Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Tizenegyszög szerkesztése egy körben

  [1]    [2]    [3]    [4]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[44] mediator2006-11-07 07:16:22

Kedves Csagi! Kösz a józan hangot. A kérdésedre valóban nem tudom a választ, és tulajdonképpen azt reméltem, hogy erre a kérdésre kapok majd választ. A hasonló témakörbe tartozó olvasmányaim szerint valószinüsíthető, hogy méréssel állunk szemben. Azt még mindig hiszem, gondolom, hogy tudatos tervezéssel állunk szemben. Más térkép részeken, a horvátországi templomos várak területén, vagy a Német Lovagrend által más országokban épített objektumok nem mutatnak ilyen alakzatokat.

Cckeknek! Kénytelen vagyok azt mondani, amit korábban is leírtam: román fiatalok által....stb. Ebben érzésem szerint nincs semmi sértő. Ennél finomabban megfogalmazni a lényeget, azt hiszem nem nagyon lehetne. Ezt az oldalt tényleg román fiatalok működtetik. Annyira román az oldal, hogy magyar nyelvű felülete, még opcióként sincs.

Egyébként, ami az érzékenységed illeti, az én Anyám is ott született, és valami ilyen módon engem is oda köt. Egyébként nem értem miért ez a bősz kirohanás a hovatartozás miatt. Sok marhaságot leírtam, de hol itt a sovinizmus?

Kedves Hajba Károly! Igazad van. Csak a Freytag-Brendt három nyelvű 1:400.000 ERDÉLY autótérképe tudja ezt csodát produkálni. Ezt is leírtam korábban. Azt is, hogy ezek az emberek vagy nagyon tudnak térképet rajzolni, vagy véletlenek sorozatával állunk szemben. Ha ezen a térképen próbálsz rajzolni, akkor Te is csodálkozni fogsz. A rajzolás lépéseit leírhatnám, de akkor elvenném Tőled a felfedezés örömét.

Felsorolod a várakat. Nincs vita. Bárki mondhat bármit, mert bizonyítani, dokumentumokkal, semmit nem lehet. Feltételezések vannak, és a honlapokon található leírásokból azt fogadhatjuk el igaznak, amit éppen elolvasunk. A Te felsorolásod nem mond ellent az általam felsoroltaknak. Ha több, vagy kevesebb várat említek, csak azt jelenti, hogy a kérdésekre nem tudom a választ. A prázsmári vártemplomot kivéve, egyetlen más helységben lévő vártemplomot nem tulajdonítanak a lovagrendnek. Csak várakat építettek, állítólag.

Kreutburg várának ügyében határozottan állást foglalsz. Elfogadod azt a vélekedést, ami a Tatár hágónál lévő várat fogadja el az "igazi" Keresztvárnak. Ezzel a vélekedéssel lehetne vitatkozni, de semmi értelme, mert ez a vita tényleg sehova nem vezet. Dokumentum nem maradt sem pro, sem kontra.

Előzmény: [43] Csagi, 2006-11-06 23:32:22
[43] Csagi2006-11-06 23:32:22

Én igazából azt nem értem, hogy mi bizonyítja, hogy ezt pontosan szerkesztették...? Ugyanis abból amit eddig olvastam, pont az derül ki, hogy rendben, van egy 11 szögünk, ezt senki nem vitatja, de az egy másik kérdés hogy mindezt szerkesztette-e valaki (itt szigorúan a körzős-vonalzós szerkesztést értem) vagy csak szögmérővel kimérte a távolságokat. Mert az ábra ezt nem mutatja.

[42] Cckek2006-11-06 23:29:56

Először is nagyon sértő azt mondani, hogy román kincsvadászok, ha jól emlékszem te egy erdélyi magyar weboldalra utalsz, nos tudnod kéne hogy erdélyben magyarok is élnek szép számmal-én is annak tartom magam:)-,talán meglep ez, de azért kiváncsi vagyok miért hitted hogy aki magyarul beszél, weboldalt szerkeszt azért hogy te is el tudd olvasni, az román.? Másodjára-repetitio est mater studiorum, ha már ennyire foglalkoztat a hovatartozás szólaltassunk meg egy holt nyelvet is:)-a matematikai szerkesztésnek semmi köze a szögmérő beosztásához.!!! Harmadszor: A Földön minden pont rajta van két nevezetes pontot összekötő "egyenesen"- geodetikus vonalon- gondoljunk csak a polusokra:)))) Remélem ez nem sértőbb mint az u.n. előzmények.

Előzmény: [37] mediator, 2006-11-06 19:35:03
[41] ScarMan2006-11-06 20:50:12

De ha esetleg megpróbálnád leírni a véleményed szerint jó szerkesztés menetét, akkor meg tudnánk mondani, hogy a te szerkesztésedben konkrétan hol a hiba, és az mindenkit megnyugtatna.

[40] jenei.attila2006-11-06 20:43:27

Én sem azt állítottam, hogy (hited szerint) megtorpedóztad volna a matematika erre vonatkozó eredményeit. Ha jól értelmezem, legalábbis kétségbe vontad, én pedig a kétségeidre, kérdéseidre próbáltam válaszolni. Ami egy ábra pontosságát illeti: egy valóban megrajzolt ábra sohasem lehet pontos. Lehet kielégítően pontos, mérési határon belül pontos, de nem állíthatod, hogy pl. az általad mért szakasz pontosan 10 cm hosszúságú. Nyilvánvalóan a szerkesztésekhez használt eszközök, és az ellenőrző mérések is korlátozott pontosságúak. Ha egy mérésből olyan eredmény adódik, amely (bizonyos hibahatáron belül) megerősíti az adott feltevésünket, érdemes megpróbálkozni a feltevés elvi igazolásával is. Azonban akárhány mérés sem fogadható el a feltevés elvi igazolásaként, lévén minden mérés szükségszerűen pontatlan. Tehát az a felvetésed, hogy nem mértünk utána, ezzel elintézettnek tekinthető. Ami az utána számolást illeti: megtették ezt helyettünk (nem kis fáradság árán) a már említett matematikusok. Itt a fórumon gondolom vagyunk néhányan, akik az ő munkáikat olvasták és megértették, ezért nem szükséges magunknak újra utána számolni. Én a magam részéről bizton állíthatom, hogy erre nem is volnék képes, de gondolom a fórumtársak egy része szintén így van ezzel. Nem tekintély alapon fogadjuk el az ő eredményeiket, hanem megértve az okfejtéseiket, állítjuk hogy szabályos 11 szög szerkesztése körzővel és vonalzóval semmilyen módon nem lehetséges. A szögmérővel kapcsolatos felvetésedre már válaszoltam, miszerint a szömérő megfelelő teljesen pontos beosztása ugyanaz a probléma, mint az eredeti. A térkép pontosságával kapcsolatban még egy észrevétel: a térképedet nyilván a sík asztallapra terítetted ki, és azon végezted a méréseket. Holott köztudott, hogy a földfelszín nem sík, ezért a síkba terítése szükségképpen pontatlan.

Előzmény: [37] mediator, 2006-11-06 19:35:03
[39] Hajba Károly2006-11-06 20:35:59

Az említett váras honlapot végigbogarászva az öt lovagrendi vár (szerintük):

(Barca)földvár - Marienburg

Bodzavám - Kreuzburg

Feketehalom - Zeiden

Höltövény - Krissbach

Barcaszentpéter - Petersburg

Ezek közül többnek, de több más településnek van erődített temploma is, mint például Prázsmár, Szászhermány, Szászfehéregyháza, ...

[38] Hajba Károly2006-11-06 20:16:48

Kedves Mediátor!

Hagyjuk a távolságokat és pontosságokat, mert az arról szóló vita nem visz előre. Az említetted helyeket felrajzoltam az erdélyi térképem fénymásolatára és semmi érdekes nem jött ki. Másrészről ami egy 1:350.000 léptékű térképen 1 mm, az a valóságban 350 méter, és nem 1 mm az eltérés.

De az, amit a már korábban említett váras honlaphely Keresztvár-Kreutzburg-Teliu helyiségről ír, érdekes lehet:

"A község német elnevezése (Kreuzburg) korábban sokáig annak a téves feltételezésnek adott alapot, hogy a település melletti vármaradványok azonosak a német lovagrend által épített, oklevélben is említett Kreuzburg nevű erősséggel. A 19. század számos szakírója, többek között Orbán B., Kőváry L. is így gondolta ezt. A Nagy-Várhegyen és a vele szemközti hegytetőn álló Kis-Várhegyen épült vár azonban nem tulajdonítható a kereszteseknek, hanem korábbi időből származik. A lovagrend által 1212-ben emelt Keresztvár erődítményét a magyar és erdélyi szász kutatók (Győrffy Gy., Pósán L., W. Horvath, K. Horedt, E. Jekelius, stb.) a Bodzavám (Vama Buzãului) falutól D-re, 30 km-re, a Tatárhágón álló rommal azonosították, melyet támogat a romnak Marienburggal egyező alaprajza és az 1222-i határleírás, mely a keresztesek havasalföldi területének K-i oldalát Kreuzburgtól vezeti le a Brodnikok földje felé." ...

[37] mediator2006-11-06 19:35:03

Kedves Attila! Lapozz vissza az első bejegyzésre. Én nem, nem én állítottam a matematika eddigi eredményeinek megtorpedózását. Én csak kérdeztem.....Azt viszont még most is vallom, hogy bárhogyan is van, de a kirajzolódott ábra lehet PONTOS. Nem értem igazán, miért mondjátok Ti matematikusok, hogy az ábra nem pontos. A probléma az, hogy utánna sem mértetek, utánna se számoltatok, és mégis tudjátok, hogy az ábra nem lehet pontos.

Mindannyian feltételezitek , hogy a kör felosztása semmiképpen sem lehet pontos, mert maradéknak,- Gauss szerint - lennie kell. Én hivatkoztam a más féle körosztásra ( pl 440 fok ) de azt mondtátok, hogy ez mellékes. Mi van akkor, ha a várak helyzete, az egymástól való távolsága adja a megoldást. A várak helyzete lehet a kulcs.

Vegyük át mégegyszer, előlről. Adva van két pont. Hogy miért pont ez a két pont lett kiválasztva, hogyan lehetséges az, hogy e két távoli, természetes pont hogyan adhatta éppen azt a helyzetet amire az építőknek szüksége volt, ez számomra is megmagyarázhatatlan rejtély marad, de tény az, hogy e két hegycsúcs lett a lehetséges kiindulási pont. Az, hogy a két vár miért arra helyre lett építve, ahol éppen állnak, csak egyetlen magyarázat lehet. Oda kellett kerülniük a szerkesztés miatt. Így adták meg a szükséges méreteket. Próbáljatok meg az eredménytől visszafelé gondolkodva tekinteni a témára.

A nagy kör megrajzolásához a keresztvári vár helyzete lett a középpont. A körző nyílástávolsága két pontra is illeszthető, de vegyük mondjuk Feketehalom várát. E várnak a lovagrendi várak között fontos szerepe volt, és nem vita tárgya a történészek között az, hogy ezt a várat ki építette. Ez a vár a lovagrendnek van tulajdonítva. Érdekesnek mondható, hogy e vár a középponttól ugyan olyan távolságra van, mint a höltövényi vár. Nézem a rajzomat a fórumon, és látom, hogy nem ad Nektek elég információt. Én tudom, hogy melyik pont milyen várat takar, de Nektek e kép azt hiszem semmit nem mond. Azt sem tudhatjátok, hogy melyik vár melyik. Kellene egy jó térkép Nektek is.)

Csak egy megjegyzés: Azt a kérdést, hogy a többi csúcspontban mi lehet, már én is feltettem magamnak. Ha a matematika segítségével bizonyítani lehetne, hogy a várak helyzete tudatosságot rejt, akkor talán nekem is hinnem kellene amit román kincsvadászok állítanak, hogy van mit keresni a térkép mögött.

Átvéve a gondolatod: Innentől kezdve azt hiszem megegyezünk abban, hogy a probléma nem matematikai természetű, hanem történelmi, földrajzi, földmérési, vallási,stb., probléma.

Előzmény: [35] jenei.attila, 2006-11-06 16:42:14
[36] Csagi2006-11-06 17:08:54

Támogatom Attilát. A régiek szerettek sokszögeket "elrejteni" -bár ki tudja, mennyire is rejtették el- épületeikben. Legyen ez 7, vagy 11 szög, a lényeg az, hogy attól, hogy az adott dolgoknak az elrendezése egy szabályos 11 szöget hoz ki, az még nem jelenti hogy ténylegesen szabályos. Viszont elgondolkodtató, hogy miért is pont ez az alakzat. Én inkább annak járnék utána hogy a többi csúcspontban mi lehet :-)

[35] jenei.attila2006-11-06 16:42:14

Természetesen nem a várak elhelyezkedésére vonatkozó megfigyeléseidet vontam kétségbe. Bár a leírásod alapján nem követtem a kirajzolódó geometriai ábrát, egyáltalán nem lehetetlen, hogy az egész elrendezésben szándékosság fedezhető fel. Sőt az sem lehetetlen, hogy a korabeli földmérők ismertek egyfajta közelítő eljárást szabályos 11 szög szerkesztésére, és ezt alkalmazták. Azon is el lehet csodálkozni, hogy a gyakorlatban hogy tudták ezt ilyen pontossággal megoldani. Azonban úgy érzem, te ebből túl messzemenő következtetéseket vontál le, és ez alapján kérdőjelezted meg a 19. századi matematika történetének eme fontos fejezetét. Összefoglalva: nagyon érdekes az általad tett történelmi-geográfiai felfedezés, de egyáltalán nem mond ellent a szabályos 11 szög matematikailag igazolt, matematikai értelemben vett szerkeszthetetlenségének. Amit te ennek cáfolataként látsz, az a meglepő,de bizonyosan nem tökéletes pontosság, amellyel a térképeden a 11 szög kirajzolódik. Innentől kezdve azt hiszem megegyezhetünk abban, hogy a problémád nem matematikai természetű, hanem történelmi, földrajzi, földmérési, vallási,stb., amitől persze még rendkívül érdekes, de a helyén kezelendő.

Előzmény: [34] mediator, 2006-11-06 16:05:42
[34] mediator2006-11-06 16:05:42

Vissza az eredeti tizenegy szög problémájához. Nem az a kérdés, hogy van e szögmérő, van e osztás a vonalzón, hanem az, hogy adva van a világban egy pont. A brassói vár helyzete. Ez a vár egy képzeletbeli egyenesen van, amit két hegycsúcs között rajzolunk meg elméletileg. E vár helyzete igen érdekes. Az általam rajzolt grafikán, leszámítva a pontatlanságot, az látszik, hogy a Keresztvár központú nagy kör, és a vízszintes egyenesünk metszés pontja pontosan a Codlea - Höltövény távolság fele, vagyis az egy tizenegyed résszel megegyező távolság fele. Ha az ábra szerint megszerkesztünk egy kört e köré a pont köré, akkor láthatjuk, hogy a körcikk befogója(?) és a vízszintes egyenes metszéspontja azonos távolságra van Feketehalomtól is és Brassótól is. Ez eléggé zavaros, de így van.

Ez a csoda csak akkor látszik, ha előtted van a térkép. Lehet, hogy én nem vagyok egy matematikai zseni, és Gaussnak mindenképpen igaza lehet, de ez akkor is elgondolkodtató. Ezeknek a pontoknak a helyzete, egymástól való távolsága, ezeknek a távolságoknak az összefüggései mindenképpen elgondolkodtatják az embert. Tényleg létezik ilyen véletlen? Vajon van e a világon még egy ilyen hely, ahol ez a pontatlanul megrajzolt ábra a térképre rajzolható lenne.

Nem tudom, nem értem, hogy a matematikus elmét az ilyen kérdések felvetődése miért nem arra készteti, hogy tovább kérdezzen, hogy lehetséges ez. Ebben a kezdetleges rajzban ott van a logikus lépések sorozata. Végy két pontot. Kösd össze egy egyenessel. Rajzolj az adott középponttal egy adott pontig mért távolsággal egy kört, és ha ezzel meg vagy, akkor nézd meg mit tettél. Mit látsz? Egy kört, ami fel van osztva 11 azonos méretű körcikkre. A méreteket adja az adott objektumok egymáshoz mért távolsága. Mérés nélkül.

Igaz, hogy számtanból fel voltam mentve, de annyi eszem mindig volt, hogy a KÉRDÉSEK izgassanak, és a szándék meg volt bennem arra, hogy a válaszokat meg keressem. Most is ezt teszem.

Előzmény: [32] jenei.attila, 2006-11-06 13:33:24
[33] mediator2006-11-06 16:04:51

Se sértődés, se harag nincs. Ezt tudnod kell...Én nem matematikai feladványként rontottam neki a barcasági lovagvárak rejtélyének megfejtésének. Történelmi problémaként kezeltem az ügyet, és amikor a körző és vonalzó ezt az ábrát mutatta, magam is elcsodálkoztam, és azt hittem, véletlen. Benneteket, matematikusokat a "mese" nem érdekel, de amikor beleszúrod a térképen a körződ hegyét az egyik vár ikonjába, és kiderül, hogy ettől a ponttól is, attól a ponttól is ugyan akkora távolsága van egy adott pont, akkor elkezdesz gondolkodni, hogy vajon ez véletlenül van így, vagy valaki azt akarta, hogy ez így legyen. A pontosság, meg a vonalzó mondod Te. Én meg azt mondom, hogy van két hegycsúcs. Ezeket összekötve egy egyenessel érdekes dolognak lehetünk szemtanúi. Pont azt a két várat metszi az egyenes, amit tudottan a lovagok építettek. Azt is mondhatnánk, hogy ezzel a vonallal lett a helyzetük kijelölve.

Erre mondják, hogy abban a korban nem volt meg a technika a pontos hely meghatározásra, mérésre. Ez biztosan így lehetett? Biztosak lehetünk ebben? Gyerünk tovább a körzővel. Ha a hegyét Keresztvár várába szúrjuk, akkor nyithatjuk a körző nyílását, de meddig? Mondjuk Höltövényig? Azt a várat is a lovagok építették állítólag, egyes emberek véleménye szerint. Ez még önmagában nem baj, de érdekes, hogy ugyan ez a méretű körző nyílás pontosan megegyezik a Keresztvár - Feketehalom távolsággal. Azzal a váréval, amelynek építőjeként minden történész a német lovagokat jelöli meg. Talán ez az egyik legbiztosabb pont a lovagvárak homályában. Szóval még egy véletlen.

Csak nézem a térképet, és csodálkozom. A Brassó - Prázsmár távolság megegyezik a Keresztvár - Barcaszentpéter távolsággal, és ez még nem minden. Ezzel a körző nyílással ezeknek a pontoknak a segítségével egy olyan függőleges egyenes szerkeszthető a csúcsainkat összekötő vízszintes egyenesre, amely függőleges tengelyen három vár helyzete jelölődik ki. Ez már bizonyosan nem lehet véletlen. Ennyi véletlen egy pakliban nem lehet A három vár egyike Földvár, amely vár köztudottan a Német Lovagrend központi vára volt. A másik két vár Apáca, és a barcaszentpéteri un. Tatárvár. Ezzel én még mindig semmit nem állítottam, csupán kérdezek. Azt kérdezem, hogy tényleg nincs valamilyen matematikai probléma elrejtve ebben a térképben?

Előzmény: [32] jenei.attila, 2006-11-06 13:33:24
[32] jenei.attila2006-11-06 13:33:24

...szintén közelítő eljárással osztottak be több-kevesebb pontossággal, olyanra amilyenre. Vagyis a szögmérő beosztása ugyanazt a problémát jelenti, mint amit segítségével megoldani kívánsz.

Végül elnézést kérek, ha kicsit erősen fogalmaztam, nem akartalak megbántani. Én is jobbulást és kitartó munkát kívánok. Természetesen továbbra is nagy érdeklődéssel fogadjuk a téma történelmi hátterének megvilágítását, és a korabeli földmérők szakmai tudásának bemutatását.

Előzmény: [31] jenei.attila, 2006-11-06 13:22:56
[31] jenei.attila2006-11-06 13:22:56

Kedves Mediator!

Csodálom a naivitásodat, és bevallom némileg szórakoztat is. Ahogy Te fogalmaztál,"fel voltál mentve" matematikából, ez azonban nem gátol meg abban, hogy ebben a matematikai problémában valami hihetetlen magabiztos módon foglalj állást olyan, matematikából nem éppen "felmentettek" kategóriába tartozó tudósokkal szemben, mint Gauss, Lagrange, Abel, Galois. Távolról sem akarlak megsérteni, de nem gondolod, hogy kevéssé valószínű, hogy ezek az emberek mind tévedtek, Te pedig rátaláltál volna az igazi megoldásra? Természetesen előfordult már hasonló a tudomány történetben (pl. Bólyai János vagy Einstein esetében), de ott az adott terület gyökereinek (alapfogalmainak, axiómáinak) újra értelmezéséhez kellett visszanyúlni. Mivel a Te esetedben feltehetőleg nem erről van szó, engedd meg, hogy néhány pontban felhívjam a figyelmedet tévedéseidre:

1. A matematikában a geometriai szerkesztés a beosztás nélküli egyenes vonalzó, és a körző használatával történik. Így pl. nem engednek meg beosztott vonalzó, akármilyen módon beosztott szögmérő, segédgörbék, mindenféle trükkös mechanikai eszközök, stb. használatát.

2. A szerkesztés elvileg tökéletes pontossággal történik, vagyis akkor mondanak egy alakzatot szerkeszthetőnek, ha a megengedett eszközöket az adott eljárásban (elvileg) teljesen pontosan használva, az eredmény is teljesen pontos lesz.

3. Az ilyen értelemben vett szerkeszthetőségnek sokkal inkább elvi, mint gyakorlati jelentősége van, hiszen közelítő eszközök (pl. szögmérő) használatával gyakorlatilag pontosabb eredmény kapható. Igazad van, hogy egy "megfelelően beosztott" szögmérővel kielégítő pontossággal szerkeszthető pl. szabályos 11 szög, de az idézett matematikusok azt állították, hogy az első pont szerinti szerkesztéssel elvileg sem lehet teljes pontossággal megszerkeszteni(szemben pl. az 5 ill. 17 szöggel). Másrészt gondolj arra, hogy a szögmérő egy gyakorlati eszköz, amelyet

Előzmény: [27] mediator, 2006-11-06 12:37:15
[30] mediator2006-11-06 13:17:48
Előzmény: [28] Sirpi, 2006-11-06 12:49:05
[29] mediator2006-11-06 12:56:18

A kép feltöltésével küzdök. Több is van ebben a dologban... A jó kívánságot köszönöm....jól esett...

Előzmény: [28] Sirpi, 2006-11-06 12:49:05
[28] Sirpi2006-11-06 12:49:05

Mivel szögmérőt nem lehet használni, ezért édesmindegy, hogy a teljesszög 23, 257, 360 vagy 440 fokra van-e osztva, a szerkeszthetőség ténye nem változik meg ettől, úgyhogy ha ez lenne a "nagy" ötlet, akkor nagyon csalódott lennék.

Viszont mindenféle nézetkülönbség ellenére szeretnék jobbulást kívánni.

Előzmény: [27] mediator, 2006-11-06 12:37:15
[27] mediator2006-11-06 12:37:15

Következzék most az igazi szentségtörés.

Mi a helyzet akkor, ha azt feltételezzük, hogy az elődeink nem olyan beosztású szögmérőt használtak, mint a most használatosak? Ezt tehették több okból is. Például:

- nem akartak megoldhatatlan feladatokhoz képleteket gyártani? - a feladatot végző mesterek olyan országból jöttek, ahol ilyen eszközök voltak használatban. - tudták, hogy a szokásos eszközökkel a feladat megoldhatatlan, ezért az eszközöket igazitották a feladathoz. Leht, hogy ez volt a szokásuk minden megoldhatatlan matematikai probléma eseten.

Mi a helyzet akkor, ha ezek az emberek tudták, hogy a tizenegyszög szerkesztése a 360 fokos beosztású szögmérővel nem oldható meg, de ha 440 fokos beosztású szögmérőt használnak, akkor a feladat megoldhatóvá válik. Ennek a felismerésnek az eredménye látható a térképen. ( Meg van oldva a maradék nélküli osztás, mérés nélkül, csak körző, és egyenes vonalzó használatával. Ehhez nem kellett az ördöggel cimborálniuk, csak használni kellett az eszüket.)

Joggal vetődik fel a kérdés: Biztos, hogy nem a régi matematikusoknak volt igazuk? Miért ne feltételezhetnénk, hogy volt annyi eszük az öregeknek, hogy minden megoldhatatlan feladatot igy oldottak meg? Lehet, hogy ezek az emberek nem vadásztak ágyúval verébre?

Miért jobb, és egyszerübb megoldás olyan matematatikai tételeket gyártani, hogy egy adott feladat nem oldható meg, ha elegendő csak a felhasznált eszközöket megváltoztatni, vagy mindig az adott feladathoz igazitani. Az nem olyan abszurd ötlet, mint a gótika gyökereinek kutatása....

Biztos, hogy Gauss-nak van igaza mindenben? Nekem volt egy barátom, aki azt vallotta, hogy egy bizonyos témával foglalkozva, egy idő után az emberben kialakul egy bizonyos csőlátás, és mindent csak ezen keresztül képes látni. Mi van akkor, ha a matematika is igy járt?

Amikor néhány nappal ezelőtt leirtam e szentségtörő sorokat, szinte hallottam lelki füleimmel az átkokat, melyeket rám szórtatok, amiért ezzel az őrült témával teljesen feldúltam a topikotok békés hétköznapjait. A fent leirtakat természetesen akkor nem tettem fel a fórumra, hiszen akkor még az ábra, és a térkép sem volt feltéve, de én már előre védekeztem a támadások ellen. Próbáltam védeni a mundér becsületét. Most, amikor e sorokat irom, még nem tudom, hogy mekkora vihart fog kavarni köztetek az ábra megismerése, tehát most a valóságban a semmi ellen hadakozom. Ettől függetlenül engem is izgalomba hozott ez az őrült feltételezés, és elkezdtem keresgélni a neten.

Ime egy idézet a netről: " Franciaországban a forradalom és az első császárság alatt a derékszöget és a quadranst 100 fokra, a fokotot 100 percre s a percet 100 másodpercre osztották. A restauráció alatt azonban e felosztással felhagytak. "

A kérdéses hivatkozás: http://www.kislexikon.hu/index.php ( Kereső szó az oldalon: szögmérő, keresés a Tartalomban ! )

Én nem erre a tényre gondoltam, mivel fogalmam sem volt arról, hogy élt e valaha a Földön egy olyan bolond, akinek eszébe jutott az, hogy a kört nem csak 360 fokra lehet, vagy érdemes felosztani. Nem erre gondoltam, de lám, nem olyan abszurd az elképzelés. Valakinek valamikor eszébejutott más utat választani. Mi van akkor, ha sok évszázaddal ezelőtt be vett szokás volt a kört nem 360 fokra felosztani, vagy több féle felosztási megoldás is használatban volt egyszerre. A franciák nem 440 fokra osztották fel a kört, de ez

Az mindenesetre biztos, hogy a 440 fokra felosztott körben játszi könnyedséggel, maradék nélkül megszerkeszthető a tizenegyszög, és ettől még nem feltétlenül omlik össze a matematika, de talán érdemes lenne néhány megoldhatatlannak látszó problémát újra gondolni.

Egy további apróság. Az egyik oldalon ezt olvastam: A kör 360 fokos beosztása ugyancsak babiloni eredetű. Ez azt is jelentheti, hogy a babiloni eredetű osztás elött, mellett létezett, létezhetett másik osztás is. A szöveg az alábbi cimen olvasható: http://indy.poliod.hu/modulok/egyeb/TA049

Hát ennyi lenne vita indítónak....

Előzmény: [25] jonas, 2006-11-05 20:43:03
[26] mediator2006-11-06 12:36:29

Kedves Mindenkinek! Nem szeretek, de kénytelen vagyik mindenkitől elnézést kérni. Vétkem - a késedelem miatt - szeretnék elnézést kérni. Magyarázkodni nem akarok, csupán néhány tény. Veszedelmes korban - 58 évesen - túl vagyok egy infarktuson. 14 napja hoztak haza, és a nejem véleménye szerint mit ér vele, ha én leszek a legismertebb halott kis falunk temetőjében, ha ezután a zseniális felfedezés után megüt a guta az izgalomtól... Vagyis kímélne. Ezért voltam kénytelen egy rokonra hagyatkozni, hogy végezze el a feladatot, ami a neten való megjelenéshez kellett volna, de természetesen nem tette meg azt, amit vállalt így én sem tudtam a beigért anyagot feltenni a fórumra.

Az anyagok ennél a rokonnál vannak, és nem kaptam vissza. Kénytelen voltam fél megoldásként rekonstruálni a régi rajzomat. Több kevesebb sikerrel tettem ezt. A lányeg azonban látszik. A digitális fotó nem tudta helyettesíteni a fénymásolást, és a szkennelést, ezért a térképet nem sokra lehet így használni, de a lényeg a rajzon meg van.

Lehet nekilátni, és bebizonyitani nekem, hogy a semmit találtam meg. Az bizonyos, hogy vannak bizonyos logikus lépések, amit ha követünk, akkor ez az ábra jön ki. Ha nincs is igazam, azt azért ugye majd megengeditek neke, hogy elmondjam: túl sok véletn egybeesés van ezen a térképen.

Vegyük sorba. A két csúcs között úgy lehet egyenest rajzolni, hogy az öt darab lovagvár közül kettő az egyenesre kerül. A Keresztvár - Feketehalom távolsággal - Keresztvár - középponttal kell körívet rajzolni a térképre. Érdekesség, hogy a Keresztvár - Feketehalom távolság azonos a Keresztvár - Höltövény távolsággal.

Nem tudom megmagyarázni, hogy a térképre rajzolódó ábrán mi miért van úgy, ahogy, de az bizonyos, hogy szokatlan dolgok esnek meg a grafikán. Túl sok véletlen dolog van rajta, én én nem minden esetben tudok ésszerű magyarázatot találni.

Sok furcsaságot, apró részletet fedeztem fel, ami most eszembe se jut, de ha lesz kivel vitatkozni, lesz kinek elmondani, akkor biztosan sok meglepő apróságra tudom majd felhivni a figyelmeteket. Ennek bizonyítására felteszek egy másik grafikát, hogy lássátom, mennyi mindent elrejtettek az öregek erre a területre... Ez a grafika senkit se zavarjon az eredeti matematikai probléma vizsgálata során...

Eddig írtam ma délelött. Az alábbi sorokat a várakozás napjai alatt írtam. akkor fontosnak éreztem azt, hogy leírjam, ezért most változtatás nélkül bemásolom... Most már mindegy, hogy miért fogtok szilánkokra szaggatni....

Előzmény: [25] jonas, 2006-11-05 20:43:03
[25] jonas2006-11-05 20:43:03

Kaja is lesz? Én is kérek!

Előzmény: [23] Cckek, 2006-11-05 11:51:39
[24] S.Ákos2006-11-05 19:15:28

már itt az este... még semmi:'(

[23] Cckek2006-11-05 11:51:39

Lassan dél van, és hiányzik a beigért csemege:(

[22] Sirpi2006-11-05 10:16:09

Szerintetek definíció szerint meddig tart az éjszaka? :-)

[21] S.Ákos2006-11-04 19:33:55

áá, kezdek izgulni

[20] Róbert Gida2006-11-04 11:18:23

Már alig várom.

Előzmény: [19] mediator, 2006-11-04 06:08:43

  [1]    [2]    [3]    [4]