Fórum: "ujjgyakorlatok"

Kedves Sporttárs!

Most jöttem rá, hogy ismerlek valahonnan... Próbálkozz ezzel:

Legyen egyenlőre k=2 és szorozzuk be egy x-szel, hogy könnyebb legyen:

Köszönöm a megerősítést!(a nagy könyvben nem találtam meg:) Gondoltam hogy a kérdésem belebonyolódik a matamatika olyan részeibe, ami egyelőre távol áll az én tudásomtól! Na de mind1!

Ez jól van így. Majdnem olyan, mint ahogy a nagykönyvekben meg van írva. Még egy +C-t szoktak hozzáírni, minthogy ez határozatlan integrál, szóval egy konstans erejéig határozatlan. Ha visszaderiválsz a konstans eltűnik, így bármi lehet.

Arra a kérdésre, mi van, ha a kerek zárójelen belül (ax^k+b)-van, a válasz: baj. Ettől kicsit elbonyolódik a dolog.

Kérlek segítsetek! Házi volt a csonkakúp térfogatának bizonyítása integrálszámítással,na most én lusta voltam bontogatni a zárójeleket,így összetett fv. primitív fv.-ét kerestem,kijött a jó képlet,a tanárom szerint lehet hogy csak véletlen,mert hogy ő nem érti(vagy csak nem akarja gyötörni magát)! Na de a lényeg,tehát vmi ilyesmi jött ki általánosan:

szerintem jó,de ha találtok vmi hibát lécci közöljétek,mert még nem csináltam túl sok ilyen példát!Előre is köszi! Ja és még egy kérdés: mi van akkor ha az intergrandusban a változó nem elsőn hanem k-adikon van,erre még nem jöttem rá!?

Ez ötletes megoldás. Ráadásul ez akkor is működik, ha megengedünk 64-nél több egyest.

Tegyük fel, hogy a sztringnek csak a "10"-zel kezdődő hétjegyű számokat kell tartalmaznia legalább egyszer. Rendezzük ezeket növekvő sorrendbe. A 32 db második helyiértékes 0 különböző helyre fog kerülni a sztringben, mert a mögöttük álló 5 bites számok különbözők. Az első 16 szám harmadik helyiértékes nullája is mind különböző lesz, mert a mögöttük álló 4 bites számok különbözők, ugyanígy az első 8 negyedik, az első 4 ötödik, az első 2 hatodik, az első 1 hetedik helyiértékes 0 is mind más. (Különböző helyiértékű 0-k is különbözők, mert balra különböző számú 0 valasztja el a kezdő 1-estől.) Ez összesen 32+16+...+1=63 darab nulla, tehát nincs 127-nél rövidebb sztring.

Hadd folytassam a tegnapi gondolatomat. Mar megallapitottuk, hogy ha pontosan 64 egyessel sikerul a feladat, akkor minden egyessel kezdodo 7-jegyu szam pontosan egyszer szerepel. Ez azt jelenti, hogy ha egy ilyen bitsorozatot abrazolunk a grafon, akkor a kapott vonalban minden olyan el pontosan egyszer szerepel, ami egy olyan csucsbol indul, ami 1-essel kezdodik. Sporolni csak azokon az eleken lehetne, amik a 0-assal kezdodo elekbol indulnak. Ezek az elek azonban az egyetlen (000000,000000) elen kivul fat alkotnak, ezert nem lehet elhagyni beloluk azon a bizonyos egy elen kivul. Ha ugyanis az egesz grafbol kivonjuk a vonalat, akkor csak a fa elei maradhatnak meg (de azok elvileg akarmilyen elojellel, hiszen lehetne, hogy egy 0-val indulo elen tobbszor megyunk at), de egy fan ez csak ugy lehetseges, ha minden el 0-szor van benne. Tehat legalabb 63 nullasra valoban szukseg van. (Ezt ennel biztos egyszerubben is be lehet latni.)

Meg egy megjegyzes. A grafos megkozelitesbol lehet sejteni, hogy valojaban nagyon sok ilyen de Bruijn kor van. Ez tenyleg igy igaz: a A016031 sorozat megadja ezek szamat.

Ebbol az is kovetkezik, hogy nagyon konnyu de Bruijn kort eloallitani: egyszeruen ki kell indulni a 0000000 sorozatbol, es utana irni veletlen biteket arra vigyazva, hogy ne vegyuk egyik 7 bites szamot sem tobbszor. Ekkor persze elofordulhat, hogy levagjuk a graf egy reszet, ezert nem tudjuk befejezni a kort, de ilyenkor egyszeruen ujra probalkozhatunk, es hamar sikerulni fog. Az elobb ezzel az egyszeru veletlen modszerrel allitottam elo a szamokat. Itt van a kod, ha valakit erdekel.

Kedves Jónás!

Nagyon szép a bizonyítás! Igazi "vezérlő dinamika". De nézzük meg mit is láttunk be ezzel. n=7 esetén a számjegyek 6 jegyűek és 2⁶=64 db van belőlük, tehát a gráfnak 128 éle van. Indulunk az egyik csúcsból és bejárjuk az Euler kört. Az első szám 6 jegyű és minden élen való áthaladás egyel növeli a szám hosszát. Tehát 6+2*64=134 jegyű számot állítottunk elő, mely tartalmazza az összes 7 hosszúságú bitsorozatot, de 67 db 1-es számjegyet tartalmaz.

Példa képpen mutatom az n=4 jegyű esetet.

Akkor lelövöm a "vezérlő dinamikát". Nem akartam rögtön elmondani, mert ismertem (Simonyi tanár úr gyakorlatán volt feladat); hadd gondolkodjanak a "fiatalok". Azt viszont nem tudom megmondani, hogy kevesebb nullával le lehet-e írni az 1000000...1111111 számokat. (Azért elgondolkozom még rajta, most hogy a bizonyítást átgondoltam, lehet, hogy könnyű lesz.) Ha viszont megengedünk 64-nél több egyest, akkor azt hiszem hogy összesen 127-nél kevesebb számjeggyel is le lehet írni őket, de nem tudom, hány számjegy kell.

Aki tehát gondolkozni akar a 64 számjegy bizonyításán, az ne olvasson tovább.

Azt fogom belátni, hogy bármely n-re létezik ún de Bruijn-ciklus, vagyis hogy fel lehet írni egy kört 2ⁿ bitből úgy, hogy a körből n szomszédos bitet összeolvasva minden n hosszú bitsorozatot pontosan egyszer kapunk meg. Ha már tudjuk, hogy van n=7-re de Bruijn-ciklus, akkor ezt felvágva a 0000000 előfordulásának utolsó számjegyénél, egy megfelelő 127 hosszú bitsorozatot kapunk. (Azt könnyű látni, hogy pontosan 64 egyes van benne.)

Ehhez pedig vegyünk egy irányított gráfot, amelynek csúcsai az n-1 hosszú bitsorozatok, az (u,v) pedig akkor és csak akkor él, ha u utolsó n-2 bitje megegyezik v első n-2 bitjével. Ebben a gráfban van Euler-kör, mert összefüggő, és minden csúcsának megegyezik a ki- és a befoka, ugyanis mindkettő 2. Ha nézzük a gráf egy (u,v) élét, ezt jellemezhetjük egy n bites számmal, amit úgy kapunk, hogy u és v bitjeit egymásra helyezzük úgy, hogy fedjék egymást. Két szomszédos élhez két olyan szám tartozik, hogy az első él utolsó n-1 bitje éppen a második él első n bitje, ez tudniillik a közös csúcs. Ebből következik, hogy egy Euler-kör éppen egy de Bruijn körnek felel meg.

(A Konkrét Matematika egyébként egy helyen megemlíti a de Bruijn köröket, noha ahhoz a bizonyításhoz, ahol használja, valójában nincs szükség rájuk. Bizonyítást nem ad a körök létezésére, csak hivatkozik a Programozás Művészetére.)

Kedves Jónás és Levi!

Örülök, hogy "rákattantatok" a problémára! Bevallom nektek, hogy én is csak n=4-jegyűig írtam fel, mint Levi és ebből gondoltam, hogy nagyobb n-ekre is igaz.

Külön gratula Jónásnak, hogy volt türelme hozzá!

Bár ez már nem ujjgyakorlat, de jó lenne, ha valaki rámutatna a "vezérlő dinamikára", szóval, hogy miért lehet ezt minden n-re megtenni!

Jó kérdés a 0-k számának csökkentése is!