Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Érdekes fizika feladatok

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[353] Zilberbach2011-12-02 23:48:01

Illetve a gömbök lehetnének egymás ellensúlyai, mert súlyra is azonosak.

Előzmény: [352] Zilberbach, 2011-12-02 23:44:25
[352] Zilberbach2011-12-02 23:44:25

Akkor talán egy pálcikán, ellensúllyal (Eötvös-inga -szerűen) kellene fölfüggeszteni.

Előzmény: [351] lorantfy, 2011-12-02 20:00:17
[351] lorantfy2011-12-02 20:00:17

Szerintem ahhoz nagyon erős mágnes kellene, hogy tapasztaljuk a különbséget.

Előzmény: [350] Zilberbach, 2011-12-02 15:31:13
[350] Zilberbach2011-12-02 15:31:13

Talán az lehet a megoldás, hogy cérnaszálon, vagy zsinóron föl kell függeszteni mindkettőt. Amelyiket vonzza a mágnes az paramágneses (alumínium), amelyiket taszítja az diamágneses (réz).

[349] Zilberbach2011-12-02 15:26:16

Sajnos a réz és az alumínium mágneses permeabilitása között nem sok a különbség, ezért lehet hogy a gyakorlatban nehéz kimutatni műszerek nélkül.

[348] Zilberbach2011-12-02 15:20:37

Az is lehet, hogy paramágneses anyagon keresztül(alumínium) jobban meg tud zavarni egy iránytűt egy mágnes, mint diamágneses anyagon keresztül.

[347] Zilberbach2011-12-02 15:04:24

Olayasmire gondolok, hogy - ha már van mikrosütő, és beleférnek a gömbök - akkor eltérően melegednek.

Vagy ha netán fémdetektor is van, akkor eltérően módosítják benne a hangmagasságot.

[346] Zilberbach2011-12-02 14:45:48

Talán azt lehetne fölhasználni, hogy az alumínium paramágneses anyag, a réz viszont diamágneses anyag.

De hogy ezt hogy lehetne műszerek nélkül kimutatni azon még agyalnom kell.

[345] patba2011-12-01 22:52:36

Ez a fénysugaras nagyítás jó ötlet, így tényleg könnyebb a hőtágulását kimérni, és ekkor szerintem a belső szerkezet is indifferens.

Előzmény: [344] lorantfy, 2011-12-01 22:41:32
[344] lorantfy2011-12-01 22:41:32

Nagyon kicsi melegítéskor az átmérő változása és a különbség még kisebb. A szokásos golyós, lyukas kísérletnék is több száz fokra kell melegíteni a golyót, hogy ne menjen át a lyukon. Itt leégne a festék a golyókról. Speciális mérőeszközt pedig nem vehetünk igénybe. A hőtágulási változás valamilyen mechanikus, tükrös, fénysugaras felnagyítása jöhetne szóba. Tervezzünk hozzá megfelelő eszközt! Mindkét gömböt ugyanakkora hőmérsékletre kell melegíteni. Én ezt forró vízzel, vagy konyhasóval tudom elképzelni. Utóbbit mikrosütőben fel lehet melegíteni.

Előzmény: [342] Fálesz Mihály, 2011-12-01 19:57:06
[343] lorantfy2011-12-01 22:26:05

Nagyon okos gondolat. Így szépen át tudnának minket verni. A lejtős mérés nem működne, de abból már biztosan tudnánk, hogy trükköznek a rézgömbbel. Erre én is gondoltam már és valószínű, hogy a hőkapacitásos mérés sem működne, mert a belső gömb a hosszú felmelegítés során át tudna melegedni, de a levegő réteg miatt nehezen adná át a tárolt hőt a külső buroknak majd a víznek.

Előzmény: [341] Zilberbach, 2011-12-01 19:21:13
[342] Fálesz Mihály2011-12-01 19:57:06

Lehetne próbálkozni a hőtágulással is.

Előzmény: [340] lorantfy, 2011-11-30 23:27:12
[341] Zilberbach2011-12-01 19:21:13

Tegyük föl, hogy a rézgömb előállítói trükköztek:

Kívül van egy nagyon vékony, de még megfelelő szilárdságú héj, ezen belül vékony, de még elégséges szilárdságú pálcikák tartanak egy tömör gömböt.

Ebben az esetben a lejtő nem megfelelő megoldás.

[340] lorantfy2011-11-30 23:27:12

Örülök, hogy sikerült megmozgatnom ezzel a példával a társaságot!

A lejtőn elengedés jó megoldás. Gratulálok Zilberbachnak és Attilának!

Előtte helyben megpörgetve lehet ellenőrizni, hogy egyenletes-e a tömegeloszlásuk, de ha nem teljesen egyenletes, akkor is nagyobb lesz a rézgömb tehetetlenségi nyomatéka.

Még a hőkapacitások különbségét lehetne könnyen kihasználni, csak egy hőmérő, pár edény, meleg és hideg víz kell hozzá.

Azonos hőmérsékletű, nagy tömegű meleg vízbe tesszük őket elég hosszú időre, míg mindkettő átveszi a víz hőmérsékletét. Ezután külön edénybe azonos, kis tömegű hideg vízbe tesszük őket és a víz hőmérséklet változását mérjük. A réz fajhője kb. duplája, így több hőt fog átvinni.

Előzmény: [337] jenei.attila, 2011-11-30 19:25:48
[339] jenei.attila2011-11-30 20:36:08

Közben kiszámoltam, szerintem jó így.

Előzmény: [338] jenei.attila, 2011-11-30 19:33:39
[338] jenei.attila2011-11-30 19:33:39

Most vettem észre, hogy te is ugyanezt írtad. Nem vagyok biztos benne, hogy ez jó elgondolás.

Előzmény: [332] Zilberbach, 2011-11-29 08:04:27
[337] jenei.attila2011-11-30 19:25:48

Szerintem egy lejtőről engedjük el mindkettőt egyszerre. Amelyik később ér le, az a réz golyó. Ez pedig azért van, mert a réz sűrűsége nagyobb, ezért ugyanaz a tömeg a gömb középpontjától távolabb oszlik szét (nagyobb benne az üreg), következésképpen nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka. A lejtőről leguruló golyók helyzeti energiája alakul át (gömb középpontja körüli) forgási, és mozgási energiává. A nagyobb tehetetlenségi nyomatékú gömb forgási energiája nagyobb lesz, ezért a mozgási energiája kisebb (vagyis később ér le a lejtőn). Egyszerűen szólva a rézgolyó megforgatásához szükséges nagyobb energia a mozgási energia rovására megy el.

Előzmény: [319] lorantfy, 2011-11-27 15:53:43
[336] Zilberbach2011-11-30 09:31:20

Azoknak, akik a hővezetésben látják a megoldást egy tipp:

Tegyünk egy jégkockát a gömb tetejére, és tegyük a két kezünket köré a gömb felszínére, minél közelebb, de ne érintsük a jégkockát. Mérjük a teljes fölolvadás idejét.

Előzmény: [334] jonas, 2011-11-29 09:46:58
[335] Zilberbach2011-11-29 10:20:03

Azt írta a feladat, hogy külsőre teljesen egyforma a két gömb.

Előzmény: [333] jonas, 2011-11-29 09:43:24
[334] jonas2011-11-29 09:46:58

A réz fajlagosan jobban vezeti a hőt, viszont a rézgömb fala vékonyabb. Akkor most melyik fog gyorsabban átmelegedni?

A nagyobb gondom viszont, hogy nem tudom, hogy lehet házi eszközökkel megcsinálni egy ilyen mérést. Hogy tudod megoldani, hogy egyformán melegítsd a két gömbök egy-egy oldalát? Ezt csak akkor lehetne megcsinálni, ha a gömbök nagyon nagyok, mondjuk majdnem hatvan centi átmérőjűek, mert akkor remélheted, hogy elég fölrakni őket a gáztűzhelyre a lánghoz képest ugyanúgy rögzítve.

Előzmény: [331] Hajba Károly, 2011-11-28 23:28:52
[333] jonas2011-11-29 09:43:24

Az elsőt elhiszem, de a második miért igaz? Honnan tudod, hogy ugyanannyira lassul a két gömb? A festés eltérhet rajtuk, és a felszín apró egyenetlenségei is, ezért másképpen súrlódhatnak.

Előzmény: [332] Zilberbach, 2011-11-29 08:04:27
[332] Zilberbach2011-11-29 08:04:27

Tételezzük fel, hogy a gömbök készítői nem trükköztek. Akkor a gömbökben nagyjából gömb alakú üregek vannak. Ebben az esetben a réz-gömb fala vékonyabb, ezért nagyobb tömeg van a gömb középpontjától távol, emiatt a forgatással szembeni tehetetlensége nagyobb.

1. Ha olyan hajlásszögű lejtőről indítjuk egyszerre a két gömböt ahol még tisztán gördülnek, akkor a réz gömb csak lassabban tud gördülni ezért lemarad.

2. Ha egy sík felületen azonos fordulatszámmal pörgetjük meg a gömböket (villanymotor?), akkor a hajtás fölfüggesztése után a réz gömb továb forog.

[331] Hajba Károly2011-11-28 23:28:52

Szerintem a hővezetés lesz a megoldás. Egyik oldalán melegítjük és a másik oldal eltérő sebességgel melegszik át. Most nem vagyok benne, hogy melyik vezeti gyorsabban és mi a következménye a nem egyforma falvastagságnak, de én a hővezetés eltérésében látom a megoldást.

Előzmény: [319] lorantfy, 2011-11-27 15:53:43
[330] lorantfy2011-11-28 21:03:33

Ha számottevő eltérést akarsz elérni melegítéssel, akkor le fog égni róluk a festék.

Előzmény: [321] patba, 2011-11-27 20:18:29
[329] lorantfy2011-11-28 20:54:44

A fúrás nem jó, mert akkor megsérül a festék és a festéket nem szabad megsérteni. A festés a rezgéskor keletkező hangot is módosíthatja, tehát a hangból nem lehet felismerni melyik a réz.

Előzmény: [326] bily71, 2011-11-28 08:59:23

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]