|
[244] jenei.attila | 2006-10-24 14:57:50 |
A B.3929 feladat megoldására lennék kíváncsi. Az én megoldásom:
x=100i+1/10, y=25j+12/10, z=100k+9/10 ahol i,j,k tetszőleges természetes számok.
|
|
[243] rizsesz | 2006-07-26 13:43:53 |
hát, simán elképzelhetőnek tartom, hogy több és kimagaslóan jobb diák van. még régebben volt a kezemben egy abacus, amiben emlékszem, hogy zrínyi megoldásokat mutattak be, és az volt a lényeg, hogy a 6. osztályosok a közös feladatokon folyamatosan jobban teljesítettek, mint a 7.-esek. ti vagytok az akkori 6. évfolyam. amúgy emellett most a 9. évfolyamról van diákolimpikon is, illetve ehhez kapcsolódóan az a-ban nyújtott teljesítményre is felhívnám a figyelmet.
persze a kömal, illetve az abacus alapján ezt nem lehet eldönteni, de azért elég valószínűnek tartom, hogy a kilencedikesek jobbak.
|
|
[242] sakkmath | 2006-07-26 13:33:17 |
Tisztelt feladatjavítók! A B.3896.-tal kapcsolatban két kérdésem van: 1. Volt-e olyan beküldött megoldás, amely azt a jogos feltevést használta ki, hogy a keletkezett ikerháromszögek bármelyike nyújtva tükrözéssel az eredeti háromszögbe vihető? Feltehető, hogy az ilyen, transzformáción alapuló, tisztán elemi geometriai megoldás elegánsabb, mint a honlapon vázolt koordinátarendszeres módszer. 2. A feladat 4 pontot ért, de a megoldást beküldők számára nehezebb lehetett mint sok 5-pontos, legalábbis a közölt statisztika ezt mutatja. Nem lett volna reálisabb inkább 5 pontot adni rá? Üdvözlettel: a feladat szerzője
|
|
|
[240] Csimby | 2006-07-26 00:35:48 |
Szia!
Négyzetre emelés és rendezés után már lehet közepezni (persze nem biztos, hogy megéri).
(1) 6x2y2x4+y4+(x2+y2)2xy
Innen például:
2x2y2x4+y4
Ez a számtani-mértaniból jön ki, a következő pedig a mértani és négyzetesből:
2xyx2+y2
Ebből pedig:
4x2y2(x2+y2)2xy
A két egyenlőtlenséget összeadva kapjuk a bizonyítandó állítást. Másik lehetőség, ha (1)-ben leosztaszt x2y2-tel, ekkor a pozitív a-kra érvényes állítás (ami a számtani-mértani közepek közti egyenlőtlenség egyszerű következménye) többszöri felhasználásából is adódik az állítás.
Nem nagyon jut eszembe olyan dolgozat ahol valaki a négyzetreemelés előtt közepezett volna. De csak az elektronikusan beküldött dogákat tudtam újra átnézni, szóval lehet hogy papíron volt olyan megoldás is.
Csimby
|
Előzmény: [239] ScarMan, 2006-07-15 18:33:53 |
|
[239] ScarMan | 2006-07-15 18:33:53 |
A B.3916-os feladatra van 'közepes' megoldása valakinek? Maga a feladat adja az ilyen becsléseket, de én minden ilyen értelmesnek tűnő próbálkozással túlbecsültem, és maradt egy sima négyzetreemeléses-rendezéses megoldás. Feltételezem hogy nem csak félrevezetésként szerepel a feladatban 4 közép :)
|
|
[238] lorantfy | 2006-07-11 13:01:33 |
Szia Jónás!
Hát ez az! A megoldás végülis az lenne, hogy belássuk, k db fej esetén a dobássorozatok száma , ebből aztán bárki kiszámolja az esetek összegét.
Aki nem tudta megoldani az viszont a közölt megoldásból nem ért semmit.
Tehát arról van szó, hogy mivel két fej nem állhat egymás mellet, ha egy adott dobássorozatban balról jobbra haladunk, minden fejet írásnak kell követnie. Kivéve az utolsó dobásnál álló fejet, ha éppen fej áll ott.
A 13. helyre odaírunk egy fix I-t. Igy biztosak lehetünk benne, hogy minden F-et I követ.
Tegyük fel, hogy k db F van a sorozatban. Most az FI párokat egy új elemnek tekintve, k db I-t eltüntettünt, tehát (13-k) db (I vagy FI) elemünk maradt, tehát (13-k) elem közül kell k elemet kiválasztanunk.
|
|
Előzmény: [236] jonas, 2006-07-08 12:09:04 |
|
[237] Yegreg | 2006-07-08 20:16:26 |
Leírom az analóg B feladatra a megoldásom, mert ez könnyen általánosítható, és egyszerű rekurzióra vezeti vissza őket.
Jelölje pn azt, hogy n dobásból hány esetben szerepelhet a leírt eredmények között 3 egymást követő fej! Ha egy adott n-nél dobunk egyet, akkor, ha az írás, akkor ez nem lehet része fejhármasnak, tehát az innen létrejövő lehetőségek száma pn-1 hiszen az egymást követő fejek szempontjából olyan, mintha itt újat kezdenénk, csak eggyel kevesebb dobással. Ha az első dobás fej, a második írás, akkor hasonlóan ahhoz, hogy az első írás, ez további pn-2 féle lehetőséget jelent, mivel itt is olyan, mintha újat kezdenénk, csak már 2-vel kevesebb dobással. Ha az első és a második dobás is fej, és a harmadik írás, akkor az első írás és második írás esethez analóg módon itt további pn-3-féle lehetőség van. Fa az első három dobás fej, akkor a dobások között már bizonyosan van 3 fej, tehát a többi kimenete tetszőleges, azaz a a további n-3 dobás mindegyi fej vagy írás is lehet, tehát még 2n-3 lehetőség van.
Az összes lehetőség ezen diszjunkt alesetek összege lesz, azaz
pn=pn-1+pn-2+pn-3+2n-3 | (1) |
Nyilván 0, 1 és 2 dobásból nem lehet egy esetben sem 3 fej, tehát p0=p1=p2=0, azonban innen már látható, hogy az egész feladat egy kissé módosított 3-as Fibonacci-sorozat kiszámolására redukálódik. Tehát: (az (1) egyenletbe egyből helyettesítve)
p3=0+0+0+20=1
p4=0+0+1+21=3
p5=0+1+3+22=8
p6=1+3+8+23=20
p7=3+8+16+24=47
p8=8+20+47+25=107
p9=20+47+107+26=238
p10=47+107+238+27=520
p11=107+238+520+28=1121
p12=238+520+1121+29=2391
Azon esetk száma tehát, ahol van 3 egymást követő fej 12 dobás esetén 2391. Nyilván összesen 212=4096-féle eset lehetséges a dobássorozat kimeneteleként, hiszen minden dobás 2-féle lehet, tehát a 3 egymást követő fej nélküli esetek száma 4096-2391=1705. A valószínűség tehát:
|
|
|
[236] jonas | 2006-07-08 12:09:04 |
Nézzük. Ha k fejet és 12-k írást kell elhelyezni úgy, hogy nincs két szomszédos fej, akkor lehetőség van, amit úgy kaphatunk meg, hogy k darab FI és 13-2k darab I sorozatot rakunk tetszőleges sorrendbe, összefűzzük, és levágjuk a záró I-t. Ezt összegzi a megoldás, de tényleg hozzáfűzhettek volna több magyarázatot, mert aki ezt a trükköt nem ismeri, annak talán nem világos.
Egyébként ez a feladat is megoldható brute force módon, mégpedig elég egyszerűen, mert csak 4096 sorozatot kell kipróbálni. Abból is 337 jön ki (a 12+2-edik fibonacci-szám, nem véletlenül).
|
Előzmény: [235] jonas, 2006-07-08 11:24:28 |
|
|
[234] lorantfy | 2006-07-07 15:17:46 |
Kedves KöMaL Megoldók!
Aki érti a C. 851. feladat hivatalos megoldását és van egy kis ideje legyen szíves nekem szemléletesen elmagyarázni! (0 és 1 fej esete OK!)
|
|
[233] rizsesz | 2006-06-29 13:50:32 |
Ez a bizonyítás Szűcs Gergelytől származik:
"Vizsgáljuk, hogy hogyan alkothatunk poliédert 4 háromszögből és 4 hatszögből! Egy szabályos hatszög két szomszédos oldalán nem lehet két hatszög, így nyilván a vizsgált hatszög minden második oldalán háromszög kell, hogy legyen. Mivel nem lehet minden oldalán háromszög, hiszen csak 4 háromszög van, és 6 oldal, így az egyik oldalra hatszög kerül. Ezen hatszög mellett van 2 háromszög, de még egy háromszög kell mellé, a korábban leírt okok miatt (2 hatszög nem lehet egymás mellett), hiszen legalább 3 háromszög kell, hogy legyen a hatszögek oldalain. Ekkor már mind a 4 háromszög elhelyezésre került, illetve a háromszög-hatszög-háromszög részen kialakult a két oldalon egy-egy hely, ahova pontosan illeszkednek a kimaradt hatszögek, és a túloldalon lévő háromszög is illeszkedik az ott kialakult helyre. Látható tehát, hogy ilyen lapokból egyféleképpen lehet sokszöget készíteni."
|
|
|
[231] rizsesz | 2006-06-29 01:35:39 |
A pontozás, gondolom utólag, csak fájdalmasabbá teszi dolgot. 2 pontot ért annak igazolása, hogy csak 1 ilyen test van és így egyet, ha valaki megadta a testet. 1 pont, hogy létezik a gömb és 2 a sugár. 5 pontot nem lehet okosan elosztani, még akkor sem, ha osztogatni kell a részek között.
És nagyon rossz, hogy négyen nem számolták ki a sugarat. :(
|
Előzmény: [230] Doom, 2006-06-28 23:06:50 |
|
[230] Doom | 2006-06-28 23:06:50 |
Ok, az hogy ilyen test van, az ment, és mostmár az is, hogy másik nincs, kösz a segítséget! Én kezdetben azt akartam belátni, hogy nem lehet 2 háromszög szomszédos, de így tényleg könyebb.
u.i.: mivel nem volt teljes, így nem is küldtem be a példát... mostmár bánom. :(
|
Előzmény: [229] rizsesz, 2006-06-28 17:28:06 |
|
[229] rizsesz | 2006-06-28 17:28:06 |
Sajnos kellett bizonyítani, hogy egy ilyen test van. Pont ebből fakad a köré írt gömbös csavar, hiszen az ekvivalens azzal, hogy minden létező poliéderre, még ha egy is van, igaz kell hogy legyen. (Ami már csak azért is fontos lehet, mert eléggé szimmetrikus a test, illetve szabályos tetraéderből származtatható, így ezt elég könnyen végig lehet gondolni, hogy miért létezik gömb). Mellesleg a többség (a helyes megoldók + jó páran, akik elszámolták a sugarat) ezt megtette.
Annak igazolását, hogy 1 ilyen poliéder van, többféleképpen is el lehet végezni. Érdemes belegondolni, hogy egy hatszöghöz hány háromszög csatlakozik, hogy hány él van háromszögek és hatszögek között, és így tovább. Ha kell még segítség, szólj.
Üdvözlettel,
Kőrizs András (A feladatot én javítottam :))
|
|
[228] Iván88 | 2006-06-28 17:10:20 |
Köszi, most segítettél. Az az igazság, hogy térgeometriából tök sík vagyok, és nem tudtam elképzelni a testet. Tud valaki egy jó térgeometriai programot? Ne Euler3D-t, mert az megvan, de valamiért nem akar indulni :o(
|
Előzmény: [226] lorantfy, 2006-06-28 16:14:50 |
|
[227] Doom | 2006-06-28 16:31:40 |
Igen, arra én is rájöttem, hogy az ilyen test megfelelő - és utána már ment is a további rész -, de azt nem kell bizonyítani, hogy ilyen oldallapokból más test nem rakható össze? (Gondolom nem olyan nehéz, nekem mégis ezzel a résszel akadt problémám... :s )
|
Előzmény: [226] lorantfy, 2006-06-28 16:14:50 |
|
[226] lorantfy | 2006-06-28 16:14:50 |
Képzelj el egy 3 egységnyi oldalú szabályos tetraédert és a köré írt gömböt.
Ha a gömb sugarát elkezdem csökkenteni, akkor ez elmetszi az eredeti tetraéder éleit. A megfelelő metszéspontokat összekötve 4 db kisebb szabályos tetraédert kapunk. ("kilógó tetraéderek")
A sugár csökkentése során egyszer csak elérünk odáig, hogy a kilógó tetraéderek oldalhossza egységnyi lesz. Ekkor ezeket egy szamuráj karddal lecsapkodjuk.
Milyen testet kaptunk?
|
Előzmény: [224] Iván88, 2006-06-28 15:04:13 |
|
[225] Sabroso | 2006-06-28 15:37:19 |
Én visszavezettem arra, hogy a hatszögek középpontjai szabályos tetraédert alkotnak. Remélem, ezzel segítettem, innen hátha könnyebb lesz. Nem lőném le rögtön a megoldást.
|
Előzmény: [224] Iván88, 2006-06-28 15:04:13 |
|
[224] Iván88 | 2006-06-28 15:04:13 |
A B. 3921 esre van valakinek ötlete? (A szabályos sokszögekből képzett poliéder köré írható gömb)
|
|
[223] Iván88 | 2006-05-09 18:29:52 |
Sziasztok! A P.3873.-ra van (Az az atommagos) valakinek megoldása? (Nekem ötletem se volt...)
|
|
|
[221] lorantfy | 2006-05-09 12:10:01 |
Szia Iván!
A 213-beli darabolást érted, mert azt írtad idáig Te is eljutottál.
Most fogod a 8x8x27 méretű téglatestet és az egyik 8x27 es lapján felrajzolod a 213-beli arányoknak megfelelő darabolást. Erre a lapra merőlegesen elvágod a testet az osztóvonal mentén. A kapott két L alakú térbeli testet egymás mellé csúsztatod a 213-nak megfelelően. Így most még nem kockát, hanem egy 12x8x18 méretű téglatestet kapsz.
Ennek az új téglatesnek az egyik 8x18-as lapján felrajzolod a 213-beli darabolást és a felületre merőlegesen elvágod. Újra két L alakú térbeli testet kapsz. (Melyek az előző darabolás miatt két részből állnak.) Ezeket egymás mellé csúsztatva kialakul a 12 egység oldaléllű kocka.
|
Előzmény: [217] Iván88, 2006-05-08 14:49:54 |
|