[143] Barek | 2008-11-13 06:41:00 |
Sípol a monitorom! Mielőtt megjavíttatnám kicsit kísérleteztem vele, és azt tsapasztaltam, hogy nem mindig egyformán hallom a sípolást. Az alaphelyzet kb. 30 cm-re, szembe nézve a monitor közepével. Ettől kissé hátrább és közelebb próbálkoztam, nem volt változás a hang intenzitásában. Aztán próbáltam kissé elfordítani a fejemet, illetve jobbra-balra kitérni a középvonalból. Az eredmény érdekes volt, ugyanis bizonyos helyzetekben a hang elhalkult, sőt a hallásküszöböm alá került. Mi lehet ennek az oka? (a monitorom még katódsugárcsöves :-)
|
|
[142] Barek | 2008-10-31 06:31:34 |
HoA! Igazad van, legyünk precízek! Legyen akkor egy géppel téglatest alakúra préselt szalmabála az, amelyere ráállítjuk a domború talpú üveget, és süssön fentről a nap. Vajon milyen tárgy okozhatja még a napsugarak veszélyes fókuszálódását? Vannak további ötleteid?
|
Előzmény: [141] HoA, 2008-10-26 23:20:56 |
|
[141] HoA | 2008-10-26 23:20:56 |
Tehát ha jól értem az üveget nem is a boglya oldalához kell támasztani, mert akkor a sugarak a talplencse alatt néhány cm-re a talajban találkoznának, hanem az üveg nyakát a napra irányított ágyúcső gyanánt tartva a palack alját kell a boglya aljába bedugni - bár ekkor talán már mindegy, hogy a boglya mely részén hajtjuk végre a kisérletet.
|
Előzmény: [139] Barek, 2008-10-26 18:33:03 |
|
[140] Barek | 2008-10-26 20:04:55 |
Willy! Mivel az én feleségem, akinek kertje van, mást állít, mint lorantfy felesége, vagyis szerinte a megégéses verzió az igaz, ezért nincs más hátra, mint kísérletezni! Egy cserepes növényt beleteszünk egy fazék vízbe, így biztosítjuk az elegendő vizet számára. Ezután lefényképezzük mind a levelek állását, mind a felszínüket. Majd jöhet némi permet a levelekre, és 15-30 perc múlva még egy rend fotó, végül összehasonlítás. Ja, és a kísérlet nulladik feltétele, hogy tüzesen süssön le a nyári nap sugára... :-)
|
Előzmény: [138] Willy, 2008-10-26 13:35:46 |
|
[139] Barek | 2008-10-26 18:33:03 |
HoA! Olyan vizesüvegnél állhat elő ez a jelenség, melynek talpa középen vastagabb, mint a szélén, így a talp az, amely gyűjtőlencseként viselkedik. OFF A feladat persze érezhetően múlt századi, mert manapság PET-palackban visszük a vizet, amikor szénát kaszálni megyünk a rétre :-) ON
|
Előzmény: [135] HoA, 2008-10-25 17:15:21 |
|
[138] Willy | 2008-10-26 13:35:46 |
Nekem nagyon tetszik ez a marázat és nagyon hihetőnek tartom. De biztos lehet ellenőrizni az igazságtartalmát. Pl. mi van, ha annyira meglocsoljuk a növényt, hogy biztosan elegendő víz jusson a gyökereihez? Milyen más módszerrel lehetne ezt még ellenőrizni?
|
Előzmény: [137] lorantfy, 2008-10-26 11:38:12 |
|
[137] lorantfy | 2008-10-26 11:38:12 |
Kösz a választ Barek! Az érettségi tesztben is ez a jó válasz. Az a gondom, hogy én még nem tapasztaltam, hogy égési foltok jelennének meg a leveleken. Azt viszon igen, hogy ahelyett hogy felélednének még jobban lekókadnak a növények az ilyen locsolástól.
Nejem szerint, aki biológia tanár, az a magyarázat, hogy az ilyen locsolással "átverjük" a növényt. Ugyanis a páratartalom megnő a környezetében ezért kinyitja a gázcsere nyílásait és vizet párologtat. A talajba azonban nem jutott viz, mert már a forró felszínről elpárolgott, így az elveszitet vizet nem tudja a gyökérzete felszívni. Ezért a levelei lekókadnak.
|
Előzmény: [134] Barek, 2008-10-25 13:09:27 |
|
[136] jonas | 2008-10-25 22:33:12 |
Esetleg valaki még rak szénát a szénaboglyához, nem veszi észre, hogy odatámasztottad a vizesüvegedet, és betemeti. Aztán persze nem találod a vizesüveget a szénakazalban, és szomjan halsz. Ráadásul a végén, amikor átrakodják a szénakazlat, vasvillával keresztüldöfik a vizesüveget, a víz kifolyik, és az egész szénakazal nedves lesz, száríthatják újra.
|
Előzmény: [134] Barek, 2008-10-25 13:09:27 |
|
[135] HoA | 2008-10-25 17:15:21 |
Elméletileg elfogadom, hogy a vízzel telt üveg gyűjtőlencseként működik és ha nem is egy pontba, de a henger alakú üveg alkotóival párhuzamos egyenes szakaszba, vagy annak környezetébe fókuszálja a napsugarakat, de hogy ettől egy szabad téren álló szénaboglya meggyulladna azt kétlem. Illetve szívesen megnézném és nem azért mert piromán vagyok.
|
Előzmény: [134] Barek, 2008-10-25 13:09:27 |
|
[134] Barek | 2008-10-25 13:09:27 |
lorantfy! Ha a fiatalság nem reagál, akkor emlékeim alapján én azt mondom, hogy a vízcseppek a levélszőrök miatt megtartják csepp alakjukat a leveleken, és gyűjtőlencseként a nap sugarait a levelekre fókuszálhatják, amelyek így égési sérüléseket szenvedhetnek. Még nagyobb károkat okozhat, ha szénaboglya oldalához támasztjuk a az ivóvizes üveget. Miért?
|
Előzmény: [132] lorantfy, 2008-10-12 21:57:22 |
|
[133] Barek | 2008-10-25 13:01:33 |
Willy! Igen, erre gondoltam. Ma előkerült ez a játékszer, és úgy látom, hogy forgatás nélküli feldobás esetén színváltások sorozata indul el, és igazából véletlenszerű, hogy melyik színnel érkezik vissza.
|
Előzmény: [131] Willy, 2008-07-27 14:51:21 |
|
[132] lorantfy | 2008-10-12 21:57:22 |
Egy régebbi emeltszintű érettségi tesztfeladat:
Nyáron, déli napsütésben nem ajánlatos a kertben locsolni, mert megégnek a növények levelei. Miért?
A válaszokat szándékosan nem mellékelem.
|
|
[131] Willy | 2008-07-27 14:51:21 |
Ahogy néztem az nem érhető el (nekem eddig nem sikerült ilyet csinálnom) de olyat lehet, hogy a "szárnyak" a teljesen szétnyílt állapotok körül lengjenek. Ha ennek elegendően nagy az amplitúdója, akkor olyan, mint ha folyamatosan váltogatná a színét... vagyis kb van ilyen...
|
Előzmény: [130] Barek, 2008-07-27 13:34:03 |
|
|
[129] lorantfy | 2008-07-26 12:45:59 |
A játéknak két állapota van és a súlyerő tartja egyik vagy mások állapotában, ha nyugalomban van. A súlyerőt kiküszöbölhetjük feldobással. Így átmenetileg súlytalanság állapotába kerül, szétnyílik és leérkezéskor legtöbbször a másik állapotba megy át. Feldobáskor nem kell pörögnie ahhoz hogy színt váltson, de valóban el lehet érni az átváltást gurítással is, ha a centripetális erő nagyobb mint a súlyerő, akkor kinyitja és átbillenhet a másik állapotba.
|
Előzmény: [128] Willy, 2008-07-26 02:28:12 |
|
[128] Willy | 2008-07-26 02:28:12 |
Másik észrevételem meg az lenne, hogy meg kéne próbálni úgy feldobni jó magasba (kb 75-100 cm-re), hogy egy cseppet sem forog közben. Hajítás közben ugyanis forog a labda, ami kinyitja a "szárnyait" és ezek átlendülnek a másik "állapotba" (ennek részletei is érdekesek lehetnek).
|
Előzmény: [126] Barek, 2008-07-25 18:18:06 |
|
[127] Willy | 2008-07-25 21:45:16 |
Nem kell feltétlenül a gravitációra gondolni, mert pl ha elegendően nagy sebességgel elgurítjuk, akkor is képes színt váltani. (Persze feldobás esetén az is szóba jön.)
|
Előzmény: [126] Barek, 2008-07-25 18:18:06 |
|
[126] Barek | 2008-07-25 18:18:06 |
Valóban ügyes szerkezet! Felmerül azonban a kérdés: miért megy át pirosból zöldbe, ha feldobjuk (és hagyjuk leesni)? Gyanítom, hogy a gravitációnak lehet köze a magyarázathoz...
|
Előzmény: [125] jonas, 2008-07-15 20:09:09 |
|
|
|
|
[122] lorantfy | 2008-07-15 11:31:45 |
Ha feldobjuk piros, ha leesik zöld. Ismeritek ezt a játékot?
|
|
|
[121] Willy | 2008-03-23 11:49:23 |
Ez tök jó! :D
Engem már csak az érdekelne, hogy mi az a fehéres gőz-szerű valami ami a forró tea felszíne alatt vagy annak közelében terjeng...
|
Előzmény: [120] Csimby, 2008-03-23 03:00:34 |
|
|
[119] jonas | 2007-11-14 19:57:46 |
Nem, nem. A kétféle tömeg azonosságát könnyebb mérni, mert lehet közvetlenül is. Egyszerűen beleraksz két testet egy gravitációs térbe, és nézed, hogy ugyanúgy gyorsulnak-e.
A gravitációs állandót nehezebb mérni, mert ahhoz azt kell tudni, milyen tömegű testek keltik a gravitációs teret, de ehhez nagyon sok zavaró hatást figyelembe kell venni. Az összehasonlításhoz nem kell tudni, milyen a gravitációs tér.
|
Előzmény: [117] Doom, 2007-11-14 16:32:20 |
|