Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: A matematikaoktatás helyzete

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[70] jonas2010-12-20 00:25:24

Nem arról van szó, hogy valaki egyszerre jelentkezne erdőmérnöknek, filmesztétának és orvosnak. Inkább arról, hogy egyszerre jelentkezel orvosnak Budapestre, Pécsre és Debrecenre? Az lenne a jó szerinted, ha ehhez három különböző orvosi felvételit kellene megírnia a diáknak? Szerintem az nem lenne jó: inkább egy központi felvételi legyen mind a három szakra, de ebbe esetleg legyen az egyetemeknek valahogy több beleszólásuk.

Előzmény: [67] Maga Péter, 2010-12-19 11:43:46
[69] lorantfy2010-12-19 22:48:38

Kedves Péter! Te egy céltudatos ember vagy, akinek megvolt az elképzelése, hogy mit szeretne csinálni az életével és ezért küzdöttél, hogy sikerüljön. Én is ilyen vagyok, így nehezen tudjuk elképzelni azt, hogy a mai diákok nagy része, sajnos nem ilyen. Nem gondolkodnak előre. Ami még érdekesebb, hogy a szüleik sem. Nincs rá idejük. Többször megesett már, hogy fogadóórán megkért a szülő, hogy javasoljak valamit a gyermekének, mert én mégiscsak jobban ismerem a képességeit. Én hetente 2 órában találkozom a gyerekkel 35-ös osztályban, egy tantárgyat tanítok neki. Próbálok neki segíteni, elmondom milyen szempontokat gondoljanak végig.

A 12. év elején a diákok 80 százalékának nincs konkrét elképzelése, hogy mit akar kezdeni az életével. Nagy nehezen kitalálják milyen szakokat jelöljenek meg a jelentkezési lapon, aztán majd lesz valahogy. Mivel nehezen tudnak dönteni, sokszor az utolsó pillanatban valami felkapott szak mellett döntenek. Hogy aztán azzal mihez lehet kezdeni? Az már a távoli jövő.

Sokkal több lehetőséget és segítséget kellene adni a diákoknak a középiskolás évek során a különböző szakmák megismerésére. Az, amiről a legtöbbet tudnak, a tanár munkája. Talán, mivel a többiről keveset tudnak, azt gondolják azok a pályák csak jobbak lehetnek.

Előzmény: [68] Maga Péter, 2010-12-19 12:09:27
[68] Maga Péter2010-12-19 12:09:27

Ami pedig a tanári pálya mellett kampányt illeti. Meg hogy azt mivel tenném... Hát, ha most abból indulunk ki, ahogyan a politikum szokott kampányolni, akkor persze 'luxuskocsi, nyaraló jár minden tanárnak, nekem is van, kedves gyerekek, csak busszal sokkal jobban szeretek járni, mert nekem fontos a környezetem védelme'... A viccet félretéve valóban arról van szó, hogy igazán vonzóvá kell tenni, és el kell mondani, hogy ez igenis vonzó. De erről már írtam, akkor a presztízs, megbecsültség szavakat használtam. És hát persze anyagilag is rendezni kellene a helyzetet.

Ez az életpálya modell, ez nem megint valami divatos hülyeség? Egyre gyakrabban hallom ezt a szókapcsolatot, de nem megint arról van szó, hogy van egy problémánk, és mi tudni véljük rá a varázsszót (ld. esélyegyenlőség, azzal se oldottunk meg semmit, pedig mondtuk egymás ellen)?

Ezt nem érzem abban felelősnek, hogy a jó képességű gyerekek nem akarnak tanárnak menni. Közgazdásznak akarnak menni, pedig ott sem született meg az életpálya modell. Egyszerűen úgy látják, hogy az egyiket érdemes csinálni, a másikat meg nem (pénz!, megbecsültség, könnyű munka (és még miniszterelnök is lehetsz:P)).

Előzmény: [64] lorantfy, 2010-12-18 21:44:06
[67] Maga Péter2010-12-19 11:43:46

,,Szerintem a jól összeállított emeltszintű érettségi alkalmas a felvételizők rangsorolására, aztán az egyetemek előírhatnának egyéb alkalmassági vizsgákat főleg az orvosi, mérnöki, tanári pályák esetén. Nagy káosz lenne, ha minden egyetem külön írásbeli és szóbeli felvételit tartana. Hogyan lehetne több helyre jelentkezni? Hogy gondolod a lebonyolítást?''

Nincsenek lebonyolítási terveim. Valóban bonyolultabb lenne, mint a jelenlegi megoldás. De azért ez a 'nagy káosz' talán túlzás. Persze ha tizenöt helyre jelentkezek erdőmérnöktől kezdve a filmesztétikáig, akkor nemigen jutok el minden felvételire. De amikor meghirdetik az időpontokat, és látom, hogy négyre tudok elmenni, akkor kiválasztom, melyik négy a fontos... Valahogy műproblémának érzem, hogy csak egyre tudok eljutni az orvosi biológia, matematika és mérnöki fizika felvételire, amikor én orvos, matematikus, villamosmérnök akarok lenni. Ez még az infantilizmuson is túlmegy: amikor kicsi voltam, akartam lenni buszvezető, űrhajós, focista is. Különböző életkorokban, nem egyszerre! Szerintem nagyon sok keserűséget okoz egy olyan szak, illetve egy olyan pálya (egész életen át kell csinálni), amire az ember azért került, mert volt öt szimpatikus (felületesen! és itt van az eb eltemetve), és az egyikre felvették.

Arról nem is beszélve, hogy a funkcionálisan megegyező, hasonlító szakok nyilván úgyis ugyanazt a felvételit iratnák, ugyanakkor (például mérnöki szakok, fizika). És nyilván az írásbeli részt mindenki letehetné a saját középiskolájában. Akár úgy is, hogy központilag (OM, ahová előtte az egyetemek eljuttatták a tesztjeiket) kiküldik minden középiskolába minden egyetem felvételijéből a szükséges számú feladatsort, és amíg én írom a ('z ELTE) matek felvételit, mellettem a cimborám azért küzd mittomén, biológiából, hogy (Debrecenben) agrármérnök lehessen. Aztán összeszedik, és küldik a megfelelő egyetemnek javításra. Ha ugyanazt az agrármérnökit a haverom két másik helyen is bejelölte, akkor dolgozat fénymásolása, küldés. Aztán egyetem szól, hogy menjünk-e beszélgetni, vagy ne.

Mindezt csak arra írom, hogy nem megoldhatatlan, illetve a megoldhatatlan része olyan probléma, amit szerintem nem is kell megoldani. Természetesen igazad van, elismerem, valóban nem túl költséghatékony, és sokkal jobb (egyszerűbb) lenne az érettségi eljárást feljavítani. Egyrészt a színvonal, a matek kb. IQ-teszt szinten van, teljesen alkalmatlan arra, hogy a matektanárságra alkalmatlanokat kiszűrje (általában, teljesen alkalmatlan arra, hogy bárkit kiszűrjön, aki egy kicsit is küzd a továbbtanulásért). Másrészt valamilyen módon specifikálni is kell, mert jelenleg tényleg olyan a helyzet, hogy az egyetemek a zavarosban halásszák a hallgatókat (és legközelebb fél év múlva mondhatják, hogy mi nem ezt a halat akartuk: namármost fél év a alatt a hal megdöglik, és a halász egész vállalkozása bűzleni fog -- hmmm... egész jó allegória, nem is gondoltam, hogy ilyen jó lesz, amikor a zavarosban halászásnál tartottam:)). Éppen ezért azt is fontosnak tartom, bármekkora specifikációt sikerül is elérni központilag, hogy az egyetem mondhassa azt, hogy nem, nekünk ez az ember nem kell (így is mondja, fél, egy, kettő, három stb. év kínzás után: kínzás a hallgatónak, kínzás az oktatónak).

Előzmény: [64] lorantfy, 2010-12-18 21:44:06
[66] Maga Péter2010-12-19 10:43:32

,,A komolytalan szakokat nem kell kidobni.'' Ahhoz, hogy ne haljunk éhen, valóban nem kell. De vannak célok, amik eléréséhez meg kell lépni. Például ahhoz, hogy jelentsen valamit, hogy 'diplomás', 'egyetemet végzett'. Ennél sokkal fontosabb, hogy ne taníttasson az állam 5-7, esetenként 10 éven át olyan embereket, akik utána úgyis olyan munkakört töltenek be, amire képesek lettek volna az érettségi után azonnal, esetleg egy pár hónapos betanítással. Mert ez iszonyú sok pénz, amit értelmes dolgokra is el lehetne költeni. Ez persze nemcsak a komolytalan szakokon probléma, bár meglátásom szerint elsősorban a komolytalan szakokról kerülnek emberek olyan állásokba, ahová nem kellenek több éves előtanulmányok.

,,Ha kidobod, akkor azok, akik eddig oda jelentkeztek, most a komoly szakokra akarnak majd menni, abból meg még nagyobb gond van.'' Akarnak majd menni? Akarjanak, az nem kerül senkinek semmibe. Amelyik bekerül, bekerül, amelyik nem, nem. Ilyen egyszerű. Egyébként azt sem hiszem, hogy még nagyobb gond lenne... Nem tudom, hogy a Corvinus Kommunikáció és média szakára mennyi volt a ponthatár, de gyanítom, jóval 400 felett. Aki ezt elérte, gondolom, ötös érettségit tett matematikából (nem mintha ez olyan nagy fegyvertény lenne). Az ELTE Matematika BSc-jére meg bekerülnek olyan hallgatók is, akik nem tudják a hatványozás azonosságait, vagy nem tudnak írásban osztani (idén az első gyakorlatomon az utóbbit meg kellett mutatnom a táblánál). Előbbivel jobban járna az ELTE, még akkor is, ha egyik sem akar matematikával foglalkozni, mert nem az alsó tagozatos tananyaggal kell kezdeni, és így nem veszítenek időt azok, akik tényleg komolyan gondolják.

Valahogy azt kellene felfogni, hogy nem baj, ha a középiskolából kikerülő diákságnak csak, teszem azt, 50 százaléka kerül be a felsőoktatásba. Persze a munkanélküliségi rátára kedvezően hat, ha ezt fel tudjuk nyomni 80 százalékra, csak el kellene jutni végre odáig, hogy ez nem számít érdemi foglalkoztatottságnak, saját magunkat csapjuk be az így kialakított statisztikákkal (értsd: dolgozni nem dolgozik, de mi úgy számolunk vele, mintha dolgozna, ez évi húszezer embernél azért elég nagy luxus, kb. ennyiről lehet szó).

Előzmény: [65] jonas, 2010-12-19 00:40:05
[65] jonas2010-12-19 00:40:05

A komolytalan szakokat nem kell kidobni. Ha kidobod, akkor azok, akik eddig oda jelentkeztek, most a komoly szakokra akarnak majd menni, abból meg még nagyobb gond van.

Előzmény: [63] Maga Péter, 2010-12-18 19:42:19
[64] lorantfy2010-12-18 21:44:06

A harmadik ponttal nagyon egyetértek. A legtöbb diák nem sokat tud arról a szakról, szakmáról, pályáról, amire jelentkezik. Még kevesebbet az egyetemi követelményekről. A nyílt napokon valahogy erről kevés szó esik. Sokan már az első évben rájönnek, hogy nem oda valók.

Szerintem a jól összeállított emeltszintű érettségi alkalmas a felvételizők rangsorolására, aztán az egyetemek előírhatnának egyéb alkalmassági vizsgákat főleg az orvosi, mérnöki, tanári pályák esetén. Nagy káosz lenne, ha minden egyetem külön írásbeli és szóbeli felvételit tartana. Hogyan lehetne több helyre jelentkezni? Hogy gondolod a lebonyolítást?

A tanári pálya mellett a jelenlegi helyzetben hiába kampányolnál! Kiröhögnének a diákok. Majd ha megszületik a "tanári életpálya modell", akkor lesz majd igazán csábító a pálya. Nem akarok cinikus lenni, de ezt is hallottam már párszor. Eddig még egyik sem garantálta, hogy egy tanár házaspár fel tud nevelni 2 gyereket az iskolai fizetéséből.

Előzmény: [63] Maga Péter, 2010-12-18 19:42:19
[63] Maga Péter2010-12-18 19:42:19

Érettségi. Szerintem nem kellene itt bohóckodni az n szintű érettségivel (semmilyen n>1-re:)), hanem egyszerűen vissza kellene adni az egyetemeknek a felvételiztetés jogát (és kötelességét).

Felvételi. Az egyetemeknek saját felvételi szabályozást kell kialakítaniuk, saját követelményekkel, saját tesztekkel. A -- különben sokkal olcsóbb -- központi felvételi sajnos nem alkalmas arra, hogy a szaknak megfelelően tegyen különbséget a diákok között (például egészen más fizika feladatsor tudja kiválasztani a jó orvostanhallgatót, mint a jó fizikus hallgatót). A középiskolai, illetve érettségi pontszámokat lehetőleg kevéssé beszámítani a felvételi eljárás során. A szóbeli felvételiztetés lehetőségét is vissza kell adni.

Hallgatói létszám csökkentése, az arányok helyes irányba billentése. Meg kell szüntetni a tanulólétszámon alapuló normatív finanszírozást. A komoly szakoknak vissza kell adni a régi fényüket, a komolytalan szakokat pedig (komédia kommunikáció és média, logisztikai menedzser-asszisztens és társai) ki kell dobni a fenébe. A mérnöki, tanári pályák melletti erős kampányokkal folyamatosan támadni kell a középiskolai évek alatt a diákokat (bírósági tárgyalásra például elég sok tanuló eljut osztályfőnöki óra címe alatt, de nem látnak semmit abból, mit csinál egy közlekedés-, egy villamos- vagy mondjuk egy építőmérnök).

Aki nem kerül a felsőoktatásba... Kevesebb gimnáziumi, több szakközépiskolai, szakmunkásképző osztály, tanuló. Meg kell érteni, hogy egy ács nem kevésbé értékes ember, mint egy ügyvéd (sőt..., na mindegy:P).

Csak néhány pontban a legszükségesebb változtatásokról...

Előzmény: [62] lorantfy, 2010-12-18 18:19:22
[62] lorantfy2010-12-18 18:19:22

A diákok a természettudományoktól való elfordulásában sajnos nagy szerepe van a tárgyat tanító tanároknak. Lehet itt mentő körülményeket emlegetni: alacsony fizetés, szemléltető eszközök hiánya, az egyre romló fegyelmi helyzet, de vannak olyan gyakori tanári viselkedésformák, amire nincs mentség!

Nagyon nehéz különben, és rengeted energiát vesz el a tanítástól a diákok viselkedését a tanórákon megengedett eszközökkel kordában tartani. A jelenlegi fegyelmi helyzet legalább annyival rontja a tanítás hatásfokát, mint a tanárok felkészületlensége.

Talán vissza kéne állítani valamilyen formában a szakfelügyeleti rendszert. A probléma az, hogy a folyamatosan gyengén tanító tanár is össze tudja kapni magát arra az 1-2 órára, amikor látogatják.

A motiváció növelése a másik probléma. Talán lesz kötelező természettudományos érettségi. Jó lenne, ha minél előbb bevezetnék! Emelni kellene a középszintű érettségik színvonalát és a felvételi tárgyakból kötelezővé tenni az emelt szintet.

Régi ötletem, hogyha van középszintű érettségi, akkor miért nincs alapszintű. Minden olyan tárgyat, amiből valaki nem érettségizik középszinten, alapszintű érettségivel kellene lezárni a középiskolában. Ez jót tenne a kémia, fizika, biológia tárgyaknak. Az alapszintű érettségi színvonala, a mai középszint lehetne.

Előzmény: [61] Tibixe, 2010-12-18 14:11:33
[61] Tibixe2010-12-18 14:11:33

Senkinek nem kell magyarázni, hogy miért hátrányos a természettudományos műveletlenség, hanem azt kéne megbeszélni és megérteni, hogy miért van MÉGIS széleskörű természettudományos műveletlenség.

Előzmény: [58] lorantfy, 2010-12-18 00:11:09
[60] lorantfy2010-12-18 12:30:35

A reál érdeklődésűek a történelmi eseményeket is sokszor már szemszögből tudják nézni. Pl. kérdezzetek meg egy történelem tanárt, hogy ha egy hadvezér a 100 ezres seregével mondjuk 2 hétig menetel, hogy megütközzön az ellenséggel, akkor közben mit esznek az emberek? A válasz: Hát vadásznak a harcosok a környező erdőkben, meg kirabolják az útba eső falvakat és szereznek élelmiszert.

Ha minden katonának naponta csak 20 dkg kenyeret és 10 dkg szalonnát vagy húst adunk enni, ami egy harcosnak a fél fogára is kevés, akkor az naponta 20 t kenyér és 10 t hús. Tehát naponta kb. 100 db 100kg-os őzet vagy 50 db 200 kg-os vaddisznót kéne elejteniük. Ha a kenyérnek 80 százaléka víz, akkor naponta 4 tonna lisztet kellene zsákmányolniuk, ami 80 db 50 kg-os zsák. Nem beszélve arról, hogy hol sütik meg azt a rengeteg kenyeret. Gondoljátok, hogy ez sikerült nekik minden nap?

Szerintem a csaták nagy része azon dőlt el, hogy ki tudta jobban élelmezni a seregét. Olvastatok erről egyetlen történelemkönyvben?

Előzmény: [59] Janosov Milán, 2010-12-18 00:35:22
[59] Janosov Milán2010-12-18 00:35:22

Az átlagemberek szintje mellett; ha a 'jobb' mondjuk középiskolás, egyetemista korosztályt nézzük (ebben van tapasztalatom), nagyon 'érdekes' dolog, hogy akik jók matekból, fizikából, általában humán tárgyakból is azok, tájékozottak, pl. történelmi, vagy más kérdésekben. Míg egy a maga területén nagyon eredményes, jó 'humán érdeklődésű' valaki sok esetben óvodás szinten áll matekból, fizikából (és büszke rá).

[58] lorantfy2010-12-18 00:11:09

Kedves Tibixe! Próbálj megnevezni ez emberiség történelmében egy olyan korszakot, amikor az átlag embernek nagyobb szüksége lett volna minimális matematikai műveltségre és logikus gondolkodásra. Ha csak egy kicsi hiányzik, dobjál ki egy nagyot az ablakon! Csak egy egyszerű százalékszámítás. Százezreket vágnak át! De ez csak egy példa.

Pár évvel ezelőtt egy évig nálunk tanított egy amerikai vendégtanár (angol nyelvet). Összebarátkoztam vele és sokat beszélgettünk. Segített nekem az angol tudásom fejlesztésében, én meg próbáltam fizikával kapcsolatos érdekességeket megosztani vele. Náluk már középiskolában is csak választható volt a fizika. Ő inkább színjátszást választott. Gyermeteg szinten állt fizikából. Miért csúszhat ki az autó a kanyarban? Miért fagy az útra az ónos eső? Mi a radioaktív sugárzás és miért káros a szervezetre? Hogy működik egy atomerőmű és egy atombomba? Miért különleges a lézerfény? Mi a hologram? Hogy működik a TV? Ilyenekről beszélgettünk. Nagy sikerélmény volt számomra, hogy fel tudtam kelteni az érdeklődését. Azóta is levelezünk és sokszor kérdezett fizikával kapcsolatban is.

Ne legyen kötelező a fizika a középiskolában? De rendezzünk népszavazást arról, hogy kell-e nekünk atomerőmű.

Előzmény: [57] Tibixe, 2010-12-17 23:23:26
[57] Tibixe2010-12-17 23:23:26

Vészhelyzet? Inkább próbáljatok megnevezni az emberiség történetében olyan korszakokat, amikor a mainál szélesebb körű matematikai műveltség volt. Nehéz lesz. ( görögökhöz, rómaiakhoz számold a rabszolga-populációt, nemesemberekhez a jobbágyokat stb.)

A huszadik században elindult valamiféle matematikai növekedés mind tömegbázisban, mind a tudás minőségében, de véleményem szerint ez csak egy múló anomália, amelyet bizonyos társadalmi tényezők ( nagyhatalmak esetén a háborús készülődés, vagy a tudás, mint a társadalmi felemelkedés egyetlen útja ) váltottak ki. Innen egy darabig már csak ,,lefele'' vezet az út.

A matematika most is, mint a történelem túlnyomó részében, valami még átlátszatlanabb dologgá válik, amit fanatikusok ifjak, ősz professzorok, és jó kedélyű bácsik művelnek, és amit afféle mesteremberek használnak, akiktől a társadalom csak azt várja, hogy működjön, amit kiadnak a kezük közül, azt nem, hogy érthető is legyen.

Persze megnyugtatok mindenkit: amint az előbb-utóbb bekövetkező hosszan tartó globális krízis kitör, a honvédelmi miniszterek újra előveszik majd az oktatási minisztereket, hogy harminc éven belül tízezer kiváló fiatalemberre lenne szükség, akiknek érteni kell a ballisztikához, a maghasadáshoz meg a kódfejtéshez.

Akkor aztán majd minden szem csillogni fog fizikaórán, lesz pénz bőven a tantermi kísérletezésre, és soha nem emelnének kezet a fizikatanárra, mert szörnyen kellemetlen lenne, amikor visszalő a tantermi kísérleti rakétával.

[56] lorantfy2010-12-17 22:41:16

Kedves Barátaim! VÉSZHELYZET VAN. Én is azt javasolnám, hogy ahelyett, hogy egymással kötekednénk, próbáljunk a témára koncentrálni! 26. éve nyomom a matek-fizika oktatást, minden szinten, minden korosztálynak napi 8-10 órában. Elhihetitek nekem, hogy rohamos az elbutulás, az ellenállás mindenfajta elvont gondolkodással szemben.

A diákolimpiákon való szereplés pár nagyon lelkes és elkötelezett tanár és diák kemény munkájának eredménye, egyáltalán nem tükrözi az ország diákságának mat-fiz műveltségét!

Még az, hogy matematikából kötelező érettségizni ad valami presztizst a tárgynak, de a fizika nagyon mélyre süllyedt. Remélhetőleg bevezetik a kötelező természettudományos érettségit.

No de milyen egy középszintű matek érettségi? Aki ezt sem tudja megírni 2-esre, annak mit csinált a tanára és ő maga 4 évig? Miért nincs matekból szóbeli? Miért nem kötelező az emelt szint az abból a tárgyból felvételizőknek?

Előzmény: [55] rizsesz, 2010-12-16 23:32:16
[55] rizsesz2010-12-16 23:32:16

A jelek szerint igen. És akkor most jön ennek a témának a lényege: erről beszélni, szerencsésebb esetben, ha lehet, ez ellen tenni, hogy ezt a tanárok által is kimondott tendenciát hogyan lehet visszafordítani. És igenis, hiszem, hogy Te is tudnál ehhez építő jellegűt hozzászólni.

Előzmény: [53] Róbert Gida, 2010-12-16 23:04:21
[54] vogel2010-12-16 23:26:38

"Első mondatodat nem értem:..." Cinikusan reagált arra, hogy a Radnótiban nincs számítógép és informatika tanár.

Előzmény: [53] Róbert Gida, 2010-12-16 23:04:21
[53] Róbert Gida2010-12-16 23:04:21

"Mivel összesen nem több, mint 50-70 diák nevez be az I, illetve S pontversenyekbe, ezért joggal feltételezhetjük, hogy az ország iskoláinak többségében nincsen. Bár a megjegyzésednek semmi köze a matematika oktatás helyzete témában, de ezt neked elnézzük."

Elnézheted, de matek nélkül nincs informatika. Első mondatodat nem értem: Vas megyéből tavaly 3 gimnázium nevezett be a Kömalra (A,B,C verseny), eszerint ott akkor csak 3 gimnáziumban van matektanár, fizikatanár egy sem? (Vas megye lakossága kb. 260 ezer)

Előzmény: [52] rizsesz, 2010-12-16 22:27:56
[52] rizsesz2010-12-16 22:27:56

Mivel összesen nem több, mint 50-70 diák nevez be az I, illetve S pontversenyekbe, ezért joggal feltételezhetjük, hogy az ország iskoláinak többségében nincsen. Bár a megjegyzésednek semmi köze a matematika oktatás helyzete témában, de ezt neked elnézzük.

Kettő: igen, tavaly egészen érthetetlen módon nem Fazekasos gyerek nyerte az A-t.

Végül 3: nem csak A és B létezik, akármilyen hihetetlen. És vélhetően az a nem spec matos tanár, akinek 10-15 diákja versenyez aktívan egy évfolyamon, nos, az olyan példát mutat emberi és szakmai hozzáállásból, amit sajnos úgy fest, hogy a Fazekasban nem oktatnak.

Előzmény: [43] Róbert Gida, 2010-12-16 16:38:26
[51] Tóbi2010-12-16 20:58:11

A Fazekasban ezt úgy oldják meg, hogy 7.-ben elindítják a matekos (c) osztályt kb 25 fővel, majd 8.-ban versenyvizsgát tartanak, ahol az eddigi diákok és a jelentkezők vesznek részt. Aki teljesíti a meglévő diákok szintjét, azt átveszik a gimibe (kb 8 fő). (Egyébként ez a lehetőség nincs hivatalosan meghirdetve, így a jelentkezési lapokon sem lehet bejelölni.)

Előzmény: [50] vogel, 2010-12-16 20:02:02
[50] vogel2010-12-16 20:02:02

Sejtettem, de így simán be lehet kapcsolódni? Vagy akkor is iratnak felvételit?

A középiskolai oktatáshoz írom: akármilyen is a középiskolai színvonal, láttam már mindenféle ellenpéldát. Legyen az egy gyenge iskolából érkező ember, aki szorgalmával lekörözi a sokkal felkészültebbeket az egyetemen. Vagy legyen fazekasos, de nem megy neki olyan jól, mert nem szorgalmas. Szóval aki akar, az el tudja érni a célját. Akik meg nem akarnak semmit, azokkal fölöslegesen vesződnek a tanárok. A diáknak is kell legyen egy kis érettsége.

Előzmény: [49] Tóbi, 2010-12-16 19:39:07
[49] Tóbi2010-12-16 19:39:07

9-edikben kell elkezdeni, és 12-ben befejezni.

Előzmény: [48] vogel, 2010-12-16 18:49:36
[48] vogel2010-12-16 18:49:36

Hogy lehet rá 4 évig járni?

Előzmény: [47] Tóbi, 2010-12-16 18:04:30
[47] Tóbi2010-12-16 18:04:30

Bizony, aki csak 4 évig jár a Fazekas matek szakjára, annak egyáltalán nincs info órája.

Előzmény: [46] Tibixe, 2010-12-16 17:58:28
[46] Tibixe2010-12-16 17:58:28

Szeretném megjegyezni, hogy jelen pillanatban nekem, Fazekasos diáknak, nincs informatikatanárom :)

Előzmény: [43] Róbert Gida, 2010-12-16 16:38:26

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]