás egyenlete? Én ebből nem jutottam el addig, hogy a térfogat függvényében megkapjam a C konstanst.

Érdemes megoldani ugyanezt a feladatot úgy is, ha a gravitációs erőtörvény 1/R-es lenne. Ekkor egy igen hasonló polárkoordinátás egyenletet kapunk, de mégis valami igen szép alakzatról van szó, más origót választva szebb lesz az egyenlet.