Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Hétköznapi fizika

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[143] Barek2008-11-13 06:41:00

Sípol a monitorom! Mielőtt megjavíttatnám kicsit kísérleteztem vele, és azt tsapasztaltam, hogy nem mindig egyformán hallom a sípolást. Az alaphelyzet kb. 30 cm-re, szembe nézve a monitor közepével. Ettől kissé hátrább és közelebb próbálkoztam, nem volt változás a hang intenzitásában. Aztán próbáltam kissé elfordítani a fejemet, illetve jobbra-balra kitérni a középvonalból. Az eredmény érdekes volt, ugyanis bizonyos helyzetekben a hang elhalkult, sőt a hallásküszöböm alá került. Mi lehet ennek az oka? (a monitorom még katódsugárcsöves :-)

[142] Barek2008-10-31 06:31:34

HoA! Igazad van, legyünk precízek! Legyen akkor egy géppel téglatest alakúra préselt szalmabála az, amelyere ráállítjuk a domború talpú üveget, és süssön fentről a nap. Vajon milyen tárgy okozhatja még a napsugarak veszélyes fókuszálódását? Vannak további ötleteid?

Előzmény: [141] HoA, 2008-10-26 23:20:56
[141] HoA2008-10-26 23:20:56

Tehát ha jól értem az üveget nem is a boglya oldalához kell támasztani, mert akkor a sugarak a talplencse alatt néhány cm-re a talajban találkoznának, hanem az üveg nyakát a napra irányított ágyúcső gyanánt tartva a palack alját kell a boglya aljába bedugni - bár ekkor talán már mindegy, hogy a boglya mely részén hajtjuk végre a kisérletet.

Előzmény: [139] Barek, 2008-10-26 18:33:03
[140] Barek2008-10-26 20:04:55

Willy! Mivel az én feleségem, akinek kertje van, mást állít, mint lorantfy felesége, vagyis szerinte a megégéses verzió az igaz, ezért nincs más hátra, mint kísérletezni! Egy cserepes növényt beleteszünk egy fazék vízbe, így biztosítjuk az elegendő vizet számára. Ezután lefényképezzük mind a levelek állását, mind a felszínüket. Majd jöhet némi permet a levelekre, és 15-30 perc múlva még egy rend fotó, végül összehasonlítás. Ja, és a kísérlet nulladik feltétele, hogy tüzesen süssön le a nyári nap sugára... :-)

Előzmény: [138] Willy, 2008-10-26 13:35:46
[139] Barek2008-10-26 18:33:03

HoA! Olyan vizesüvegnél állhat elő ez a jelenség, melynek talpa középen vastagabb, mint a szélén, így a talp az, amely gyűjtőlencseként viselkedik. OFF A feladat persze érezhetően múlt századi, mert manapság PET-palackban visszük a vizet, amikor szénát kaszálni megyünk a rétre :-) ON

Előzmény: [135] HoA, 2008-10-25 17:15:21
[138] Willy2008-10-26 13:35:46

Nekem nagyon tetszik ez a marázat és nagyon hihetőnek tartom. De biztos lehet ellenőrizni az igazságtartalmát. Pl. mi van, ha annyira meglocsoljuk a növényt, hogy biztosan elegendő víz jusson a gyökereihez? Milyen más módszerrel lehetne ezt még ellenőrizni?

Előzmény: [137] lorantfy, 2008-10-26 11:38:12
[137] lorantfy2008-10-26 11:38:12

Kösz a választ Barek! Az érettségi tesztben is ez a jó válasz. Az a gondom, hogy én még nem tapasztaltam, hogy égési foltok jelennének meg a leveleken. Azt viszon igen, hogy ahelyett hogy felélednének még jobban lekókadnak a növények az ilyen locsolástól.

Nejem szerint, aki biológia tanár, az a magyarázat, hogy az ilyen locsolással "átverjük" a növényt. Ugyanis a páratartalom megnő a környezetében ezért kinyitja a gázcsere nyílásait és vizet párologtat. A talajba azonban nem jutott viz, mert már a forró felszínről elpárolgott, így az elveszitet vizet nem tudja a gyökérzete felszívni. Ezért a levelei lekókadnak.

Előzmény: [134] Barek, 2008-10-25 13:09:27
[136] jonas2008-10-25 22:33:12

Esetleg valaki még rak szénát a szénaboglyához, nem veszi észre, hogy odatámasztottad a vizesüvegedet, és betemeti. Aztán persze nem találod a vizesüveget a szénakazalban, és szomjan halsz. Ráadásul a végén, amikor átrakodják a szénakazlat, vasvillával keresztüldöfik a vizesüveget, a víz kifolyik, és az egész szénakazal nedves lesz, száríthatják újra.

Előzmény: [134] Barek, 2008-10-25 13:09:27
[135] HoA2008-10-25 17:15:21

Elméletileg elfogadom, hogy a vízzel telt üveg gyűjtőlencseként működik és ha nem is egy pontba, de a henger alakú üveg alkotóival párhuzamos egyenes szakaszba, vagy annak környezetébe fókuszálja a napsugarakat, de hogy ettől egy szabad téren álló szénaboglya meggyulladna azt kétlem. Illetve szívesen megnézném és nem azért mert piromán vagyok.

Előzmény: [134] Barek, 2008-10-25 13:09:27
[134] Barek2008-10-25 13:09:27

lorantfy! Ha a fiatalság nem reagál, akkor emlékeim alapján én azt mondom, hogy a vízcseppek a levélszőrök miatt megtartják csepp alakjukat a leveleken, és gyűjtőlencseként a nap sugarait a levelekre fókuszálhatják, amelyek így égési sérüléseket szenvedhetnek. Még nagyobb károkat okozhat, ha szénaboglya oldalához támasztjuk a az ivóvizes üveget. Miért?

Előzmény: [132] lorantfy, 2008-10-12 21:57:22
[133] Barek2008-10-25 13:01:33

Willy! Igen, erre gondoltam. Ma előkerült ez a játékszer, és úgy látom, hogy forgatás nélküli feldobás esetén színváltások sorozata indul el, és igazából véletlenszerű, hogy melyik színnel érkezik vissza.

Előzmény: [131] Willy, 2008-07-27 14:51:21
[132] lorantfy2008-10-12 21:57:22

Egy régebbi emeltszintű érettségi tesztfeladat:

Nyáron, déli napsütésben nem ajánlatos a kertben locsolni, mert megégnek a növények levelei. Miért?

A válaszokat szándékosan nem mellékelem.

[131] Willy2008-07-27 14:51:21

Ahogy néztem az nem érhető el (nekem eddig nem sikerült ilyet csinálnom) de olyat lehet, hogy a "szárnyak" a teljesen szétnyílt állapotok körül lengjenek. Ha ennek elegendően nagy az amplitúdója, akkor olyan, mint ha folyamatosan váltogatná a színét... vagyis kb van ilyen...

Előzmény: [130] Barek, 2008-07-27 13:34:03
[130] Barek2008-07-27 13:34:03

Elérhető, hogy kétszer forduljon át egyetlen feldobás alatt. Vajon hogyan lehetséges ez?

Előzmény: [129] lorantfy, 2008-07-26 12:45:59
[129] lorantfy2008-07-26 12:45:59

A játéknak két állapota van és a súlyerő tartja egyik vagy mások állapotában, ha nyugalomban van. A súlyerőt kiküszöbölhetjük feldobással. Így átmenetileg súlytalanság állapotába kerül, szétnyílik és leérkezéskor legtöbbször a másik állapotba megy át. Feldobáskor nem kell pörögnie ahhoz hogy színt váltson, de valóban el lehet érni az átváltást gurítással is, ha a centripetális erő nagyobb mint a súlyerő, akkor kinyitja és átbillenhet a másik állapotba.

Előzmény: [128] Willy, 2008-07-26 02:28:12
[128] Willy2008-07-26 02:28:12

Másik észrevételem meg az lenne, hogy meg kéne próbálni úgy feldobni jó magasba (kb 75-100 cm-re), hogy egy cseppet sem forog közben. Hajítás közben ugyanis forog a labda, ami kinyitja a "szárnyait" és ezek átlendülnek a másik "állapotba" (ennek részletei is érdekesek lehetnek).

Előzmény: [126] Barek, 2008-07-25 18:18:06
[127] Willy2008-07-25 21:45:16

Nem kell feltétlenül a gravitációra gondolni, mert pl ha elegendően nagy sebességgel elgurítjuk, akkor is képes színt váltani. (Persze feldobás esetén az is szóba jön.)

Előzmény: [126] Barek, 2008-07-25 18:18:06
[126] Barek2008-07-25 18:18:06

Valóban ügyes szerkezet! Felmerül azonban a kérdés: miért megy át pirosból zöldbe, ha feldobjuk (és hagyjuk leesni)? Gyanítom, hogy a gravitációnak lehet köze a magyarázathoz...

Előzmény: [125] jonas, 2008-07-15 20:09:09
[125] jonas2008-07-15 20:09:09

Igen, fogtam is a kezembe. Ügyes szerkezet.

Előzmény: [122] lorantfy, 2008-07-15 11:31:45
[124] lorantfy2008-07-15 11:33:08
Előzmény: [123] lorantfy, 2008-07-15 11:32:30
[123] lorantfy2008-07-15 11:32:30
Előzmény: [122] lorantfy, 2008-07-15 11:31:45
[122] lorantfy2008-07-15 11:31:45

Ha feldobjuk piros, ha leesik zöld. Ismeritek ezt a játékot?

[121] Willy2008-03-23 11:49:23

Ez tök jó! :D

Engem már csak az érdekelne, hogy mi az a fehéres gőz-szerű valami ami a forró tea felszíne alatt vagy annak közelében terjeng...

Előzmény: [120] Csimby, 2008-03-23 03:00:34
[120] Csimby2008-03-23 03:00:34

Miért bőrősödik meg a tea?

[119] jonas2007-11-14 19:57:46

Nem, nem. A kétféle tömeg azonosságát könnyebb mérni, mert lehet közvetlenül is. Egyszerűen beleraksz két testet egy gravitációs térbe, és nézed, hogy ugyanúgy gyorsulnak-e.

A gravitációs állandót nehezebb mérni, mert ahhoz azt kell tudni, milyen tömegű testek keltik a gravitációs teret, de ehhez nagyon sok zavaró hatást figyelembe kell venni. Az összehasonlításhoz nem kell tudni, milyen a gravitációs tér.

Előzmény: [117] Doom, 2007-11-14 16:32:20

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]