Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1186] marcius82014-01-14 10:20:34

Valaki mondja meg! Van egy mérleg és van a mérlegen egy 5 kg-os zárt doboz, amelyben egy 5 grammos kanári üldögél. Ekkor a mérleg 5,005 kg-ot mutat. A dobozban van elég levegő. (Eddig világos.) De vajon mit mutat a mérleg, ha a kanári elkezd repkedni? Várom mindenkinek a válaszát. Tisztelettel: Bertalan Zoltán.

[1185] marcius82014-01-14 10:16:55

Ha a lánc súlyát figyelembe vesszük, akkor ez egy koszinusz hiperbolikusz görbe. Amúgy lehetne parabola görbe is

Előzmény: [1180] Loiscenter, 2014-01-13 00:47:59
[1184] Loiscenter2014-01-14 00:46:41

valoban lánc ! köszönöm.

Előzmény: [1183] nadorp, 2014-01-13 14:58:37
[1183] nadorp2014-01-13 14:58:37

A "Lánc" válasz helyes :-)

ld. itt

Előzmény: [1182] Loiscenter, 2014-01-13 13:25:33
[1182] Loiscenter2014-01-13 13:25:33

hogy milyen igazad van - csak matematikai alakjan is szeretnék okoskodni rajta!!!

Előzmény: [1181] Fálesz Mihály, 2014-01-13 06:36:35
[1181] Fálesz Mihály2014-01-13 06:36:35

Lánc.

Előzmény: [1180] Loiscenter, 2014-01-13 00:47:59
[1180] Loiscenter2014-01-13 00:47:59

megkerdeztek es nem tudok válaszolni - milyen is ez? parabol? köriv? elipszis? segitsetek!!!

[1179] marcius82013-11-22 10:39:20

Köszönöm a választ és a segítséget. Tisztelettel: Bertalan Zoltán

Előzmény: [1178] SmallPotato, 2013-11-20 21:05:11
[1178] SmallPotato2013-11-20 21:05:11

Ha jól számolom, az a pillanatnyi (előjeles) vp sebesség, amellyel a vonat közeledik a bakterhez, a v_p=v\frac{t}{\sqrt{t^2+d^2}} képlettel számítható, ahol t a vonatnak a pálya bakterhez legközelebbi pontjától vett (előjeles) távolsága.

Szögfüggvény helyett a Pitagorasz-tétel is elég volt. vp a vonat v sebességének a bakter irányába mutató komponense.

Előzmény: [1176] marcius8, 2013-11-20 14:23:34
[1177] SmallPotato2013-11-20 20:46:03

Igazad van, valóban figyelmetlen voltam. A d távolság szerepe tényleg nem elhanyagolható.

A helyzet azonban az, hogy így a vonat és a bakter viszonylagos sebessége a pálya mentén változó. Ha a vonat messze van, a viszonylagos sebesség abszolút értéke gyakorlatilag v, amikor viszont a vonat a pályának a bakterhez legközelebbi pontján van, akkor 0. Közbenső pontokban értelemszerűen egy 0 és v közé eső sebesség, amely a pozíció ismeretében szögfüggvénnyel számolható ki. Ezt követően a konkrét relatív sebességgel az említett képletek alkalmazhatók.

Előzmény: [1176] marcius8, 2013-11-20 14:23:34
[1176] marcius82013-11-20 14:23:34

Köszönöm szépen a választ, és köszönöm a segítőkészségedet. azonban szerintem félreértetted a kérdésemet. Ugyanis a kérdésemben a mozdony olyan egyenes vonalú pályán halad, amely a baktertől "d" távolságra van, tehát a mozdony előbb-utóbb de elmegy a bakter mellett, és ugyanakkor nem üti el a baktert. Ugyanakkor a linkedben olyan Doppler-effektus szerepel, amikor a mozdony olyan egyenes vonalú pályán halad, amelyen a baktertől 0 távolságra van. (Egyébként csakugyan írhattam volna rendesen állomásfőnököt vagy sorompóőrt is, de azt hiszem, hogy nem ez volt a problémám lényegi része.) Még egy köszönet azért, mert olyan linket küldtél, amelyben nagyon látványos animációk szerepelnek, nekem nagyon tetszettek. Tisztelettel: Bertalan Zoltán.

Előzmény: [1175] SmallPotato, 2013-11-20 11:19:30
[1175] SmallPotato2013-11-20 11:19:30

A használandó képletet és értelmezését ezer helyen megtalálod, pl. itt is.

(A bakter egyébként hivatalosan nem állomásfőnök, hanem - leginkább, de nem kizárólag - sorompóőr. :))

Előzmény: [1174] marcius8, 2013-11-19 12:58:03
[1174] marcius82013-11-19 12:58:03

Megint egy kérdés: Adott az állomáson álló bakter (hivatalosan állomásfőnök) és adott egy vonat, amely a bakter felé közeledik "v" sebességgel (illetve a baktertől távolodik "v" sebességgel), miközben a mozdonykürtjével "f0" frekvenciájú hangot ad. Erre a bakter a sípjával visszajelez a mozdonyvezetőnek "f1" frekvenciájú hangjelet adva. Milyen frekvenciájúnak érzékeli a bakter a mozdonyvezető hangjelét és milyen frekvenciájúnak érzékeli a mozdonyvezető a bakter hangjelét? A hang sebessége legyen "c". A vonat egyenes pályán mozog, amely a baktertől "d" távolságra van.

[1173] izsák2013-10-14 22:41:01

Köszönöm a választ!

Előzmény: [1171] csillagász, 2013-10-14 20:06:48
[1172] csillagász2013-10-14 20:15:10

A Rayleigh-szórás nem az oxigénség miatt van, tehát a válasz igen.

Előzmény: [1169] Lóczi Lajos, 2013-10-14 08:10:15
[1171] csillagász2013-10-14 20:06:48

Én azt gyanítom, hogy a kérdés arra van kihegyezve, hogy (kissé pongyola fogalmazással) a Föld abban az irányban kering a Nap körül, amelyik irányban forog a tengelye körül, kevésbé pongyolául a forgás és a keringés szögsebességvektora azonos irányú. Ennek pedig az a következménye, hogy a Földnek "a hajnali oldala megy előre", azaz szemből kapja a meteorokat, az alkonyati oldalon pedig a meteornak utol kell érnie a Földet. Tehát ha erre gondolt a feladat kitűzője, akkor ennek alapján hajnalban a legveszélyesebb, alkonyatkor pedig a legkevésbé.

Előzmény: [1170] izsák, 2013-10-14 15:29:02
[1170] izsák2013-10-14 15:29:02

Mi a helyes válasz erre a kérdésre?

"A Föld felszínén álló megfigyelőre melyik napszakban a legveszélyesebb és melyikben a legveszélytelenebb egy leeső meteor?"

[1169] Lóczi Lajos2013-10-14 08:10:15

A folyékony, hideg oxigén színe kékes. Vajon ha nem lenne oxigén a légkörben, akkor is kéknek látnánk az eget?

[1168] fatermotel2013-10-02 19:47:46

Sajnos, nem lett jó a képbeszúrás. Na, akkor még egyszer:

Előzmény: [1167] fatermotel, 2013-10-02 19:31:36
[1167] fatermotel2013-10-02 19:31:36

Sziasztok! Kaptam egy csomó homogén mágneses mezővel kapcsolatos feladatot fakton. Volt egy, amihez lövésem sem volt.

Tudtok segíteni?

[1166] marcius82013-10-02 08:16:27

Rengeteg olyan jelenség, illetve probléma van, amelyeknek megmagyarázásában, illetve megoldásában fontos szerepet játszanak az egész számok. Ilyen jelenség például az állóhullámok, de a Bohr-féle atommodell felépítésében is az egész számok lényeges szerepet játszanak. A következő kérdésekre figyeltem fel:

1. Egy végtelen nagyságú és semleges töltésű fémlemezt "alfa" szögben meghajlítunk, majd az így kapott "alfa" szögtartomány belsejében egy "q" nagyságú pontszerű testet helyezünk. A fellépő töltésmegosztás miatt mekkora erő hat a "q" töltésre? (Amennyiben "alfa" a 180° "n"-ed része ("n" pozitív egész szám), akkor a feladat a tükörtöltések módszerével megoldható. De mi a helyzet tetszőleges "alfa" szög esetén?

2. Két síktükör egymással "alfa" szöget zár be, és a két síktükör között egy gyertya ég. Hány tükörképe van a gyertyának? Az "alfa" megint tetszőleges szöget jelent.

És egy további kérdés: Van-e olyan jelenség a fizikában, amelyet csak prímszámokkal lehet megmagyarázni? Illetve van-e olyan probléma a fizikában, amelynek megoldásában a prímszámok lényeges szerepet játszanak. Minden lehetséges választ örömmel fogadok.

[1165] koma2013-04-08 09:29:44

meglett, csak bénáztam

Előzmény: [1164] koma, 2013-04-07 21:07:46
[1164] koma2013-04-07 21:07:46

Egy fotocella katódjának kilépési munkája 1,96eV. 560nm hullámhosszú fénnyel világítjuk meg. Legfeljebb mekkora feszültségre töltődhet föl a fotocellára kapcsolt kondenzátor?

köszi

[1163] lorantfy2013-03-12 15:38:22

A kötélnek olyan szögben kell állnia, hogy a kötélerő vízszintes komponense az adott gyorsulással gyorsítsa a testet, a függőleges komponense pedig egyenlítse ki a súlyerőt, mivel függőleges irányban nem gyorsul a test.

Előzmény: [1162] w, 2013-03-12 08:10:10
[1162] w2013-03-12 08:10:10

Pont ezen a feladaton szúrtam el nemrég egy fizikadolgozatot :-) Azt képzelné az ember, hogy a kilengést valamilyen misztikus erő okozza, pedig nem... A gravitációs erő állandó, a kilengés a tehetetlenség miatt van, tehát a kötélerő nagysága és iránya (kényszererőként) pont úgy változik, hogy a gravitációnak meg a vonat gyorsulásának (dinamika alaptörvénye) megfeleljen.

Ahogy Lorantfy is mondta, ilyen feladatoknál tehetetlenségi erőt szoktak felvenni, amely olyan képzeletbeli erő, amely az eddigi gyorsulást lenullázza, így könnyebb Newton IV-gyel dolgozni. Lehet azzal is szórakozni, hogy veszed a súrlódó lejtőn leguruló golyót, és azt liftbe teszed. :-))

w

Előzmény: [1160] huu, 2013-03-11 05:54:09

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]