Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Hétköznapi fizika

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[216] Kristóf Miklós 22010-09-09 16:53:02

Az első mondat törlendő. Bocs, rossz a gép!

Előzmény: [215] Kristóf Miklós 2, 2010-09-09 16:51:51
[215] Kristóf Miklós 22010-09-09 16:51:51

z eseményhorizont az ahely, ahol a befelé áramló éter sebessége éppen a fénysebesség.Kedves Mindenki, legyen már itt egy kis hétköznapi fizika is!

Végy egy síklapot, tedd a csap alá, és csurgasd rá a vizet, hogy egyenletesen folyjon!

Azt látod, hogy a csurgás helye körül egy kör jelenik meg.

A körön belül a víz gyorsabban áramlik, mint a víz felületi hullámának a sebessége. A körön kívül pedig lassabban áramlik. A körön magán éppen annyi a sebessége.

Íme a fekete lyuk eseményhorizontja!

Az eseményhorizont az a hely, ahol a befelé áramló éter sebessége éppen a fénysebesség!

[214] Kristóf Miklós 22010-09-03 11:23:35

Bocs, egy kis baki. Helyesbítés:

E = -1/c*dA/dt + e/mc2*grad(A2/2) - e/mc2*(A x H)

Az itt szereplő e = 1.5189183E-14 négyzetgyök newton*méter az elektron töltése,

m = 0.91E-30 kg az elektron tömege,

c = 299792458 m/s a fénysebesség.

e/mc2 = 0.18 1/négyzetgyök newton

mc2/e = 5.39 négyzetgyök newton = 511 ezer Volt.

Előzmény: [213] Kristóf Miklós 2, 2010-09-03 11:17:16
[213] Kristóf Miklós 22010-09-03 11:17:16

Kedves Fernando, bocs ha kicsit pongyola voltam.

Örülök, hogy a div, rot, grad ismert előtted, sok magyarázkodást megspórolsz ezzel nekem. Persze olyanok is olvashatják a topikot akik előtt ez nem ismert. Ezért részleteztem ki.

A merész tag alatt gondolom a v x rot v tagot érted.

Nos ez megfelelő szorzótényezővel ellátva térerősség jellegű dolog. Pontosabban, ha az E és a H dimenziója megegyezik (a CGS-hez hasonló KMS mértékrendszer szerint - kilogramm, méter, szekundum) akkor az (e/m*c2)*(A x H) szintén térerősség, a neve spintér, azaz forgatótér.

Ennek rotációja a mágnesáram, azaz (e/m*c2)*rot(A x H) = 4*pí/c*jm, ahol jm a mágnesáram. Dimenziója ugyanúgy amper, mint a töltésáramnak.

A KMS mértékrendszerben az újmaxwell egyenletek alakja:

E = -1/c*dA/dt + e/mc2*gradA"/2 - e/mc2*(A x H)

rot E = -1/c*dH/dt + 0 - e/mc2*rot(A x H) div E = 4pí*ró rot H = 4pí/c*j + 1/c*dE/dt div H = 0 H = rot A.

Az egyenletek vákuumban érvényesek.

E és H dimenziója négyzetgyök newton per méter.

1 négyzetgyök newton = 1 kg1/2*m1/2*s-1 = 98602 Volt.

Előzmény: [211] Fernando, 2010-09-01 20:50:45
[212] Fernando2010-09-01 20:58:58

a 207-esben szereplő : "A rotE=-dB/dt egyenlet működik vezető nélkül is. A vezeték szerepe csak annyi, hogy a feszültséget ki lehessen mutatni!" Alaposan félreértetted, egyszerűen arról írtam, hogy az örvényes el. mező ott van, és a vezeték szerepe csak annyi, hogy detektáljuk. Többről nem írtam.

A Lenz-törvényt és az Ohm törvény differenciális alakját nem hoztam ide.

"Egy közönséges mágnes egy kör alakú hurokban kb 0.1 mV feszültséget indukál."

Ez ebben a formában nagyon-nagyon-nagyon pontatlan! Mekkora és milyen anyagi minőségű mágnes (fluxus), milyen sebességgel mozog, mekkora területű hurokban...??

A villámhárítóról és a kanálhajlításról az áltudományos topicban írok.

Előzmény: [209] Kristóf Miklós 2, 2010-09-01 19:22:45
[211] Fernando2010-09-01 20:50:45

208-ban Én a mágneses indukciót meg sem említettem, mint a "mágnesáram" kifejezés alternatíváját, a mágneses indukciófluxust említettem, abban látnék rációt, hogy azt a mennyiséget (nagy fi a jele, egység 1 Teslanégyzetméter= 1Vs= 1Weber) néha mágnesáramnak neveznénk esetleg, bár sztem nem szokás.

div, rot, grad fogalma ismert előttem.

A módosított Maxwell-egyenletben szereplő tag "elég merész". 1. Mekkora a nagyságrendje? (nem lehet nagy, mert akkor hamar kibukott volna a hiba a Maxwell egyenletekkel) 2. Az a merész tag áramjellegű mennyiség? 3. Hogy került oda? (bár sejtem, hogy a Kritizáljuk az áltudományt c. topicban való levezetéssel)

[210] Kristóf Miklós 22010-09-01 19:30:42

Kedves Fernando, a mágnesáram nem a mágneses indukció. A mágneses Ohm törvény szerint Fí = N*I/R, ahol Fí a fluxus, Tesla*négyzetméter, N a menetszám, I az áram, és R a reluktancia, vagy mágneses ellenállás, ami R = 1/(műnull*műrelatív)*l/A, ahol l a mágneses kör hossza, és A a keresztmetszete.

A mágnesáram esetében nem erről van szó.

A mágnesáram az az A x H vektoriális szorzat rotációja, azaz örvénylése.

rot H = j + dD/dt ahol j az áramsűrűség.

Hasonlóan rot E = -dB/dt - jm, ahol jm a mágnesáram.

rot = rotáció = örvénylés.

Ha H = rot A, akkor Hx = dAz/dy - dAy/Dz

Hy = dAx/dz - dAz/dx, és Hz = dAy/dx - dAx/dy.

Előzmény: [208] Fernando, 2010-08-31 20:28:13
[209] Kristóf Miklós 22010-09-01 19:22:45

Kedves Fernando, a vezeték szerepe az hogy benne áram folyjon. jé egyenlő szigmászor E, és a vákuumnak nulla a szigmája, azaz a vezetőképessége. Csak ha áram folyik a vezetőben, akkor keletkezik mágneses tér, mely a mozgó mágnest taszítja (Lenz törvény). Egy közönséges mágnes egy kör alakú hurokban kb 0.1 mV feszültséget indukál. Ellenben a mágnesáram, ha van, többezer voltot indukál! Egy jó vezetőben százezer amper áram is folyhat, és ez a magyarázata annak, hogy a mágnesáramtól megpuhulnak a fémek (kanálhajlítás) Ugyanez történik akkor is, ha villámcsapás ér egy fémtárgyat. Egy ingaóra fémsúlya olyan puha lett, mint a gyurma. Ez egy átmeneti állapot, és egy idő után megszűnik. Valami történik a fém elektronszerkezetével.

Előzmény: [207] Fernando, 2010-08-31 20:23:38
[208] Fernando2010-08-31 20:28:13

Mágnesáram alatt nem a mágneses indukciófluxust érted? A mágneses Ohm-törvény alapján lenne benne ráció.

Elméletileg hogyan lehet ilyen "mágnesáramot" létrehozni (még nem világos, hogy mi az)?

[207] Fernando2010-08-31 20:23:38

Tipp: az örvényes elektromos mezőben a térerősség (értékek maximumára) jó becslést lehet kapni, ha a transzformátor működését vizsgálja az ember. Itt különösen érdekes a "menetfeszültség" értékeire koncentrálni, ebből lehet következtetni. A rotE=-dB/dt egyenlet működik vezető nélkül is. A vezeték szerepe csak annyi, hogy a feszültséget ki lehessen mutatni!

Előzmény: [206] Kristóf Miklós 2, 2010-08-31 12:35:38
[206] Kristóf Miklós 22010-08-31 12:35:38

Kedves Fernando, próbáltam az örvényes elektromos tér erősségére becsléseket végezni. Egyenlőre ellentmondásos eredményeket kaptam. Ma bementem az ELTE fizikus könyvtárába a Nagy Károly Elektrodinamikát tanulmányozni. Megtudtam néhány érdekes dolgot. Pl. a mértékegységeket.

A mágnesárammal az a baj hogy nehéz létrehozni. Közönséges áramforrásokkal ugyanis nem lehet.

Bocs, ilyen a világ...

Előzmény: [205] Fernando, 2010-08-30 17:49:13
[205] Fernando2010-08-30 17:49:13

Kedves Miklós!

Igen, valóban vonzza. Azért az ÖRVÉNYES elektromos tér az "más tészta" (és a gyakorlatban jóval kisebb E térerősségre lehet számítani, mint megdörzsölt vonalzó esetén). Akár azt is elképzelhetőnek tartom, hogy előzetes inhomogén töltéseloszlás létrehozása nélkül is megforgatja. Akár azt is, hogy nem...

"Alapja a rot E = -dB/dt Maxwell egyenlet, amit bármelyik szakkönyvben megtalálsz"

Pl Hevesi Imre: Elektromosságtan könyve borítóján!! :)

Előzmény: [204] Kristóf Miklós 2, 2010-08-30 11:16:18
[204] Kristóf Miklós 22010-08-30 11:16:18

Kedves Fernando, az elektrosztatikus tér a töltetlen szigetelőt is vonzza. Próbáld ki egy jól megdörzsölt füzetalátéttel, vagy más műanyaglappal. Vonzani fogja a papírt. Még szikrák is pattognak. Nem kell tehát inhomogén töltéseloszlás. Csak egy jó elektromágnes, meg egy egyenfeszültségű tápegység. Váltóáram nem jó, attól nem működik. Fontos hogy a mágneses tér egyirányba változzon, mondjuk nulláról egy maximális értékig. Ha a drótót csak úgy rádugom a tekercsre, akkor prell keletkezik, azaz gyors rezgések jönnek létre, melyek kb ezredmásodpercig tartanak. Ez nem jó nekünk. De lehet hogy az eredő mágneses tér mégis nagyjából egyirányba változik.

Mindegy, a lényeg az, hogy az indukált forgó elektromos tér megforgatja a szigetelő korongot. Ez elemi elektrodinamika, semmi extra nincs benne.

Alapja a rot E = -dB/dt Maxwell egyenlet, amit bármelyik szakkönyvben megtalálsz.

Szerintem aki teheti, végezze el a kísérletet, mert az száz szónál ékesebben beszél.

Előzmény: [201] Fernando, 2010-08-29 22:37:03
[203] Kristóf Miklós 22010-08-30 11:07:28

Kedves Fernando, megtaláltam az üzeneted és válaszoltam rá.

Előzmény: [200] Fernando, 2010-08-29 21:35:14
[202] Kristóf Miklós 22010-08-30 11:01:36

Ke4dves Tóbi, köszönöm hogy időt fordítottál a honlapomra. Engem elsősorban a matematikailag leírható dolgok érdekelnek, ezért fordult figyelmem az éterelmélet felé. A Kvadromatika oldal már csaknem tíz éves! Sok dolgot ma már másként gondolok, de azért kegyeletből meghagytam. Nálam az éter egy szigorúan, matematikailag definiált fogalom. A levont következtetések kísérletileg tesztelhetők, reprodukálhatóak. Ez kell a tudományossághoz.

Előzmény: [199] Tóbi, 2010-08-29 16:21:12
[201] Fernando2010-08-29 22:37:03

Kedves Miklós!

Szvsz. ha inhomogén töltéseloszlást hozunk létre a papírkorongon, akkor elképzelhető, hogy az említett szituációban talán fordul a papírkorong. Nem tartom kizártnak. Gyakorlatilag megvalósítani elég nehézkes lehet. Milyen következtetést szeretnél ebből most levonni?

Előzmény: [197] Kristóf Miklós 2, 2010-08-29 15:07:35
[200] Fernando2010-08-29 21:35:14

A kérdéses honlapra én is ellátogattam, valószínűleg többen is meg fogják ezt tenni. :) A továbbiakban folytatom a hozzászólást a "kritizáljuk az áltudományt" topicban.

[199] Tóbi2010-08-29 16:21:12

Azért nem semmi dolgok vannak a kérdéses honlapon: Kvadromatika, Uranita vallás, új Maxwell-egyenletek, tudatplazma, és a kihagyhatatlan Éterelmélet. Lehet szemezgetni és kiterjeszteni a tudásunkat.

Előzmény: [197] Kristóf Miklós 2, 2010-08-29 15:07:35
[198] Kristóf Miklós 22010-08-29 15:12:18

Kedves lgdt, az általad felvetett kérdéshez többszáz kísérletet kéne végezni, emberek százaival. Ennek megszervezéséhez és elvégzéséhez bevallom semmi kedvem sincs, mert úgy vélem hogy tök fölösleges. Ugyanígy kérdezhetném, hogy a vérnyomás és a tenyér vonalai közt van-e összefüggés. Nekem hosszú az életvonalam és magas a vérnyomásom. Jelent ez valamit?

Előzmény: [196] lgdt, 2010-08-29 09:07:54
[197] Kristóf Miklós 22010-08-29 15:07:35

Kedves Mate, köszönöm kedves válaszod, és hogy időt fordítottál a honlapomra. Én szigorúan tudományos módszereket használok, és mindent matematikával támasztok alá. Semmit sem az ujjamból szoptam. Úgy tudom, a szkeptikus konferencia valamikor februárban van. Odébb van az még, de amúgy kíváncsi vagyok rá. Az általam felvetett problémánál szándékosan nem hivatkoztam éterre és hasonlókra, szigorúan hagyományos fizika keretében fogalmaztam meg. Tehát az a kérdésem, hogy egy gyorsan, egyirányba változó mágneses tér megforgat-e egy papírkorongot. Ez tiszta fizika, nincs benne semmi misztikum. Az Egely-kerékhez csak annyi köze van, hogy ott is egy korong forog. Véleményem szerint mágneses hatás forgatja, megint csak semmi misztikum. A meleggel való magyarázat enyhén szólva erőltetett és sántít. Egyszerű kísérlet meggyőz erről. Se forró vasaló, se gyertyaláng nem tudja azt, amit a kezem, ahol maximum néhány fok hőmérséklet eltérés lehet. A vasaló több mint száz fokos!

Előzmény: [195] Mate, 2010-08-28 19:03:22
[196] lgdt2010-08-29 09:07:54

Ez csak az éter áramlásával magyarázható! Mérted már, hogy függ-e a szögsebesség az életvonal hosszától?

Előzmény: [194] Kristóf Miklós 2, 2010-08-28 11:12:37
[195] Mate2010-08-28 19:03:22

Kedves Miklós!

Tanulmányoztam a honlapodat. Ez a topik a valóságot leíró, önkonzisztens fizikát művelők és művelni szeretők topikja. Az áltudománnyal, ezotériával, ,,időfizikával'', rejtélyes mezőkkel, paranormális tevékenységekkel foglalkozó témákat megtalálhatod pl. az index-fórumon.

Az általad leírt jelenség természetesen a hagyományos értelemben vett fizikával is magyarázható, ajánlom figyelmedbe az Egely-kerék nevű találmány leleplezésével foglalkozó cikkeket.

Szeretettel várunk a következő szkeptikus konferencián!

Üdv: M.

[194] Kristóf Miklós 22010-08-28 11:12:37

Kedves Mindenki, ért valaki a mágnesekhez?

rot E = -dB/dt, azaz az elektromos tér örvénylését a változó mágneses tér okozza. Ilyenkor van indukált feszültség.

Na most vegyünk egy papírkorongot, tegyük egy tűre hogy forogni tudjon. Jó ha korong helyett félgömb alakúra van csinálva, hogy ne essen le a tűről. Vegyünk egy elektromágnest, tegyük a korong alá, és kapcsoljunk rá feszültséget úgy, hogy pillanatszerűen rákapcsolom, és rajta hagyom. Kérdés: a papírkorong elfordul?

Mivel a papír szigetelő, nincs örvényáram.

Itt az indukált örvénylő elektromos tér hozza forgásba.

Vegyük ugyanezt a tűre tett papír félgömböt és tegyük mellé a kezünket. A Papír félgömb az ujjak irányába forogni fog. Lehet hogy a kezünkben valamilyen forgató tér van?

[193] Kristóf Miklós 22010-08-28 11:06:11

Érdekes, amikor elküldtem, azt írta ki hogy adathiba. Amikor mégegyszer elküldtem akkor meg mindkettő megjelent. Bocs, ezért a dupla üzenet.

Előzmény: [192] Kristóf Miklós 2, 2010-08-28 11:04:19
[192] Kristóf Miklós 22010-08-28 11:04:19

Kedves Barek, úgy tudom hogy nem horpad be. Ha behorpadna, ez azt jelentené hogy az egyik buborékban nagyobb a nyomás. Ekkor ez a buborék addig nőne, míg ki nem egyenlítődik a nyomás. Sokat buborékoztam, tapasztalatból tudom.

Előzmény: [183] Barek, 2009-11-27 18:39:29

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]