|
[1180] Loiscenter | 2014-01-13 00:47:59 |
megkerdeztek es nem tudok válaszolni - milyen is ez? parabol? köriv? elipszis? segitsetek!!!
|
|
|
|
[1178] SmallPotato | 2013-11-20 21:05:11 |
Ha jól számolom, az a pillanatnyi (előjeles) vp sebesség, amellyel a vonat közeledik a bakterhez, a képlettel számítható, ahol t a vonatnak a pálya bakterhez legközelebbi pontjától vett (előjeles) távolsága.
Szögfüggvény helyett a Pitagorasz-tétel is elég volt. vp a vonat v sebességének a bakter irányába mutató komponense.
|
Előzmény: [1176] marcius8, 2013-11-20 14:23:34 |
|
[1177] SmallPotato | 2013-11-20 20:46:03 |
Igazad van, valóban figyelmetlen voltam. A d távolság szerepe tényleg nem elhanyagolható.
A helyzet azonban az, hogy így a vonat és a bakter viszonylagos sebessége a pálya mentén változó. Ha a vonat messze van, a viszonylagos sebesség abszolút értéke gyakorlatilag v, amikor viszont a vonat a pályának a bakterhez legközelebbi pontján van, akkor 0. Közbenső pontokban értelemszerűen egy 0 és v közé eső sebesség, amely a pozíció ismeretében szögfüggvénnyel számolható ki. Ezt követően a konkrét relatív sebességgel az említett képletek alkalmazhatók.
|
Előzmény: [1176] marcius8, 2013-11-20 14:23:34 |
|
[1176] marcius8 | 2013-11-20 14:23:34 |
Köszönöm szépen a választ, és köszönöm a segítőkészségedet. azonban szerintem félreértetted a kérdésemet. Ugyanis a kérdésemben a mozdony olyan egyenes vonalú pályán halad, amely a baktertől "d" távolságra van, tehát a mozdony előbb-utóbb de elmegy a bakter mellett, és ugyanakkor nem üti el a baktert. Ugyanakkor a linkedben olyan Doppler-effektus szerepel, amikor a mozdony olyan egyenes vonalú pályán halad, amelyen a baktertől 0 távolságra van. (Egyébként csakugyan írhattam volna rendesen állomásfőnököt vagy sorompóőrt is, de azt hiszem, hogy nem ez volt a problémám lényegi része.) Még egy köszönet azért, mert olyan linket küldtél, amelyben nagyon látványos animációk szerepelnek, nekem nagyon tetszettek. Tisztelettel: Bertalan Zoltán.
|
Előzmény: [1175] SmallPotato, 2013-11-20 11:19:30 |
|
|
[1174] marcius8 | 2013-11-19 12:58:03 |
Megint egy kérdés: Adott az állomáson álló bakter (hivatalosan állomásfőnök) és adott egy vonat, amely a bakter felé közeledik "v" sebességgel (illetve a baktertől távolodik "v" sebességgel), miközben a mozdonykürtjével "f0" frekvenciájú hangot ad. Erre a bakter a sípjával visszajelez a mozdonyvezetőnek "f1" frekvenciájú hangjelet adva. Milyen frekvenciájúnak érzékeli a bakter a mozdonyvezető hangjelét és milyen frekvenciájúnak érzékeli a mozdonyvezető a bakter hangjelét? A hang sebessége legyen "c". A vonat egyenes pályán mozog, amely a baktertől "d" távolságra van.
|
|
|
|
[1171] csillagász | 2013-10-14 20:06:48 |
Én azt gyanítom, hogy a kérdés arra van kihegyezve, hogy (kissé pongyola fogalmazással) a Föld abban az irányban kering a Nap körül, amelyik irányban forog a tengelye körül, kevésbé pongyolául a forgás és a keringés szögsebességvektora azonos irányú. Ennek pedig az a következménye, hogy a Földnek "a hajnali oldala megy előre", azaz szemből kapja a meteorokat, az alkonyati oldalon pedig a meteornak utol kell érnie a Földet. Tehát ha erre gondolt a feladat kitűzője, akkor ennek alapján hajnalban a legveszélyesebb, alkonyatkor pedig a legkevésbé.
|
Előzmény: [1170] izsák, 2013-10-14 15:29:02 |
|
[1170] izsák | 2013-10-14 15:29:02 |
Mi a helyes válasz erre a kérdésre?
"A Föld felszínén álló megfigyelőre melyik napszakban a legveszélyesebb és melyikben a legveszélytelenebb egy leeső meteor?"
|
|
[1169] Lóczi Lajos | 2013-10-14 08:10:15 |
A folyékony, hideg oxigén színe kékes. Vajon ha nem lenne oxigén a légkörben, akkor is kéknek látnánk az eget?
|
|
|
[1167] fatermotel | 2013-10-02 19:31:36 |
Sziasztok! Kaptam egy csomó homogén mágneses mezővel kapcsolatos feladatot fakton. Volt egy, amihez lövésem sem volt.
Tudtok segíteni?
|
|
|
[1166] marcius8 | 2013-10-02 08:16:27 |
Rengeteg olyan jelenség, illetve probléma van, amelyeknek megmagyarázásában, illetve megoldásában fontos szerepet játszanak az egész számok. Ilyen jelenség például az állóhullámok, de a Bohr-féle atommodell felépítésében is az egész számok lényeges szerepet játszanak. A következő kérdésekre figyeltem fel:
1. Egy végtelen nagyságú és semleges töltésű fémlemezt "alfa" szögben meghajlítunk, majd az így kapott "alfa" szögtartomány belsejében egy "q" nagyságú pontszerű testet helyezünk. A fellépő töltésmegosztás miatt mekkora erő hat a "q" töltésre? (Amennyiben "alfa" a 180° "n"-ed része ("n" pozitív egész szám), akkor a feladat a tükörtöltések módszerével megoldható. De mi a helyzet tetszőleges "alfa" szög esetén?
2. Két síktükör egymással "alfa" szöget zár be, és a két síktükör között egy gyertya ég. Hány tükörképe van a gyertyának? Az "alfa" megint tetszőleges szöget jelent.
És egy további kérdés: Van-e olyan jelenség a fizikában, amelyet csak prímszámokkal lehet megmagyarázni? Illetve van-e olyan probléma a fizikában, amelynek megoldásában a prímszámok lényeges szerepet játszanak. Minden lehetséges választ örömmel fogadok.
|
|
|
[1164] koma | 2013-04-07 21:07:46 |
Egy fotocella katódjának kilépési munkája 1,96eV. 560nm hullámhosszú fénnyel világítjuk meg. Legfeljebb mekkora feszültségre töltődhet föl a fotocellára kapcsolt kondenzátor?
köszi
|
|
[1163] lorantfy | 2013-03-12 15:38:22 |
A kötélnek olyan szögben kell állnia, hogy a kötélerő vízszintes komponense az adott gyorsulással gyorsítsa a testet, a függőleges komponense pedig egyenlítse ki a súlyerőt, mivel függőleges irányban nem gyorsul a test.
|
Előzmény: [1162] w, 2013-03-12 08:10:10 |
|
[1162] w | 2013-03-12 08:10:10 |
Pont ezen a feladaton szúrtam el nemrég egy fizikadolgozatot :-) Azt képzelné az ember, hogy a kilengést valamilyen misztikus erő okozza, pedig nem... A gravitációs erő állandó, a kilengés a tehetetlenség miatt van, tehát a kötélerő nagysága és iránya (kényszererőként) pont úgy változik, hogy a gravitációnak meg a vonat gyorsulásának (dinamika alaptörvénye) megfeleljen.
Ahogy Lorantfy is mondta, ilyen feladatoknál tehetetlenségi erőt szoktak felvenni, amely olyan képzeletbeli erő, amely az eddigi gyorsulást lenullázza, így könnyebb Newton IV-gyel dolgozni. Lehet azzal is szórakozni, hogy veszed a súrlódó lejtőn leguruló golyót, és azt liftbe teszed. :-))
w
|
Előzmény: [1160] huu, 2013-03-11 05:54:09 |
|
|
[1160] huu | 2013-03-11 05:54:09 |
Üdv!
lenne egy feladatom. Kérlek segítsetek a megoldásában. Előre is köszönöm.
Egy vasúti kocsi belsejében, a tetőre függesztenek egy 0.8 kg tömegű testet egy nyújthatatlan és elhanyagolható tömegű kötélre. A vasúti kocsi állandó 2.2 m/s2 gyorsulással gyorsít. Mekkora szöget (fokban) zár be a kötél a függőlegessel?
|
|
|
[1156] Sára88 | 2012-12-14 13:35:23 |
Köszönöm szépen a segítséged! A hibaterjedési törvény képletének az alkalmazásával kell a hibát becsülni, ez a feladat lényege. de remélem el tudom kezdeni a segítségeddel! Köszi a válaszod még egyszer!
|
Előzmény: [1155] Gézoo, 2012-12-14 13:05:48 |
|
[1155] Gézoo | 2012-12-14 13:05:48 |
I=4,5/3000=1,5 mA
A digi műszerek 4 jegy +- 1 digit Ez a feszültség méréskor +-10 mV hibát okoz, a 19,99V-os méréshatárnál, áram méréskor 1,999 mA méréshatárnál +-1uA hibát
Az analóg tükrös-nagyítós műszerek leolvashatósága +-0,5
neked +-3 Ohm pontosság kell, akkor a hiba nem lehet nagyobb mint +-0,1
Az eredményt hányados adja azaz a legnagyobb hiba nagysága határozza meg a mérés hibáját.
a 4500 mV-nak a 10 mV 1/450-ed része 0,2
Így, vagy etalonnal kalibrált híd kapcsolást kellene használni, vagy ami ezzel egyenértékű, etalonnal felépített kalibrált feszültség generátort és az 1,999 mA -es méréshatárt használva áramot mérni.
Persze lehet, hogy a feladatnak más a célja. Akkor teljesen más is lehet a megoldás.
|
Előzmény: [1154] Sára88, 2012-12-14 12:26:13 |
|