Fórum: Fizika OKTV

Bocsi, az az A2 A a négyzeten akar lenni, csak a fórum akadékoskodott.

Én még nem OKTV-ztem, de chantor feladatsorából csipegetve nekem a 2-esre az jött ki, hogy (ha nem számoltam el vm.-t) D=p(0)*A2/V(0) -nál lesz egyenes arányosság. (Felírtam a p(V) fv-t, és ennek segítségével kifejeztem Q-t és deltT-t V-vel. A kettő hányadosának kell állandónak lenni, és ez csak a fenti D-nél (és D=0-nál) van. Nem kötötték ki, de feltételeztem, hogy az edényből nem szökik ki hő)

A 2. igen érdekes feladat volt, egyik osztálytársam sem tudta megoldani jól(én sem), szerintem 0 és végtelen akkor jön ki, ha a folyamat adiabatikus, nem? Ez persze a feladat szövegéből nem derült ki.

Hello!

A III. kategória 2. feladatánál kijött valakinek konkrét érték D-re, vagy csak 0 és végtelen?

Üdv: Viktor

nagyobb képet nem enged feltölteni, csak ilyen minőségben tudtam betenni, kerítsetek nagyítót és soksikert :D Majd várom a megoldásaitokat kiváncsi vagyok rájuk :) Ja meg ha létezik hivatalos megoldás és valakinek megvan vagy tudja honnan lehet letölteni, szóljon. köszi

Sziasztok!

A 3/a és a 3/b így "távnézetből" megegyezik a II. kategória azonos sorszámú feladataival. (így enyém a 100. hozzászólás :DD )

egy kis jó kis második fordulós feladatsor a harmadik kupacnak. :)

Vki be tudna irni a peldakat ? kosz

Hello!

Érdekelne, hogy sikerült a III. kategóriások második fordulója.

Üdv

oops, látom, már a 2-es feladathoz más is leírta, amit én, sorry...

én a 4/B-hez nem használtam a grafikont, lineárisan interpoláltam. :-) a grafikon kis téglalapjait befestve kirajzoltam 1 koponyát.

a 2-esnél nem lehetséges, hogy 1,5 vagy 2,5 vagy (n+0,5) periódus után találkoznak?

Hát azokhoz a példákhoz aztán tényleg kell részletesség meg még sok minden más.. De azért lehet hogy megpróbálom.

Igazad van! Néha nem árt elolvasni a feladat szövegét is :) Néha egyetlen szó is döntő fontosságú lehet! Mindenesetre jó kis számolás a bizonyítás rögzített tömb esetén...

Na szval én is azt hittem, hogy végtelen megoldás van, és valóban minden második k-ra azt találtam, hogy jó. Csakhogy és de a feladatot alaposabban elolvasva az van oda írva, hogy az acéltömb a rugón NYUGSZIK, tehát nincs hozzárögzítve. Tehát félperiódus múlva már nem periódikusan mozog az vacak. "Repülése" közben pedig biztosan ütközik a golyóval, mert ha jól emlékszem az ütközés után a tömb sebessége(és így félperiódus múlva is) kétszerese a golyóénak, a többi pedi érthető... Remélem ennek a félrenézéséért nem jár pontlevonás, elvégre, aki így csinálta az egy nehezebb feladatot oldott meg, aminek bővebb a megoldáshalmaza, de a helyes megoldás(sok más mellett) így is kijön.

Szia Csaba

Személy szerint nem tartom olyan fontosnak, hogy az első fordulóban ennyire ki legyen "vesézve" a feladat. Mint érdekesség és részletesség szempontjából tényleg nem árt álltalában ezeket is figyelembe venni de ez inkább csak érdekesség. Viszont tudom ajánlani az Ortvay fizik-versenyt, ott aztán kell a részletesség bizonyos határokig. Ha gondolod jövőre indulj rajta, megéri! :)

Sziasztok!

A fizika OKTV III. kategóriájának megoldási útmutatóját olvasva a 2. feladat (acáltömbre ejtett test) kapcsán a következők merültek fel bennem:

Legyen t az az idő, amíg a kis test visszaér az ütközés magasságába, T a harmonikus rezgőmozgást végző tömb periódusideje.

A feladat szövege nem a legkisebb megfelelő ejtési magasságot kérdezi, így miért elegendő a t=0,5T esetet vizsgálni a t=0,5(2k+1)T általánosabb megoldás helyett?

Ezt továbbgondolva még további problémát jelent, hogy:

t=2k*0,5T esetek miért nem megfelelők,

valamint k mely értékeire teljesül az, hogy a golyó és az acéltömb a mozgás kezdetétől számított 0,5T<t<0,75T időintervallumon belül nem ütköznek még egyszer, vagyis az acéltömb emelkedése során nem éri utol a lassuló golyót? (nyilván ennek a kérdésnek csak k>=1 esetén van értelme)

Nektek mi a véleményetek erről? Mennyire tartozik hozzá ennek vizsgálata a teljes megoldáshoz, illetve első fordulóban mennyire várható el egy ilyen vizsgálat? (most nem kérték). Ha valakinek bármilyen észrevétele/gondolata van még a feladat kapcsán, írjon!

Pálinkás Csaba

Thx

Hajrá FIZIKA OKTV-sek!

A megoldások itt vannak pdf formátumban.

Én azt számoltam ki, hogy mekkora feszültségű akkumulátor képes a hőmérsékletet szinten tartani, de nem tudom, hogy ez elég lesz-e. Ha valaki tudja, hogy hol vannak a megoldások az írja be ide plz.

Csak az volt a kérdés, hogy mi fog történni.:)

Nem érezném helyénvalónak, ha azért vonnának le pontot, hogy ezt nem írtam oda, mivel egyáltalán nem volt egyértelműen jelezve. A t₃ értékére kiszámoltam -7,5 percet, gondolom ennyi idő alatt fagy meg, de ezen különösebben nem gondolkoztam, csak odaírtam a végére, hogy sosem fog megolvadni.

Nincs fenn vhol a javítás, mert én nem találom

A 4/B adatainál valamit rendesen elszúrtak, tavaly is valahogy az egyik 4-es feladat hivatalos javítása valahogy nem illett a feladat szövegéhez, úgy látszik ebből olyan hagyomány lesz mint informatika oktv-n az összpontszám elszámítása. Egyébként a 4/A-ban azt is meg kellett adni, hogy a víz mennyi idő alatt fagy meg? Én csak azt láttam be, hogy ez soha nem fog elolvadni, az is jó?

4/A feladat

Egyszer télen, amikor a hőmérséklet mélyen a fagypont alatt volt, Tamás két azonos típusú és méretű ételdobozba egyenlő tömegű vízből és egyenlő tömegű jégből készített jég-víz keveréket tett, amelyeket egy-egy azonos fűtőszállal melegíteni kezdett. Megmérte, hogy ha egy 18 V-os akkumulátorral fűtötte az ellenálláshuzalt, akkor 5 perc alatt olvadt meg a jég, de meglepetéssel tapasztalta, hogy 9 V-os akkumulátor használata esetén 30 percre volt szükség ugyanannyi jég megolvasztásához. Most már igazán kiváncsi lett, hogy 4,5 V-os tápfeszültség esetén mi fog történni. Adja meg a választ Tamás helyett! (Az akkumulátorokat tekintsük ideálisnak, az ellenállások hőmérsékletfüggését hanyagoljuk el!)

4/B feladat

Ha egy félvezető diódára U feszültség esik, akkor a diódán átfolyó áram erőssége a feszültség függvényében az alábbi táblázat szerinti értékeket veszi fel:

Az előzőekben jellemzett diódát áramkörbe kapcsoljuk a mellékelt ábra szerint. (Vagyis sorba kötve egy U(0) áramforrással és egy R = 100 ellenállással) Határozzuk meg a körben folyó áram erősségét, ha a telep feszültsége a) U(0) = 8 V; b) U(0) = 4 V; c) U(0) = 0,7 V (A megoldás során grafikus ill. numerikus módszerek alkalmazhatók.)

Sziasztok!

Második kategóriás vagyok, és szerintem a feladatok könnyebbek voltak a tavalyiaknál. Ti hogy látjátok?

1. feladat

Két, egyforma kicsiny fémgolyó, melyek mérete a távolságukhoz képest elhanyagolható, egymástól 0,2 m-re van. A golyóknak különböző töltést adva azok 1,2 N erővel vonzzák egymást. Ha hagyjuk, hogy összeérjenek, akkor az érintkezés után szétrepülnek, és azt tapasztaljuk, hogy amikor távolságuk ismét 0,2 m, a köztük lévő taszítóerő éppen akkora, mint a kezdeti vonzóerő volt. Mekkora töltést kaptak a golyók kezdetben?

2. feladat

Egy m = 1 kg tömegű acélgolyót ráejtünk egy M = 2m tömegű acéltömbre, amely egy D = 435 N/m direkciós erejű, alátámasztott csavarrugón nyugszik. A csavarrugó tengelye mindvégig függőleges. a) Milyen magasról ejtsük az acélgolyót, hogy az acéltömbbel kétszer ugyanott ütközzön? b) Maximálisan milyen mélyre süllyed az acéltömb? (A rugó tömege elhanyagolható, az ütközés abszolút rugalmas, és pillanatszerű.)

3. feladat

Két függőleges fal távolsága 1,5 m. Az egyik fal teljesen sima, a másik érdes. Egy homogén rudat betámasztunk a falak közé. A rúd és az érdes fal közti tapadási súrlódási együttható 0,98. Mekkora az a leghosszabb rúd, ami a falak közé beszorul, és nem csúszik le?