[524] Róbert Gida | 2010-04-14 22:03:59 |
Pontosan nem ismerjük, az egyetlen ismert nemtrivi klasszikus Ramsey szám hipergráfokra az r3(4,4)=13. Felső becslésként a feladatra, bár lehet, hogy ismernek jobbat is, ezt kaptam: (r2 helyett r-et írok a gráfos Ramsey számoknál).
r(5,11)r(4,11)+r(5,10)191+442=633
r(5,12)r(4,12)+r(5,11)238+633=871
r(5,13)r(4,13)+r(5,12)291+871=1162
r3(4,5)r(r3(3,5),r3(4,4))+1=r(5,13)+11162+1=1163
Azaz már 1163-ra is igaz, 11000 helyett. Bár ez a számolás használja a fenti ismert Ramsey számot, és 4 nemtrivi felső becslést a sima Ramsey számokra, lásd például itt
http://www.emis.de/journals/EJC/Surveys/ds1.pdf
|
Előzmény: [521] m2mm, 2010-04-14 20:30:31 |
|
|
[522] Tibixe | 2010-04-14 21:39:01 |
Én konkrétan nem láttam olyan ,,versenyzőt'' aki ebben NEM ismerte fel a Ramsey-tételt még jóval azelőtt hogy nekiállt volna ,,józan ésszel''.
Persze ez csak 4-5 fős minta, de ennél nem sokkal többen küldik az A pontversenyt.
|
Előzmény: [520] vogel, 2010-04-14 18:17:27 |
|
|
[520] vogel | 2010-04-14 18:17:27 |
Csak éppen a versenyzők 90 százalékának eszébe nem jut a Ramsey-szám, mert még nem is hallott erről. Inkább megpróbálja józan ésszel. Nem az egyetemi tananyaghoz kéne mérni a dolgot. Mondjuk aki A-t csinál, az már tájékozottabb lehet.
|
Előzmény: [519] Róbert Gida, 2010-04-14 17:07:58 |
|
[519] Róbert Gida | 2010-04-14 17:07:58 |
A504-es feladat egy sorban következik a halálismert Ramsey tételből. Ennyire potya A feladatot régen láttam.
Ugyanebben a számban a B4257. feladat pedig tulajdonképpen egy konkrét hipergráfos Ramsey szám becslését kéri (5 pontért) r3(4,5)11000
|
|
[518] Maga Péter | 2010-03-13 10:31:59 |
Tegnap este végiggondoltam. Szóval legyen p>3 prím. Ekkor
Tehát itt elegendő, hogy a számlálója osztható p-vel, nevezője pedig nem (a közös nevezőre hozás és egyszerűsítés után). Ezt számoljuk mod p:
A 6 miatt nem megy ugyanez p=3-ra, p=2-re pedig már az első lépésben használt párosítás sem működik
|
Előzmény: [515] Maga Péter, 2010-03-12 13:47:26 |
|
[517] Tibixe | 2010-03-12 19:01:30 |
Erről a tételről nem is tudtam
( Wikipedián alig mutat oda link, biztos azért :) ).
|
|
[516] Róbert Gida | 2010-03-12 14:20:13 |
Tényleg, wikin is fent van. Ezzel kb. 2 perc munka megoldani az A feladatot. De a 4-edik jegyre még mindig nem látom a bizonyítást, azaz hogy miért lenne: , ha p>5 prím. (Ez p=2,3,5-re nem igaz.)
|
Előzmény: [515] Maga Péter, 2010-03-12 13:47:26 |
|
[515] Maga Péter | 2010-03-12 13:47:26 |
Az 0, ha p>3. Ha jol emlekszem Wolstenholme-tetel neven fut, bar annyira azert nem nehez. Most nem gondoltam pontosan vegig, de a p>3 feltetel ott jon be, hogy amikor az elso p-s primtenyezot kinyered, akkor utana at tudod pofozni az elso nehany szam negyzetosszegeve (talan p-1), es akkor van egy 6-os a nevezoben, ami p=2,3-ra elrontja a dolgot.
|
Előzmény: [513] Tibixe, 2010-03-11 23:05:16 |
|
[514] Róbert Gida | 2010-03-12 00:08:54 |
Ennyire azért nem foglalkoztam vele, csak egy soros programot írtam rá, hogy megnézzem, hogy a többi jegy hogyan alakul.
Amit te kérsz feladatként az viszont a Válogatott feladatok és tételek az elemi matematika köréből (Aritmetika és algebra) című könyvének 60.a feladata, ami egyébként dupla csillagos, megoldása a könyv végén. Pont ennek a megoldásának az ötletét használtam az én időmben egy hasonló A feladat megoldásához.
|
Előzmény: [513] Tibixe, 2010-03-11 23:05:16 |
|
[513] Tibixe | 2010-03-11 23:05:16 |
Hacsak nem vagyok eltájolva, ahhoz meg kéne határozni az első p-1 poz. egész reciprokösszegét modulo p2, amit nem tudom hogy oldasz meg mint p függvénye.
( így csak mod p kell, ami triviális )
|
Előzmény: [512] Róbert Gida, 2010-03-11 20:16:45 |
|
[512] Róbert Gida | 2010-03-11 20:16:45 |
(Lejárt) februári Kömalban: B. 4251-ben megkérdezik, hogy mi az utolsó 2 számjegy, A. 501-ben, hogy mi az utolsó 3 számjegye p>3 esetén. Régebben még a Kömal ezt úgy tette volna fel A feladatként, hogy mi az utolsó 4 számjegy p>5 esetén! Talán a 7 már túl nagy prím volt a feladatot ajánlónak, hogy nem nézte meg. Kár érte.
|
|
|
|
|
|
|
|
[505] Tibixe | 2010-01-12 20:06:28 |
Az A496 megoldása megvan valakinek?
( nekem csak k5 esetben )
|
|
|
[503] S.Ákos | 2010-01-12 14:00:47 |
A.495.-re tudna valaki mutatni megoldást? Köszönöm előre is. S.Á.
|
|
[502] HoA | 2010-01-03 21:51:50 |
Elegánsabb, ha elhagyjuk az R és T merőleges vetületeket. Jelöljük P1P4 és P3O metszéspontját U-val. S-et mint P1P4 és a P2-n át P3O-val húzott párhuzamos metszéspontját definiáljuk. Ekkor a P2P3US paralellogrammában SU=P2P3=b .
P1P4=1=P1Q-QS+SU+UP4=b-b3+b+b=3b-b3
|
Előzmény: [500] HoA, 2010-01-03 16:54:49 |
|
[501] zotyo58 | 2010-01-03 19:19:36 |
A 2009 emelt szintű 7/II/6.b szerintem helyesen így szólna Az f(x) függvény a téglalap esetén a ]0;9[ nyílt intervallumban értelmezett.
Az eredeti megoldása végtelen lenne, hiszen teljesül az origóra az összes feltétel, így a téglalap egyik oldala a [0;9] az x tengelyen, a másik két oldal az y tengely és az x=9 egyenes, a negyedik oldal eltávolodhat a végtelenbe...
Számomra ez volt a megoldás... Tudom általában értelemszerű a megoldás, de miért ne lehetne így is gondolkozni.
|
|
[500] HoA | 2010-01-03 16:54:49 |
Szemléletesebb megoldás a B. 4221. feladatra: ( Mutassuk meg, hogy ha az r sugarú körbe írt szabályos 18-szög oldala a, akkor a3+r3=3ar2. )
Legyen az egységsugarú körbe írt szabályos 18-szög oldala b, ekkor azt kell igazolni, hogy b3+1=3b. Ebben a körben a b hosszúságú húrhoz 10o kerületi és 20o középponti szög tartozik. Tekintsük a sokszög O középpontját és egymás utáni P1,P2,P3,P4 csúcsait. A P1P4 húrhoz 60oos középponti szög tartozik, P1OP4szabályos, P1P4=1. A P1P2O=H0 20o csúcsszögű egyenlőszárú -ben az alap és a szár aránya b/1 = b. H0-lal egybevágó a P2P3O és a P3P4O háromszög. P2P1P4=20o, mint a P2P4 ívhez tartozó kerületi szög. P2O és P1P4 metszéspontja Q, P1P4 és P2P3 párhuzamossága miatt P2O és P1P4 80o –os szöget zár be, így a H1=P2QP1 hasonló H0-hoz, P1Q=b, P2Q=b2. Legyen P2 merőleges vetülete P1P4-re R, Q tükörképe R-re S. A H2=QSP2 is hasonló H1-hez, QS=b3, QR=b3/2 . P1R=b–b3/2. Legyen P3 merőleges vetülete P1P4-re T. Hasonlóan adódik, hogy P4T=b–b3/2. A P2P3TR téglalapban RT=P2P3=b.
P1P4=1=P1R+RT+TP4=(b–b3/2)+b+(b–b3/2)=3b–b3 .
|
|
|