Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Hétköznapi fizika

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[268] SmallPotato2011-11-20 23:49:27

A tárgyszerű hozzászólások tömegében talán nem vész el:

Sokszögfelületek megmunkálása sokszögesztergán

Érdemes belenézni; a 34-35. oldalon több tucat különféle ciklois megmunkálását illusztrálja. A sokszögeszterga témájában a magyar Gellért Károly szabadalma világhírű. Lehet, hogy a különféle cikloisok forgácsolása nem "színvonalas" matematikai kihívás, de azért még érdekes, és kifejezetten gyakorlatias. A kis csúcsszámú epicikloisokat például igen sűrűn használják "biztonsági" csavarok fejének kiképzéséhez.

[267] Zilberbach2011-11-20 15:54:45

homlofelületén = homlokfelületén

Előzmény: [266] Zilberbach, 2011-11-20 15:53:50
[266] Zilberbach2011-11-20 15:53:50

Ha már ennyire szőrt hasogatunk: az az eszköz, aminek nem csak a homlofelületén, hanem az oldalán is van vágóél, az nem fúró, hanem maró.

Előzmény: [265] bily71, 2011-11-19 19:43:25
[265] bily712011-11-19 19:43:25

Mint ahogy kört sem lehet fúrni semmilyen fúróval, ha már szőrszálat hasogatunk...

Előzmény: [264] Róbert Gida, 2011-11-19 17:36:27
[264] Róbert Gida2011-11-19 17:36:27

Hát ez nem lett négyzet.

Előzmény: [263] lorantfy, 2011-11-19 16:49:47
[263] lorantfy2011-11-19 16:49:47

Lehetséges egy fúrógéppel (egy fúrásból) négyzet alakú lyukat fúrni?

Gondolkodj el rajta, majd nézd meg itt!

[262] lorantfy2011-11-19 16:30:01

A beesett zsebrádió eleme hamar lemerülne. Máshol sincs a csőre rádió akasztva.

Előzmény: [261] jonas, 2011-11-18 22:42:17
[261] jonas2011-11-18 22:42:17

Beesett egy elemes zsebrádió a szekrény aljába. Vagy az is lehet, hogy valahol máshol van fölakasztva egy rádió a gázcsőre, és a cső jól viszi a hangot.

Előzmény: [260] lorantfy, 2011-11-18 17:58:20
[260] lorantfy2011-11-18 17:58:20

Egyik kolléganőm mesélte, hogy a velük szomszédos családi ház gázóra szekrényéből, ami a feléjük néző falon van, duruzsolva lehet hallani a helyi, 93,4 MHz frekvencián sugárzó rádió adását. Hogy lehetséges ez?

[259] Janosov Milán2011-10-11 01:50:09

hahó! egy nagyon furcsa jelenséget tapasztalok már jóideje, és egzakt magyarázatom még mindig nincs a dologra. a következő 'kísérleti elrendezés': az íróasztalomon van a laptopom, tőle balra egy 60W-os izzóval ellátott asztali lámpa. szintén a gép baloldalán van a hűtőventillátor légki/beömlő nyílása, és a netkábel is ott csatlakozik. esténként 'in-ear' fülhallgatóval hallgatok zenét géphasználat közben, ami szintén baloldalt csatlakozik, és az egér is baloldalt van (balkezességből fakadóan). a fő elektromos elosztó és egy - általában kikapcsolt - nagyobb basszuserősítő is van az asztal alatt. a jelenség pedig: ha a fülhallgatókat (a pici hangszórókra gondolok konkrétan, mágnessel miegyébbel) leteszem a gép csatlakozóaljzat/hűzőkivezetés néhány, 5cm sugarú környezetébe, akkor nagyon felmelegszik a baloldali, és mindig az. valamilyen induktív jelenségre gondolok (ezért írtam le részletesen minden elektromos eszközt), de az, hogy miért mindig pontosan a bal melegszik, a jobbal semmi nem történik, az számomra jelenleg kész rejtély.

[258] lorantfy2011-10-02 14:35:25

Sajnálatos baleset történt a közelmúltban egy magyar gimnáziumban fizika órán (nem nálunk). A fizika tanár a képen látható hőtágulás mérő eszközzel mutatta be a fémek hőtágulását. Az óra nem a fizika előadóban volt, hanem egy normál tanteremben, a kis tanári asztal után közvetlenül egy tanulói pad következett, ahol ketten ültek. Az első kísérlet nem sikerült jól, a mutató nem tért ki láthatóan. A tanár meg akarta ismételni a kísérletet és egy nagy méretű üvegből alkoholt próbált önteni a tálcára, mielőtt az eszköz lehűlt volna. Öntéskor az üvegben lévő alkohol gőz belobbant, kilökte az üvegből az alkohol egy részét, ami az egyik gyerek arcára és kezére fröccsent és égett. Bár a tüzet gyorsan eloltották a tanuló súlyos égési sérülést szenvedett.

Az esetet azért írtam le, mert fontos tanulságai vannak és aki elolvassa, más kárából okulva remélhetőleg nem követi el ezeket a hibákat.

[257] lorantfy2011-09-06 21:08:08

Biztos, hogy hálóról van szó, de szerintem nincs benne az üveg nyakában. 12-13 sec körül teszi rá az üvegre szájára a hálót és 1 perc 02 sec körül veszi le róla. A hálón a vékony gyufaszálakat át tudja csúsztatni.

Előzmény: [256] HoA, 2011-09-06 08:54:59
[256] HoA2011-09-06 08:54:59

Annak idején Rodolfo Bűvésziskolájában volt egy hasonló , tejesüveggel. Ott az üveg nyakába egy műanyag szitaszerűség volt berakva, ami a lassú kiöntést nem akadályozta, de fejjel lefelé a szitaszemek felületi feszültségei megakadályozzák a kiömlést ( ld. vizespohár + papírlap ) . A szalmaszál feldugás megoldására már nem emlékszem, pedig Rodolfo is bedugott egy - vékony - bűvészbotot.

Előzmény: [255] lorantfy, 2011-09-05 19:16:08
[255] lorantfy2011-09-05 19:16:08

Mi a magyarázat erre?

[254] lorantfy2011-07-20 18:25:48

Egy mezőgazdasági boltban láttam a lenti szerkentyűt, neve hidroprés. Bármilyen lédús gyümölcs levét ki lehet vele préselni. Az alul lévő csőcsonkot egy tömlővel a vízhálózatra kell csatlakoztatni. Tessék kitalálni hogy működik!

[253] lorantfy2011-07-19 19:27:16

A hintára két külső erő hat: a gravitációs erő és felfüggesztési pontban ható tartóerő. A gravitációs erő térfogati erő, a hinta és a rajta ülő személy közös tömegközéppontjába vehetjük fel a támadási pontját. A tartóerő mindig kötél irányú, ezért kell a hinta oszlopát oldalt is kitámasztani. Kezdetben mindkettő függőleges, egy egyenesbe esnek, csak ellenkező irányúak. Ahogy a hinta kimozdul a kezdeti helyzetéből, és ehhez elég, ha a hintázó elmozdítja a saját tömegközéppontját pl. előre, akkor a hinta hátrafelé mozdul, a két külső erő 180 foknál kisebb szöget zár be és eredőjüknek lesz vízszintes komponense. A kitérített ingát is ez az erő mozgatja az egyensúlyi helyzete felé.

Előzmény: [252] Füge, 2011-07-19 16:03:20
[252] Füge2011-07-19 16:03:20

Ez mind világos, hogy a gyereknek miért változik a lendülete. De ha a hintát és a hintázó gyereket egy rendszernek tekinted, akkor a kötélerő is belső erő lesz. A rendszer vízszintes irányú lendülete változik, mert változik a gyerek sebessége -> a rendszer tkp-jának sebessége is változik. Legyen a gyerek szélső helyzetben. Ekkor a kötélerő ugye szöget zár be a függőlegessel, lesz vízszintes irányú komponense, ami a hintát elhúzná, de tudjuk, hogy a hinta nem mozdul, ezért kell valamilyen erő ami visszatartja, erre gondoltam én a tapadási súrlódást (vagy beásott hintánál tartóerőt). Ez viszont a gyermek-hinta rendszerre ható külső erő, mert a talaj húzza vissza a hintát, és ettől változhat a hinta-gyermek rendszer lendülete (legalábbis szerintem, és erre szeretnék választ kapni ;)).

Előzmény: [243] lorantfy, 2011-07-18 23:01:56
[251] Csimby2011-07-19 14:58:09

Köszönöm a válaszokat!

[250] Willy2011-07-19 11:41:13

Üdv!

Csak annyival egészíteném ki, hogy ezt nevezik Leidenfrost-effektusnak.

Előzmény: [249] wernerm, 2011-07-18 23:45:23
[249] wernerm2011-07-18 23:45:23

Szervusz!

Az első kérdésre azt hiszem tudom a választ. Härtlein Károly a BME-n nagyon szeret folyékony nitrogénnel játszani, a jelenség ott ugyanúgy megfigyelhető, amikor a nitrogént a földre önti, kicsi nitrogéncseppek rohangálnak fel-alá. Ennek oka elvileg az, hogy a felszín a forráspontnál sokkal melegebb, így nagyon gyorsan egy vékony gőzréteg alakul ki rajta, amin mint légpárnán szaladgálnak a cseppek. A platni és víz esete ehhez nagyon hasonló.

Ezért van az is, ha az ember leönti a kezét véletlenül folyékony nitrogénnel, akkor az rövid idő alatt gyakorlatilag nem okoz semmilyen sérülést, mert kialakul egy légpárna, a gázok hővezetése pedig nagyon csekély, így hiába a -190°C körüli hőmérséklet, ez nem tud gyorsan fagyási sérülést okozni. Ha azonban forró vízzel öntjük le magunkat, akkor jóval kisebb hőmérséklet különbség mellett is szinte azonnal égési sérülést szenvedünk, ott ugyanis nem alakul ki a légpárna.

üdv: Miklós

Előzmény: [246] Csimby, 2011-07-18 23:31:05
[248] jonas2011-07-18 23:42:53

Ugráló vízcseppeket fatüzelésű tűzhelyen is kaphatsz, ha forró a főzőlapja. Úgy emlékszem, a magyarázat az, hogy a vízcsepp széle olyan gyorsan felforr, hogy a keletkező gőz löki odébb a cseppet, miközben a közepe még hideg. Gáztűzhelyen ezt nem szoktuk észrevenni, mert ott nincs forró fémlap, de szerintem ha egy üres serpenyőt gázon fölforrósítsz, akkor annak a felületére csöppenthetsz vizet (mondjuk közvetlenül az előtt, hogy betöltöd az első palacsinta tésztáját), és az is ugyanígy fog viselkedni.

Előzmény: [246] Csimby, 2011-07-18 23:31:05
[247] Csimby2011-07-18 23:31:55

Mármint olyan mintha belülről nyomta volna ki valami.

Előzmény: [246] Csimby, 2011-07-18 23:31:05
[246] Csimby2011-07-18 23:31:05

Sziasztok, két problémám is lenne:

1. Idén találkoztam életemben először villanysütővel ahol is: a főző lapok közepén van egy kb. 3 centi sugarú kör alakú mélyedés. Ha épp forró ez az izé és véletlenül víz cseppen bele, akkor a csepp gömb formában összevissza futkos ebben a mélyedésben. Miért?

2. Ez lehet hogy inkább kémia, nem tudom. Van egy doboz jódozott sóm amit egy szekrényben tartok. Kb fél éves lehet és most vettem észre hogy a doboz falán kívül fehér dudorok vannak. Megkapirgáltam, de nem jönnek lenne, olyan mintha kívülről nyomta volna ki valami. Azt hiszem nem olyan rég egy kis víz került amúgy a sóba. Mi ez a cucc?

[245] wernerm2011-07-18 23:26:01

Felrajzolás után rájöttem, hogy fordítva van a dolog:

Tehát, megy befelé a súlyzó az x=A-ból visszafelé, szétnyílva. A tömegközéppontja legyen az x=l/2 helyen, ebben a pillanatban a rugó vége az x=-l/2 helyen van, a test negatív irányban mozog. Ekkor összeugrik, a rugó vége az x=l/2 helyre kerül, nincs rugalmas-energia változás. A végkitérésnél ugrik szét, ekkor lesz \Delta E_r = \frac{1}{2} D (A+l)^2 - \frac{1}{2} D A^2

Előzmény: [244] wernerm, 2011-07-18 23:02:23
[244] wernerm2011-07-18 23:02:23

Szervusztok!

Érdemes energetikailag is ránézni a problémára szerintem. A lényeg az, hogy a hintázó munkát végez, hiszen fáradságba kerül meghajtani a hintát. Hiába csak belső erő lép fel, azzal mégis munkát végzünk. A lényeg megértéséhez a következő egyszerű modellt tekintsük:

Legyen egy súlyzó alakú testünk, amin két egyenlő tömegű golyót köt össze egy teleszkópos rúd. A súlyzó össztömege M. Ezt egy D rugóállandójú rugóra kötjük. A teleszkópos rúd legyen pl. hidraulikus, így 0-ról 2l hosszúságúra tud változni viszonylag gyorsan. Ez a gyorsaság azt jelenti, hogy lényegesen gyorsabban szét ill. össze tud ugrani, mint az oszcillátor lengésideje.

Ezután beprogramozzuk a hidraulikát, hogy kb. amikor az egyensúlyi helyen szalad át, akkor nyíljon szét, amikor pedig maximális kitérésnél van, akkor ugorjon össze.

Tegyük fel, hogy a rendszer éppen egy A amplitudójú rezgést végez. A test épp tér vissza az egyensúlyi helyzete felé, összehúzódva. Amikor a rugó vége épp x = \frac{l}{2} helyzetben van, a súlyzó szétnyílik. Mivel ez nagyon gyorsan történik, így a tömegközéppontja ezalatt alig mozdul el, sebessége nem változik, a rugó vége így a x = - \frac{l}{2} helyre kerül, a rugalmas energia \frac{1}{2} D x^2 nem változik.

Ezután a végkitérésnél, amikor a rugó vége x=-A helyen van, a test összeugrik, a tömegközéppont ismét nem mozdul, sebessége nem változik így a rugó vége az x=-(A+l) helyre kerül, a rugalmas energia megnő, \frac{1}{2} D A^2-ről \frac{1}{2} D (A+l)^2-re, a hidraulika ugyanis munkát végez, megnyújtja a rugót. Ezután az egyensúlyi helyzetten már gyorsabban halad át a súlyzó.

Az is látszik, hogy az energianyereség annál nagyobb, minél nagyobb az amplitudó. Ha a hintának nincs kezdősebessége, akkor elég nehéz "elindítani" a lábunk használata nélkül.

Hintázáskor is tudunk munkát végezni a testhelyzet változtatásával, ugyanis a tömegközéppontunk magassága változtatható, pl. gyors hátra- / előredőléssel, vagy a lábunk felhúzásával. A konkrét számolás is érdekes lehet, ahhoz most azonban késő van:)

üdv: Miklós

Előzmény: [234] Füge, 2011-07-13 22:58:26

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]