Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[127] Mate2006-03-03 13:57:46

Fontos észrevétel, hogy az elégetett üzemanyag fűtőértékéből nyert energia nem csak az űrhajó mozgási energiáját változtatja meg, hanem a kilökött üzemanyagét is. Ha erre az egész rendszerre írod fel a munkatételt, ugyanarra az eredményre jutsz. Ha a számolás nem megy, segítek később.

Előzmény: [122] Valv, 2006-03-02 20:15:11
[126] lorantfy2006-03-03 09:41:49

A pálya ellenállása első közelítésben a csúszási súrlódási együtthatóval adható meg, így a fékezőerő a súlyerővel arányos, vagyis nem függ a gyorsulás a tömegtől.

A bob korcsolya-szerű éleken siklik. Nagyobb tömegű emberek esetén ez jobban belenyomódik a jégbe és növekszik a bob kereszt irányú stabilitása, tehát jobb a kormányozhatóság. Kanyarokban nem sodródik annyira ki és ez előnyös.

A betolási rész nagyon fontos. Nagy izomtömeggel rendelkező, robbanékony sportolók előnyben vannak. Ezért általában rividtávfutó atlétákból lesznek a jó bobosok.

Előzmény: [125] jonas, 2006-03-02 21:45:04
[125] jonas2006-03-02 21:45:04

Szerintem a bobnál igenis számít: a pályának van ellenállása, ezért azonos kezdősebességnél a nehezebb bobosok hamarabb leérnek. A gond az, hogy a betolást nem tudom, milyen súlyú emberek az optimálisak. A bicigli ugyanezért még nehezebb: nem lehet megmondani, hogyan függ a biciklisek izomereje a súlyuktól, vagyis melyik tud jobban tekerni lefele.

Előzmény: [124] Valv, 2006-03-02 20:33:36
[124] Valv2006-03-02 20:33:36

Szerintem ez utóbbi 2 kérdésre a válasz az , hogy a különböző tömegek itt nem számítanak, és ugyanolyan gyorsan érnek le.

De az űrhajós példára a válasz tényleg nagyon érdekelne!;-)

[123] Valv2006-03-02 20:21:56

2 másik probléma: Két ugyanolyan lejtőn ugyanolyan viszonyok mellett a nehezebb vagy a könnyebb biciklista ér le hamarabb ?( a két biciklis légellenállása , alakja is megegyezik)

hasonló kérdés:

Melyik az előnyösebb, ha egy bobba könnyű vagy nehezebb versenyzők kerülnek? ...Mármint melyik ér le hamarabb...(itt is a többi paraméterek a versenyzők tömegén kívül megegyeznek)

[122] Valv2006-03-02 20:15:11

Adott az űrben egy űrhajó, egy adott inerciarendszerhez (jelöljük A-val)viszonyítva 100m/s sebességgel , egyenes vonalban ,egyenletesen , hajtóművei bekapcsolása nélkül mozog. A B vonatkoztatási inerciarendszer A-hoz képest 100m/s-mal mozog, az űrhajóval párhuzamosan. Kezdetben tehát az űrhajó áll B-hez képest. Aztán bekapcsolja hajtóműveit, és gyorsít, A-hoz képest 100m/s-ról 200m/s-ra, B-hez képest 0m/s-ról 100m/s-ra.

Ekkor, ha kiszámoljuk a gyorsításhoz szükséges munkát, amit a hajtóművek végeznek a : W=1/2*m*(v1négyzet-v0négyzet) alapján, két különböző értéket kapunk.W=1/2*m*(200négyzet-100négyzet)illetve W=1/2*m*(100négyzet) Miért van ez ? Hogyan teljesül ekkor az inerciarendszerek egyenértékűsége? Elvileg bármilyen inerciarendszerből nézve ugyanannyi energia kell a gyorsításhoz, ami logikusnak tűnik, hiszen pl. az űrhajó ugyanannyi fűtőértékű üzemanyagot éget el a gyorsításkor,akkor is, ha A-ból, akkor is, ha B-ből nézzük.

[121] lorantfy2006-02-23 22:32:04

Az lehet esetleg a magyarázat, hogy a tea felszinén, főleg ha egy kicsit állni hagyod, és ezt meg kell tenned, mert forrón mégsem ihatod meg, vékony olajréteg gyűlik össze. A tealevélke ebbe van beágyazódva és ezért nem mozdul el.

Ha hagyot kihűlni a teát anélkül, hogy kavargatnád láthatóvá válik a felszinem lévő vékony réteg. Ha kiskanállal hozzáérsz, szinte megtörik.

Előzmény: [119] Gubbubu, 2006-02-23 19:27:00
[120] jonas2006-02-23 22:15:55

Szerintem nem a levél tehetetlen, hanem a tea folyadék, amiben úszik.

Nekem ilyen gondom a citromrostokkal szokott lenni, mert filteres teát iszom.

Előzmény: [119] Gubbubu, 2006-02-23 19:27:00
[119] Gubbubu2006-02-23 19:27:00

Sziasztok!

Mi anak a magyarázata, hogy ha a teádban úszik (de nem a falhoz ragadva) egy tealevél pont a szád felé eső oldalon, és nem akarod kiinni, akármilyen lassan vagy gyorsan is forgatod el a poharat, és látod, hogy a víz örvénylik, a tealevél mégis szépen helyben marad? Ennyire tehetetlen lenne? Gondolom, Murphy teaivási törvényei mögött is vannak fizikai törvények ...

[118] Jac2006-02-08 19:14:02

Sziasztok!

Nem tudom, volt-e már hasonló kérdés felvetve köztetek, de érdekelne, hogy található-e ma forgalomban olyan könyv, vagy elektronikus jegyzet, ami a mágnesesség komolyabb ismertetésével foglalkozik, gondolok itt arra, hogy hogy lehet leírni a bonyolultabb mágneses rendszereket, pl: ha nem merőlegesen közelítünk egymáshoz mágneseket akkor milyen erők lépnek fel közöttük ,vagy mondjuk a mágneses árnyékolást stb.

Előre is köszi!

[117] Dávid4b2006-01-27 14:45:22

A [114] hozzászólásban lévő feladatban senki nem tud segíteni?

[116] Wolf2006-01-27 03:04:19

Amúgy, ha

Q(t)=C.U(t)

és mindkét oldalt integráljuk, akkor az

\int q(t)dt=C\cdot\int u(t)dt

egyenletbe, nem lehet behelyettesíteni az \int u(t)dt helyére a \phi(t)-t, hogy az

\int q(t)dt=C\cdot \phi(t)

egyenletet kapjuk? /az más tészta, hogy most ennek mi az értelelme :)/ De talán párhuzamos, vagy soros LC tagnál létezhet.

Előzmény: [115] Wolf, 2006-01-27 02:43:25
[115] Wolf2006-01-27 02:43:25

Ez eddig rendben is van, tőlem is csak úgy kérdezték. Én azt mondtam, ennek így nincs értelme. Csak szerettem volna tudni, van-e valami jelentősége az

\int(Q(t))-nek.

Előzmény: [113] lorantfy, 2006-01-26 14:55:45
[114] Dávid4b2006-01-26 17:36:16

Sziasztok!!!

Legyenszíves aki megtudja oldani ezt a feladatot segítsen:

Két vasmagos tekercset úgy helyezünk el, hogy szimmetriatengelyük egybeesik. Az egyikre U nagyságú, f frekvenciájú váltakozó feszt kapcsolunk. A vasmagok távolsága d. Mekkora a másik tekercsben indukált feszültség?

Válaszotok előre is köszönöm

[113] lorantfy2006-01-26 14:55:45

Szia Wolf?

Mire gondolsz pontosan?

A Q(t) függvény deriváltja az I(t) és fordítva, az I(t) integrálja a Q(t).

Előzmény: [112] Wolf, 2006-01-26 13:05:05
[112] Wolf2006-01-26 13:05:05

Mi a töltés integráltja? Tudom, így hülyén hangzik, de legyen szíves valaki válaszolja meg nekem.

Köszönöm!

[111] Iván882005-12-19 20:08:00

Érdekes. Én durván rövidlátó vagyok (-10 diopria), és én is ezt tapasztalom.

Előzmény: [108] Geg, 2005-10-31 14:25:30
[110] Wolf2005-11-22 13:06:15

Egy veszteséges soros regőkört az U(t)=\sqrt 2\cdot10\cdot \sin(2\pi ft)[V] változtatható frekvenciájú feszültségforrás táplál. Változtatva a frekvenciát a rezgőkör maximális vesztesége 200W.

A,Mennyi a rezgőkör elemeinek értéke (R,L,C), ha az \omega_0=500 \frac {rad}{s} körfrekvencia felénél a veszteség a maximális érték 10%-ra csökken. ?

B, Mennyi a rezgőkör elemeinek értéke (R,L,C), ha az \omega_0=500 \frac {rad}{s} körfrekvencia kétszeresénél a veszteség a maximális érték 10%-ra csökken. ?

[109] riiaa2005-11-08 07:33:05

Egyetertek.Szeretnem matematikailag magyarazni es csak hianyosan tudom.Nincs valami bibliografia?

Előzmény: [108] Geg, 2005-10-31 14:25:30
[108] Geg2005-10-31 14:25:30

Szerintem ez ugyanaz a dolog, mint a fenykepezesnel a melysegelesseg problemaja. Ha szukebbre vesszuk a blendet, az elesreallitasbol szarmazo hiba kevesbe mossa el a keppontokat, ezert egyszerre kulonbozo tavolsagban levo pontok is lehetnek elesek a fenykepen. Ha kitakarjuk a szemlencsenk egy reszet, kevesebb fenysugar vesz reszt a lekepezesben, es igy a tavolabbi pontok is elesebbnek tunhetnek ugy, hogy kozben a fokusza a szemunknek nem is oda van "allitva".

[107] lorantfy2005-10-31 14:03:49

Arra tudok gondolni még, hogy ha a kis lyukon keresztül nézünk, akkor a bejövő fényerősség lecsökken ezért a pupilla kitágul, és ez hatással lehet a szemlencse alakjára is. Talán a szemlencsét feszítő izmok is jobban elernyednek és domborúbb lesz a lencse.

Előzmény: [106] riiaa, 2005-10-31 10:12:42
[106] riiaa2005-10-31 10:12:42

Ha egy +2.5 dioptriás szemúveget használo egy számára olvashatatlan szoveget a három ujja kozotti resen keresztul nezi,ezt el tudja olvasni szemuveg nelkul is.

Előzmény: [105] lorantfy, 2005-10-29 22:28:44
[105] lorantfy2005-10-29 22:28:44

Hát 1 mm-nél jóval kisebb résen felléphetne elhajlás, de 1 mm-nél ez inkább érzéki csalódás lehet.

Előzmény: [103] riiaa, 2005-10-26 13:45:52
[104] joe2005-10-29 22:23:31

Szerintem látványosabb rövidlátóknak kipróbálni messzire... :-)

Előzmény: [103] riiaa, 2005-10-26 13:45:52
[103] riiaa2005-10-26 13:45:52

A balkez ket ujjaval es a jobbkez egy ujjaval alkotott 1mm-nel nem nagyobb resen keresztul nezve ugy latunk mintha gyengebb nagyiton keresztul neznenk.Miert?

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]