Fórum: Fizika OKTV

Mármint csak a 3. kategóriás feladatokat tudom beírni. Milyennek találtátok a feladatsort? Szerintem 3. kategóriához képest nem volt túl nehéz.

Ma volt a fizika OKTV első fordulója a különböző kategóriáknak, ha valaki kéri (gondolom van ilyen:)), akkor szívesen beírom őket.

A 2. kategóriában 131 tanulóból 20 jutott tovább. Ponthatár: 208 p.

Figyelem Mindenki! Aki tudja a pontszámát, vagy valamit a bejutás eredményeiről, kérem írjon ide!

Kedves gee! A [51]-[64] hozzászólások között megtalálod a 3. kategória 2. és 3. feladatának megoldását, buktatóit. Azt hiszem, az első feladat nem okozott Neked sem gondot. Ennek megoldási ötlete megtalálható pl. az OKTV példatárban, vagy a 123 FFF-ben is.

Kedves Béla! Én is 3.kat.-ás vagyok és érdekelne a többi feladat medoldása is. Köszy

Te lehet, hogy tudtad, de szerintem a többség nem.:-)

Kösz az infot, ezt már mi is tudtuk...

No, biztos forrásból jövő madarak csicseregték, hogy a 3. kategóriában 250 pont a határ; a 2.-ról semmit nem tudok, csak azt, hogy 275 ponttal tovább lehetett jutni :)) Kellett nekem elszámolni a legvégét...

Kösz az infot Mét, épp kérdezni akartam :) Felhívni naná, hogy SKIP, láttam a feladatsort, fölösleges felhívni, úgyis elnyested :) Jóvanna, bocs... 1.: henger gurul a lejtőn, rá van tekerve 1 súlytalan, vékony kötél, ami a hengernek a lejtővel nem érintkező részén "jön le", és úgy van rögzítve vhova, hogy párhuzamos a lejtővel. Mekkora a kötélerő? A kötél 1 m +tétele után elszakad, mennyi idő alatt tesz + újabb 1 métert? Adott: mű, sugár, tömeg, g, a lejtő hajlásszöge. 2.: Fémgyűrűre töltést vittek, omegával forgatják, a közepébe elektront lőnek, a sebessége a gyűrű síkjába esik, mekkora a pályájának a görb. sugara? Adott: töltés, sugár, sebesség, omega. 3.: Volt egy kör alakú körfolyamat, hőmérsékleteket kellett számolni, felvett és leadott hők algebrai összegét + hasznos munkát.

Geg, írjál a Bolyainak önéletrajzot, és 1-3 oldalas ESSZÉT, hogy mit vársz a műhelytagságtól!! :) Márc. 15-ig kell beadni!

Aron, mielott az osmegoldasokat idenyested volna, esetleg beirhattad volna, hogy mi volt a feladat (don kivul konkretan), mert azt szegeny III.kategoriasok (ja meg szegeny egyetemistak:) nem tudjak.

Nem értelek, Geg... De ha szerinted én vagyok a hülye, mondd meg, csak tudod, nagyon szár belátni, hogy elszúrtam a 3. feladatot...=) Iron, ha így folytatod, egy éven belül professzor leszel!!:))))))))) Aszittem, a könnyebb feladatok megoldását meghagyod másoknak! Persze felhívni, az SKIP!

Hello Mindenki!

Én II. kat.-ban indultam, a megoldásokat ellenőriztük, úgyhogy ha valami ordinálé hibán nem siklottunk át, akkor röviden ezek azok (számszerűen nem írom le, pötyögni mindenki tud; aki nem, attól meg levonják kb. a pontszám 5 százalékát, remélem :) ) 1. a) olyan, mintha a henger "tisztán gördülne" a kötélen, vagyis a TK sebessége mindig a kerületi sebesség. A kötél és a súrlódás ellentétes irányban forgat, ez 2 egyenlet. A 3. 1xűen a dinamika alaptörvénye, a súrlódás + a kötélerő húzza vissza, a grav. előre. Ebből +van a kötélerő.

b) Feltesszük, hogy szakadáskor extrém erők nem lépnek fel a kötélben, amik befolyásolnák a hengert, szóval kb. olyan, mintha a kötelet ollóval elvágnák. Ettől kezdve tiszta gördülés jön létre valamekkora idő után, hogy mekkora, az a kerületi és a TK sebesség egyenlőségéből kijön. +nézzük, hogy a kötélerő nélküli gyorsulással az 1 m-t mennyi idő alatt teszi + a hengert köszörülve, ha ez kevesebb, mint amennyi ahhoz kell, hogy tiszta gördülés jöjjön létre, akkor nincs gáz, akkor ennyi a vége. És mázlink van, ennyi a vége :) Naná, hogy az utolsó sort számoltam el, de így is kisebb lett a kapott idő :)))

2. Bevezetjük a hosszmenti töltéssűrűséget, felbontjuk a gyűrűt kis szakaszokra, az ezeken lévő töltések sebességét és a középponttól mért távolságukat tudjuk, mind ugyanolyan irányú B-t kelt a középpontban, ezeket Biot-Savart törvényből szummázzuk a körgyűrűre; a Lorentz-erő centripetális gyorsulást kelt, amiből a pályasugár kijön.

3. a) no comment b) úgy csináltam, hogy a teljes körfolyamatra a hők algebrei összege nem térhet el a hasznos munkától, különben nem adná le az összes hőtöbbletet munka formájában, és nem lenne ugyanannyi a kezdeti E, mint a végső, akkor + nem lenne körfolyamat. A hasznos munka szemléletesen a síkidom területe, J-ban akkor kapjuk +, ha a két tengely osztásközei ugyanolyan hosszúak, és V köbméterben, p pedig Pa-ban van; ehhez a kört úgy kell transzformálni, hogy a V tengely mentén üsszenyomjuk, p mentén + széthúzzuk, így ellipszis lesz belőle, aminek a területe pi*a*b, amiből mindent ismerünk.

Hát, ennyi, a "röviden" kicsit túlzás volt :) Szerintem nem volt nagyon nehéz, remélem nem azért, mert jól elnyestem.

Asszem elbeszelunk egymas mellett de full. =) Majd felhivlak aztan megdumaljuk mert ezt igy nem lehet. =)

Ezért pedig bocs, tényleg félreértettelek, így már teljesen világos minden. Tényleg bocs, hogy Sasának néztelek!=)

Geg, ahelyett hogy nyelvi kérdéseken vitáznánk, előbb légyszíves, gondold már át, amit leírtam! A "rezgés" szó alatt a molekulák "nyüzsgését" értettem. Ez a "nyüzsgés" energiát jelent, ehhez jön még a negatív kölcsönhatási energia, és így megkapjuk a belső energiát. Eszerint, ha a kölcsönhatási energiát megszűntetjük, a belső energia növekedni fog, az még egy mellékes dolog, hogy emellett még a halmazállapot is megváltozik.

Gondolj csak arra, ha több rezgő test, amelyeket rugó köt össze, egy rendszert alkot, és rezgés közben a rugókat elvágjuk, a rezgési energia "elszabadul". De ezt a rezgéses hasonlatot Neked hiába is mondanám, mert ugyebár a molekulák nem rezegnek, hanem "nyüzsögnek"! Jaj!

Amúgy a kettes feladatnál igazad volt! A fémgömb felülete ekvipotenciális, ezért az A és B pontok feszültsége zérus. Ezért a megoldás elvi hibás.

Egyebkent a folyadekban a molekulak nem rezegnek, hanem a gazokhoz hasonlo rendezetlen mozgast vegeznek azzal a kulonbseggel, hogy mivel az atlagos tavolsaguk sokkal-sokkal kisebb, ezert valamivel "kotottebbek", azaz az egymasrahatasuk (kohezio) igencsak szamottevo. Nem ertem miert mondod azt hogy a mozgasi energiatag "felszabadul", hiszen ezen mozgasi energiatag fogja jelenteni a termikus energiat miutan mar "gazkent" viselkedik az anyag, es mindezekert a homerseklete megmarad (szerintem), de azer ez igy nem tuti. :) Mert azon gondolkoztam, hogy a folyadekreszecskek egy adott T homersekleten vajon ugyanolyan atlagos sebesseggel mozognak, mint egy gaz reszecskei T homersekleten ? Mert ha igen, akkor a kohezios erok megszunese utan is igy lesz, akkor pedig a homerseklet valoban ugyanakkoranak tekintheto.

Attol tartok, amit leirtal, meg elvileg sem helyes. Ugyanis azaltal, hogy a femgombot odaraktuk, termeszetes, hogy valtozik a feszultseg az A es B pontok kozott, nevezetesen eppen nulla kell legyen. Nem igazan ertem, hogy hogy jott ki az a potencialkulonbseg ertek, amit leirtal, hiszen a gomb belsejeben az eredo elektromos ter nulla, a fenti megfontolasok alapjan.

Hehe, anno bemakoltam egy 8. helyet az OKTV-n jaja... Es igen, ELTE-n vagyok fizikus, elsoeves.

Felreertettel. En nem azt mondtam, hogy a folyamat izobar, hanem azt, hogy a mar leirt modon pl. meg lehet hatarozni a reszecskek kozotti kohezios energiat. Teljesen egyetertunk, a feladat soran adiabatikusan tagul a gaz, amelybol nekem valami 250 m/s sebesseg adodott. De, nem allitom azt, hogy ez biztosan helyes.

Kedves Geg!

A 2. feladatra köszönöm, hogy leírtad a megoldást. Ez így szép, nem túl hosszú indoklást igénylő megoldás; a Markovits (illetve eredetileg az osztálytársam) abból indult ki, hogy az A és B pontok közötti feszültséget megközelítően nem változtatja meg a gömb odahelyezése.

Vegyünk fel az ábra síkjában egy téglalapot, amelynek egyik oldala AB, a másik pedig legyen elegendően hosszú. (Valójában a téglalap helyett olyan alakzatot kellene felvenni, amely "majdnem" téglalap, de az AB-re merőleges oldal ekvipotenciálisan halad.) A Maxwell I. és II. törvénye miatt mindegy, hogy a téglalap körvonalán hogy jutunk el A-ból B-be, az átmérőn, vagy a 3 másik oldal alkotta görbén. A téglalap AB-re merőleges oldalai mentén nagyjából nincsen szükség elektromos munkavégzésre, és elegendően távol a dipólustól, a köbös szabály miatt a hatását elhanyagolhatjuk. Ezek alapján U_AB2RE₀. Ebből már lehet számolni. Elvileg, ha ez elméletileg helytálló, akkor is a pontatlan, közelítő indoklásért levonhatnak pontot.

A 3. feladatnál kérdéses volt számomra, hogy melyik a pontosabb közelítés, ha a víz felmelegszik 100 fokra, és úgy kezd tágulni (amikor az ólom elhagyja a hengert, a víz 100 fokról már kb. 50 kelvinre lehűlt), vagy hirtelen 20 fokos gázzá válik (sokan így számolták).

OFF Ha tényleg a Radnóti jártál, akkor azt hiszem már hallottam rólad, valószínűleg néhány osztálytársamat ismered. (Az OKTV-n 8. lettél, ha te vagy az, akire gondolok.) [most fizikus szakon vagy elsőéves?]

Neharagudj Geg, én nem értek veled egyet. Addig rendben van a dolog, hogy párolgással (esetleg forrással) tudod eljuttatni a vizet olyan állapotba, amelyben a molekulák közötti kölcsönhatás elhanyagolható, és így ki tudjuk számolni a kezdőpillanatban felszabaduló energiát. Ez az energia azonban egy pillanat alatt szétszóródik a gáz összes szabadsági fokára, hiszen tulajdonképpen a következőről van szó:

A vízben lévő molekuláknak van egy bizonyos mozgási, rezgési energiájuk, másrészt van a közöttük lévő kölcsönhatásból származó, negatív kölcsönhatási energiájuk. Ha a kölcsönhatást feloldjuk, az összenergiát mélyítő (a kötött állapotot okozó) kölcsönhatási energiatag eltűnik, és a másik, mozgási energiatag "felszabadul", ami a gázmolekulák szabad mozgásává, vagyis hővé alakul át, a gáz felmelegszik.

Ez az egész egy pillanat alatt következik be, innentől kezdve az óriási nyomás adiabatikus tágulás után (és egy másik pillanat alatt) kilövi az ólomdugót. Így jött ki az 500 m/s körüli érték...

Bélának annyit, hogy nem hiszem, hogy azen fognának görcsölni a javítók, hogy 1,33-mal, vagy 1,40-nel számoltál. Mivel becslési feladatról van szó, ez a hiba elhanyagolható.

Persze ez az én véleményem...

Egyebkent en is ugyanigy szamoltam es hasonlo vegeredmenyem lett, mint amit leirtal.

A molekulak kozti osszetarto erok felszakitasahoz szukseges energiat szerintem a viz parolgasan keresztul lehetne meghatarozni. A parolgasho 20 fokon kinezheto a fvtablazatbol. Ez egyreszt tagulasi munkara forditodik, masfelol pedig a kohezios erok felszakitasara. Mivel parolgasrol van szo, amely egy lassu folyamat, sokkal inkabb allando nyomasu allapotvaltozasrol, mintsem adiabatikus folyamatrol kell hogy szo legyen.

Engem a 2. kategoria megoldásai érdekelnének. Az 1. feldatra nekem 15 N és 0.44s jött ki, és én ezeket jónak tartom, de meggyőzhető vagyok. A 2-at elkutyultam, nem tudok eredményt mondani, itt a megoldás menete is érdekelne. A harmadiknál talán 400 és 800 K a mego, bár ez se bitzos, mivel én ezt a versenyen elszámoltam és csak utólag halottam ezeket a számokat. A kör területét azért nem volt nehéz kiszámolni. Nem vagyok egy nagy penge fizikából, csak hobbi szinten érdekelnének a megoldások (200 pont körül ugysem leszek.)

Nálunk a legtöbben azzal a kezdetleges feltételezéssel éltek, hogy a víz a kötőerők megszűnése után ideális gáz lesz, de a hőmérséklete ilyen vagy olyan okból megmarad; ezután adiabatikusan tágul. Ebből a legtöbb embernek 220-240 m/s közötti érték jön ki, de volt 320 m/s is. (Megjegyzés: szerintem téves a függvénytáblában a kappa(vízgőz) = 1,4 érték, hiszen - legalábbis az én példányomban - az ott olvasható c(p) és c(v) adatokból is 1,33 jön ki, és a vízmolekula egyébként is "kétdimenziós" kiterjedésű.)

Egyébként úgy hallottam, hogy valószínűleg összetettebb, a molekulák közötti erők elektrosztatikai elemzését is tartalmazó megoldásra számít a bizottság.