Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1250] Feril2015-10-11 21:54:06

A feladatban ami miatt kérdezem még különböző kapacitású kondenzátorok voltak azonban én már azonos kapacitású kondenzátorokkal számoltam ahol 50

(a fénynek inkább a látható spektrumu elektromágneses hullámokat nevezük úgy hogy ezt inkább hanyagoljuk most)

Szóval szerinted a nagy áramerrőség miatt nem elhanyagolható a vezeték ellenállása és teljesen lényegtelen hogy milyen az tulajdonságú a vezeték ha a két kondenzátor ugyan olyan kapacitású akkor a veszteség az eredeti energia 50

Ha ohmos ellenállás miatt kelletkezik a hő akkor szupra vezetővel ezt az energia veszteséget ki lehet akkor küszöbölni? Mert ha igen akkor a rendszerbe vagy plusz töltések kerülnek be vagy a Q,C,U-s képletek (Q=C*U , C=Q/U és U=Q/C képletekre gondolok) már nem lesznek érvényesek.

[1249] Pej Nyihamér2015-10-11 20:56:53

Az 50 százaléktól való eltérés nem az ellenállás miatt van, hanem azért, mert, mint írtad, a két kondenzátor különböző kapacitású. Ha ha a két kapacitás &tex;\displaystyle C_1&xet; és &tex;\displaystyle C_2&xet;, akkor a két párhuzamosan összekötött kondnezátor eredő kapacitása &tex;\displaystyle C_1+C_2&xet;. Ha az összes töltés &tex;\displaystyle Q&xet;, akkor a kondenzátorok energiája kezdetben &tex;\displaystyle \frac{Q^2}{2C_1}+0&xet;, a kiegyenlítődés után pedig &tex;\displaystyle \frac{Q^2}{2(C_1+C_2)}&xet;. Az arány nem &tex;\displaystyle \frac12&xet;, hanem &tex;\displaystyle \frac{C_1}{C_1+C_2}&xet;.

A fő energiaveszteség az ohmikus ellenállás miatt keletkező hő. Az ellenállás befolyásolja az áramerősséget és a kiegyenlítődés sebességét, de az az energiaveszteség nagysága nem függ az ellenállástól; az ellenállással fordítottan arányos az áramerősség, a kiegyenlítődés közben leadott teljesítnény, de egyenesen arányos vele a szükséges idő.

Mindenféle elhanyagolás csak relatív lehet; akkor lehet valamilyen hatást elhanyagolni, ha van valamilyen még erősebb, még nagyobb hatás. A jelen esetben nincs értelme a "vezeték elhanyagolható ellenállásáról" beszélni. Ezzel szemben lehet beszélni a kiegyenlődés közben kibocsátott elektromágneses sugárzással (ha tetszik, fénykibocsátással) vesztett energia elhanyagolásáról, mert a melegedéssel elvesztett energia sok-sok nagyságrenddel nagyobb.

Előzmény: [1248] Feril, 2015-10-10 19:45:32
[1248] Feril2015-10-10 19:45:32

"Tehát tudsz még hihetőbb választ?" Nem. De ha a vezeték elhanyagolható ellenállását figyelembe veszük akkor se pont 50%-os energia veszteség lenne. Főleg mert a vezeték ellenállása sok mindentől függ.

[1247] Pej Nyihamér2015-10-10 16:37:27

"... ez számomra nem a leghihetőbb."

Tehát tudsz még hihetőbb választ?

Az összenergia előtt számold ki a tölések eloszlását a két kondenzátoron. Nem fele.

Ha a nagyon kis ellenállású esetekkel akarsz játszani, akkor azt is figyelembe kell venned, hogy a kondenzátor(ok)nak a vezetékekkel együtt (mágneses) önindukciója is van; ha akarjuk, a rendszer egy csillapított (tökéletes szupravezetés esetén csillapítatlan) rezgőkör. Nem csak melegedés, hanem elektromágneses hullámok formájában is távozik energia.

Előzmény: [1242] Feril, 2015-09-25 22:44:38
[1246] Feril2015-10-10 14:37:12

Nem látta senki a kérdést vagy nem tudtok rá válaszolni? vagy most mi történt? Ha kvantumgravitációs kérdést tettem volna fel arra hamarabb és több választ kaptam volna.

[1245] Feril2015-10-04 15:16:56

Ha az energia a vezeték ellenállása miatt tünik le a rendszerből nem kéne az energia veszteséget befolyásolnia a vezeték tulajdonságainak? (hossz, keresztmetszet, anyag)

Ha a vezeték ellenállására megy el az energia akkor ha nem lenne ellenállás akkor összekapcsolás után úgy változna a feszültség hogy a két kondenzátor energiája összesen az eredeti kondenzátor energiájával egyezne meg.

Tehát a töltések az eredeti töltések számának a fele. A feszültség pedig az eredeti feszültségnél kisebb de az eredeti feszültség felénél nagyobb lesz?

[1244] Feril2015-09-26 11:08:08

Szupra vezetővel ki lehet küszöbölni ezt az energia veszteséget?

[1243] Feril2015-09-25 23:40:09

Ha csak a kapcsolás elötti töltött kondenzátort kisütjük 1 fogyasztón , és ha a kapcsolás utáni állapotott is kisütjük (sorosan és párhuzamosan(nem egyszere külön külön tehát 3 féle esetet vizsgálva)) egy fogyasztón ami legyen most egy motor akkor a menyiben, miben fog eltérni a motor elfordulása a 3 esetben?

Kisütésnél menyivel különböznek az értékek?

[1242] Feril2015-09-25 22:44:38

Hello. Fizika órán került elő ez a feladat. A helyes válasz meg van csak az indoklást nem tudom.

" Kérdés:Különböző kapacitású föltöltött és töltetlen kondenzátor lemezeit összekapcsoljuk. Válasz:A feltöltött kondenzátor kezdeti energiájának egy része eltávozik a rendszerből. "

Hova távozik el az energia? Olvastam olyat hogy hővéalakúl a vezeték ellenálásától függetlenül. De ez számomra nem a leghihetőbb.

Ebben az esetben a 2 kondenzátor energiája fele lesz a még össze nem kapcsolt töltött kondenzátor energiájának?

[1241] Zilberbach2015-08-18 09:15:00

Gondolj egy nyugalomban lévő föltöltött kondenzátorra.

Ha a fegyverzetei között lévő szigetelő lapot kicseréljük fémlapra, a kondenzátor azonnal kisül.

Előzmény: [1240] Sinobi, 2015-08-17 12:39:07
[1240] Sinobi2015-08-17 12:39:07

Pontosan. Egy beállt statikus rendszerben már nincs jelentősége, hogy vezeték van-e a tér adott pontján, vagy szigetelő. (egyik Maxwell-egyenlet sem vonatkozik erre)

Előzmény: [1239] NA, 2015-08-14 22:37:59
[1239] NA2015-08-14 22:37:59

Ha a kép jobb oldalán lévő esetben a vezetéket elvágjuk akkor az árnyékoló hatás továbbra is meg marad?

http://vili.pmmf.hu/jegyzet/elektrom/Image473.gif

[1238] NA2015-07-20 16:14:59

Hello. Arra vagyok kíváncsi hogy ha egy fémburkon kívűl és belül is van töltés és a fémburkot leföldeljük akkor kialakul-e árnyékolás és hogy milyen a töltés megoszlás a fémburokban?

[1237] Loiscenter2015-06-22 23:39:15

Köszönöm szépen a segitségedet. Ha az egyik bogár lesz az origó, akkor a rasiranyuló bogar mozgása egyenletesen egyenes. De bizonytalan vagyok a grafika kapcsolataban !

Előzmény: [1236] w, 2015-06-21 13:59:49
[1236] w2015-06-21 13:59:49

A feladat eléggé egyszerű és nagyon szép, érdemes egyedül rájönni, de ha segítség érdekel: mit csinál az A bogár a B bogárhoz képest?

(Ugyanez a feladat egyébként Gnädig-Honyek-Vigh: 333 furfangos feladat könyvének 4. feladata, csak szabályos háromszögre. Ott a megoldásban megadják a bogarak/rakéták/csigák pályáját is.)

Előzmény: [1235] Loiscenter, 2015-06-21 13:42:10
[1235] Loiscenter2015-06-21 13:42:10

Segitsetek a következö feladatot a gimnaziumi feltkészültség szinten:

Negy bogar (A, B, C es D) all egy 10 cm oldalhosszusagu negyzet egy-egy sarkaban. Egyszerre megindulnak: A bogar B fele maszik, B bogar C fele, C bogar D fele, es D bogar A fele. Mind a negyen allando es egyforma sebesseggel masznak,minden időpillanatban a masik bogar fele. (Nem az eredeti, hanem az aktualis helye fele!) Milyen palyat irnak mozgasuk soran? Mekkora utat tesznek meg fejenkent, mire - a kiindulasi negyzet kozeppontjaban - talalkoznak?

[1234] Bátki Zsolt2015-04-21 22:04:36

Ezt most vettem észre:

A százforintos érmét vonzza a mágnes. A másodikat, ha hozzáillesztem már nem. Próbáljátok ki. Kérdés, miért nem? (Ui: nem tudom)

[1233] marcius82015-04-21 17:37:17

Akár vákuummal töltött tartályt is el tudok képzelni...., Csak akkor a földi légnyomás beroppantaná ezeknek az izé-bizéknek az oldalát.... És akkor még nem beszéltünk arról,hogy ezeket a masínákat hogyan kormányozzák. Tényleg, vajon hogyan kormányozzák ezeket a masinákat? Mert ezeken a masinákon egy darab propeller nincs, az tuti!

Előzmény: [1232] HoA, 2015-04-20 15:10:57
[1232] HoA2015-04-20 15:10:57

Re: ilyen hatalmas nagy dög repülőszerkezeteket elég nehéz lenne csak a levegő felhajtóerejével fenntartani

Dehogyis nehéz! Csak még hatalmasabb, mondjuk hidrogénnel töltött tartályra ( ballonra ) kell akasztani. Innen már csak ügyes fényképezés kérdése (de mi az egy amerikai operatőrnek) , hogy a ballon és/vagy a tartókötelek ne legyenek láthatóak a filmen.

Előzmény: [1231] marcius8, 2015-04-20 13:30:36
[1231] marcius82015-04-20 13:30:36

Esetleg olyan megoldás, amelyet mi is meg tudnánk valósítani? Pl. levegő felhajtó erejének felhasználásával, csak ilyen hatalmas nagy dög repülőszerkezeteket elég nehéz lenne csak a levegő felhajtóerejével fenntartani. Vagy pl. propellerekkel? Csak a fimben ezeken a herkentyűkön egy propeller sem látszik. Amúgy az antigravitációs megoldást hogyan tudnánk meghatározni, és egyáltalán mi az antigravitációnak a lényege?

Előzmény: [1230] lorantfy, 2015-04-18 18:03:32
[1230] lorantfy2015-04-18 18:03:32

Antigravitáció. Ezekben a filmekben ez egy megszokott megoldás. :)

Előzmény: [1229] marcius8, 2015-04-18 10:25:22
[1229] marcius82015-04-18 10:25:22

Biztosan sokan látták a FÜGGETLENSÉG NAPJA című filmet. Aki nem látta volna, annak elmondom, hogy ez a film arról szól, hogy egy távoli civilizáció megtámadja a Földet., és természetesen van valaki (lehetőleg amerikai), akinek egy zseniális ötletének segítségével legyőzik ezeket a gonosz földönkívülieket. Kérdésem: Milyen módszerrel tudták ezek a gonosz földönkívüliek megvalósítani azt, hogy azok a hatalmas (több kilométer átmérőjű) csészealj alakú űrhajóik több napig a levegőben, a földfelszíntől pár száz méter távolságban lebegjenek? Ha valaki tud erre egy jó ötletet, az a kérésem, hogy írja meg. (Nekem is van elképzelésem.) Tisztelettel: Bertalan Zoltán.

[1228] Hajba Károly2015-04-13 23:08:03

Tudjuk tapasztalatból, hogy ha szivárványt látunk, akkor mögöttünk van a nap.

De lehetséges-e olyan, hogy előttünk van?

[1227] Sinobi2015-03-15 20:48:35

Egy merev ABCD négyzet csúcsaiban m tömegű súlyok vannak, az AC átlója körül forog (&tex;\displaystyle \omega&xet; pici).

Lerobbantom az A-C csúcsban levő súlyokat a négyzetemről a négyzet aktuális síkjára merőlegesen, egymással ellentétes irányba. (v sebességet kapnak).

Mit tudok mondani eztán a forgásról? Például igaz-e, hogy az új forgástengely a régi tengellyel és v,-v-vel egy síkba kerül? Hogy az új &tex;\displaystyle \omega^,&xet; szögsebessége megegyezik az előzővel?

Hogyan-merre indulok, ha nem teszem fel a perdület megmaradását?

(ha segít, fel lehet tenni hogy az A-C csúcsokban maradnak még súlyok. Bár nem nagyon tudok ehhez hozzányúlni, de az én szemléletemet bántja ha nem lennének ott tömegek, és mégis valami értelmes mozgást végezne)

Illetve: akinek van ötlete ennél egyszerűbb konstrukcióra azt vizsgálni hogy mi történik ha egy forgó rendszert kitérítünk a síkjából, az azzal is segíthet. (Folytonos erőhatással talán még kevésbé lehet kezdeni, ha az erőhatás iránya változik a négyzet síkjával azért, ha fix, akkor azért) Mondjuk ha az én konstrukciómban nem, akkor egy olyat, amiben a forgási sík és a szögsebesség szépen változik.

[1226] Zilberbach2015-01-11 20:56:43

Kedves Lorántfy!

Nagyon köszönöm a kérdésre adott válaszaidat.

Előzmény: [1225] lorantfy, 2015-01-10 10:31:54

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]