Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1095] bkriszta2012-05-30 23:01:18

És nem tudnál abban segíteni, hogy hogy kell írnom az adatok alapján egy olyan esetet hogy ez hogyan működik, a töltés hogy oszlik szét és hogyan kell meghatározni az eredő kapacitást. Nagyon köszönöm az eddigi segítséget is, nem is gondoltam volna hogy valaki fog válaszolni. De tényleg csak nagyon alapfeladatokat csinálunk órán, és legkésőbb holnap estig ki kellene számolnom, és nagyon sok az ismeretlen dolog abból, amit leírtatok, viszont nekem ezen múlna az év végi jegyem és fizikás különtanárt is próbáltam keresni,de akit találtam az pont nem ért rá.... Szóval nekem most nagyon fontos lenne a segítségetek!

[1094] Gézoo2012-05-30 22:38:46

Az adatokról már ránézésre látszik, hogy keresztben azonosak a kapacitások nagyságai: Felül C1=20 uF, a másik ágon felül C3=40 uF,

alul pedig pont fordítva:

C2=40 uF, és a másik ágon alul C4=20 uF,

Vagyis már szemre a baloldali csomópont 1/3 potenciálon van, a jobboldali pedig 2/3 potenciálon.

Ezt a feltételezést a kapacitív ellenállások segítségével ellenőrizned kellene..

Előzmény: [1092] bkriszta, 2012-05-30 22:28:54
[1093] Lajos bácsi2012-05-30 22:32:06

A megoldáshoz a csillag-delta átalakításra van szükség. Ezt egy kicsit komplikált lenne itt elmondani. Nézz utána itt.

Egy kis rávezetés: A sorosan kapcsolt kondenzátorok lemezein a töltések azonosak. A közbülső lemezekre - galvanikus kapcsolat nem lévén - csak a villamos megosztás útján válnak szét a töltések. Éppen ezért ezek azonos nagyságúak, és csak az előjelük különböző.

Ha két ilyen ágat kapcsolunk párhozamosan, akkor az ágankénti töltések eltérhetnek. A párhuzamos kapcsolás miatt az ágak feszültsége azonos. A Q=C.U összefüggés alapján belátható, hogy amelyik ágnak nagyobb a kapacitása, annak nagyobb lesz a töltése is.

A Q=C.U összefüggés alapján a C1 és C3 kapacitások feszültsége eltérhetnek.És így tovább.

Mindezeket figyelembe véve különböző értékű kondenzátorok esetén a kérdéses két pont nem lehet ekvipotenciális.

Alakítsd át a C1,C3,C5 delta kapcsolást csillaggá, majd egyesítsd C2 és C4-el, így kezelhetőbb vegyes kapcsolást kapsz. Ezek után már meghatározható a C2 és C4 feszültsége, és ezek ismeretében már számolható valamennyi keresett érték.

Előzmény: [1088] Gézoo, 2012-05-30 21:23:06
[1092] bkriszta2012-05-30 22:28:54

C1=20mikrofarád=C4, C2=C3=40mikrofarád, C5=50 mikrofarád Az adatokat lefelejtettem..Bocsi

[1091] Gézoo2012-05-30 22:27:37

Azaz a C1C2 ágon a kapacitások aránya adja a közös pontjuk potenciálját akkor is ha egyenfeszültségre kötjük és hagyjuk feltöltődni. Ugyanez igaz a C3C4 ágra is.

A két ág közé tett C5 pedig a két osztáspont közé van kapcsolva.

Előzmény: [1090] Gézoo, 2012-05-30 22:23:33
[1090] Gézoo2012-05-30 22:23:33

Az az érzésem, hogy ha egy kicsit másként fogod fel, akkor könnyen megoldhatod, ha észreveszed, hogy ez két-két soros kapacitásból képzett híd.

Azaz ha a bekötnéd egy váltakozó feszültségű forrásra, akkor a kapacitív ellenállás (reaktancia) segítségével, ami a kapacitások nagyságával fordítottan arányos nagyságú:

XC=1/(\omega*C)=1/(2\pi*f*C)

egyszerű feszültség osztót kapnál. (Amit más néven kapacitív Wheastone-hídnak is nevezhetnénk, mert ugyanazon szabályok szerint lehet az osztási arányát számolni.)

Előzmény: [1089] bkriszta, 2012-05-30 21:57:49
[1089] bkriszta2012-05-30 21:57:49

Az a probléma hogy gimnázium 10. osztályába járok,és heti egy óraszámban, nagyon alapszinten tanuljuk a fizikát, így nem tudom megoldani ezt a szorgalmi feladatot. Szeretném, ha valaki segítene, mert nagyon fontos lenne. Köszönöm (A fizika tanárom azt mondta, hogy neki főiskolás korában egy órát kellet eltöltenie ezzel a feladattal mire rájött a megoldásra.)

[1088] Gézoo2012-05-30 21:23:06

Kedves Bkriszta!

Mi a probléma a megoldással?

Előzmény: [1087] bkriszta, 2012-05-30 16:36:42
[1087] bkriszta2012-05-30 16:36:42

Sziasztok! Már sok mindenkihez fordultam a következő feladattal, de sajnos eddig reménytelenül. Az alábbi ábrán a C5-ös kondenzátor se nem sorosan, se nem párhuzamosan van kapcsolva. A feladat az hogy írni kell egy olyan esetet hogy ez hogyan működik, a töltés hogy oszlik szét és meg kell határozni az eredő kapacitást is. Előre is köszönöm! (jah és elvileg a két pont ekvipotenciális pont)

[1086] Gézoo2012-05-29 09:27:49

Gratulálok! Ügyes vagy!

Előzmény: [1085] szekibarbi, 2012-05-28 12:43:52
[1085] szekibarbi2012-05-28 12:43:52

köszönöm mindenkinek a segítséget, pénteken sikeresen 4-re vizsgáztam fizikából!

Nélkületek nem sikerült volna!

Köszönöm!

[1084] szekibarbi2012-05-21 17:15:57

UTOLSÓ FELADATOM! erre valaki tud választ adni?

Egy 0.46 méter sugarú szolenoidon 5.0 amper erősségű áram folyik. Menetsűrűsége 8510 1/m. Mekkora a mágneses indukcióvektor nagysága (mT-ban) a szolenoid közepétől mért 0.86 méter távolságban? (k'=10-7Tm/A)

[1083] Gézoo2012-05-21 16:11:58

Re=Rb+Rk=57*10-3+2,4=2,457 \Omega

I=U/Re=11,8/2,457=4,803 [A]

P=U*I=R*I*I=2,4*23,069=55,3656 [W]

Előzmény: [1082] szekibarbi, 2012-05-21 15:23:44
[1082] szekibarbi2012-05-21 15:23:44

Egy telep elektromotoros ereje 11.8 volt, belső ellenállása 57 m ohm. Egy 2.4 ohmos terhelő ellenállást kapcsolunk rá.Mekkora teljesítmény jut a terhelő ellenállásra (wattban)?

erre tud valaki vmit?

[1081] szekibarbi2012-05-21 14:30:49

megjöttek a Tanártól a válaszok...

Számítsuk ki a nyugalmi energiáját (joule-ban) egy a fény sebességének 90.6Nyugalmi energia = nyugalmi tömeg x fénysebesség négyzete. Azaz 9,109e-31*(3e8)e2=8.198e-14

Számítsuk ki a nyugalmi energiáját (joule-ban) egy a fény sebességének 95százalékával haladó elektronnak! (elektron tömege 9,109×10-31kg, fénysebesség 3×105 km/s) u.a., mint fentebb

Két 620 m/s sebességgel egymással szemben haladó 10 gramm tömegű puskagolyó ütközik és összeragadnak. Mekkora lesz az ütközés utáni és előtti összes nyugalmi tömeg különbsége (kg-ban)? (c = 3×10e5 km/s)

Lényegében az ütközés előtt mozognak a lövedékek, utána pedig állnak; a relativisztikus energia megmarad: 2m/gyök(1-u2/c2) = 2m(vessző)c2 , ahol m az ütközés előtti nyugalmi tömeg, m' az ütközés utáni. Ebből m(vessző)-m = 1/2 m u2/c2. Megjegyzés: az 1/gyök(1-u2/c2) közelítőleg = 1+1/2 u2/c2.

Azaz 1/2*1e-2*620e2/(3e8)e2 = 2.136e-14

[1080] szekibarbi2012-05-21 14:09:59

Egy telep elektromotoros ereje 11.8 volt, belső ellenállása 57 m ohm. Egy 2.4 ohmos terhelő ellenállást kapcsolunk rá.Mekkora teljesítmény jut a terhelő ellenállásra (wattban)?

[1079] szekibarbi2012-05-21 12:44:01

ugyanez köszönöm

Előzmény: [1078] Gézoo, 2012-05-21 12:42:12
[1078] Gézoo2012-05-21 12:42:12

Ha ugyanez a kapcsolás, akkor elegendő a főáram kiszámítása

Az eredő ellenállást ki kell számolni, abból megkapod a főáramot a kapocsfeszültséggel.

Előzmény: [1077] szekibarbi, 2012-05-21 12:39:17
[1077] szekibarbi2012-05-21 12:39:17

és ha ugyanaz a feladat, mint az előző az a soros és párhuzamos kapcsolású, csak nem R3-é kell, hanem R1-é, ami sorosan van bekötve ugyanígy kell számolni? vagy ott más a módszer?

Előzmény: [1076] szekibarbi, 2012-05-21 12:35:11
[1076] szekibarbi2012-05-21 12:35:11

igen, köszönöm, most vettem észre, ez is jó.

Előzmény: [1075] Gézoo, 2012-05-21 12:27:39
[1075] Gézoo2012-05-21 12:27:39

Az előbbit is nézd meg és gondold át! Hátha így már jó!

Előzmény: [1074] szekibarbi, 2012-05-21 12:22:33
[1074] szekibarbi2012-05-21 12:22:33

ez jó!

ma az első :(

Előzmény: [1073] Gézoo, 2012-05-21 12:15:39
[1073] Gézoo2012-05-21 12:15:39

"15.8 volt elektromotoros erejű, ideális telepet kapcsolunk."

Ez azt jelenti, hogy nincs Rb azaz belső ellenállása ezért nincs U=Rb*I feszültség esés sem.

( Rk pedig a k-azaz külső ellenállások eredője.)

Azaz a kérdésre a válasz:

I=U/R3= 15,8/3,9= 4,0513 [A]

Előzmény: [1071] szekibarbi, 2012-05-21 12:06:46
[1072] Gézoo2012-05-21 12:11:25

Húúú igaz! Köszi, hogy észrevetted!

Akkor csak el lehet rontani!

Na akkor nézzük a jó megoldást.

Az áramkörben folyó I=14,24862994 A áram

R1 és R2 ellenállások soros eredőjén

U=Re*I=5,8*14,24862994=82,64205365 [V]

feszültségesést okoz

azaz R3-ra kapcsolódó feszültség:

U=95-82,64205365= 12,35794635 [V]

Így az R3 ellenálláson folyó áram:

I=U/R3=12,35794635/1,1= 11,23449668 [A]

Előzmény: [1070] Kemény Legény, 2012-05-21 12:03:37
[1071] szekibarbi2012-05-21 12:06:46

Három párhuzamosan kötött ellenállásra 15.8 volt elektromotoros erejű, ideális telepet kapcsolunk. Mekkora az R3 ellenálláson átfolyó áram (amperben)? R1 = 6.5ohm , R2 = 2.7ohm , R3 = 3.9ohm?

azt tudom, hogy 15,8V az üresjárati feszültség. meg a könyv szerint

I=U0/Rk+Rb, ahol Rk a külső, Rb a belső ellenállás... de azok mik lesznek?

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]