Fórum: A KöMaL pontverseny

Nem lehetne fizikabol is kituzni nehzebb feladatok versenyt? Havi ket harom, "combosabb" 5-6 pontos feladattal?

Kicsit konfuz amit irsz, mivel szerintem a mostani A,B,C rendszer gyakorlatilag ugyanaz, mint a regi C, Gy, F, csak maskepp hivjak. Mekkora tobbletmunkat jelentene, ha mindenki indulhatna mindenhol? Masreszt nem hiszem, hogy a "jobbak" farasztanak magukat a konnyebb feladatokkal, amik nekik mar nem jelentenek kihivast.

varhatoan mikor lesz frissitve az a pontverseny? foleg az a erdekelne... rizsa

Tehát zavarba jön, nem tud mit tenni. Ezzel magyarázható, hogy öten indultak az ált. iskolás B-ben. Persze ez lehet a diákok hibája is, hiszen a pontszámok sem voltak akkorák, mint az elmúlt 3 évben (term. az említett pontverseny az ált. iskolásoké). Nem szeretném Bélát ezzel megbántani :), de az ő évfolyamukon 3 éve az első 3-ből most ketten voltak diákolimpián 11.-esként. Azt is érdemes megnézni, hogy a C-ben hányan vettek részt. Ezt megfigyelve látható, hogy itt is kevés az általános iskolás, holott a 10-ben 2-en is vannak. Szerintem a Gy és F versenyek (amelyek megszűnésének okáról nem tudok) voltak a legoptimálisabbak. Minden 9.-,10.-es együtt versenyez a Gy-ben az évfolyamával, de a jobbaknak nem feltétlenül kell már az A-val foglalkozni, ott van nekik az F! Ennyit szerettem volna hozzáfűzni. Kőrizs András

Szerintem egyik megoldás sem helyes, mert igazából akkor volt jó a pontverseny, amikor még léteztek az F és Gy versenyek is. Gondoljunk csak bele, hogy mit is jelent a jelenlegi rendszer. A diákok elég változatos indokokkal indulnak el ezen versenyeken. Van, aki fanatikusan csinálja, és már minden új szám megjelenése előtt két nappal csak a tanárt nyúzza, hogy mikor lesz KÖMAL. Van, aki hobbi szinten csinálgatja, gyakorolgat, és van, akit mondjuk matematika fakultáción köteleznek erre. Nyilván alapvetően mindegyik diák más eredménnyel van megelégedve. Ha most veszünk egy tehetséges (de nem a legjobbak között szereplő) általános iskolás,esetleg 9.-es diákot, akkor ő a jelenlegi helyzet szerint mit tehet: a.: elindul a C-ben, ahol mondjuk kap egy-két feladatot, amit nem tud megoldani, és ugrott az első 10 hely. Már pedig igencsak presztízs kérdés ez, hogy valaki a 10ben van e vagy sem. Míg a B feladatait nehéznek találhatja.

Tudom, hogy a középiskolai fizikatananyag csökkentése miatt sok (főleg fiatalabb) versenyző elriad a nehezebb fizikafeladatoktól, ezért egyrészt megértem, hogy az utóbbi 1-2 évben több az alacsonyabb pontszámú feladat. Azonban nem szabadna, hogy a 3-4 pontos feladatok száma olyan mértékben megszaporodjon, hogy havonta csak egy-két 5 pontos példát lehessen kitűzni. Arról nem is beszélve, hogy már egy éve nem jelent meg 6 pontos fizikafeladat. Hogyan készüljenek így a diákok a komolyabb felkészültséget igénylő olimpiára? Ne csodálkozzunk, ha a tavalyi csapat eredménye elmarad az előző évi eredményektől!

I58

A feladatra egy adatállományt kérünk, valamint a feladatszövegben kiírt programot (i58.pas, ...).

Zsakó László

Nos, ha már a szabályokról van szó:

Tavaly vezették be azt a szabályt, hogy egy diák a B és a C pontverseny közül egyszerre csak az egyikben vehet részt. Ez a javítás szempontjából érthető (a dolgozatok nagy száma nehézzé teszi az értékelést). A tavalyi év azonban azt mutatta, hogy ez a szabályozás a fiatalabb versenyzőket elriasztja a B pontversenytől (összesen 5 induló volt az általános iskolás B versenyben!!); pedig a B a tehetségesebb versenyzők számára a C-nél talán hasznosabb. Ezért talán jobb lenne, ha a korlátozás csak a 11-12. osztályra vonatkozna.

A matematika és fizika felére tudok válaszolni, az informatika kérdést majd továbbítom.

Mindig abból kell kiindulni, hogy a dolgozatot a javító el fogja olvasni, és el akarja dönteni, hogy a megoldásod teljes, vagy hiányzik belőle valami. Arra kell törekedni, hogy a javító minél könyebben megértse. Ilyen szempontból a túl sok kisérő szöveg is zavaró lehet.

Az indoklással kapcsolatban: nézd meg a lapban megjelent mintamegoldásokat. Ezek kissé bőbeszédűek, de az kiderül belőlük, hogy körülbelül milyen jellegű indoklásokat várunk. Nem szükséges teljes mondatokat írni, elég olyanokat, mint "szinusz-tétel az XYZ háromszögben:". Használhatod a szokásos rövidítéseket, pl. a sor végére odaírod, hogy "/()²".

Az ábrákat csak akkor érdemes külön lapon beküldeni, ha sokszor, több különböző oldalon hivatkozol rájuk. Például elég kellemetlen, ha a papír egyik oldalán van az ábra, a másikon magyarázol róla, a javító meg 5 másodpercenként forgathatja a lapot előre-hátra. Ilyenkor tényleg jobb külön lapra rajzolni. Ha viszont csak az ábra közvetlen közelében hivatkozol rá, akkor semmi gond.

Az I58as feladatnál csak az eredmény állományt kell beküldeni, de akkor hova írjam az adataimat. Minden kimenetnek egyformának kell lenni, de ebben az esetben hogyan ellenörzik, hogy nem törént másolás?

A dolgozatok formájáról lenne néhány kérdésem: Egy matematika vagy fizika feladatnál mennyire kell a felírt összefüggéseket indokolni, például nem nagyon szeretek maguktól értetödő dolgokat hosszan magyarázni. A kis, pár centis segédrajzokat is külön lapon küldjem el? A programozási feladatoknál a programokat delphiben írom, namost Delphiben az ember unitokat ír, a programnak csak annyi a feladata, hogy elvégezze a mindenféle windows kompatibilitási izéket, tehát melyik unitba vagy a főprogramba írjam az adatokat? Egy delphi project állhat 10 fájlból is, mindet küldjem el? Előre is kösz a választ.

Ebben a témában a KöMaL pontversenyeivel kapcsolatos észrevételeket, véleményeket vitatjuk meg, a pontverseny szabályaitól kezdve a feladatok megoldásáig.