|
[133] xviktor | 2006-04-23 00:59:36 |
Hello!
A van Allen ovekrol lenne szuksegem minel tobb informaciora. Sajnos neten 1-2 oldalnal sehol sem talalok tobbet, es azokban is ugyanaz van... Valaki tudna barmilyen szakirodalmat ajanlani ezzel kapcsolatban?
Konkret kerdeseim, amikre valasz kene:
1. A ket ov fizikajarol mit lehet tudni, miert ket ov, miert nem tobb? Hogyan szokhetnek ki belole a toltott reszecskek...stb 2. Voltak-e korabbi meresek, ott milyen dozisokat mertek, reszecskek energiaeloszlasa...stb
Tovabba masik ket kerdes:
3. A van Allen ovtol fuggetlenul a gamma-sugarzas dozisa mekkora lehet? A gamma-fotonok energiaeloszlasa, milyen nagysagrendbeli energiaju gamma-reszecskek varhatoak 4. A neutronok energiaeloszlasa. Nem csak a legkorbol szarmaznak neutronok (un. abedo neutronok), hanem az urallomasok szerkezeti elemeiben is keletkeznek. Arra lenne szuksegem, hogy milyen energiatartomanyban vannak ezek a neutrnok.
Valaszokat, segitsegeket elore is koszonom: Vik
|
|
[132] lorantfy | 2006-04-08 09:02:03 |
A táblázatban megadott gravitációs gyorsulások általában az égitestek felszinére vonatkoznak. Az ált. tömegvonzás törvényéből és a Newton II-ből:
ahol M az égitest tömege, r az átlag sugár, . Amiből:
a gravitációs gyorsulás az égitest felszinén.
Ha beírod a képletbe a Föld tömegét (M=6.1024kg) és sugarát (r=6,38.106m) megkapod a gravitációs gyorsolás 9,8m/s2-körüli értékét.
|
Előzmény: [131] Mate23, 2006-04-06 20:57:27 |
|
[131] Mate23 | 2006-04-06 20:57:27 |
Sziasztok! Az lenne a kerdesem, hogy lehet-e a gravitacios gyorsulasbol valahogyan következtetni egy bizonyos test tömegere. Probalkoztam a Földel es a Nappal: A Föld grav. gyorsulasa durvan 9.81m/s*s a Nape pedig 274m/s*s. Ha elosztom a Nap grav. gyorsolasat a Földevel akkor azt kapom hogy a Napon 27.9-szer nagyobb a grav. gyorsulas mint a Földön. A gyakorlatban azt mondjak, hogy a Nap tömege 333000 szorosa a Földnek. Ha van befojasa a testek tömegenek a grav. gyorsulashoz, akkor miert kapok ilyen kis erteket?
|
|
[130] Tóvári Endre | 2006-04-06 14:16:16 |
Segítség! Sürgősen szükségünk lenne egy szárazjég-készülékre és egy ködkamrára. Hogyan juthatunk hozzá ezekhez az eszközökhöz? T.Endre
|
|
|
[128] Simon | 2006-03-07 14:16:32 |
Helló fizikások! Kellene nekem egy progi amivel Venturi-csövet lehetne szimulálni! hol akadhatok ilyenre? thx előre is!
|
|
[127] Mate | 2006-03-03 13:57:46 |
Fontos észrevétel, hogy az elégetett üzemanyag fűtőértékéből nyert energia nem csak az űrhajó mozgási energiáját változtatja meg, hanem a kilökött üzemanyagét is. Ha erre az egész rendszerre írod fel a munkatételt, ugyanarra az eredményre jutsz. Ha a számolás nem megy, segítek később.
|
Előzmény: [122] Valv, 2006-03-02 20:15:11 |
|
[126] lorantfy | 2006-03-03 09:41:49 |
A pálya ellenállása első közelítésben a csúszási súrlódási együtthatóval adható meg, így a fékezőerő a súlyerővel arányos, vagyis nem függ a gyorsulás a tömegtől.
A bob korcsolya-szerű éleken siklik. Nagyobb tömegű emberek esetén ez jobban belenyomódik a jégbe és növekszik a bob kereszt irányú stabilitása, tehát jobb a kormányozhatóság. Kanyarokban nem sodródik annyira ki és ez előnyös.
A betolási rész nagyon fontos. Nagy izomtömeggel rendelkező, robbanékony sportolók előnyben vannak. Ezért általában rividtávfutó atlétákból lesznek a jó bobosok.
|
Előzmény: [125] jonas, 2006-03-02 21:45:04 |
|
[125] jonas | 2006-03-02 21:45:04 |
Szerintem a bobnál igenis számít: a pályának van ellenállása, ezért azonos kezdősebességnél a nehezebb bobosok hamarabb leérnek. A gond az, hogy a betolást nem tudom, milyen súlyú emberek az optimálisak. A bicigli ugyanezért még nehezebb: nem lehet megmondani, hogyan függ a biciklisek izomereje a súlyuktól, vagyis melyik tud jobban tekerni lefele.
|
Előzmény: [124] Valv, 2006-03-02 20:33:36 |
|
[124] Valv | 2006-03-02 20:33:36 |
Szerintem ez utóbbi 2 kérdésre a válasz az , hogy a különböző tömegek itt nem számítanak, és ugyanolyan gyorsan érnek le.
De az űrhajós példára a válasz tényleg nagyon érdekelne!;-)
|
|
[123] Valv | 2006-03-02 20:21:56 |
2 másik probléma: Két ugyanolyan lejtőn ugyanolyan viszonyok mellett a nehezebb vagy a könnyebb biciklista ér le hamarabb ?( a két biciklis légellenállása , alakja is megegyezik)
hasonló kérdés:
Melyik az előnyösebb, ha egy bobba könnyű vagy nehezebb versenyzők kerülnek? ...Mármint melyik ér le hamarabb...(itt is a többi paraméterek a versenyzők tömegén kívül megegyeznek)
|
|
[122] Valv | 2006-03-02 20:15:11 |
Adott az űrben egy űrhajó, egy adott inerciarendszerhez (jelöljük A-val)viszonyítva 100m/s sebességgel , egyenes vonalban ,egyenletesen , hajtóművei bekapcsolása nélkül mozog. A B vonatkoztatási inerciarendszer A-hoz képest 100m/s-mal mozog, az űrhajóval párhuzamosan. Kezdetben tehát az űrhajó áll B-hez képest. Aztán bekapcsolja hajtóműveit, és gyorsít, A-hoz képest 100m/s-ról 200m/s-ra, B-hez képest 0m/s-ról 100m/s-ra.
Ekkor, ha kiszámoljuk a gyorsításhoz szükséges munkát, amit a hajtóművek végeznek a : W=1/2*m*(v1négyzet-v0négyzet) alapján, két különböző értéket kapunk.W=1/2*m*(200négyzet-100négyzet)illetve W=1/2*m*(100négyzet) Miért van ez ? Hogyan teljesül ekkor az inerciarendszerek egyenértékűsége? Elvileg bármilyen inerciarendszerből nézve ugyanannyi energia kell a gyorsításhoz, ami logikusnak tűnik, hiszen pl. az űrhajó ugyanannyi fűtőértékű üzemanyagot éget el a gyorsításkor,akkor is, ha A-ból, akkor is, ha B-ből nézzük.
|
|
[121] lorantfy | 2006-02-23 22:32:04 |
Az lehet esetleg a magyarázat, hogy a tea felszinén, főleg ha egy kicsit állni hagyod, és ezt meg kell tenned, mert forrón mégsem ihatod meg, vékony olajréteg gyűlik össze. A tealevélke ebbe van beágyazódva és ezért nem mozdul el.
Ha hagyot kihűlni a teát anélkül, hogy kavargatnád láthatóvá válik a felszinem lévő vékony réteg. Ha kiskanállal hozzáérsz, szinte megtörik.
|
Előzmény: [119] Gubbubu, 2006-02-23 19:27:00 |
|
[120] jonas | 2006-02-23 22:15:55 |
Szerintem nem a levél tehetetlen, hanem a tea folyadék, amiben úszik.
Nekem ilyen gondom a citromrostokkal szokott lenni, mert filteres teát iszom.
|
Előzmény: [119] Gubbubu, 2006-02-23 19:27:00 |
|
[119] Gubbubu | 2006-02-23 19:27:00 |
Sziasztok!
Mi anak a magyarázata, hogy ha a teádban úszik (de nem a falhoz ragadva) egy tealevél pont a szád felé eső oldalon, és nem akarod kiinni, akármilyen lassan vagy gyorsan is forgatod el a poharat, és látod, hogy a víz örvénylik, a tealevél mégis szépen helyben marad? Ennyire tehetetlen lenne? Gondolom, Murphy teaivási törvényei mögött is vannak fizikai törvények ...
|
|
[118] Jac | 2006-02-08 19:14:02 |
Sziasztok!
Nem tudom, volt-e már hasonló kérdés felvetve köztetek, de érdekelne, hogy található-e ma forgalomban olyan könyv, vagy elektronikus jegyzet, ami a mágnesesség komolyabb ismertetésével foglalkozik, gondolok itt arra, hogy hogy lehet leírni a bonyolultabb mágneses rendszereket, pl: ha nem merőlegesen közelítünk egymáshoz mágneseket akkor milyen erők lépnek fel közöttük ,vagy mondjuk a mágneses árnyékolást stb.
Előre is köszi!
|
|
[117] Dávid4b | 2006-01-27 14:45:22 |
A [114] hozzászólásban lévő feladatban senki nem tud segíteni?
|
|
[116] Wolf | 2006-01-27 03:04:19 |
Amúgy, ha
Q(t)=C.U(t)
és mindkét oldalt integráljuk, akkor az
egyenletbe, nem lehet behelyettesíteni az helyére a (t)-t, hogy az
egyenletet kapjuk? /az más tészta, hogy most ennek mi az értelelme :)/ De talán párhuzamos, vagy soros LC tagnál létezhet.
|
Előzmény: [115] Wolf, 2006-01-27 02:43:25 |
|
[115] Wolf | 2006-01-27 02:43:25 |
Ez eddig rendben is van, tőlem is csak úgy kérdezték. Én azt mondtam, ennek így nincs értelme. Csak szerettem volna tudni, van-e valami jelentősége az
|
Előzmény: [113] lorantfy, 2006-01-26 14:55:45 |
|
[114] Dávid4b | 2006-01-26 17:36:16 |
Sziasztok!!!
Legyenszíves aki megtudja oldani ezt a feladatot segítsen:
Két vasmagos tekercset úgy helyezünk el, hogy szimmetriatengelyük egybeesik. Az egyikre U nagyságú, f frekvenciájú váltakozó feszt kapcsolunk. A vasmagok távolsága d. Mekkora a másik tekercsben indukált feszültség?
Válaszotok előre is köszönöm
|
|
|
[112] Wolf | 2006-01-26 13:05:05 |
Mi a töltés integráltja? Tudom, így hülyén hangzik, de legyen szíves valaki válaszolja meg nekem.
Köszönöm!
|
|
|
[110] Wolf | 2005-11-22 13:06:15 |
Egy veszteséges soros regőkört az változtatható frekvenciájú feszültségforrás táplál. Változtatva a frekvenciát a rezgőkör maximális vesztesége 200W.
A,Mennyi a rezgőkör elemeinek értéke (R,L,C), ha az körfrekvencia felénél a veszteség a maximális érték 10%-ra csökken. ?
B, Mennyi a rezgőkör elemeinek értéke (R,L,C), ha az körfrekvencia kétszeresénél a veszteség a maximális érték 10%-ra csökken. ?
|
|