Fórum: Felmerülő kérdések és problémák topikja

Szia! Egyrészt a pontosság kedvéért a kört körcikkekre osztottad fel. Másrészt nem egyértelmű, hogy ezek a körcikkek egybevágóak-e ( bár valószínűleg igen). Harmadrészt, ahhoz hogy esélyed legyen háromszögre, nem mindegy, hogy melyik 3-mat választod ki.

Szevasztok! tudtok nekem segíteni? Kaptunk suliban egy feladatot: VAn egy Kör: ezt felosztom 6 részre(6 háromszögre). Úgy mint a mackó sajt van :) NA most ebböl elveszünk 3-at. Így 3 db háromszögünk marad. És a háromszögek az egyik csúcsa mindig a kör közepe. A feladat: Bizonyítsuk be KOMPLEX számok segítségével, hogy ha a háromszögek oldalfelező pontjait összekötöm akkor egy szabályos háromszöget kapok. Remélem értehető volt. előre is köszi!

Igazad van Sirpi!!!Ezt egy kicsit elnéztem:)

Pontosan. Még jó, hogy ez volt a megoldásom utolsó sora :-)

Hát nem tudom, javítson ki valaki ha tévedek, de összeadod az említett kifejezést a k, k+1, ... n értékekre.

Értem, kösz a segítséget!Még egy apróság, azt hogyan tudom kiszámolni hogy, ha a k értékét nem pontosnak veszem hanem minimumnak. Tehát hány olyan n hosszúságú sorozat van amelyben LEGALÁBB!! k darab 6-os van?

Kösz.Üdv.

Az olyan n hosszú sorozatok száma, amikben pontosan k darab 6-os van, , mert -féleképpen választhatod ki, hogy melyik legyen a 6-os, a többi n-k dobás értéke pedig 5-5-féle lehet.

Az összes sorozatok száma 6ⁿ.

Annak valószínűsége, hogy n dobás között pontosak k darab 6-os lesz, a kettő hányadosa.

Legyen n hosszú a dobássorozatunk. Annak esélye, hogy pontosan k darab 6-os van (bocs, de nekem természetesebb ezt a jelölést használnom, minthogy k hosszú a dobássorozat):

Hiszen kiválasztjuk a k db. 6-os helyét, ezeken a helyeken 1/6 eséllyel lesz 6-os, a többi n-k helyen pedig 5/6 eséllyel nem lesz 6-os. Ha az kell, hogy mekkora eséllyel lesz legalább m db. 6-osunk, akkor a fenti kifejezést kell összegezni k=m-tól n-ig (most úgy rémlik, hogy ezt nem lehet zárt alakra hozni).

Szevasztok! Lenne egy egyszerű matek kérdésem, de sajnos én nem tudom:) Ha egy dobókockával k-szor dobok akkor a lehetséges kimenetelek száma 6 a k-dik hatványon. Ha mondjuk k=5 akkor ugyebár 5 hosszúságú a szám. Hogyan lehet azt kiszámolni hogy ezekben hány darab olyan variáció van amelyekben legalább 2,3...stb. hatos van?

Üdv.

Tisztelt Szervezők!

Még nyár elején megrendeltem az idei kömalt, mert azt kérték, hogy mihamarabb küldjük el a megrendeléseket. Pár napja láttam a listán, hogy én is nyertem előfizetést. Van lehetőségem arra, hogy ezekután visszamondjam a másikat?

Köszönettel: Szakács Nóra

Köszönöm

Innen: x=16V,z=3V, y=11V. Tehát Q=22mikroC

Legyen a két 8 Ohmos mellékágban folyó áramerősség I, akkor a főágban 2I áram folyik. Felírjuk a huroktörvényt a jelzett körre. A feszültségek előjeles összege 0.

Ha jól számoltam 15=60I vagyis I=0,25 A, 2I=0,5 A.

Az A és B pont között a feszültség különbség:

U_AB=10^.0,5+3+6^.0,5=11V

A kondenzátor töltése: Q=C^.U=2F^.11V=22C

Valaki azért ellenőrizze le, mert nekem már csöngettek!

Az ilyen feladatokat kis gyakorlattal teljesen mechanikusan meg lehet oldani. Akár még programot is lehet rá írni.

A kondenzátoron (miután feltöltődött) nem folyik áram. A kérdés az, hogy a két lába között mekkora a feszültség.

Az egyik vezetékhez viszonyítva megbetűzöd, hogy a többi vezetéken mekkora a feszültség. Megbetűzöd az ismeretlen áramerősségeket is. Aztán felírod a csomóponti és az Ohm törvényt mindenhol. Kapsz egy lineáris egyenletrendszert, amit meg tudsz oldani.

A feladatban van egy kis szimmetria, ami miatt elég egyféle áramerősséget keresni, amivel a többi kifejezhető.

Pl. az Ohm törvény az alsó ellenállásra:

y-x=2I^.10.

Innen Te jössz... :-)

Sziasztok!!!

A segítségetek szeretném kérni, aki meg tudja oldani ezt a feladatot legyen szíves írja le a megoldást:

Mekkora az alábbi kapcsolásban a kondenzátor töltése?

Segítségetek előre is köszönöm

Azon nagyon ki voltam akadva tavaly. Én azért csináltam az egészet :-) Szerintem pszichológiailag egy nagyon rossz döntés volt...

Kedves Szervezők! azt kérdezném, idén kik nyertek kömal előfizetést? Azok, akik az első 20-ba kerültek, de az első 10-be nem (mint tavaly)?

A gúla szokásos metszete az ABC . Látszik, hogy AFC hasonló OMC és a hasonlóság aránya éppen 3, tehát az AC átfogó 3x hosszú. A Pithagórasz tételt felírva AFC-ben és egyszerűsítve az x²-x-20=0 másodfokú egyenletet kapjuk, aminek egy poz. megoldása van: x=5, vagyis a gúla magassága m=9.

A térfogata .

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni egy felmerült matematikai probléma megoldásához [valószínűleg csak nekem probléma :)].

Tehát:

Egy szabályos négyoldalú gúla alapéle 24 cm. a gúlába 4 cm sugarú gömb írható. Mekkora a gúla térfogata?

Segítségeteket előre is köszönöm

Deutscher Junge

Van egy újabb problémám, mintavételezés.

Adott G db golyó, melyek g féle különböző színűek véletlenszerű eloszlásban. Mintavételezéssel N db golyóból n féle különböző szinűt ismerünk meg.

Mi a valószínűsége, hogy minden golyót megismertem?

N-t mekkorára kell vennem, hogy egy bizonyos valószínűséggel kijelenthessük, nincs már több ismeretlen szinű golyó?

(G természetesen nagyon nagy, így nem lehet mindet megvizsgálni.)

HK

Köszi a segítséget. Nos a konkrét probléma:

Nyelvészet

Fonetikai oldal: Minden kiejtett magánhangzó hangspekrumának energiaszintje a felharmónikus frekvenciák emelkedésével hullámzóan csökken, az ábra egy beszélő többszőr kiejtett ugyanazon magánhangzóinak spektrumát mutatja. Az első két csúcs frekvencia szempontjából relatíve karakteres, így azt további vizsgálatokra fel lehet használni. Ezeket F1 és F2 formánsoknak nevezik. Ha F1-t és F2-t egy újabb koordinátamezőre felteszik akkor az azonos magánhangzók egy foltot képeznek, de a különböző magánhangzók foltjai is egymáshoz illeszkedve egy nagyobb foltot adnak ki.

Azaz a magánhanzók között - fonetikai szempontból - folytonos átmenet adódik és két komponenssel leírhatók.

Fonológiai oldal: Minden magánhangzó 3 független képzési karakterrel egyértelműen meghatározható. Nyíltság - Kerekség - Hátulképzettség. A szakirodalom minden komponensre 2-3 állapotot ír le, mivel a magánhangzók leírására ennyi is elég, de ismert az a tény, hogy a két lehetséges szélsőérték között folytonos az átmenet.

Azaz a magánhanzók között - fonológiai szempontból - folytonos átmenet adódik és három komponenssel leírhatók.

Nos mindkét leírás ugyanazon magánhangzókat írja le. Így elvileg a két leírás között kölcsönös megfeleltetés adható meg. Nos én ennek meghatározásához keresem a matematikai eszköztárat.

Kedves Onogur,

jól értem, "kétváltozós függvény" alatt egy kétváltozós függvény grafikonját érted? (A grafikont tehát egy "lepedőként", vagyis felületként képzelhetjük el a térben.)

Gaussról és a három paraméterről kapásból a Gauss-féle főmennyiségek jutnak eszembe, elsőrendű és másodrendű főmennyiségek, ezekből van 3-3. Ezek a felület(darab) geometriai tulajdonságait fejezik ki, a különféle görbületekkel és a felszínnel hozhatók kapcsolatba. E témákkal a differenciálgeometria foglalkozik, ilyen könyveket, jegyzeteket, kontextusokat lenne érdemes keresned. Egy nem túl technikai leírás pl. a görbületekről http://en.wikipedia.org/wiki/Curvature

A felvetett problémádat sajnos nem értem. Tudnál konkrétumokat, példákat vagy valamilyen átfogalmazást írni?

Üdv!

Egy kis elméleti fejtágításra lenne szükségem a következő problémához.

Halottam még anno az egyetemi tanulmányaim alatt, matekmegszállta mérnökpalánta társaimtól egy - ha jól emlékszem Gauss fémjelezte - összefüggést, miszerint egy kétváltozós függvényt fel lehet írni három látszólag független paraméter segítségével is.

Azaz lenne egy látszólag egymástól független 3 paraméterrel megadott ponthalmaz (paraméterek értékei 0 és 1 közöttiek), de más módszerekkel bizonyított, hogy 2 független változó befolyásolja az értékeket.

Így gyanítom, hogy a 3 paraméteres megadás egy térbeli síkfelületet határoz meg. Jó-e az elképzelésem és mit lehet erről tudniű? Hol találok magyar nyelvű leírást a hálón?

Segítségeteket előre is köszönöm.

Néhány dolog, ami eszembe jutott: "elegendően nagy területet felölelő" vagy más, szintén köznapi megfogalmazással "eléggé kifejezőképes" alatt olyat kell érteni, amelyben a Peano-axiómák megfogalmazhatók, azaz a szokásos aritmetika (és így a "végtelen" fogalma) "benne van"; ez azért szükséges, hogy a Gödel-számozás működni tudjon.

3. bekezdés: "Ha igaz, akkor nincs ellentmondás, de bizonyítás sincs (amint ezt az IGAZ állítás kimondja)." Szerintem itt meg kell különböztetni, hogy hol nincs bizonyítás: a rendszeren belül, vagy pedig "külső" szemlélő számára, a rendszeraxiómáktól függetlenül, valamilyen más úton nyert bizonyítás.

"Ám nem ez a helyzet, a kontinuum-selytés [EZ AZÉRT ARANYOS ELÍRÁS, NEM? :-)] például bizonyítottan eldönthetetlen. Ami eldönthetetlen, az szükségképpen igaz (csak nem bizonyítható)?" Azt látták be, hogy nem vezet ellentmondásra, ha a kontinuum-hipotézist hozzávesszük a szokásos halmazelméleti axiómákhoz, de az sem, ha ehelyett a kontinuum-hipotézis tagadását vennénk hozzá. Ilyen értelemben eldönthetetlen, hogy igazsága nem következik a ZFC axiómarendszerből.

Üdvözlök mindnekit! Néhány kérdésem lenne mint "felmerülő probléma", Gödel híres eldönthetetlenségi tételével kapcsolatban. Először elmondom, mi mindent tudok én a dologról. Ugyebár Gödelnek két tétele van:

1) Minden elegendően nagy területet felölelő (ez tényleg benne van? és mit jelent?) ellentmondásmentes axiómarendszer szükségképpen tartalmaz olyan állítást, amelyet az adott axiómarendszer keretein belül sem bebizonyítani, sem megcáfolni nem lehet.

2) Az axiómarendszer ellentmondásmentessége az előbbi típusba tartozik, azaz HA egy axiómarendszer ellentmondásmentes, akkor ezt abban a rendszerben bebizonyítani nem lehet. (Kérdés: jól gondolom, hogy ha ellentmondásos, akkor az előbb-utóbb kiderül(het)?) (Erről az utóbbi Gödel-tételről olvastam azt a páratlanul bájos mondatot, hogy "Isten létezik, mert a matematika ellentmondásmentes; és az ördög is létezik, mert ezt nem tudjuk bizonyítani.")

Na már most, Gödel ugyebár úgy jutott az első tételhez, hogy azt mondta: az "Ez az állítás nem bizonyítható." állítás fellép a rendszerben. Ennek viszont igaznak kell lennie, mert ha hamis, akkor ellentmondásra vezet (hamis --> bizonyítható --> igaz, BUMM). Ha igaz, akkor nincs ellentmondás, de bizonyítás sincs (amint ezt az IGAZ állítás kimondja). Nem elég bizonyíték hát mindez arra, hogy belássuk az állítást?

A problémámat úgy látom megoldhatónak, ha egy eldönthetetlen állításnak nemcsak igazságtartalma nem állapítható meg, hanem magának az eldönthtetlenségének a ténye sem. Ám nem ez a helyzet, a kontinuum-selytés például bizonyítottan eldönthetetlen. Ami eldönthetetlen, az szükségképpen igaz (csak nem bizonyítható)?

Más: ha egy állítás eldönthetetlen, akkor ez azt jelenti, hogy sem akkor nem juthatunk ellentmondásra, ha igaz, sem akkor, ha hamis. Ha most ezt az állítást, ill. annak tagadását bevesszük az axiómák közé (tudom, az axiómák viszonylag "egyszerűek", stb., de mondjuk, hogy elméletileg bevesszük), akkor két újabb rendszert kapunk. Nem így van?

Létezhet olyan, hogy egy állításról az sem dönthető el, hogy eldönthetetlen-e?

Tudom, hogy valószínűleg valamit toálisan félreértek, illetve nem értek a témához, de reménykedem, hogy meg lehet ezeket a kérdéseket magyarázni érthető nyelven is.

Kikötöd, hogy x nem lehet gyökhat, merthogy 0-val nem lehet osztani, aztán beszorzol a nevezővel és balra rendezed. Másodfokú egyenletet kapsz. A megoldóképlettel megoldod. Nem lesz "szép" gyöke.