[78] lorantfy | 2004-02-23 13:56:38 |
Kedves Lazar, Effer és Fórumosok!
Effernek igaza van, az elektronsugár valóban így pásztázza végig a képernyőt. Mikor végigér, egy rövid időre kioltják, visszatér a felső sarokba és kezdődik előlről az egész. Ha csak erre a kis időre sötétítjük el az LCD szűrős szemüveget, akkor a külső fény ereje csak nagyon kis mértékben fog csökkenni.
Én egy mechanikus, forgó szerkentyűre gondoltam. Egy hengerről lenne szó ami a fejünk körül forog és ezen keresztül nézünk a TV felé. A hengeren egy ferde, paralelogramma alakú nyílás fut körbe. A henger forgásának frekvenciáját össze kel hangolni a TV képfrissítési frekvenciájával. A konkrét technikai megvalósítást mindenki megtervezheti. A lényeg, hogy a TV felé nézve az egymás után felvillanó sorok fénye átjön a nyíláson, mig a szoba fényét a szürke és fehér területek arányában sötétíti.
|
|
Előzmény: [77] lazar, 2004-02-23 12:27:56 |
|
[77] lazar | 2004-02-23 12:27:56 |
Na akkor a következő lehet (polárszűrők a kukába :-) ): Egy szemüveg, amely tulajdonképpen egy vékony folyadékkristályos kijelző, amikor a TV-ben nem világít egyik képpontsor sem, akkor átlátszatlan, azaz a külső fények sem jönnek át, amikor világítanak, akkor átlátszó. Szinkronizálás: a TV-n csak van valami olyan kimenet, amin az a jel található, ami a képcsövet vezérli, na ezt "megcsapolva" vezérelhetjük a szemüveg LCD kijelzőjét. (Kár, hogy ezáltal pórázra lettünk kötve). Bár, ha a szemüvegben van egy szabályozható frekvenciájú jeladó, akkor csak a TV-nézés kezdetekor kell egyszer összeszinkronizálni, utána már kellően stabil oszcillátorok esetén ez nem feltétlenül szükséges. Na ez elég izzadságszagú lett...
|
Előzmény: [73] lorantfy, 2004-02-18 18:26:14 |
|
[76] Hajba Károly | 2004-02-19 11:56:33 |
Kedves Mate!
Néhány észrevétel az N tömegpontos feladatodhoz.
(1) Nem volt kikötve, hogy a tömegek egyformák vagy különbözőek, így elvileg általánossabban is lehet gondolkodni. (2) Mivel kezdetben nyugalmi helyzetben vannak a tömegpontok, így a kezdeti időponttól kezdve a végállapotig az össztömeg súlypontja ugyanazon a helyen található (3) Ugyanebből következik, hogy az össztömeg nyomatéka zérus. (4) Mivel a feladat kiírása szerint minden tömegpont csak egyenesen haladhat, még részterületen sem alakulhat ki forgás. (5) Gyakorlatilag olyan tömegpont kiosztásokat kell keresni, melyben minden pontra igaz, hogy a rá ható gravitációs erő az össztömeg súlypontja felé mutat.
Tehát jó gondolkodást mindenkinek, s lehet ezzel kapcsolatban még egyéb érdekes kérdéseket is feltenni.
HK
|
Előzmény: [63] Mate, 2004-02-08 17:05:09 |
|
[75] Hajba Károly | 2004-02-18 22:48:32 |
Kedves efer!
Valóban nagyon hasonlóan működik a TV, de annyi finomítással, hogy először a páratlan számú sorok, majd a páros számú sorok pontjai villannak meg. Ezzel a trükkel egyfajta kétszeres képfrissítést lehet elérni. Gyakorlatilag 1 másodperc alatt 48 "félkép" jelenik meg a képernyőn.
HK
|
Előzmény: [74] effer, 2004-02-18 19:54:11 |
|
[74] effer | 2004-02-18 19:54:11 |
Erre én is gondoltam, de az a villogás nem úgy történik, hogy az első pixeltől (pl. jobb felső) eggyesével végigfrissít az utolsó pixelig (pl. bal alsó)?
|
|
Előzmény: [73] lorantfy, 2004-02-18 18:26:14 |
|
[73] lorantfy | 2004-02-18 18:26:14 |
Kedves Lazar és Fórumosok!
Örülök, hogy nem merült feledésbe ez a feladat! Az eszköznek azt kell kihasználnia, hogy a TV villogó fényt ad, míg az ablak felöl "folyamatosan" érkeznek a fénysugarak.
|
Előzmény: [72] lazar, 2004-02-18 16:34:04 |
|
[72] lazar | 2004-02-18 16:34:04 |
Aha, szóval egyfajta szemüveg kellene.... Amúgy a polárszűrőt az ablakra gondoltam, akkor nem csökkentené a TV fényerejét. Akkor módosítok: Egy polárszűrő a TV-re (fólia), és egy vele párhuzamos állású polárszemüveg. Ez gondolom a nempolarizált külső fény erősségét lecsökkentené egy kicsit. Bár lehet, hogy ez a polárszűrős dolog mellékvágány :-)
|
Előzmény: [43] lorantfy, 2004-01-31 21:46:20 |
|
[71] Drin | 2004-02-17 06:52:48 |
Elnézést de bizony egy-két dolgot lehagytam, mégpedig: síkban N>2, N=2 spec eset, térben N>3 és egyenes vonalú mozgás csak akkor következik be, ha a tömegpontok egyenlő tömegűek.
|
Előzmény: [70] Drin, 2004-02-16 20:47:58 |
|
[70] Drin | 2004-02-16 20:47:58 |
Kedves Mate ! Ha a teret végtelen nagynak képzeljük, akkor síkban úgy kell elhelyezni a tömegpontokat, hogy egy szabályos sokszög csúcsai legyenek, ekkor ezen pontok pályái a sokszög szimmetriatengelyei lesznek, mivel a szimmetria miatt a tömegpontokra ható gravitációs erők megfelelő komponensei kiegyenlítik egymást, így a szimmetria tengely mentén mozognak a sokszög középpontja felé. Ha pedig térben helyezzük el a pontokat akkor szabályos térbeli alakzatok csúcspontjai lesznek. Itt is a szimmetria miatt a tömegpontokra ható grav.erők megfelelő komponensei kiegyenlítik egymást és a tömegpontok a test középpntja felé gyorsulva mozognak ütközésig, így N-nek nincs max értéke, ui. N tetszőleges pozitív egész lehet de N>2, N=2 eset már volt tárgyalva.
|
Előzmény: [63] Mate, 2004-02-08 17:05:09 |
|
[69] Mate | 2004-02-16 11:55:20 |
Kedves Degu! Igazad van, de mi a helyzet a triviálistól különböző esetekben? A feladat tehát úgy módosul, hogy a tömegpontok nem eshetnek egy egyenesbe. (már persze, ha kettőnél több van belőlük)
|
|
[68] effer | 2004-02-15 18:55:00 |
Kedves Canup!
A honlapon, ahol a leírást találtam azt írtják, hogy 30 másodperc rázás után 5 percig világít. Itt a link: http://www.thinkgeek.com/gadgets/lights/5a9f/
|
|
Előzmény: [58] canup, 2004-02-04 13:11:03 |
|
[67] Hajba Károly | 2004-02-12 09:20:14 |
Kedves László!
Felénk a 4-esen találkoztam már az aszfaltba épített indukciós hurokkal és egy kis sárga dobozkával az út szélén. Gondolom ez automatikus forgalomszámláló és pontosabban tudja különválasztani a nehéz és könnyebb gépjárműveket is, mely lényeges eleme egy út terheltségének. Másrészről egy 10 méteres szakaszon már változhat a gépjármű sebessége, ill. nem feltétlen pontosan merőlegesen haladnak át rajta (előzés, részeg sofőr :o), nem biztos, hogy pont 10 méter (pl. 10,1 m), így nem kellőképpen precíz a mérés.
Anno a '70-es években, mikor a család a bulgár ezüstparton nyaralt találkoztam stopperes rendőrrel, ki az egymástól 100 méterre felfestett fehér csík közötti útszakasz megtételéhez szükséges időt mérte. De hát mit kezdene egy mai csúcsforgalommal pl. az M7-esen?
De visszatérve az eredeti feladathoz: (1) a mérésünk során nagyfrekvenciás elektromágneses hullám visszaverődését alkalmazzuk, (2) képesek vagyunk mérni nagyon rövid időintervallumokat is,(3) mobil, egypontos és integrált mérőeszközt alkalmazunk (mérőműszer, csip, kamera egyben) és (4) a sebességmérés független a jármű-műszer távolságtól és annak haladási irányától. (haladhat 10°-kal jobbra is, akkor is a pontos sebességet adja az eljárás.)
HK
|
Előzmény: [66] lorantfy, 2004-02-11 10:04:42 |
|
[66] lorantfy | 2004-02-11 10:04:42 |
Kedves Károly és Fórumosok!
Az 5-ös főúton régebben alkalmaztak egy egyszerű forgalomszámlálási módszert. Az út felszinén keresztben egy gumikötelet feszítettek ki. Áthaladáskor a jármüvek kereke kicsit megrántotta a gumikötelet és ez egy számlálót működtetett.
Két gumikötéllel, mondjuk egymástól 10 m távolságban megvalósítható a sebesség mérése csak az első rándulások közötti időkülönbséget kell mérni.
Modernizálva kicsit a módszert: Az út melletti két adott távolságú bokorban elhelyezett infrás mozgásérzékelő is mérhetné az időkülönbséget rádiójellel küldené egy célszámítógépnek, ami rögtön mutatná a sebességet és működtetné a fényképezőgépet. Igy aztán minden bokornál lassítani kéne szegény autósnak.
|
Előzmény: [65] Hajba Károly, 2004-02-11 00:24:41 |
|
[65] Hajba Károly | 2004-02-11 00:24:41 |
Kedves Máté!
Aki már vezetett gépkocsit, annak szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy esetleg a rendőrők trafipax-szal titokban megmérik a gépkocsi sebességét. A nagyvárosi forgatagban gyalogosan meg is lehetett e kis műszert szemlélni, hol a kocsi orrában, hol az első ablakban van elhelyezve, nem is beszélve az országúti közlekedés rémétől a lézeres műszerről, de mindenképpen egy pontból kiinduló és visszaverődő jellel működik.
Tehát adott egy valós probléma: Dolgozzunk ki egy módszert, s ez a 13. feladat , mely függetlenül az elhaladó (vagy szembe jövő) gépjármű pontos haladási irányától, precízen és hitelesen mérni tudja annak sebességét.
HK
|
Előzmény: [62] Mate, 2004-02-08 17:01:51 |
|
|
[63] Mate | 2004-02-08 17:05:09 |
Feladat: Adott N darab különböző tömegpont. Mekkora lehet N legnagyobb értéke, hogy biztosan elhelyezhessük őket a térben úgy, hogy nyugalmi helyzetükből indítva az utolsó összeütközésig egyenes pályán mozogjanak? (Csak a gravitáció hat közöttük.)
|
|
[62] Mate | 2004-02-08 17:01:51 |
Igazából ebben a rovatban még egyetlen új elméleti feladatot sem olvastam, mindegyik régi "furfangos fizikai feladat". Jó lenne, ha saját agyszülemények is megjelennének a fórumon, amin tudnánk gondolkodni, mert kinek van kedve ezeréves feladatokon töprengeni??! (Lásd: manós példa, vagy hengerből kifolyó víz, stb.)
|
|
[59] lorantfy | 2004-02-06 14:12:52 |
12. feladat: A 10 m hosszú végtelenségig nyujtható gumikötél A végpontja ki van kötve egy fához B végét pedig egy gonosz manó húzza v = 1 m/s sebességgel. Egy bogár a B pontból állandó sebességgel mászik a kötélen az ellenkező irányba.
Mi az a legkisebb sebesség, amivel elérheti a gumikötél felét?
|
|
|
[58] canup | 2004-02-04 13:11:03 |
Köszönöm a "lovas-szekeres" példa megoldását. Van úgy az ember, hogy csak néz bambán, és nem jön rá hogy mit hagyott ki a rendszer összeállításakor. Persze beugrottam...
Ilyen "szovjet" csodalámpát valamikor én is láttam, de elég nehéz volt vele 1-2 percnél tovább világítani. Vajon ezt a modernebb változatot mennyire könnyű használni. A kérdésem valami olyasmi lenne, hogy a mostani technikai lehetőségeket ismerve (és nem űr-technológával, hanem hétköznapival számolva) vajon mennyit kellene "rázni", és meddig világítana a lámpa?
Esetleg ha a lámpát kocsiban tartanám (ami ugye gyakran zötyög), akkor mindíg feltöltve tudnám előkapni?
|
|
[57] lorantfy | 2004-02-04 08:40:47 |
Kedves Zoltán!
Köszönet a magyarázatért és a képekért! Annyit tennék hozzá, hogy a tekercs árama gondolom egy kondenzátort tölt fel és bekapcsoláskor ez táplálja árammal a ledet. Annyira egyszerű, hogy bármelyik fizika iránt érdeklődő diák megalkothatta volna. Azért tartom fontosnak, mert nem kell hozzá elem, ami a pazarlás és környezetszennyezés egyik csúcsterméke.
Bemutatnám nektek a "csodalámpa" ősét is. A "szovjet technika" alkotása. Világítóeszköz és kézerősítő egyben. A kar húzogatásával egy lendkerekes szerkezet mini dinamót pörget és ez szolgáltatja az áramot az izzónak. Hidegben nagyon előnyös a használata, nem fázik a kezünk.
|
|
Előzmény: [56] effer, 2004-02-04 00:52:39 |
|
[56] effer | 2004-02-04 00:52:39 |
Visszatérve a csodalámpára: A képen a lámpa közepe felé látható egy vörös valami. Az egy tekercs, amiben áram fejlódik (a Lorenz-erő hatására) mert a közepén egy mágneses teret keltő mágnest mozgatunk, ha megrázzuk a lámpát. A tekercs tárolja (rövidtávon) az így keletkezett áramot, így nem kell folyamatosan ráznunk (, ami igen kényelmetlen egy zseblámpa esetén). Az ízzót egy nagy teljesítményű LED-re cserélték valószínüleg azért, mert az kevesebb áramot fogyaszt, így nem kell olyan sokat rázni, így nem éghet ki, és nem kell cserélni.
|
|
|
[55] effer | 2004-02-04 00:33:03 |
Kedves Canup!
Ebben az esetben nem tekinthetünk el a súrlódástól, hiszen a ló egy szupercsúszós jégpályán küzködhetne a szekérrel, de nem menne semmire. Mivel a ló patája (normális esetben) nem mozdul el, ha a talajon van, ezért a ló, és a föld közti kölcsönhatásban is fellép az erő-ellenerő dolog, és így előrenyomhatja magát a szekérrel együtt, és mivel a szekér kereke elég sokat javít a súrlódási együtthatóján, ezt meg is teszi.
|
Előzmény: [54] canup, 2004-02-03 20:05:48 |
|
[54] canup | 2004-02-03 20:05:48 |
Kedves Mate és Fórumosok!
Egy érdekesnek látszó fizikai problémával fordulnék hozzátok, a megoldást keresve: "Hogyha az erő=ellenerővel és a súrlódástól eltekintünk, akkor miért tudja elhúzni a ló a szekeret?"
|
|
[53] effer | 2004-02-03 18:16:03 |
Leírjam hogy működik a csodalámpa?
|
|
[52] effer | 2004-02-03 18:14:22 |
Ha azt a 20 W/m2-t átváltjuk W/cm2-be, és megszorozzuk 20 cm2-el, majd 0,2-vel, 0,8-al, és 0,6-al, kiderül, hogy a Napból 0,0192W teljesítményt tudunk hasznosítani. Ha ezzel elosztjuk a lámpa teljesítményét, kijön, hogy 4 óra 20 perc 25 másodpercig kell süttetnünk a napon, tehát ilyen kis lámpa esetén ez megoldhatatlan.
|
Előzmény: [51] lorantfy, 2004-02-03 13:50:52 |
|