Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1127] Lajos bácsi2012-07-05 20:32:19

Kedves Gorgi!

Az valóban jó meglátás, hogy a test vagy az autó hűtője melegebb a levegőnél, és így a levegő mintegy elszállítja a meleget. Az is világos, hogy nagy sebességnél a levegő összenyomódik, és emiatt melegszik.

A kérdés lényege az lett volna, ha az összenyomódás miatt melegszik, az áramlás miatt hűl, akkor - elvben - kell lenni egy kritikus sebességnek, amikor ezek egyensúlyban vannak.

Van-e ilyen sebesség egy adott formánál?

Előzmény: [1126] gorgi, 2012-07-05 15:45:37
[1126] gorgi2012-07-05 15:45:37

Kedves Lajos bácsi,

1: hűtés: azért van, mert a tested egy hőforrás, ergo melegebb a környező levegőnél.

2: izzás: azért izzik a test, mert a levegő nagyon felmelegszik (hasonló oknál fogva, mint a biciklipumpában) és ez melegíti fel a testet.

Ergo: Az egyik esetben tehát a levegő melegít, a másikban hűt. Vagy ez, vagy az.

Előzmény: [1125] Lajos bácsi, 2012-07-05 14:43:17
[1125] Lajos bácsi2012-07-05 14:43:17

A következő kérdésre nem tudnék válaszolni.

Ha kerékpározunk, motorozunk a légáram hűti a testünket. Igaz, a fedetlen testrészünk párolgása is fokozza a hatást, de az autók hűtőrácsánál egyértelmű a beáramló, becsapódó levegőrészecskék fokozott hűtőhatása.

Másfelől, ha az űrből nagy sebességgel érkezik a Föld légkörébe egy tárgy, akkor az felizzik.

Kérdésem: van-e (lehet-e) olyan sebesség, amikor a hűlés és felmelegedés egymást épp kiegyenlítené? Természetesen tekintsünk el a megvalósítás esetleges lehetetlenségétől.

[1124] csillagász2012-06-08 20:49:26

Igen nagy sűrűsége miatt farnehezéknek használták.

Előzmény: [1123] Zilberbach, 2012-06-08 19:11:46
[1123] Zilberbach2012-06-08 19:11:46

Utasszállító gép volt!

[1122] Zilberbach2012-06-08 19:09:29

Nézem a National Geographicon egy Boeing 747-es bontását. Azt állítják, hogy a gépbe szegényített uránt is beépítettek. Tudja valaki hogy miért?

[1121] Lajos bácsi2012-06-04 06:17:52

Permeabilitás helyett permittivitást (dielektromos állandó) akartam írni. Bocs'

Előzmény: [1120] Lajos bácsi, 2012-06-03 07:33:22
[1120] Lajos bácsi2012-06-03 07:33:22

Csak a tárgyilagosság és a precíz megfogalmazás kedvéért reagálnék erre (csupán egy "is" hiányzik a fenti mondaból):

"Ahhoz, hogy ezt a Q töltést, részben vagy egészben "összenyomod" az A felület kicsiny részére, akkor ezt úgy tudod megtenni, hogy U feszültséggel kényszeríted a töltéshordozókat"

Ha egy U feszültségre töltött (sík)kondenzátor lemezei közötti szigetelőanyagot nagyobb relatív permeabilitású anyagra cseréljük (amelyik már nincs kapcsolatban az áramforrással, tehát a töltése nem változhat), akkor ugyanakkora Q töltés esetén a lemezek feszültsége csökken, mert a kapacitása megnövekedett.

Tehát itt is helyesebb a vonzásra hivatkozni, mivel a bevitt dielektrikum (dipólusos szigetelő) felületi töltései gyakorolják ezt a hatást. A lemezek külső felületén ilyenkor több lesz a "szabad" hely, és ide újabb töltéseket tudna fogadni.

Előzmény: [1119] Gézoo, 2012-06-03 00:29:50
[1119] Gézoo2012-06-03 00:29:50

Ha úgy szemléled, hogy Q töltés amikor egyenletesen szétoszlik, kényszer nélkül egy felületen, akkor U=0.

Ahhoz, hogy ezt a Q töltést, részben vagy egészben "összenyomod" az A felület kicsiny részére, akkor ezt úgy tudod megtenni, hogy U feszültséggel kényszeríted a töltéshordozókat.

Persze ahogy Lajos bácsi emlékeztetett rá, nem csak nyomás, hanem vonzás is "játszik" a történetben.

Azaz amikor olyan lemezt közelítünk az A felülethez, amelyből "kiszivattyúztuk, kiengedtük", a saját töltéshordozóinak egy részét akkor erről a lemezről nincs taszító hatás, azaz az ott lévő atommagok pozitív töltése odavonzza egy részét és ezzel semlegesíti a töltéshordozók egymás közötti taszító hatását.

Vagyis a -U feszültséget tekintheted összenyomó-komprimáló hatásúnak, a +U feszültséget pedig vákuumozó-dekomprimáló hatásúnak.

Amikor egy kondenzátorra hatunk, akkor általában az egyik lemezére -U (összenyomó hatású), a másik lemezére +U (azaz odavonzó-vákuumozó hatású) feszültséget kapcsolunk.

Ezzel a -U pólusról a lemezére beöntött töltéshordozókat nem csak tolja a pólusbeli sűrűségük okozta erő, hanem

a másik lemez felől nem hat rájuk visszanyomó erő, sőt!

Még azzal, hogy a másik lemezben csökkentettük a +U pólus rákötésével a töltéshordozók sűrűségét, a másik lemez felől vonzó erő is segíti a felületre áramlásukat.

Így ha a két lemez felülete azonos nagyságú (mint általában ez többé-kevésbé érvényes is, ) a két lemez között +1/2 Q töltés bevitelével, és -1/2 Q töltés kiszivattyúzásával összesen: +1/2--1/2 = 1 Q töltés különbözetet tudunk létrehozni.

Előzmény: [1117] bkriszta, 2012-06-02 14:36:05
[1118] Alma2012-06-02 15:19:52

Nem, én úgy csináltam, hogy valamekkora \pmQ töltést tettem a két oldalra, és néztem, mekkora lesz a feszültségkülönbség ennek hatására. Ez nyilván arányos lesz Q-val. A kapacitás nem más, mint Q elosztva a kapott feszültséggel, amiből ki fog esni Q. A Q változó igazából csak segíti a számolást, hogy könnyebb legyen beszélni a dolgokról (lehessen feszültséget mondani).

Előzmény: [1117] bkriszta, 2012-06-02 14:36:05
[1117] bkriszta2012-06-02 14:36:05

Persze értem, csak eddig azt hittem hogy a Q is ismeretlen. De ezek szerint Q=0 ?

Előzmény: [1115] Alma, 2012-06-02 14:18:15
[1116] bkriszta2012-06-02 14:27:50

Minden esetben megváltozik a Q=C*U ra? Mert én azt tapasztaltam hogy ha igen, akkor nem lehet kiszámolni az egyenletet.

Előzmény: [1097] Lajos bácsi, 2012-05-31 05:38:01
[1115] Alma2012-06-02 14:18:15

Kifejezed az egyenletből C1, C2, C5 és Q segítségével. Lineáris az egyenlet Q1-ben, úgyhogy nem lehetetlen.

Előzmény: [1114] bkriszta, 2012-06-02 13:37:14
[1114] bkriszta2012-06-02 13:37:14

,,Ebből meghatározod Q1-et" Hogyan határozom meg Q1-et?

Előzmény: [1104] Alma, 2012-05-31 13:12:22
[1113] Lajos bácsi2012-06-01 07:00:09

Gézoo! "fegyverzetre kényszerített töltés kiszorítja a vezeték felé a töltések egy részét"

Kicsit komplikáltan érvelsz. A sorosan kapcsolt kondenzátoroknál galvanikus kapcsolat híján a villamos megosztás jelensége érvényesül. Amikor is szerencsésebb, ha egy időben vonzásról és taszításról beszélünk.

Előzmény: [1112] Gézoo, 2012-06-01 00:49:32
[1112] Gézoo2012-06-01 00:49:32

Ha jobban belegondolunk, akkor egy-egy szigeten a töltés sűrűség a szigetet határoló felületek nagyságaitól és a rájuk kényszerített töltések nagyságától függ.

Ugyanis a fegyverzettel szemben lévő másik fegyverzetre kényszerített töltés kiszorítja a vezeték felé a töltések egy részét a szigethez tartozó fegyverzetről.

Ha pedig a vezeték végén kisebb felület van, akkor onnan a vezetékbe kényszerített töltés nem tud ugyanannyi töltést kiszorítani, mint amennyi a vezetékbe lett kényszerítve.

Így a vezetékben lévő töltés potenciálja növelhető annak ellenére, hogy külső résszel nincs Ohmos kapcsolata.

Ez "kábé" olyan mint amikor sok kondit kötünk sorba és a lánc két végére kötött potenciál a sor minden tagját feltölti, pedig hozzá sem érhet.. Viszont a szélső fegyverzetbe bekényszerített töltés eldőlő dominókhoz hasonlóan megtolja a lemezpárjából a következő kondi fegyverzetére a töltést, az így odatolt a következő kondival teszi ugyanezt és szépen végig.. A túlsó végről "kiszivattyúzott" töltéssel még "helyet is csinálunk" a lánc minden tagjának feltöltéséhez.

Vagyis a belső szigetekre töltés halmozódik, pedig Ohmosan azok a lemezek sem érintkeznek a külvilággal, azaz szintén "szigetek"..

Előzmény: [1110] Lajos bácsi, 2012-05-31 18:57:18
[1111] Alma2012-05-31 21:19:32

Egy pillanatig sem gondoltam az ellenkezőjét. :)

Előzmény: [1110] Lajos bácsi, 2012-05-31 18:57:18
[1110] Lajos bácsi2012-05-31 18:57:18

Alma! Így már mindjárt más, hiszen oda kívülről nem kerülhet töltés, de a két "sziget" között már lehet potenciálkülönbség, épp az aszimmetrikus értékek miatt.

Előzmény: [1109] Alma, 2012-05-31 16:20:24
[1109] Alma2012-05-31 16:20:24

Nem úgy értem, hogy a középső kondenzátor fegyverzetén van nulla töltés, hanem azokon a "szigeteken", ahol Lajos bácsi fekete pontjai vannak. A három darab (felső vagy alsó) szigethez kapcsolódó fegyverzet össztöltéséről állítom, hogy nulla.

Előzmény: [1107] Lajos bácsi, 2012-05-31 15:45:34
[1108] Lajos bácsi2012-05-31 16:11:50

Utána néztem, Gézoo táblázatában minden adat helyes. A reggeli "fejszámolásba" hiba csúszott. Bocs!

Előzmény: [1107] Lajos bácsi, 2012-05-31 15:45:34
[1107] Lajos bácsi2012-05-31 15:45:34

"Azt is ki kell használni, hogy a középső csomópontokban 0 az össztöltés"

Miért lenne 0? Ha az alsó és felső ágakban a sorrend egyforma lenne (20,40 és 20,40), akkor elfogadható lenne a 0 érték, de nem így van, tehát mindenképpen jut töltés a C5-re is.

Más szóval két, párhuzamosan kapcsolt, kapacitív feszültségosztó "csuszkája" nem azonos állásban van.

Előzmény: [1106] Gézoo, 2012-05-31 15:31:04
[1106] Gézoo2012-05-31 15:31:04

Húúuuh, ez megnyugtató.

Előzmény: [1105] Alma, 2012-05-31 13:17:18
[1105] Alma2012-05-31 13:17:18

Bocsánat, 28.75 a helyes válasz természetesen, nem 30.

Előzmény: [1104] Alma, 2012-05-31 13:12:22
[1104] Alma2012-05-31 13:12:22

Nekem kereken C=30uF jött ki. A csillag delta átalakítás egy lehetőség, de tapasztalatom szerint számolásígényesebb más módszereknél. Ha felhasználjuk a C1=C4, C2=C3 egyenlőségeket, akkor szimmetria alapján elég messzire el lehet jutni. Fel kell írni, hogy a rendszer két végén +Q és -Q töltés van, ami valahogy megoszlik a két ág között. Azt is ki kell használni, hogy a középső csomópontokban 0 az össztöltés. Ez alapján egy alkalmas Q1 paraméterrel a C1, C2, C5 kondenzátorok feszültsége rendre Q1/C1, (Q-Q1)/C2 és (Q-2Q1)/C5. Ezek után fel kell írni mondjuk a bal hurokra, hogy a hurokban nincs eredő feszültség (Kirchhoff):

\frac{Q_1}{C_1}-\frac{Q-Q_1}{C_2}-\frac{Q-2Q_1}{C_5}=0

Ebből meghatározod Q1-et, és kiszámolod az egyik ág mentén az összfeszültséget. Ami adódik a kapacitásra:

C=\frac{C_1+C_2}{2}-\frac{1}{2}*\frac{(C_1-C_2)^2}{2C_5+C_1+C_2}.

Érdemes megfontolni a C5=0, C5=\infty, C1=C2 eseteket. Az én képletem mindegyik szélsőséges esetben a várt képletet adja.

[1103] Gézoo2012-05-31 08:38:19

"Én ezt nem merném állítani! "

Azt írtam, hogy "Ránéztéből" ..

Egyébként valami nem stimmel nálam, mert két eltérő úton is kiszámoltam az eredő kapacitást a C1-C3 közös pontja és a C2-C4 közös pontja között, de nekem ez jött ki:

Előzmény: [1102] Lajos bácsi, 2012-05-31 08:15:14

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]