Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1172] csillagász2013-10-14 20:15:10

A Rayleigh-szórás nem az oxigénség miatt van, tehát a válasz igen.

Előzmény: [1169] Lóczi Lajos, 2013-10-14 08:10:15
[1171] csillagász2013-10-14 20:06:48

Én azt gyanítom, hogy a kérdés arra van kihegyezve, hogy (kissé pongyola fogalmazással) a Föld abban az irányban kering a Nap körül, amelyik irányban forog a tengelye körül, kevésbé pongyolául a forgás és a keringés szögsebességvektora azonos irányú. Ennek pedig az a következménye, hogy a Földnek "a hajnali oldala megy előre", azaz szemből kapja a meteorokat, az alkonyati oldalon pedig a meteornak utol kell érnie a Földet. Tehát ha erre gondolt a feladat kitűzője, akkor ennek alapján hajnalban a legveszélyesebb, alkonyatkor pedig a legkevésbé.

Előzmény: [1170] izsák, 2013-10-14 15:29:02
[1170] izsák2013-10-14 15:29:02

Mi a helyes válasz erre a kérdésre?

"A Föld felszínén álló megfigyelőre melyik napszakban a legveszélyesebb és melyikben a legveszélytelenebb egy leeső meteor?"

[1169] Lóczi Lajos2013-10-14 08:10:15

A folyékony, hideg oxigén színe kékes. Vajon ha nem lenne oxigén a légkörben, akkor is kéknek látnánk az eget?

[1168] fatermotel2013-10-02 19:47:46

Sajnos, nem lett jó a képbeszúrás. Na, akkor még egyszer:

Előzmény: [1167] fatermotel, 2013-10-02 19:31:36
[1167] fatermotel2013-10-02 19:31:36

Sziasztok! Kaptam egy csomó homogén mágneses mezővel kapcsolatos feladatot fakton. Volt egy, amihez lövésem sem volt.

Tudtok segíteni?

[1166] marcius82013-10-02 08:16:27

Rengeteg olyan jelenség, illetve probléma van, amelyeknek megmagyarázásában, illetve megoldásában fontos szerepet játszanak az egész számok. Ilyen jelenség például az állóhullámok, de a Bohr-féle atommodell felépítésében is az egész számok lényeges szerepet játszanak. A következő kérdésekre figyeltem fel:

1. Egy végtelen nagyságú és semleges töltésű fémlemezt "alfa" szögben meghajlítunk, majd az így kapott "alfa" szögtartomány belsejében egy "q" nagyságú pontszerű testet helyezünk. A fellépő töltésmegosztás miatt mekkora erő hat a "q" töltésre? (Amennyiben "alfa" a 180° "n"-ed része ("n" pozitív egész szám), akkor a feladat a tükörtöltések módszerével megoldható. De mi a helyzet tetszőleges "alfa" szög esetén?

2. Két síktükör egymással "alfa" szöget zár be, és a két síktükör között egy gyertya ég. Hány tükörképe van a gyertyának? Az "alfa" megint tetszőleges szöget jelent.

És egy további kérdés: Van-e olyan jelenség a fizikában, amelyet csak prímszámokkal lehet megmagyarázni? Illetve van-e olyan probléma a fizikában, amelynek megoldásában a prímszámok lényeges szerepet játszanak. Minden lehetséges választ örömmel fogadok.

[1165] koma2013-04-08 09:29:44

meglett, csak bénáztam

Előzmény: [1164] koma, 2013-04-07 21:07:46
[1164] koma2013-04-07 21:07:46

Egy fotocella katódjának kilépési munkája 1,96eV. 560nm hullámhosszú fénnyel világítjuk meg. Legfeljebb mekkora feszültségre töltődhet föl a fotocellára kapcsolt kondenzátor?

köszi

[1163] lorantfy2013-03-12 15:38:22

A kötélnek olyan szögben kell állnia, hogy a kötélerő vízszintes komponense az adott gyorsulással gyorsítsa a testet, a függőleges komponense pedig egyenlítse ki a súlyerőt, mivel függőleges irányban nem gyorsul a test.

Előzmény: [1162] w, 2013-03-12 08:10:10
[1162] w2013-03-12 08:10:10

Pont ezen a feladaton szúrtam el nemrég egy fizikadolgozatot :-) Azt képzelné az ember, hogy a kilengést valamilyen misztikus erő okozza, pedig nem... A gravitációs erő állandó, a kilengés a tehetetlenség miatt van, tehát a kötélerő nagysága és iránya (kényszererőként) pont úgy változik, hogy a gravitációnak meg a vonat gyorsulásának (dinamika alaptörvénye) megfeleljen.

Ahogy Lorantfy is mondta, ilyen feladatoknál tehetetlenségi erőt szoktak felvenni, amely olyan képzeletbeli erő, amely az eddigi gyorsulást lenullázza, így könnyebb Newton IV-gyel dolgozni. Lehet azzal is szórakozni, hogy veszed a súrlódó lejtőn leguruló golyót, és azt liftbe teszed. :-))

w

Előzmény: [1160] huu, 2013-03-11 05:54:09
[1161] lorantfy2013-03-11 13:43:48

A függőleges súlyerő (G=8 N), a vízszintes gyorsítóerő (F=ma=1,76 N) és a kötélerő vektorháromszögéből számítsd ki a szöget: tg(alfa)=F/G !

Előzmény: [1160] huu, 2013-03-11 05:54:09
[1160] huu2013-03-11 05:54:09

Üdv!

lenne egy feladatom. Kérlek segítsetek a megoldásában. Előre is köszönöm.

Egy vasúti kocsi belsejében, a tetőre függesztenek egy 0.8 kg tömegű testet egy nyújthatatlan és elhanyagolható tömegű kötélre. A vasúti kocsi állandó 2.2 m/s2 gyorsulással gyorsít. Mekkora szöget (fokban) zár be a kötél a függőlegessel?

[1157] Gézoo2012-12-18 13:09:56

Szívesen!

Előzmény: [1156] Sára88, 2012-12-14 13:35:23
[1156] Sára882012-12-14 13:35:23

Köszönöm szépen a segítséged! A hibaterjedési törvény képletének az alkalmazásával kell a hibát becsülni, ez a feladat lényege. de remélem el tudom kezdeni a segítségeddel! Köszi a válaszod még egyszer!

Előzmény: [1155] Gézoo, 2012-12-14 13:05:48
[1155] Gézoo2012-12-14 13:05:48

I=4,5/3000=1,5 mA

A digi műszerek 4 jegy +- 1 digit Ez a feszültség méréskor +-10 mV hibát okoz, a 19,99V-os méréshatárnál, áram méréskor 1,999 mA méréshatárnál +-1uA hibát

Az analóg tükrös-nagyítós műszerek leolvashatósága +-0,5

neked +-3 Ohm pontosság kell, akkor a hiba nem lehet nagyobb mint +-0,1

Az eredményt hányados adja azaz a legnagyobb hiba nagysága határozza meg a mérés hibáját.

a 4500 mV-nak a 10 mV 1/450-ed része   0,2

Így, vagy etalonnal kalibrált híd kapcsolást kellene használni, vagy ami ezzel egyenértékű, etalonnal felépített kalibrált feszültség generátort és az 1,999 mA -es méréshatárt használva áramot mérni.

Persze lehet, hogy a feladatnak más a célja. Akkor teljesen más is lehet a megoldás.

Előzmény: [1154] Sára88, 2012-12-14 12:26:13
[1154] Sára882012-12-14 12:26:13

Sziasztok! Valaki tudna nekem segíteni ebben a feladatban???

Egy termisztor ellenállását Ohm törvénye alapján, a rá eső feszültség (Ux) és a rajta folyó áram (Ix) mérésével akarjuk meghatározni: Rx=Ux/Ix A termisztorra kapcsolt feszültség kb. 4,5 V, a termisztor ellenállása a kérdéses tartományban kb. 3 kOhm. A méréshez egy digitális multimétert (méréshatárok feszültségmérésre 0.1999 V, 1.999 V és 19.99 V, árammérésre 1.999 mA, 19.99 mA, 199.9 mA és 1.999 A, a pontosság minden esetben ±1 digit) és egy analóg multimétert (méréshatárok feszültségmérésre 0.6 V, 1.2 V, 3 V, 12 V és 30 V, árammérésre 1.2 mA, 3 mA, 12 mA, 30 mA és 120 mA, a pontosság minden esetben a méréshatár ± 0.5 Milyen összeállításban érjük el a nagyobb pontosságot Rx meghatározásában, mekkora így Rx hibája? + Ha feszültségmérésre a fenti digitális multimétert használjuk, milyen pontosságú árammérővel lehetne elérni a ±3 Ohmos pontosságot?

[1153] lorantfy2012-12-03 16:24:27

Tartok tőle, hogy Robinak ez túl nagy ugrás. Első lépésként talán kilogikázhatnád Robi, hogy ha 10 N 20 cm-es megnyúlást okoz egy gumin, akkor 5 cm-es megnyújtáshoz mekkora erő kell két gumi esetén. Azután már kiszámolhatod, mekkora munkát végzünk a gumik megnyújtásakor. Ez pedig választ ad Mihály előző kérdésére. Abból pedig már megkapod a sebességet.

Előzmény: [1152] Fálesz Mihály, 2012-12-03 11:36:57
[1152] Fálesz Mihály2012-12-03 11:36:57

Mekkora mozgási energiát adsz a kavicsnak?

Előzmény: [1151] Robi01, 2012-12-02 21:58:25
[1151] Robi012012-12-02 21:58:25

Kérlek segítsen valaki! Lenne itt 1 feladat ami egy kicsit kifogott rajtam és ha valaki tudja a megoldást annak nagyon hálás lennék! :)

Tehát: Csúzlit készítünk két olyan hosszú gumiszalagból, amelyeket 10N erő külön-külön 20cm-rel nyújt meg. A csúzlit 5cm-rel kihúzva mekkora kezdősebességet adhatunk az 50g tömegű kavicsnak? ( A veszteségtől eltekintünk. )

előre is köszönöm a segítséget ;-)

[1150] Syac2012-11-03 20:39:41

Kedves Hozzászólók!

Köszönöm a véleményeket és a megoldásokat!

Üdv.!

[1149] SmallPotato2012-11-02 10:52:56

Elegáns.

Előzmény: [1148] Geg, 2012-11-02 06:42:25
[1148] Geg2012-11-02 06:42:25

Talan egy kicsit egyszerubb megoldas (bar izles dolga) nem pillanatnyi forgastengellyel szamolni, hanem kihasznalni, hogy a mozgas leirhato a tomegkozeppont halado es akoruli forgassal is.

A lenyeg az, hogy (hasznalva az elozo abra jeloleseit) ha mind a C, mind a B pontok sebessegebol kivonjuk a csak a forgasbol szarmazo sebessegjarulekot, akkor ugyanazt, nevezetesen a tkp. sebesseget kell, hogy megkapjuk.

A C es B pontok sebessege:

\vec{v}_C=v_0\left(\matrix{\cos \alpha \cr \sin \alpha}\right), \qquad \vec{v}_B=\left(\matrix{v_1 \cr 0}\right).

A csak a forgasbol szarmazo jarulekok a C es B pontokban:

 \vec{w}_C=\omega l/2 \left(\matrix{-\sin\beta \cr \cos \beta}\right), \qquad \vec{w}_B=\omega l/2 \left(\matrix{\sin \beta \cr -\cos \beta}\right),

ahol \omega a szogsebesseg. A tkp. sebessege ketfelekepp kifejezve:

\vec{v}_{tkp}=\vec{v}_C-\vec{w}_C=\vec{v}_B-\vec{w}_B,

amely egyenlet x es y komponensebol kapjuk rendre, hogy:

v1=v0cos \alpha+\omegalsin \beta,

v0sin \alpha=\omegalcos \beta.

A masodik egyenletbol kifejezve \omega -t, majd beirva az elsobe kapjuk, hogy:

v1=v0cos \alpha+v0sin \alphatg \beta.

Kihasznalva, hogy \delta\beta/\deltat=\omega, a B pont gyorsulasara kapjuk, hogy:

 a_1=\frac{\delta v_1}{\delta t}=\frac{v_0\sin\alpha}{\cos^2\beta}\omega=\frac{v_0^2}{l}\frac{\sin^2\alpha}{\cos^3\beta},

vagyis a keresett ero:

 F = m a_1/cos\beta = \frac{mv_0^2}{l}\frac{\sin^2\alpha}{\cos^4\beta}.

[1147] HoA2012-11-01 09:01:13

Megvan a hiányzó cos(\beta) ! Ugyanis a kötélerő és a szánkó gyorsulásának iránya nem azonos. A szánkó gyorsuéását a kötélerő vízszintes összetevője okozza. A gyorsulás ( a ) valóban a fenti. Viszont a kötélerőre

K.cos(\beta)=m.a

K = \frac {m \cdot a}{cos(\beta)} = \frac {m \cdot {v_0}^2}{l} \frac {sin^2(\alpha)}{cos^4(\beta)}

Előzmény: [1146] HoA, 2012-10-31 21:29:39
[1146] HoA2012-10-31 21:29:39

Az általános esetben ( 0<\alpha<90o,0<\beta<\alpha ) az ábra szerinti jelölésekkel az OBC háromszögben r0cos(\alpha-\beta)=r1cos(\beta) ( merőleges szárú szögek alapján ) ,

 v_1 / v_0 = r_1 / r_0 =  cos ( \alpha - \beta ) / cos (\beta ) , v_1 = \frac { v_0 \cdot cos ( \alpha - \beta ) }{ cos (\beta ) } = v_0  \frac {cos (\alpha) cos (\beta )+ sin (\alpha) sin (\beta )}{ cos (\beta ) } =

=v0(cos(\alpha)+sin(\alpha)tg(\beta))

 \frac {\delta v_1}{\delta \beta} = \frac {v_0 \cdot sin (\alpha)}{cos^2 (\beta)} . Az ABC háromszögben AC a kötél végének megtett útja , v0.t, a sinus tételből sin (\beta) = \frac {v_0 \cdot t \cdot sin(\alpha)}{l} . Az időben változó sin(\beta) –t f-fel jelölve  \frac {\delta f}{\delta \beta} = cos(\beta) , és így  \frac {\delta \beta}{\delta f} = \frac {1}{cos(\beta) } . A szánkó gyorsulása:

a = \frac {\delta v_1}{\delta t} = \frac {\delta v_1}{\delta \beta }  \frac {\delta \beta}{\delta f }  \frac {\delta f}{\delta t } =  \frac {v_0 \cdot sin (\alpha)}{cos^2 (\beta)} \cdot \frac {1}{cos(\beta) } \cdot  \frac {v_0 \cdot sin(\alpha)}{l}  = \frac {{v_0}^2}{l} \cdot \frac {sin^2 (\alpha)}{cos^3 (\beta)} , ami már csak egy cos(\beta) tényezőben tér el a közölt képlettől. Biztos hogy jól másoltad, vagy én hibáztam valahol?

Előzmény: [1145] HoA, 2012-10-29 23:45:26

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]