|
[179] Dávid4b | 2006-03-14 18:22:59 |
Hello!
Nem tudja vki mikorra derül ki, hogy ki jutott be a döntőbe?
|
|
[178] Sabroso | 2006-02-26 16:27:50 |
Nem gondolnám, ugyanis ezeket az útmutatókat az iskoláknak szánták, a 2. fordulós dolgozatokat viszont központilag javítják.
Persze jó kérdés, hogy ettől függetlenül miért nem lehet megismerni a hivatalos megoldásokat (és most nem arra gondolok, hogy majd egy év múlva kiadják, meg hogy bekerül az OKTV-s feladatgyűjtemény következő kiadásába). De hát ugyanilyen problémáim vannak a matek OKTV-vel is, hogy mást ne mondjak. Ja nem, mert III. kategóriában csak két forduló van... Nem baj, ha három lenne, biztos akkor se tennék ki a megoldásokat ;)
|
Előzmény: [177] tobby, 2006-02-21 16:54:23 |
|
[177] tobby | 2006-02-21 16:54:23 |
Csak 1 kérdés:
A fizika OKTV 2ik fordulójárol lesz olyan megoldo kulcs feltöltve valahova, mint pl. az első fordulorol ez: http://adafor.okev.hu/doku/oktv/javutmut.html ?
|
|
[176] CsG | 2006-02-20 00:45:20 |
Még reggel volt egy kis lázam (ami nem is volt annyira kicsi), de összekaptam magam valahogy. Persze sikerült is elrontanom az 1c-t, és a 3b-t. Ja, bocs elfelejtettem, hogy holnap ill. ma 3-ig matek faktom van, csak utána érek rá. De ezeket inkább ne itt beszéljük meg.
|
Előzmény: [175] Dávid4b, 2006-02-20 00:36:14 |
|
|
[174] tobby | 2006-02-19 20:02:32 |
Akkor asszem ezt buktam... :S
|
|
[173] CsG | 2006-02-19 17:47:20 |
Nekem is 7,5cm, és 2,23cm körüli lett. A folyamat adiabatikus tehát alkalmazhatóak a Poisson egyenletek. a) A seb. akkor max., ha a dugattyú nem gyorsul, vagyis a dugattyú mozg.egyenlétből: gáz nyomása=külső nymomás. b) Itt a munkatételt kell alkalmazni. A mozg. energia megváltozása 0, mivel a folyamat elején és végén is 0 a seb. A munka pedig: külső légnyomás munkája - gáz munkája. Innen pedig egy olyan egyenlet amit csak numerikusan lehet megoldani, ezért van a feladat szövegében, hogy "minél pontosabban".
|
Előzmény: [172] tobby, 2006-02-19 16:21:49 |
|
[172] tobby | 2006-02-19 16:21:49 |
Hűűű... A második az érdekes akkor ugye?
Hát ugy nagy vonalakban (számok nélkül): ELőször is ez 1 adiabata folyamat és sztem a dugo mozgása harmonikus rezgőmozgás. Feliratam 1 belső energiát, amikor még nincs elvágvaa fonal, 1 belső energiát, amikor el van vágva és max a sebesség.. A kettőnek vettem a különbségét, amiben lesz 1 A keresztmetszet paraméter és 1 L-x, amiben x szintén paramtéter és 1ébként az A az kifog esni. (Ezután észrevettem, hogy az adiabata folyamatra van 1 képlet a függyvénytáblában, ami kb 1 sorban elintézi az én 2 oldalas belső energia számításomat) Ezek után - ez az amiben bizonytalan vagyok - feltételeztem, hogy a gáz ugy viselkedik, mintha rugo lenne, ezért felírtam a rugo potenciális energiáját: F*x/2=p*A*x/2
Innen pedig energia megmaradás.. tiszta sor.. És kijön a ziksz..
Ugy ez a fizikája sztem..
Te hogy csináltad?
|
|
|
[170] Dávid4b | 2006-02-19 12:23:58 |
Hello Tobby!
Én úgy emlékszem hogy az egyesben a max.erő kevesebb lett, mint 2N. Illetve a második is nálam 7,5cm és 2,23cm lett. A harmadiknak sajnos a b részét elrontottam, az a-t meg elszámoltam. :(
hogy jöttek ki ezek?
|
Előzmény: [167] tobby, 2006-02-19 09:59:16 |
|
|
[168] tobby | 2006-02-19 10:01:22 |
az 1, b, ben a "2,valamennyi N"-t úgyértem, hogy kettő egész és valamennyi Newton;ami 1ébként úgy emlékszem közelebb van kettőhöz mint háromhoz :)...
|
|
[167] tobby | 2006-02-19 09:59:16 |
Hello skacok!
Úgy látom itt csak első és 3ik kategoriások vannak... Mindenesetre itt az én 2ik kategoriás megoldásom, hátha mégis tud vki helyeselni:
1. a, 22,62 fok b, 2,valamennyi N (sajna már nem emlékszem de nem lehet tul nagy az eltérés...) c, 0,88 M/sec
2. a, 2,65 cm (ez elsőre elég kevésnek tűnt nekem, de mind1, mert ez jön ki...) b, 0,7 mm (ez meg még kevesebb, de sztem kicsapodik a gáz...)
3. Na ezt már nem tudtam befejezni, de ugy indultam, hogy (delta)s=2k*lambda/2 és háromszögekkel variáltam innentől--> cosinus téttellel..
Csak nem tudtam befejezni... (5 óra kevés, ha közben fél percenként krákognak a felügyelő tanárok - ugye ez el tudja venni az ember figyelmét -... bár szegény biztos kiszáradt, úgyhogy nem is szoltam... :))
Nah 2ik kategóriások?
|
|
[166] [clayman] | 2006-02-19 00:00:11 |
Szerintem sem jó a megoldásod. A (6) pontban nem előjelhelyesen adod össze az utakat. Hiszen:
Könnyen kiszámolható, hogy a test a talajhoz képest periódusidő eltelte után áll meg.
Nyilvánvaló, hogy az eredeti helyzetéhez képest a kitérése a mozgó koordinátarendszerben , ahol az amplitúdó az általad helyesen kiszámított.
Ekkor a teljes út a következő szakaszokból tevődik össze: (Előjel: jobbra a sebesség és az út pozitív, balra negatív)
1. szakasz: egy negyedperiódus. A tkp jobbra mozog, és ahhoz képest a kis golyó is. Tehát mindkét út pozitív előjellel.
2. szakasz: a következő -ed periódus. Az eredő sebesség még jobbra mutat (tehát a talajhoz képest még jobbra mozog a golyó), tehát a tkp által megtett út pozitív, a golyó által "rezgett" út negatív előjellel:
Mivel itt megáll és innentől visszafelé mozog, ennek az útnak kell a kétszeresét venni, hogy a teljes utat a vízszintes szakaszon megkapd, ami pedig a te adataiddal:
Javíts ki, ha tévedek.
|
Előzmény: [160] Nowitzki, 2006-02-18 19:17:16 |
|
[165] Sabroso | 2006-02-18 22:02:49 |
Kedves Nowitzki!
Szerintem is így kellett megcsinálni, igaz, én is elszámoltam, de nekem (utólag átszámolva) 1,7 m jött ki.
Viszont megtaláltam a különbséget a megoldásunkban: Te nem vetted bele azt az utat, amit a lejtőn lefelé tesz meg a golyó, pedig a feladat úgy szólt, hogy mekkora utat tesz meg a golyó az indulástól a második megállásig.
|
Előzmény: [160] Nowitzki, 2006-02-18 19:17:16 |
|
|
|
[162] Nowitzki | 2006-02-18 20:57:26 |
Igen, így is meg lehet csinálni, csak az elv ugyanaz lenne. A golyó mozgása ugyanis egy egyenes vonalú egyenletes mozgás vtkp = 1 m/s sebességgel és egy harmonikus rezgőmozgás szuperpozíciója. A te megoldásod ugyanígy jönne létre: megnézed, hogy a hrm-ből adódó sebesség mikor egyenlő az egyenes vonalú egyenletes vonalú mozgás sebességével, és hogy eddig mennyit mozdul el a test a tkp-i rendszerben, és ebből azt, hogy mennyit a talajhoz képest. A két elv azonban teljesen ugyanaz
|
|
[161] [evilcman] | 2006-02-18 20:23:39 |
Szerintem a 6-os pont rossz. Ki kell számolni mikor lesz a sebesség v(TKP)+v(rezgés)=0. Ebből kapunk egy időt, abból egy kitérést amit hozzá kell adni a tkp. útjához és akkor kapjuk meg azt, hogy hol van a legmeszebb az m tömegű test a lejtő aljától, hiszen a sebessége végig csökken.
Én így csináltam, csak azt hiszem elszámoltam vmit. :(
|
Előzmény: [160] Nowitzki, 2006-02-18 19:17:16 |
|
[160] Nowitzki | 2006-02-18 19:17:16 |
Szóval a 2. feladatban először nézzük mi történik!
1. A golyó leér a lejtő aljára, és kap egy v1 = = 3 m/s sebességet.
2. A golyó hozzáér a rugóhoz, innen számoljuk az utakat. A tömegközéppont (tkp) továbbra is vtkp = = 1 m/s sebességgel mozog jobbra, vízszintes irányú külső erők hiányában. A tkp-ből nézve pedig egy harmonikus rezgőmozgás (hrm) kezdődik. Ezt be kell látni, és meghatározni a rugóállandót.
3. Tekintsük a tkp-i rendszert! Ebben a tkp mozgásának tétele alapján:
m / M = x2 / x1 (1)
ahol x1 jelöli a golyó, x2 jelöli a kiskocsi elmozdulását (a tkp-hoz viszonyítva természetesen). A rugó mindkét testre kifejt egy
F = D( x1 + x2) (2)
erőt. Így a golyóra ható erő, ha (1)-ből kifejezzük x2-t és beírjuk (2)-be:
F1 = D( x1 + 1/2 * x1) = 3/2 * D * x1 = D1 * x1 (3)
Így (3) alapján látjuk, hogy a mozgás egy hrm, és a golyó úgy mozog, mintha egy D1 = 3/2 * D = 96 N/m direkciós erejű rugóra lenne függesztve.
4. A golyó a tkp-i rendszerben v' = 2 m/s sebességgel mozog, amikor hozzáér a rugóhoz, ez egyben a maximális sebessége is, hiszen innentől a rugó a sebességgel ellentétes irányú erőt fejt ki rá. Tehát a rezgés amplitúdója az energiatételből:
1/2 * m * v'2 = 1/2 * D1 * A2
A = v' * = 0,2041 m
A rezgés periódusideje pedig T = 2 * = 0,6413 s.
5. Egy rezgés félperiódusa után a golyó elválik a rugótól. Ebben a pillanatban a tkp-hoz viszonyított sebessége -v' = -2 m/s (a negatív előjel arra utal, hogy balra mozog a golyó), így a talajhoz viszonyítva a golyó sebessége v2 = vtkp + (-v') = -1 m/s sebességgel halad.
6. Meghatározhatjuk az utakat, ez három részből tevődik össze:
6.a A golyó a rezgés félperiódusa alatt befutja az amplitúdó kétszeresét a tkp-hoz viszonyítva:
s1 = 2 * A = 0,4082 m
6.b A tkp elmozdul a félperiódus alatt, ennek az útnak összesen a kétszeresét teszi meg a golyó míg visszaér a lejtő aljáig
s2 = 2 * vtkp * 1/2 * T = 0,6413 m
6.c A golyó 1 m/s sebességgel elindul felfelé a lejtőn. Így h = = 0,05m magasra jut. Egyszerűen kaphatjuk, hogy a befutott ív hossza (erre itt nem térek ki hogyan, mindenki ki tudja számolni)
s3 = 0,2141 m
7. Tehát az összes megtett út a második megállásig (amikor elkezd visszagurulni a lejtőn, addig):
sössz = s1 + s2 + s3 = 1,2636 m = 1,26 m
|
|
[159] Dávid4b | 2006-02-18 09:42:51 |
Nem töltené fel vki a III. kategóriások feladatsorát?
|
|
|
[157] Dávid4b | 2006-02-16 21:05:39 |
Sziasztok!
Megtudná mondadni valaki, hogy tavaly II. kategóriában hány ponttól hívtak be a döntőbe?
|
|
|