Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1145] HoA2012-10-29 23:45:26

A képlet elfogadhatóságának alátámasztására vizsgáljunk egy speciális esetet. Legyen \alpha=90o,\beta=0o , vagyis a kötél szabad végét húzzuk egy függőleges fal mentén és tekintsük azt a pillanatot , amikor a kötél éppen vizszintes. A kötél szabad végének sebessége v0 , a szánkóé v1=0 . \Deltat idő múltán a szabad vég elmozdulása v0\Deltat . A feszes kötél merev rúdnak tekinthető. A pillanatnyi forgástengelyt a végpontok sebességének irányára emelt merőlegesek metszéspontjaként szerkesztve a végpontok forgástengelytől mért távolságai: r0 l-nek vehető, r1=v0\Deltat , v1=\Deltav1 , a sebességek a forgástengelytől mért távolsággal arányosak :  \frac {{\Delta}v_1}{ v_0 {\Delta}t } =  \frac { v_0 }{l} . A gyorsulás a = \frac {{\Delta}v_1}{ {\Delta}t }   =  \frac { v_0 ^2 }{l} . A kötélerő ennek m-szerese, összhangban a képlettel , hiszen esetünkben a szereplő szögfüggvény hányados 1/1.

A megközelítés általános \alphaés\beta esetében is alkalmazható, csak a pillanatnyi forgástengelytől mért távolságok és ebből v1 változásának számítása bonyolultabb.

Előzmény: [1144] Syac, 2012-10-29 20:45:14
[1144] Syac2012-10-29 20:45:14

Köszönöm az eddigi válaszokat. Egyetértek mindkét hozzászólóval. A feladat megoldása mégis:

K=\frac{m \cdot v_0^2}{l} \cdot \frac{\sin^2 \alpha}{\cos^4 \beta}

Várom a további ötleteket (lehet, hogy a feladat szövege hibás?).

Köszönöm!

[1143] jonas2012-10-27 22:42:15

Nem lehet, hogy a szánkó a vízszintes részen v0-nál kisebb sebességgel mozgott, és a húzó személy az emelkedőn gyorsabban halad fölfelé?

Előzmény: [1142] lorantfy, 2012-10-27 22:37:14
[1142] lorantfy2012-10-27 22:37:14
Előzmény: [1141] Syac, 2012-10-27 08:57:32
[1141] Syac2012-10-27 08:57:32

Kedves Fizikások!

Az alábbi feladat megoldásához kérnék segítséget:

Egy ember az \alpha hajlásszögű lejtőn állandó v0 sebességgel felfelé haladva elhanyagolható tömegű, l hosszúságú kötél segítségével m tömegű szánkót húz maga után úgy, hogy a szánkó még vízszintesen mozog. A kötél a vízszintessel \beta szöget zár be. Hogyan függ a fellépő kötélerő a \beta szögtől? (A szánkó és a felület közötti súrlódás elhanyagolható.)

Köszönöm!

[1140] gyg2012-10-25 20:06:04

Mindegy, melyiket vesszük állónak. Ha a bal pedál áll, akkor a tengelye, ami balos csavarmenettel van rögzítve a hajtókarhoz, a hajtókar felől nézve óramutató járásával megegyező, tehát a menetet lazító irányba forog. Időközben utánanéztem és egy angol nyelvű forrás a precesszióval magyarázza azt, miért kell a bal pedálra balos menet, igaz, nem írja le precízen. Ha jól értem, a tengely apró mozgása, amennyit a csavarmenet enged, okoz forgatónyomatékot ami nagyobb, mint a csapágy súrlódása miatt keletkező oldó irányú forgatónyomaték és ezért nem tekeredik ki. Ha a csapágy súrlódása rendellenesen megnő, (nem forog a pedál) akkor a hajtástól az ki fog tekeredni.

Előzmény: [1139] stony13, 2012-10-24 21:21:19
[1139] stony132012-10-24 21:21:19

Próbáld úgy elképzelni, hogy nem a pedált csavarod bele a hajtókarba, hanem fordítva, a hajtókart a rögzített pedálba (tulajdonképpen ez történik biciklizés közben is, mert a pedált a talpaddal megközelítőleg vízszintes helyzetben tartod folyamatosan). Milyen irányba kellene forgatni a hajtókart?

Előzmény: [1138] gyg, 2012-10-24 20:14:26
[1138] gyg2012-10-24 20:14:26

Sziasztok. Meg tudná valaki közérthetően és pontosan magyarázni, miért van a kerékpár bal pedálján balmenet, a jobbon jobbmenet? Nyilván azért, mert így nem tekeredik ki üzem közben, de ha csak a pedál és a hajtókar közti tengelyt figyeljük, ahol az említett bal és jobbmenettel csatlakoznak, ott pont a kitekeredő irányba forognak egymáshoz képest. Hogy van ez?

[1137] gildike2012-10-16 13:58:13

köszönöm mindenkinek a segítséget remélem legalább a 2 est összetudom hozni.

[1136] Gézoo2012-10-16 12:22:25

1. Sajnos nem tudom, azt a mentősöktől kellene megtudni, hogy melyik frekvenciát használják.

2. A sok jelentés közül a kérdésed az autótranszformátor régi elnevezését idézi. Tilos olyan helyeken alkalmazni ahol teljes leválasztás az előírás. A leggyakoribb alkalmazási területe a gépjárművek gyújtótrafói.

3. Két módon juthat be. Az egyik a vezetékkel érintkező felületen, a másik a kapacitív csatolás, ahol a testfelszín mint kondenzátor fegyverzete vesz részt a folyamatban.

4. Több elterjed módszere van. Többek között a kapacitív-szaggatós (sokszorozós) elven és a piezo -"transzformátorok" alkalmazásával. Mindkét említett módszer egyenfeszültséget váltófesz képzése nélkül közvetlenül alakít más nagyságú egyenfesszé.

5. Első az, hogy szigetelő eszköz segítségével megszakítsuk az áramkört. Friss levegőn, nyugalomba kell helyezni a sérültet és mentőt kell hívni hozzá. TILOS! Folyadékot itatni vele! 6. U2/N2 = U1/N1 Azaz U2=400 V N2=1200 N1=600 akkor U1= N1*U2/N2

7. Mint 6-os feladatban, de a vasveszteséget célszerű hozzáadni.

Előzmény: [1133] gildike, 2012-10-15 20:01:17
[1135] gildike2012-10-16 12:13:38

sajnos ez a főiskola, a tanár leadott egy bizonyos anyagot erre zh ban meg olyat kérdez ami benne sincs a diákba. számítást egyáltalán nem is vettünk.

[1134] polarka2012-10-16 02:16:44

1. URH rádióval. Ha jól tudom, a jelét az alagútban veszik, majd vezetéken továbbítják. Egyébként itt a pályázat műszaki terve.

2. Ahol nagyon gáz, ha kiesik a trafó. Energiahálózat közép és nagy feszültségű részein.

3. Ahol érintkezik az áramforrással.

4. Leginkább sehogy. Először váltóáramot kell csinálni (habár van olyan megoldás is, ami ezt egyben végzi). enwiki: Power inverter

5. Hogy nem mész oda megfogni az illetőt, hanem inkább lekapcsolod az áramforrást.

6. és 7.a régi sdt: A transzformátor működési elve, huwiki: A transzformátor alapegyenletei

7. b) A transzformátoron ideális esetben (a valóságosat jól közelíti) nem lép fel energiaveszteség. Ehhez már csak a teljesítmény és munka definícióját kell ismerd. Ha ezzel megvagy, akkor a c)-nek is mennie kell.

Hogy-hogy hiába keresel, nem találsz? Nem adtak könyvet? A tanár nem mondta el? Nem oldottatok meg legalább egy trafós példát? A wiki és a google továbbra is a barátaid.

Előzmény: [1133] gildike, 2012-10-15 20:01:17
[1133] gildike2012-10-15 20:01:17

sziasztok tudnátok nekem pár kérdésben segíteni?

1: hogy mivel komunikál a metrókocsi vezetője a diszpécserrel 30 m mélyen?

2: tartalék transzformátor miért előnyős, hol használják sokat, és hol tilos használni?

3: hol megy be az emberbe az elektromos áram?

4: hogyan transzformálunk egyenáramot?

5: mi a teendő áramütéssel járó balesetnél,mire kell különösen odafigyelni?

6:Egy transzformátor szekunder tekercsének kivezetésein 400 V feszültség mérhető.A szekunder tekercs menetszáma 1200, a primer tekercseké 600. Mekkor a primer feszültség és a szekunder feszültség?

7:Egy transzformátor primer tekercse 1200 menetes,a primer feszültsége 230 V. a,Hány menetes a szekunder tekercs,ha a szekunder feszültésg 230 V? b, Mennyi a szekiunder tekercs áramkörébe kapcsolt fogyasztó teljesítménye,ha a primer áramkörben az áramerősség 2A. c,Mekkora az energiaváltozás 4 óra alatt?

nagyon sürgös lenne mert szerdán zht irok beőle és ezekre hiába keresek semit sem találok

[1132] Zilberbach2012-09-23 21:54:57

index.hu tudomany 2012 ket dijat nyert a magyar haz madridban

A cikkben egy passzív hűtési rendszert említenek.

Tudja valaki hogyan működik ez?

A web-cím illetve hivatkozás nem pontos, mert a backlash és az alsó vonás jeleket nem fogadta el a portál, de biztos így is megtaláljátok.

[1131] Zilberbach2012-07-06 19:00:34

Attól függ milyen sebességgel halad a repülőgép.

Saccolásom szerint 900 km/ó fölött már inkább melegszik.

Előzmény: [1130] Lajos bácsi, 2012-07-06 16:57:31
[1130] Lajos bácsi2012-07-06 16:57:31

O.K. Mit gondoltok, egy 10000 m magasan haladó repülőgép orra a környezeti -60 fokos hőmérséklethez képest inkább melegszik, vagy inkább hűl? Én a melegedésre tippelek.

Előzmény: [1129] gorgi, 2012-07-06 08:47:22
[1129] gorgi2012-07-06 08:47:22

Olyan eset lehet, hogy egy meleg test hideg levegőbe kerül, ami levegő azonban az összenyomódás miatt (a test környezetében) felmelegszik a test hőmérsékletére.

Előzmény: [1127] Lajos bácsi, 2012-07-05 20:32:19
[1128] Zilberbach2012-07-05 20:47:49

Szerintem létezik egy olyan sebesség aminél a levegővel való súrlódás által keltett - pontosabban a testnek átadott hő, megegyezik a légáramlás által a testtől elszállított hővel.

Természetesen ez a sebesség függ a test formájától, nagyságától, anyagától, a levegő hőmérsékletétől, sűrűségétől, stb.

Előzmény: [1127] Lajos bácsi, 2012-07-05 20:32:19
[1127] Lajos bácsi2012-07-05 20:32:19

Kedves Gorgi!

Az valóban jó meglátás, hogy a test vagy az autó hűtője melegebb a levegőnél, és így a levegő mintegy elszállítja a meleget. Az is világos, hogy nagy sebességnél a levegő összenyomódik, és emiatt melegszik.

A kérdés lényege az lett volna, ha az összenyomódás miatt melegszik, az áramlás miatt hűl, akkor - elvben - kell lenni egy kritikus sebességnek, amikor ezek egyensúlyban vannak.

Van-e ilyen sebesség egy adott formánál?

Előzmény: [1126] gorgi, 2012-07-05 15:45:37
[1126] gorgi2012-07-05 15:45:37

Kedves Lajos bácsi,

1: hűtés: azért van, mert a tested egy hőforrás, ergo melegebb a környező levegőnél.

2: izzás: azért izzik a test, mert a levegő nagyon felmelegszik (hasonló oknál fogva, mint a biciklipumpában) és ez melegíti fel a testet.

Ergo: Az egyik esetben tehát a levegő melegít, a másikban hűt. Vagy ez, vagy az.

Előzmény: [1125] Lajos bácsi, 2012-07-05 14:43:17
[1125] Lajos bácsi2012-07-05 14:43:17

A következő kérdésre nem tudnék válaszolni.

Ha kerékpározunk, motorozunk a légáram hűti a testünket. Igaz, a fedetlen testrészünk párolgása is fokozza a hatást, de az autók hűtőrácsánál egyértelmű a beáramló, becsapódó levegőrészecskék fokozott hűtőhatása.

Másfelől, ha az űrből nagy sebességgel érkezik a Föld légkörébe egy tárgy, akkor az felizzik.

Kérdésem: van-e (lehet-e) olyan sebesség, amikor a hűlés és felmelegedés egymást épp kiegyenlítené? Természetesen tekintsünk el a megvalósítás esetleges lehetetlenségétől.

[1124] csillagász2012-06-08 20:49:26

Igen nagy sűrűsége miatt farnehezéknek használták.

Előzmény: [1123] Zilberbach, 2012-06-08 19:11:46
[1123] Zilberbach2012-06-08 19:11:46

Utasszállító gép volt!

[1122] Zilberbach2012-06-08 19:09:29

Nézem a National Geographicon egy Boeing 747-es bontását. Azt állítják, hogy a gépbe szegényített uránt is beépítettek. Tudja valaki hogy miért?

[1121] Lajos bácsi2012-06-04 06:17:52

Permeabilitás helyett permittivitást (dielektromos állandó) akartam írni. Bocs'

Előzmény: [1120] Lajos bácsi, 2012-06-03 07:33:22

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]