|
|
|
|
|
[1073] Gézoo | 2012-05-21 12:15:39 |
"15.8 volt elektromotoros erejű, ideális telepet kapcsolunk."
Ez azt jelenti, hogy nincs Rb azaz belső ellenállása ezért nincs U=Rb*I feszültség esés sem.
( Rk pedig a k-azaz külső ellenállások eredője.)
Azaz a kérdésre a válasz:
I=U/R3= 15,8/3,9= 4,0513 [A]
|
Előzmény: [1071] szekibarbi, 2012-05-21 12:06:46 |
|
[1072] Gézoo | 2012-05-21 12:11:25 |
Húúú igaz! Köszi, hogy észrevetted!
Akkor csak el lehet rontani!
Na akkor nézzük a jó megoldást.
Az áramkörben folyó I=14,24862994 A áram
R1 és R2 ellenállások soros eredőjén
U=Re*I=5,8*14,24862994=82,64205365 [V]
feszültségesést okoz
azaz R3-ra kapcsolódó feszültség:
U=95-82,64205365= 12,35794635 [V]
Így az R3 ellenálláson folyó áram:
I=U/R3=12,35794635/1,1= 11,23449668 [A]
|
Előzmény: [1070] Kemény Legény, 2012-05-21 12:03:37 |
|
[1071] szekibarbi | 2012-05-21 12:06:46 |
Három párhuzamosan kötött ellenállásra 15.8 volt elektromotoros erejű, ideális telepet kapcsolunk. Mekkora az R3 ellenálláson átfolyó áram (amperben)? R1 = 6.5ohm , R2 = 2.7ohm , R3 = 3.9ohm?
azt tudom, hogy 15,8V az üresjárati feszültség. meg a könyv szerint
I=U0/Rk+Rb, ahol Rk a külső, Rb a belső ellenállás... de azok mik lesznek?
|
|
|
|
|
|
|
[1065] Gézoo | 2012-05-21 11:42:44 |
Nem jó?
Oké, lépésenként:
1/Re34=1/R3+1/R4
1/Re34=1/1,1+1/4,1=1,152993348
a reciproka: Re34=1/1,152993348=0,867307692
Re=1,4+4,4+0,867307692=6,667307692 []
I=U/R=95/6,667307692=14,24862994 [A]
Ezt el sem lehet rontani..
|
Előzmény: [1061] szekibarbi, 2012-05-21 11:06:09 |
|
|
|
|
[1061] szekibarbi | 2012-05-21 11:06:09 |
Az ábrán látható kapcsolás esetén mekkora áram (amperben) folyik az R3 ellenálláson? R1 = 1.4ohm , R2 = 4.4ohm , R3 = 1.1ohm , R4 = 4.1 ohm, u = 95 V
erre valakinek van ötlete?
nekem kb 84 jött ki, de azt hibásnak írta
|
|
|
|
|
[1058] Gézoo | 2012-05-21 08:31:03 |
Szép reggelt kívánok én is!
Az az érzésem, hogy két ponton van hiba a számításban. Egyik az, hogy Q töltés a kondenzátor esetében azt jelenti,
hogy (1/2) Q töltést viszünk át az egyik fegyverzetről a másikra és a különbség Q nagyságú, viszont a felületi töltéssűrűség a számítottnak a fele.
A másik, hogy az A felületet egyszer vettem figyelembe, pedig mindkét lemeznek A nagyságú felülete van.
Azaz, ha jól nézem az egyik mindenképpen "beleszámolandó" lenne.
Próbáld ki, a 1,9 nC/m2 értékkel..
|
Előzmény: [1057] szekibarbi, 2012-05-21 07:58:16 |
|
|
[1056] Gézoo | 2012-05-20 21:02:47 |
d=2,4*10-3 [m]
A=8,5*10-4 [m2]
U=12,1 [V]
E=U/d
E=12,1/2,4*10-3 = 5041,67 [V/m ill. N/C]
Q=E*d2/k
Q=3,23*10-12[C] (ez pC ami 1000 pC= 1 nC)
1nC=1*10-9[C]
Q=3226,67 nC
Ez van A felületen, azaz az egységnyi (1 m2-re) felületre jutó töltés
Q/A=3226,67/8,5*10-4=3,8nC/m2
|
Előzmény: [1055] szekibarbi, 2012-05-20 19:46:59 |
|
[1055] szekibarbi | 2012-05-20 19:46:59 |
aham, köszönöm, és ez?
Egy síkkondenzátor fegyverzetei 8.5 cm2 felületűek, távolságuk 2.4 mm és 12.1 volt a potenciálkülönbség közöttük. Mekkora a töltéssűrűség a fegyverzeteken (nC/m2-ben)? ( Nm2/C2)
|
Előzmény: [1054] Lajos bácsi, 2012-05-20 18:45:54 |
|
[1054] Lajos bácsi | 2012-05-20 18:45:54 |
Soros kapcsolásból párhuzamos kapcsolásra kell áttérni. A heted részt héttel kell osztani.
Elv: soros kapcsolásban van 7 db. 1/7 rész, majd ezek párhuzamos kapcsolásba kerülnek. Azonos ellenállások párhuzamos kapcsolása esetén az eredő ellenállást megkapjuk, ha egy ág ellenállását osztjuk az ágak számával.
|
Előzmény: [1052] szekibarbi, 2012-05-20 16:50:35 |
|