| [1135] gildike | 2012-10-16 12:13:38 |
 sajnos ez a főiskola, a tanár leadott egy bizonyos anyagot erre zh ban meg olyat kérdez ami benne sincs a diákba. számítást egyáltalán nem is vettünk.
|
|
| [1134] polarka | 2012-10-16 02:16:44 |
 1. URH rádióval. Ha jól tudom, a jelét az alagútban veszik, majd vezetéken továbbítják. Egyébként itt a pályázat műszaki terve.
2. Ahol nagyon gáz, ha kiesik a trafó. Energiahálózat közép és nagy feszültségű részein.
3. Ahol érintkezik az áramforrással.
4. Leginkább sehogy. Először váltóáramot kell csinálni (habár van olyan megoldás is, ami ezt egyben végzi). enwiki: Power inverter
5. Hogy nem mész oda megfogni az illetőt, hanem inkább lekapcsolod az áramforrást.
6. és 7.a régi sdt: A transzformátor működési elve, huwiki: A transzformátor alapegyenletei
7. b) A transzformátoron ideális esetben (a valóságosat jól közelíti) nem lép fel energiaveszteség. Ehhez már csak a teljesítmény és munka definícióját kell ismerd. Ha ezzel megvagy, akkor a c)-nek is mennie kell.
Hogy-hogy hiába keresel, nem találsz? Nem adtak könyvet? A tanár nem mondta el? Nem oldottatok meg legalább egy trafós példát? A wiki és a google továbbra is a barátaid.
|
| Előzmény: [1133] gildike, 2012-10-15 20:01:17 |
|
| [1133] gildike | 2012-10-15 20:01:17 |
|
sziasztok tudnátok nekem pár kérdésben segíteni?
1: hogy mivel komunikál a metrókocsi vezetője a diszpécserrel 30 m mélyen?
2: tartalék transzformátor miért előnyős, hol használják sokat, és hol tilos használni?
3: hol megy be az emberbe az elektromos áram?
4: hogyan transzformálunk egyenáramot?
5: mi a teendő áramütéssel járó balesetnél,mire kell különösen odafigyelni?
6:Egy transzformátor szekunder tekercsének kivezetésein 400 V feszültség mérhető.A szekunder tekercs menetszáma 1200, a primer tekercseké 600. Mekkor a primer feszültség és a szekunder feszültség?
7:Egy transzformátor primer tekercse 1200 menetes,a primer feszültsége 230 V. a,Hány menetes a szekunder tekercs,ha a szekunder feszültésg 230 V? b, Mennyi a szekiunder tekercs áramkörébe kapcsolt fogyasztó teljesítménye,ha a primer áramkörben az áramerősség 2A. c,Mekkora az energiaváltozás 4 óra alatt?
nagyon sürgös lenne mert szerdán zht irok beőle és ezekre hiába keresek semit sem találok
|
|
| [1132] Zilberbach | 2012-09-23 21:54:57 |
|
index.hu tudomany 2012 ket dijat nyert a magyar haz madridban
A cikkben egy passzív hűtési rendszert említenek.
Tudja valaki hogyan működik ez?
A web-cím illetve hivatkozás nem pontos, mert a backlash és az alsó vonás jeleket nem fogadta el a portál, de biztos így is megtaláljátok.
|
|
|
| [1130] Lajos bácsi | 2012-07-06 16:57:31 |
 O.K. Mit gondoltok, egy 10000 m magasan haladó repülőgép orra a környezeti -60 fokos hőmérséklethez képest inkább melegszik, vagy inkább hűl? Én a melegedésre tippelek.
|
| Előzmény: [1129] gorgi, 2012-07-06 08:47:22 |
|
|
| [1128] Zilberbach | 2012-07-05 20:47:49 |
|
Szerintem létezik egy olyan sebesség aminél a levegővel való súrlódás által keltett - pontosabban a testnek átadott hő, megegyezik a légáramlás által a testtől elszállított hővel.
Természetesen ez a sebesség függ a test formájától, nagyságától, anyagától, a levegő hőmérsékletétől, sűrűségétől, stb.
|
| Előzmény: [1127] Lajos bácsi, 2012-07-05 20:32:19 |
|
| [1127] Lajos bácsi | 2012-07-05 20:32:19 |
|
Kedves Gorgi!
Az valóban jó meglátás, hogy a test vagy az autó hűtője melegebb a levegőnél, és így a levegő mintegy elszállítja a meleget. Az is világos, hogy nagy sebességnél a levegő összenyomódik, és emiatt melegszik.
A kérdés lényege az lett volna, ha az összenyomódás miatt melegszik, az áramlás miatt hűl, akkor - elvben - kell lenni egy kritikus sebességnek, amikor ezek egyensúlyban vannak.
Van-e ilyen sebesség egy adott formánál?
|
| Előzmény: [1126] gorgi, 2012-07-05 15:45:37 |
|
| [1126] gorgi | 2012-07-05 15:45:37 |
|
Kedves Lajos bácsi,
1: hűtés: azért van, mert a tested egy hőforrás, ergo melegebb a környező levegőnél.
2: izzás: azért izzik a test, mert a levegő nagyon felmelegszik (hasonló oknál fogva, mint a biciklipumpában) és ez melegíti fel a testet.
Ergo: Az egyik esetben tehát a levegő melegít, a másikban hűt. Vagy ez, vagy az.
|
| Előzmény: [1125] Lajos bácsi, 2012-07-05 14:43:17 |
|
| [1125] Lajos bácsi | 2012-07-05 14:43:17 |
|
A következő kérdésre nem tudnék válaszolni.
Ha kerékpározunk, motorozunk a légáram hűti a testünket. Igaz, a fedetlen testrészünk párolgása is fokozza a hatást, de az autók hűtőrácsánál egyértelmű a beáramló, becsapódó levegőrészecskék fokozott hűtőhatása.
Másfelől, ha az űrből nagy sebességgel érkezik a Föld légkörébe egy tárgy, akkor az felizzik.
Kérdésem: van-e (lehet-e) olyan sebesség, amikor a hűlés és felmelegedés egymást épp kiegyenlítené? Természetesen tekintsünk el a megvalósítás esetleges lehetetlenségétől.
|
|
|
|
| [1122] Zilberbach | 2012-06-08 19:09:29 |
|
Nézem a National Geographicon egy Boeing 747-es bontását. Azt állítják, hogy a gépbe szegényített uránt is beépítettek. Tudja valaki hogy miért?
|
|
|
| [1120] Lajos bácsi | 2012-06-03 07:33:22 |
|
Csak a tárgyilagosság és a precíz megfogalmazás kedvéért reagálnék erre (csupán egy "is" hiányzik a fenti mondaból):
"Ahhoz, hogy ezt a Q töltést, részben vagy egészben "összenyomod" az A felület kicsiny részére, akkor ezt úgy tudod megtenni, hogy U feszültséggel kényszeríted a töltéshordozókat"
Ha egy U feszültségre töltött (sík)kondenzátor lemezei közötti szigetelőanyagot nagyobb relatív permeabilitású anyagra cseréljük (amelyik már nincs kapcsolatban az áramforrással, tehát a töltése nem változhat), akkor ugyanakkora Q töltés esetén a lemezek feszültsége csökken, mert a kapacitása megnövekedett.
Tehát itt is helyesebb a vonzásra hivatkozni, mivel a bevitt dielektrikum (dipólusos szigetelő) felületi töltései gyakorolják ezt a hatást. A lemezek külső felületén ilyenkor több lesz a "szabad" hely, és ide újabb töltéseket tudna fogadni.
|
| Előzmény: [1119] Gézoo, 2012-06-03 00:29:50 |
|
| [1119] Gézoo | 2012-06-03 00:29:50 |
|
Ha úgy szemléled, hogy Q töltés amikor egyenletesen szétoszlik, kényszer nélkül egy felületen, akkor U=0.
Ahhoz, hogy ezt a Q töltést, részben vagy egészben "összenyomod" az A felület kicsiny részére, akkor ezt úgy tudod megtenni, hogy U feszültséggel kényszeríted a töltéshordozókat.
Persze ahogy Lajos bácsi emlékeztetett rá, nem csak nyomás, hanem vonzás is "játszik" a történetben.
Azaz amikor olyan lemezt közelítünk az A felülethez, amelyből "kiszivattyúztuk, kiengedtük", a saját töltéshordozóinak egy részét akkor erről a lemezről nincs taszító hatás, azaz az ott lévő atommagok pozitív töltése odavonzza egy részét és ezzel semlegesíti a töltéshordozók egymás közötti taszító hatását.
Vagyis a -U feszültséget tekintheted összenyomó-komprimáló hatásúnak, a +U feszültséget pedig vákuumozó-dekomprimáló hatásúnak.
Amikor egy kondenzátorra hatunk, akkor általában az egyik lemezére -U (összenyomó hatású), a másik lemezére +U (azaz odavonzó-vákuumozó hatású) feszültséget kapcsolunk.
Ezzel a -U pólusról a lemezére beöntött töltéshordozókat nem csak tolja a pólusbeli sűrűségük okozta erő, hanem
a másik lemez felől nem hat rájuk visszanyomó erő, sőt!
Még azzal, hogy a másik lemezben csökkentettük a +U pólus rákötésével a töltéshordozók sűrűségét, a másik lemez felől vonzó erő is segíti a felületre áramlásukat.
Így ha a két lemez felülete azonos nagyságú (mint általában ez többé-kevésbé érvényes is, ) a két lemez között +1/2 Q töltés bevitelével, és -1/2 Q töltés kiszivattyúzásával összesen: +1/2--1/2 = 1 Q töltés különbözetet tudunk létrehozni.
|
| Előzmény: [1117] bkriszta, 2012-06-02 14:36:05 |
|
| [1118] Alma | 2012-06-02 15:19:52 |
|
Nem, én úgy csináltam, hogy valamekkora  Q töltést tettem a két oldalra, és néztem, mekkora lesz a feszültségkülönbség ennek hatására. Ez nyilván arányos lesz Q-val. A kapacitás nem más, mint Q elosztva a kapott feszültséggel, amiből ki fog esni Q. A Q változó igazából csak segíti a számolást, hogy könnyebb legyen beszélni a dolgokról (lehessen feszültséget mondani).
|
| Előzmény: [1117] bkriszta, 2012-06-02 14:36:05 |
|
|
|
|
|
| [1113] Lajos bácsi | 2012-06-01 07:00:09 |
|
Gézoo! "fegyverzetre kényszerített töltés kiszorítja a vezeték felé a töltések egy részét"
Kicsit komplikáltan érvelsz. A sorosan kapcsolt kondenzátoroknál galvanikus kapcsolat híján a villamos megosztás jelensége érvényesül. Amikor is szerencsésebb, ha egy időben vonzásról és taszításról beszélünk.
|
| Előzmény: [1112] Gézoo, 2012-06-01 00:49:32 |
|
| [1112] Gézoo | 2012-06-01 00:49:32 |
|
Ha jobban belegondolunk, akkor egy-egy szigeten a töltés sűrűség a szigetet határoló felületek nagyságaitól és a rájuk kényszerített töltések nagyságától függ.
Ugyanis a fegyverzettel szemben lévő másik fegyverzetre kényszerített töltés kiszorítja a vezeték felé a töltések egy részét a szigethez tartozó fegyverzetről.
Ha pedig a vezeték végén kisebb felület van, akkor onnan a vezetékbe kényszerített töltés nem tud ugyanannyi töltést kiszorítani, mint amennyi a vezetékbe lett kényszerítve.
Így a vezetékben lévő töltés potenciálja növelhető annak ellenére, hogy külső résszel nincs Ohmos kapcsolata.
Ez "kábé" olyan mint amikor sok kondit kötünk sorba és a lánc két végére kötött potenciál a sor minden tagját feltölti, pedig hozzá sem érhet.. Viszont a szélső fegyverzetbe bekényszerített töltés eldőlő dominókhoz hasonlóan megtolja a lemezpárjából a következő kondi fegyverzetére a töltést, az így odatolt a következő kondival teszi ugyanezt és szépen végig.. A túlsó végről "kiszivattyúzott" töltéssel még "helyet is csinálunk" a lánc minden tagjának feltöltéséhez.
Vagyis a belső szigetekre töltés halmozódik, pedig Ohmosan azok a lemezek sem érintkeznek a külvilággal, azaz szintén "szigetek"..
|
| Előzmény: [1110] Lajos bácsi, 2012-05-31 18:57:18 |
|
|
