 A pontverseny szabályait nem én határozom/határoztam meg, de egy-két információval tudok szolgálni. Nem szeretném a mostani rendszert sem megvédeni, sem támadni, inkább csak a történetet és a változtatások mögötti szándékokat mondanám el. Főleg a matek oldalról tudok szólni, arról is csak 1980-tól kezdve, a fizika feléről sokkal kevesebbet tudok.
Először is, mindenkinek figyelmébe ajánlom a klasszikus mesét a molnárról, a fiáról meg a szamárról. :-)
A szabályok változtatása legtöbbször azért történt, hogy valamilyen rossz tendenciát, torzulást korrigáljunk. Egy változtatás persze okozhat még súlyosabb problémákat - az itteni vita is ezt mutatja -, de a lényeg, hogy mindig volt oka a változtatásoknak.
* * *
Kezdjük a plusz pontok kérdését. Volt egy időszak, amikor voltak plusz pontok, és egy feladatra akár a maximális másfélszeresét is meg lehetett kapni. Ez oda vezetett, hogy az élbolyban levők mindenre megpróbáltak két-három megoldást írni, általánosítani akkor is, ha ennek semmi értelme nem volt. Volt például olyan gráfos feladat, amit a szomszédsági mátrix determinánsának paritásával kellett megoldani. A versenyzők egy része a determináns eliminálását átírta gráfokra, és megpróbálta ugyanazt a megoldást teljes indukcióként is eladni.
A plusz pontok hajszolásának az lett az eredménye, hogy nem feltétlenül az nyert, aki a legtöbb feladatot megoldotta. (Képzeljétek el, ha mondjuk a Kürschák-verseny eredményhirdetése a következőképpen nézne ki: "X.Y. megoldotta a két könnyebbik feladatot, ráadásul mindkettőt négyféleképpen, megmutatta, hogy a feltételek élesek, ezért 1. díjat kap. U.V. mind a három feladatot megoldotta, de csak egyféleképpen, 2. díj." Semmiképpen sem akarom kisebbíteni a győztesek érdemeit, ez csak egy groteszk eltúlzása a helyzetnek.)
Többek között én is javasoltam, hogy ismét ne legyenek plusz pontok, hanem a legjobb megoldásokra adjunk kis értékű különdíjakat. A minta az olimpia volt, ahol ugyancsak különdíj rendszer van. Reiman tanár úr a különdíjak értékéről azt szokta mondani, hogy egy különdíj nem ér annyit, mint egy pont a versenyben.
* * *
Amikor '82-ben belecsöppentem a kömalozásba, akkor matekból csak Gy és F volt. Minden számban volt 8 darab gyakorlat (Gy), ezeket a legfeljebb másodikosok (ma tizedikesek) küldhették. Ezen kívül volt 6 darab feladat (F), ezeket a 3-4. osztályosok küldheték. Voltak öszvér feladatok, például a H-jelű gyakorlatok, amiket harmadikosok is küldhettek, és voltak az E-jelű gyakorlatok, amiket csak legfeljebb elsősök, de ez most nem annyira lényeges. A feladatokra nehézségtől függően 2-6 pontot lehetett kapni. Plusz pont nem volt.
Számonként volt még két "pontversenyen kívüli probléma" (P) is, amit be lehetett küldeni, ugyanúgy kijavították, mintamegoldásokat közöltek, de nem számított bele semmibe.
Fizikából egy ideig feladatonként meg volt határozva, hogy hanyadikosoknak szól. Később lettek fizika gyakorlatok (FGy) és feladatok (FF), plusz a mérési feladat.
A verseny egyik sajátossága volt, hogy plusz 6 számban is díjakat osztottak ki, pl. "általános iskolások eredményei a fizika feladatok versenyében". Én csak matekot küldtem, de így is havonta 14-16 dolgozatot, legalábbis az elején.
A C-jelű gyakorlatok valamikor 83-84 körül jelentek meg kimondottan azok számára, akik nagyon alacsony óraszámban tanultak matematikát, tehát szakközépiskolásoknak és szakmunkásképzősöknek.
A pontversenyen kívüli problémák szép lassan elsorvadtak.
Később elindítottuk a nehezebb matematikafeladatok versenyét. Havonta 4 N-jelű feladat volt, ezeket kezdetben Harcos Gergő állította össze. A verseny kifejezetten a legjobbaknak szólt, akik kinőtték a Gy-t és az F-et. hasonló verseny indult fizikából is, havonta volt egy "nehezebb fizika feladat."
A feladatokra kapható pontszámokról minden szerkesztőségi megbeszélésen külön vita volt, végül is megállapodtunk abban, hogy minden feladatra ugyanannyi pontot lehessen kapni. Ettől az eredmény alig változik, ugyanaz a győztes, csak nekünk lesz havonta fél órával kevesebb vitánk.
A versenyről többek véleménye az volt, hogy túl sok feladat van és a versenykiírás is túl bonyolult. Ezen kívül megjelent az a tünet, amiről már írtam, hogy egyesek mindent beküldtek, amit lehetett. Az egyik versenyző például 1-2. osztályos korában még csak a C, Gy, F és N-jelű matek feladatokat küldte (havi 22 dolgozat), 3-4. osztályos korában az F-et, az N-et és a fizikát (16 dolgozat).)
Közben a fizika versenyben elkezdődött az az új rendszer, hogy nicsenek külön FGy, FF és FN feladatkategóriák, hanem csak egyféle elméleti feladat van, és havonta mindenki csak 5-öt küldhet be. (Ez azonnal felvetett egy technikai nehézséget: Mit csináljunk azokkal, akik 8-at küldtek be? Végül is úgy döntöttünk, hogy a legjobb 5 fog számítani.)
Mivel a fizika rendszer többé-kevésbé bevált, ezért döntöttünk úgy, hogy a matek is hasonló lesz a fizikához. Az N-et átneveztük A-ra, a 8Gy+6F helyett lett a 10 darab B-jelű feladat. A B-ben minden hónapban csak a legjobb 6 pontszám számít. Emiatt újra szükséges lett, hogy az egyes feladatok pontszámai különbözőek legyenek. A nehéz feladatokból havonta csak 3-at tűzünk ki.
Már a Gy+F rendszerben elkezdődött a vándorlás a C-versenybe. Az alacsony óraszámban tanulók kedvéért indított versenyben gimnazisták, sőt spec.matosok is elindultak. Ez az oka az utóbbi évek próbálkozásainak a C-versennyel. Az egyik próbálkozás az volt, hogy spec.matosok nem indulhatnak a C-ben, illetve őket külön értékeljük. Itt egy technikai és egy gyakorlati probléma is előjött. A technikai kérdés annak eldöntése, hogy ki számít spec.matosnak és ki nem. A gyakorlati kérdés, hogy most miért versenyeztessük a heti 8 órában tanuló spec.matosokat nagyon könnyű feladatokal, és miért adjunk ki egy ilyen versenyben díjakat. Ebből lett a mostani állapot, hogy választani kell: B vagy C.
A nevezési lapon sajnos most sem volt rajta a kérdés, hogy valaki a B- vagy a C-versenyben szeretne indulni. Tavaly többen is voltak, akik mindkettőt elkezdték küldeni, aztán az egyiket abbahagyták. Végül is kikerestem az adatbázisból azokat, akik mindkettőt küldték, és mindegyiküknél beállítottam azt, amelyiket nem vagy később hagyták abba. (Ha egyiket sem hagyták abba, akkor azt választottam, amelyikben jobb helyen álltak.)
A verseny változása nagyon jól látszik, ha megnézitek az elmúlt évek eredményeit.
* * *
Mint mondtam, nem szeretném a mostani rendszert sem támadni, sem védeni. Az itt elhangzó érvek biztosan hasznosak lesznek a jövő évi pontverseny szabályainak összeállításakor.
|