Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[146] Geg2006-10-07 13:28:04

Van egyszerubb megoldas, meg szamolni sem kell.

Uljunk be a vizhez rogzitett vonatkoztasi rendszerbe! Ekkor elejtes utan a bot sebessege zerus, es ha fel ora mulva indul vissza erte a horgasz, fel ora alatt is fog visszaerni (mivel ugyanugy evez). Mivel ezalatt 5 km-t csorgott a vizzel a bot, ezert a folyo sebessege 5km/h.

Előzmény: [144] lorantfy, 2006-10-05 23:24:05
[145] Vini2006-10-06 14:17:20

Köszönöm szépen!

Előzmény: [144] lorantfy, 2006-10-05 23:24:05
[144] lorantfy2006-10-05 23:24:05

Szia Vini!

Legyen a horgás sebessége a vízhez képest v, a folyó sebessége pedig vf.

Jelöljök meg (gondolatban) azt a pontot a parton ahol beesett a bot.

Ehhez képest 0,5 óráig halad még felfelé a horgász (v-vf) sebességgel, tehát az útja a visszafordulásig 0,5(v-vf)

Most visszafordul és t idő múlva utoléri a botot.

A bot tehát (0,5+t) ideig úszott a folyóval együtt vf sebességgel és a megjelölt ponttól 5 km-re jutott.

Megvan az első egyenlet: (0,5+t)vf=5

A horgász visszafelé megteszi a jelölt pontig az odafelé útját meg még 5 km-t (v+vf) sebességgel, t idő alatt.

Igy a második egyenlet: (v+vf)t=0,5(v-vf)+5

A másodikat rendezgetve: (0,5+t)vf=v(0,5-t)+5

De a bal oldal éppen az első egyenlet bal oldala lett, így 5-tel egyenlő, így 5=v(0,5-t)+5, vagyit 0=v(0,5-t)

Tehát t=0,5.

Ezt beírva az első egyenletbe: vf=5 km/h

Előzmény: [143] Vini, 2006-10-05 21:26:32
[143] Vini2006-10-05 21:26:32

Sziasztok. Szerintetek az alábbi feladatot meg lehet valahogy oldani? Köszi!

Folyón felfelé evező horgász egyik botja a vízbe esik, ezt csak fél óra múlva veszi észre. Ekkor visszafordul, és 5 km-el a vízbeesés helye alatt megtalálja a vízen sodródó botot. Mekkora a folyó sebessége, ha feltételezzük, hogy a horgász mindig ugyanolyan intenzitással evez?

[142] Platamon2006-09-16 09:11:38

Sziasztok! INTERNETES FIZIKA SZAKKÖRT (röviden NETFIZIKA) szeretnénk indítani és használható segítséget nyújtani azoknak, akik szeretik a fizikát, de különböző okok miatt nem látnak elég kísérletet, nincs lehetőségük megoldani nehezebb fizikai feladatokat, problémáik vannak az elméleti anyag elsajátításával és emiatt nem vesznek részt versenyeken, esetleg nem mernek vállalni emelt (vagy akár közép- ) szintű érettségit fizikából. Az elképzelésünk a következő. A feldolgozandó anyagot fejezetekre osztottuk. Minden fejezet tartalmaz egy - és esetleg hozzá kapcsolódó plusz két-három - kísérletet részletes magyarázatokkal, hibaszámítással (különböző módszerekkel), amit DVD-én lehet megnézni. (A DVD-t postán elküldjük azoknak, akik részt kívánnak venni a NETFIZIKÁBAN.) A fejezet második része egy középszintű feladat megoldása részletes, aprólékos magyarázattal. A harmadik rész egy KÖMAL vagy OKTV szintű feladatot tartalmaz (természetesen nem az aktuális feladatok közül választjuk) megoldással és részletes magyarázatokkal. A kísérlet és a feladatok szintje illetve mennyisége igényeitek szerint változhat. A NETFIZIKÁN 5 napon belül választ kaphattok kérdéseitekre. Nyilvánvaló, hogy a NETFIZIKA elsősorban azokhoz a diákokhoz szól, akik kisvárosi középiskolában alacsony óraszámban tanulnak fizikát. Persze bárki jelentkezhet.

Ennek a felhívásnak az a célja, hogy felmérjük az igényeket. Aki részt kíván venni ebben a munkában, küldje el a nevét, a lakcímét és az e-mail címét a következő címre: fizikus73@freemail.hu . A jelentkezők 2 héten belül megkapják az első fejezet anyagát.

[141] Gubbubu2006-06-01 08:28:39

Sziasztok! Azt szeretném kérdezni, milyen egyszerűbb (iskolában vagy mondjuk egyetemi laborban is megvalósítható), illetve milyen egyéb módszerek állnak rendelkezésre tömegszázalék mérésére. Vannak-e "közvetlen" mérési módszerek, amelyek nem módosítják (számottevően) az oldat töménységét, sőt mennyiségét (pl. spektrométer vagy ilyesmi).

Köszönettel: Fentnevezett Aláírás.

[140] elax2006-06-01 08:27:29

Sziasztok!

Lenne egy számotokra biztosan könnyen megválaszolható kérdésem. Emeltszintű fizika szóbelire készülök, és éppen a kísérletekkel foglalkozom. Az utolsó hőtanos kísérletnél Melde -csővel kell mérni a külső légnyomást. Ezzel nincs is semi problémám akkor ha a cső vízszintes és kétfajta függőleges állásáról van szó, hiszen ismerem a nyomásviszonyokat leíró összefüggéseket (vízszintesnél p(külső)=p(bezárt levegő); 1. függőlegesnél p(bezárt levegő)=p(higany)+p(külső); 2. függőlegesnél p(külső)=p(higany)+p(bezárt levegő)). Na de a kísérletben van olyan is, hogy alfa szöggel meg van döntve a Melde-csövem. Azt szeretném megtudni, hogy a szöggel döntött állásokhoz milyen nyomásviszonyokat leíró összefüggések tartoznak, tehát mi a kapcsolat a bezárt levegő, a higany és külső levegő nyomása között.

Előre is köszönöm!

[139] Lóczi Lajos2006-05-29 22:16:54

Vagy úgy is lehetne értelmezni, hogy valamilyen alakra kiszámolod (pl. körlap), majd pl. a sugárral tartunk a végtelenbe, azaz határértékkel számolunk, ahol d egy paraméter.

Előzmény: [137] Willy K., 2006-05-29 15:47:49
[138] jonas2006-05-29 21:04:37

Ebben szerintem a "d vastagságú" kikötés a legrondább. Ha a lap iszonyúan vékony (de úgy is megfelelően nagy a vezetése), vagy ha végtelenül vastag (egy egész félsíkot kitölt), akkor könnyebb lenne.

Előzmény: [137] Willy K., 2006-05-29 15:47:49
[137] Willy K.2006-05-29 15:47:49

Bocsánat, lenne egy kis problémám... Úgy esett, hogy elméleti úton az alábbi érdekes feladat megoldására kényszerültem: Határozzuk meg, hogy mekkora az ellenállás egy végtelen kiterjedésű, "d" vastagságú, vezető lap két pontja között! Az én mellék kérdésem, hogy ezen feladat szerint, gyakorlati szempontból mekkora vezető lap tekinthető, végtelen nagy kiterjedésűnek? Előre is köszönök minden segítséget és véleményt!!!

[136] Lóczi Lajos2006-04-24 13:23:04

Hát akkor nincs más, be kell szerezni azok közül a könyvek közül párat, ahogy láttam, az egyik pl. 2500 folyóiratcikkből tartalmaz válogatást, az már csak elég kell legyen :))

Előzmény: [135] xviktor, 2006-04-24 04:39:08
[135] xviktor2006-04-24 04:39:08

Ez nekem is megvan, de aszert koszi szepen... Ennel sokkal tobb infora lenne szuksegem.

Vik

Előzmény: [134] Lóczi Lajos, 2006-04-24 02:47:52
[134] Lóczi Lajos2006-04-24 02:47:52

Szerintem itt egy egész jó összefoglaló található szakirodalommal.

Előzmény: [133] xviktor, 2006-04-23 00:59:36
[133] xviktor2006-04-23 00:59:36

Hello!

A van Allen ovekrol lenne szuksegem minel tobb informaciora. Sajnos neten 1-2 oldalnal sehol sem talalok tobbet, es azokban is ugyanaz van... Valaki tudna barmilyen szakirodalmat ajanlani ezzel kapcsolatban?

Konkret kerdeseim, amikre valasz kene:

1. A ket ov fizikajarol mit lehet tudni, miert ket ov, miert nem tobb? Hogyan szokhetnek ki belole a toltott reszecskek...stb 2. Voltak-e korabbi meresek, ott milyen dozisokat mertek, reszecskek energiaeloszlasa...stb

Tovabba masik ket kerdes:

3. A van Allen ovtol fuggetlenul a gamma-sugarzas dozisa mekkora lehet? A gamma-fotonok energiaeloszlasa, milyen nagysagrendbeli energiaju gamma-reszecskek varhatoak 4. A neutronok energiaeloszlasa. Nem csak a legkorbol szarmaznak neutronok (un. abedo neutronok), hanem az urallomasok szerkezeti elemeiben is keletkeznek. Arra lenne szuksegem, hogy milyen energiatartomanyban vannak ezek a neutrnok.

Valaszokat, segitsegeket elore is koszonom: Vik

[132] lorantfy2006-04-08 09:02:03

A táblázatban megadott gravitációs gyorsulások általában az égitestek felszinére vonatkoznak. Az ált. tömegvonzás törvényéből és a Newton II-ből:

mg=\gamma \frac{Mm}{r^2}

ahol M az égitest tömege, r az átlag sugár, \gamma=6,67\cdot 10^{-11}\frac{Nm^2}{kg^2}. Amiből:

 g=\gamma \frac{M}{r^2}

a gravitációs gyorsulás az égitest felszinén.

Ha beírod a képletbe a Föld tömegét (M=6.1024kg) és sugarát (r=6,38.106m) megkapod a gravitációs gyorsolás 9,8m/s2-körüli értékét.

Előzmény: [131] Mate23, 2006-04-06 20:57:27
[131] Mate232006-04-06 20:57:27

Sziasztok! Az lenne a kerdesem, hogy lehet-e a gravitacios gyorsulasbol valahogyan következtetni egy bizonyos test tömegere. Probalkoztam a Földel es a Nappal: A Föld grav. gyorsulasa durvan 9.81m/s*s a Nape pedig 274m/s*s. Ha elosztom a Nap grav. gyorsolasat a Földevel akkor azt kapom hogy a Napon 27.9-szer nagyobb a grav. gyorsulas mint a Földön. A gyakorlatban azt mondjak, hogy a Nap tömege 333000 szorosa a Földnek. Ha van befojasa a testek tömegenek a grav. gyorsulashoz, akkor miert kapok ilyen kis erteket?

[130] Tóvári Endre2006-04-06 14:16:16

Segítség! Sürgősen szükségünk lenne egy szárazjég-készülékre és egy ködkamrára. Hogyan juthatunk hozzá ezekhez az eszközökhöz? T.Endre

[129] Roósz Gergő2006-03-27 14:57:23

Wolf!

\omega0 -hoz viszonytasz, nem ad \omega0 -ról a feladat valami információt?

Előzmény: [110] Wolf, 2005-11-22 13:06:15
[128] Simon2006-03-07 14:16:32

Helló fizikások! Kellene nekem egy progi amivel Venturi-csövet lehetne szimulálni! hol akadhatok ilyenre? thx előre is!

[127] Mate2006-03-03 13:57:46

Fontos észrevétel, hogy az elégetett üzemanyag fűtőértékéből nyert energia nem csak az űrhajó mozgási energiáját változtatja meg, hanem a kilökött üzemanyagét is. Ha erre az egész rendszerre írod fel a munkatételt, ugyanarra az eredményre jutsz. Ha a számolás nem megy, segítek később.

Előzmény: [122] Valv, 2006-03-02 20:15:11
[126] lorantfy2006-03-03 09:41:49

A pálya ellenállása első közelítésben a csúszási súrlódási együtthatóval adható meg, így a fékezőerő a súlyerővel arányos, vagyis nem függ a gyorsulás a tömegtől.

A bob korcsolya-szerű éleken siklik. Nagyobb tömegű emberek esetén ez jobban belenyomódik a jégbe és növekszik a bob kereszt irányú stabilitása, tehát jobb a kormányozhatóság. Kanyarokban nem sodródik annyira ki és ez előnyös.

A betolási rész nagyon fontos. Nagy izomtömeggel rendelkező, robbanékony sportolók előnyben vannak. Ezért általában rividtávfutó atlétákból lesznek a jó bobosok.

Előzmény: [125] jonas, 2006-03-02 21:45:04
[125] jonas2006-03-02 21:45:04

Szerintem a bobnál igenis számít: a pályának van ellenállása, ezért azonos kezdősebességnél a nehezebb bobosok hamarabb leérnek. A gond az, hogy a betolást nem tudom, milyen súlyú emberek az optimálisak. A bicigli ugyanezért még nehezebb: nem lehet megmondani, hogyan függ a biciklisek izomereje a súlyuktól, vagyis melyik tud jobban tekerni lefele.

Előzmény: [124] Valv, 2006-03-02 20:33:36
[124] Valv2006-03-02 20:33:36

Szerintem ez utóbbi 2 kérdésre a válasz az , hogy a különböző tömegek itt nem számítanak, és ugyanolyan gyorsan érnek le.

De az űrhajós példára a válasz tényleg nagyon érdekelne!;-)

[123] Valv2006-03-02 20:21:56

2 másik probléma: Két ugyanolyan lejtőn ugyanolyan viszonyok mellett a nehezebb vagy a könnyebb biciklista ér le hamarabb ?( a két biciklis légellenállása , alakja is megegyezik)

hasonló kérdés:

Melyik az előnyösebb, ha egy bobba könnyű vagy nehezebb versenyzők kerülnek? ...Mármint melyik ér le hamarabb...(itt is a többi paraméterek a versenyzők tömegén kívül megegyeznek)

[122] Valv2006-03-02 20:15:11

Adott az űrben egy űrhajó, egy adott inerciarendszerhez (jelöljük A-val)viszonyítva 100m/s sebességgel , egyenes vonalban ,egyenletesen , hajtóművei bekapcsolása nélkül mozog. A B vonatkoztatási inerciarendszer A-hoz képest 100m/s-mal mozog, az űrhajóval párhuzamosan. Kezdetben tehát az űrhajó áll B-hez képest. Aztán bekapcsolja hajtóműveit, és gyorsít, A-hoz képest 100m/s-ról 200m/s-ra, B-hez képest 0m/s-ról 100m/s-ra.

Ekkor, ha kiszámoljuk a gyorsításhoz szükséges munkát, amit a hajtóművek végeznek a : W=1/2*m*(v1négyzet-v0négyzet) alapján, két különböző értéket kapunk.W=1/2*m*(200négyzet-100négyzet)illetve W=1/2*m*(100négyzet) Miért van ez ? Hogyan teljesül ekkor az inerciarendszerek egyenértékűsége? Elvileg bármilyen inerciarendszerből nézve ugyanannyi energia kell a gyorsításhoz, ami logikusnak tűnik, hiszen pl. az űrhajó ugyanannyi fűtőértékű üzemanyagot éget el a gyorsításkor,akkor is, ha A-ból, akkor is, ha B-ből nézzük.

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]