| [116] Willy | 2007-11-14 11:41:50 |
 Ja, persze, arra gondoltam, Nap - Föld távolság.
Amúgy arról még nem is hallottam, hogy ezt a legnehezebb kimérni (nyilván, mert még magam sosem mértem), de most hogy így mondod, elég nyilvánvalónak is tűnik, hisz ez az erő pl atomi szinten teljesen elhanyagolható... Jó kérdés, hogy hogyan szokták mérni, nekem csak Cavendish módszere jut az eszembe.
|
| Előzmény: [115] jonas, 2007-11-14 11:13:20 |
|
|
| [114] jonas | 2007-11-14 11:08:56 |
 És a nevetséges az egészben, hogy az összes bemenő adatból a gravitációs állanót a legnehezebb mérni. Eötvös-ingával, meg hasonlókkal mérik, de máig csak három-négy tizedesjegy pontosan sikerült.
|
| Előzmény: [113] Willy, 2007-11-13 22:56:04 |
|
| [113] Willy | 2007-11-13 22:56:04 |
|
Nos, nem tudom, hogy mennyire részletesen akarod a magyarázatot, ezért kirészletezem valamennyire, és, ha kell még majd írsz.
Vegyük azt az esetet, amikor a csak Föld kering a Nap körül. Mindkét test gravitácós kölcsönhatásban van, ekkor  erő hat közöttük. A testek egymás felé gyorsulnak.
Írjuk fel a Föld mozgásegyenletét! Ez azért fog eredményre vezetni, mivel az ő mozgását ismerjük (r és T-t), a Nap mozgásáról nincs információnk (m a Föld tömege, M a Napé, r a távolságuk  a gravitációs állandó (értéke 6,67.10-11N.m2/kg2)):
A Föld, mint körmozgást végző test, gyorsul a Nap felé, írjuk fel a gyorsulását, felhasználva az  körfrekvenciát!
Most már minden szükséges paraméter megvan a számoláshoz, kifejezzük:
Ebből elvileg kijön a Nap tömege, egész pontosan. Figyeld meg, hogy a számoláshoz nem is kellett se a Föld tömege se a Nap sugara. De egész érdekes dolgokat is kiszámolhatunk, pl ez alapján a Nap átlagsűrűsége valami 1420kg/m3 (nem is nagy) és azt, hogy a Föld hatására a Nap egy 500km-es sugarú pályán kering.
Remélem segítettem valamicskét. Minden jót!
|
| Előzmény: [112] Citum, 2007-11-13 21:35:46 |
|
| [112] Citum | 2007-11-13 21:35:46 |
 Hát ezek lennének az adatok: Föld tömege: 6x10(24en), Nap sugara: 696000km, és a keringési idő(ami 365 nap),Föld.Nap táv= 150M km.
És azzal a képlettel kéne számolni, hogy : m(Föld)*acp = m(Föld)*M(Nap) / r négyzet... Az acp pedig = r*(2pí)négyzet / T
Mind1 a lényeg h ezzel kiszámolva nem az jött ki, ami a tényleges adat: A Nap tömege 1,9891*10(30dikon)
Ja, és a sugarat meg a ker.időt átváltottam (secundumba, és méterbe)
A Föld-Nap távolságot nem tudom hogy kell felhasználni.
De nekem az is elég lenne ha vki tudna egy jó oldalt, csak az a bajom, h semmi ilyet nem találtam.../:( (Ja, és köszi h írtál:)
|
| Előzmény: [111] Doom, 2007-11-13 20:15:21 |
|
|
| [110] Citum | 2007-11-13 19:57:36 |
|
Valaki segítsen légyszi: fizikából az a házi, h ki kell számítani a Nap tömegét!!! Nem tud valaki egy olyan weboldalt ahol ez jól le van írva? Én már kerestem, de semmit sem találtam... Köszi : Citum@citromail.hu
|
|
| [109] lorantfy | 2007-05-04 21:42:49 |
 A gyertyás hajó működésének leírása a jatekanno oldalról:
A játék lelke egy vékony falú tartály a hajó elejében, és a belőle hátrafutó két cső. Ahhoz, hogy működésbe hozzuk a hajót először is vízzel kell feltölteni ezt a rendszert az egyik csövön keresztül, egészen addig, míg a másikon ki nem csurran. Ezután vízre bocsátjuk a hajót, majd beletesszük a meggyújtott mécsest úgy, hogy a láng a tartály alját melegítse. Mikor tartályban lévő víz felforr, gőz képződik, ami az egyik csövön keresztül távozik - ezzel előre lökve a hajót - miközben a másikon keresztül újabb adag víz áramlik be, ami újra felforr... Ez a folyamat egészen addig fennmarad, amíg ég a mécses, illetve amíg van víz a hajó alatt. Nagyon fontos, hogy a tartályban és a csövekben mindig legyen víz, különben a láng megolvasztja a vékony forrasztásokat és játékunk tönkremegy. Ezért mielőtt a leégett a mécsest kicserélnénk, újra töltsük fel vízzel az egész rendszert. A motorcsónak hangjára emlékeztető "pöfögést" a tartály falainak mozgása - összehúzódása és kitágulása - kelti, amit a gőz kilövelése és a víz beszívása okoz.
|
| Előzmény: [108] Python, 2007-04-30 17:13:37 |
|
| [108] Python | 2007-04-30 17:13:37 |
 Megtaláltam a könyvet (MARJAI IMRE: Készítsünk hajómodellt!) Sajnos rosszul emlékeztem, a "fejletlenebb" verzióban van egymás felett a két cső.
A könyv 4 típust ír le (itt gyengébbtől a jobb felé haladva):
1. kémcsőben melegszik a víz, 2 egymás feletti cső
2. U alakú hajlított cső, olyan mint amilyet ti írtatok
3. lapos, bádogból készült (téglatest alakú) bojler, a teteje sárgaréz, ami membránként működik; 2 egymás melletti kivezető
4. ugyanez, két külömböző méretű kivezetőcsővel, ez állítólag egyszerre szív és fúj, kérdés, hogy nem megy-e el oldalra az asszimetrikus fújás miatt (lehet hogy gyors, de ha csak köröz :) )
Egy leírás az itt mutatotthoz hasonló típusról:
"Működesi elveben hasonló, de egyszerűbb, üzembiztosabb szerkezetet mutat be az 57-60. ábra. A doboz vegen ismét két lyukat fúrunk, de ezúttal egymás mellé. Ezeken bújtatjuk át a többszörösen meghajlított vízcsövet, majd beragaszjuk Araldittal. Miután a csövet teljesen megtöltöttük vízzel, a kazánt (pl. gyertyát) a cső felső U alakú hajlata alá, az alsó csőszárakra helyezzük. A vízre tett hajó csöveit ujjunkkal mindaddig lezárva tartjuk, amig gőz nem termelődik. Ekkor a két csövön át egyszerre indul meg a kipufogás, majd a vákuumképződés és a víz beszippantása. A hajó addig halad a vízen, amíg az üzemanyag tart. A dobozra forrasztott kormánylapát beállitásával a járművet egyenes vagy kör alakú palyan járatathatjuk. "
És egy ábra:
|
 |
|
| [107] lorantfy | 2007-04-29 18:11:01 |
|
Így van, a gőz hajtja a csónakot. A spirálban a gyertyaláng felett felforr a víz és a cső egyik végén kiáramlik, a másik végén utánpótlást szív be. A képen látható eszköz egy műanyag pipetta, amivel a gyertya begyujtása előtt a csövet fel kell tölteni vízzel.
|
| Előzmény: [106] Python, 2007-04-29 16:13:21 |
|
| [106] Python | 2007-04-29 16:13:21 |
|
Még régebben olvastam valamit a gyertyás csónakról, én úgy tudom, vízgőz hajtja. Ha megtalálom a könyvet, amiben volt, írok.
Ha jól emlékszem, volt valami "szívás-kipufogás" is, ami azt jelentette, hogy amiután a vízgőz kilőtt, a lecsökkent nyomás miatt új víz áramlott be. A csónak "fejlettebb" verziójánál az egyik cső lejjebb volt, így szinkron szívott/fújt (?) .
|
|
| [105] lorantfy | 2007-04-28 19:35:09 |
|
Kezdetnek nem rossz, de a gyertyás csónakot NEM levegő hajtja! Ha beindul a folyamat meglepően nagy sebességgel tud haladni. A segítség ott van a képen, egy fehér műanyag tárgy. Talán csipesz???
|
 |
| Előzmény: [104] bohmajster, 2007-04-28 19:11:44 |
|
| [104] bohmajster | 2007-04-28 19:11:44 |
 Még ősszel foglalkoztam ezzel a hajós feladattal és megkell hagyni nagyon tetszett! Lényegében arról van szó, h a gyertya melegiti a csövet, igy növekszik a csőben levő gáz nyomása. Amint a csőben levő nyomás eléri a viz hidrosztatikai nyomásának nagyságát, akkor a csőből hirtelen 'kiszökik' egy buborék. Ez a gáz ütközik a vizzel, tehát Newton 3.törvénye szerint kölcsönösen elnyomják egymást, igy a hajó megindul. A buborék kilépése következtében a csőben levő nyomás lecsökken, és a folyamat újból ismétlődik.
|
 |
|
| [103] lorantfy | 2007-04-27 23:10:38 |
|
Egy másik IYPT feladat. Gyerekkoromban volt ilyen játékom, úgy hívták gyertyás hajó. Hogy működik?
|
 |
|
| [102] lorantfy | 2007-04-27 08:39:40 |
|
Szia Bohmajster!
A fagyás az edény falától indul befelé. A már megfagyott víz=jég térfogata nagyobb lesz, mint volt, így a belső hengerrészben lévő víznek kisebb térfogat jut, ezért a vízszint egy kicsit megemelkedik. a felületi feszültség miatt nem fut fel a jég felületére, hanem kicsit kidomborodik és így fagy meg. Ez folytatódik ahogyan a fagyás körkörösen halad befelé, csak kisebb részletekben, mint ahogy az ábrán rajzoltam.
|
 |
| Előzmény: [101] bohmajster, 2007-04-26 19:23:23 |
|
| [101] bohmajster | 2007-04-26 19:23:23 |
|
Hellotok, lenne egy kérdésem egy kisérlettel kapcsolatban:
Egy műanyag edénybe vizet öntünk és megfagyasztjuk. A megfagyott víz felületén egy jégdudor keletkezik (nem lesz sima a jég felszíne). Kérdésem: mi ennek a jelenségnek az oka?
|
|
|
| [99] Moderátor | 2007-02-14 10:22:12 |
 A százalékjellel volt a gond. A százalékjel azt jelenti, hogy a sor hátralevő része megjegyzés. Ha a szövegbe szeretnél százalékjelet írni, akkor \% a megoldás.
Kijavítottam, most már látszik.
|
| Előzmény: [98] Noémi, 2007-02-12 21:23:15 |
|
| [98] Noémi | 2007-02-12 21:23:15 |
 Szia! Sorry, nem tudom mi miatt, de lemaradt a levelem nagyon százaléka, fizikások kérlek válaszoljanak, vagy valami ilyesmi nevű téma alatt megtalálhatod, hogy miből kell készülnöm, így egyszerűbb mintha újra leírom. Amúgy már kaptam valakitől segítséget, de szívesen venném, ha még van a témával kapcsolatban ötleted, mert 10 érdekességet kell mondani. Nem azt kérem hogy oldjátok meg helyettem a feladatot, én utána nézek, meg ilyenek, csak kérlek adjatok ötleteket :) Előre is köszönöm; Noémi
|
| Előzmény: [97] Iván88, 2007-02-12 19:52:12 |
|
|
| [95] Noémi | 2007-02-12 00:13:02 |
|
Sziasztok! Éppen egy felejthetetlen kiselőadásra készülök, és véletlenül bukkantam erre az oldra. Így viszont kapva kapok eme páros , és soha vissza nem térő lehetőségen és a segítségeteket kérném. Én inkább (kb. 100%) humán beálítottságú vagyok, viszont, most a fősulin kéne tartanom egy előadást, melynek címe; elektromosság, mágnesesség. A tanárnő azt kérte, hogy mindenképpen CSAK érdekességeket említsek a témával kapcsolatban,(viszont az bármi lehet ami egy kicsit is kontektussal van e témával) és kerüljem az unalmas elméleti részt, melynek nagyon örültem, egészen addig amíg újfent rá nem jöttem, hogy értelmes ötleteknek még a halvány szikrája sem sziporkázik elmémben. Úgy gondoltam, miközben a fórum oldalain mozgattam szemgolyómat, hogy nektek biztos lennének jó ötleteitek eme fergeteges problémámra (remélem ennél nagyon soha nem lesz :) Én persze ha megadtok témát, annak utána nézek, s pótolom eme témával kapcsolatos hiányosságomat. Előre is köszönöm mindannyiotoknak; Noémi :)
|
|
| [94] roliika | 2006-10-19 01:16:37 |
 Itt http://ourworld.compuserve.com/homepages/DP5/gyro.jpg van a prof képe amin a kütyüt 1 ujjal tartja...nem bűvész volt...hogy csinálhatta? Milyen giroszkóp lehetett?
|
| Előzmény: [91] roliika, 2006-10-06 02:32:07 |
|
| [93] Doom | 2006-10-17 22:20:02 |
 Így elsőre: a kezed valószínűleg jóval melegebb, mint az ásványvíz, ezáltal az ujjad helyén felmelegszik a víz. A gázok oldhatósága (szinte mindig) csökken a hőmérséklet emelkedésével, így ott kiválik a CO2 --> buborék képződik.
Valószínűleg nem csak ez áll a háttérben (pl az új kis buborékot nem magyarázza meg, de sztem az másik része a fizikának), de mindenképpen ez is közrejátszik...
|
|
| [92] Mumin | 2006-10-17 18:21:18 |
 Egy üveg hideg, szén-dioxiddal dúsított ásványvízzel teli flakon oldalához odanyomva az ujjamat, ott buborék nő. Egy idő után olyan nagyra megnő, hogy "felrepül", de minden alkalommal hagy maga után egy "buborékcsecsemőt", amelyik szintén elkezd nőni, majd kirepülésekor már ott van a következő generáció, és így tovább.
Mi a pontos magyarázat?
|
|
| [91] roliika | 2006-10-06 02:32:07 |
|
Egy kis giroszkópos videó...nézzétek meg...nagyon érdekes!
http://www.france-powerball.com/videos/video3.wmv
Eric Laithwaite professzorról ki mit tud? Készített 1 olyan giroszkópot ami el tudta veszíteni a súlyát, vagyis cirka 20 kilós volt, és az előadásán forgásba hozva 1 hosszú rúdon 2 ujjal fogta csak. Sajnos 1997-ben meghalt. :(
Ő találta fel a mágnes vasutat és dolgozott a NASA-nál is.
Szerintetek hogy foroghatott a giroszkóp? Szerintem minimum 3 asszimetrikus tengely mentén elképzelhető egy felfelé irányuló húzóerő, nem?
|
|
