Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[167] Willy2007-04-27 21:03:53

Szia!

Idén az IYPT-sek is pont ezzel foglalkoznak. A jelenség lényege, hogy ebben az esetben a fagyás az üveg falán indul meg(persze a felszínén is). A kifagyott jég sűrűsége kisebb a vízénél, de a teljes térfogatával a vízben lesz, ezért az egy kicsit ki fog púposodni (ugye a felületi feszültsége miatt). Belátható, hogy ha ilyen módon megy végbe a fagyás, akkor egy egész magas halmot hoz létre.

Amivel az IYPT-sek foglalkozni akarnak az a jelenség határterületei (pl. próbáljátok ki nem csak mély, hanem néhány mm-es és nagy felületű víz esetén mi történik, állítólag nagyon érdekes, de én még nem láttam).

Előzmény: [165] bohmajster, 2007-04-26 19:21:06
[166] Noémi2007-04-27 10:19:06

Nagyon szépen köszönöm a segítséget! :)

Előzmény: [162] Willy, 2007-04-26 13:25:46
[165] bohmajster2007-04-26 19:21:06

Hellotok, lenne egy kérdésem egy kisérlettel kapcsolatban:

Egy műanyag edénybe vizet öntünk és megfagyasztjuk. A megfagyott víz felületén egy jégdudor keletkezik (nem lesz sima a jég felszíne). Kérdésem: mi ennek a jelenségnek az oka?

[164] S.Ákos2007-04-26 19:05:14

Sziasztok!

meg tudnátok mondani, hogy mely (lehetőleg elemi) függvény közelíti jól a víz \varrho változását a hőmérséklet függvényében? Jól közelítés alatt ~0,1%os eltérésre gondolok.

[163] jonas2007-04-26 15:01:07

Az üvegpalack megfagyasztásá, mint kísérletet, nem javaslom, mert az üvegszilánkok belemehetnek a többi lefagyasztott ételbe.

Előzmény: [162] Willy, 2007-04-26 13:25:46
[162] Willy2007-04-26 13:25:46

Csak nagy vonalakban, ami érdekes lehet (szerintem):

a víz sűrűsége anyagszerkezeti okok miatt 277K-n a legnagyobb (kísérlet pl: üvegpalack megfagyasztása),

esősen üvegházható gáz (mérete kb. megegyezik a Föld felszínéről visszavert infrav. sugarak jellemző mérettartományával (ha nagyon akartok csinálhattok két üvegházat: vizeset és szárazat)),

felületi feszültsége és viszkozitása alacsony (érdekes hártyákat képezhettek, főleg, ha rásegítetek egy kis szappannal, vagy vegyetek két kicsi üveglapot, cseppentsetek egy kis vizet az egyikre, szorítsátok össze őket, ekkor max csak széttolni lehet a két lapot, de súlyzót is emelhettek vele, ha ügyesen megvan)

a vizet sokan könnyed, lágy anyagnak gondolja, el sem hinnék, hogy az iparban vízsugárral képesek 14-15 cm-es acéllapokat vagdalni (olvassatok utánna: http://gep-ujsag.freeweb.hu/04aprmaj/deszpoth.htm )

Ez csak néhány apróság, persze...

Előzmény: [161] Noémi, 2007-04-25 18:05:13
[161] Noémi2007-04-25 18:05:13

Sziasztok! Kérlek segítsetek, egy barátnőmnek kéne egy előadáshoz a levegővel vagy a vízzel kapcsolatban érdekességek. Bármilyen ötlet jöhet ami lekötheti a csoportot a témában; előre is nagyon szépen köszönöm; Noémi :)

[160] nero2007-02-15 20:49:59

Szia Nadorp !

Köszönöm a segítségedet, igy minden OK lett.

[159] V Laci2007-02-13 17:18:25

Sziasztok!

A fizika.fazekas.hu -n megtaláltam az elmúlt évek Mikola-verseny feladatait. Nem tudtok valamilyen oldalt, ahol a megoldások is fent vannak? Előre is köszi!

[158] nadorp2007-02-13 15:11:27

Hát nem vagyok nagy fizikás, de remélem jó lesz.

A jármű mozgási energiája \frac12mv^2. A súrlódási erő ( Fs=\mumg ) ezt "emészti fel" a megállásig. Ha a jármű s hosszú utat tesz még meg, akkor a súrlódási erő által végzett munka Fs.s=\mumgs. Azaz \frac12mv^2=\mu{mgs}, s=\frac{v^2}{2\mu{g}}. A jármű egyenletesen lassul, azaz s=\frac{vt}2, ahonnan t=\frac{2s}v=\frac{v}{\mu{g}}

Előzmény: [157] nero, 2007-02-13 12:10:39
[157] nero2007-02-13 12:10:39

Sziasztok !

Segítségeteket kérem egy számotokra könnyű feladat meg- oldásában. ( lányomnak szeretnék segíteni )

A feladat:

egy jármű 72 km/h sebességgel halad ( sík úton ) a súrlódási tényező 0,8

a kerekek megcsúszása nélkül mennyi idő alatt áll meg, és mennyi utat tesz meg?

Segítségeteket Köszönöm !

[156] Noémi2007-02-12 21:18:48

Szia Amun!! Nagyon, nagyon és mégegyszer nagyon szépen köszönöm a segítséget, főleg ez a madaras tájékozósdi nagyon felkeltette a figyelmemet, mégegyszer köszönöm. Esetleg tudnál még 1-2 ilyen érdekességet mondani mondjuk az elektromossággal kapcsolatban? Nem baj, ha csak nagyon halovány kötelékkel kapcsolódik a témához, a lényeg, hogy érdekes legyen! Előre is köszönöm,(most csak ide raktam ezt fel :))

Előzmény: [155] Anum, 2007-02-12 09:21:08
[155] Anum2007-02-12 09:21:08

Szia Noémi! nem biztos, h szükséges volt 4 helyre is feltenni...:)

"elektromosság, mágnesség" nagyon tág témakör, teli érdekes dologgal. Sok érdekesség mellett azonban szinte elkerülhetetlen némi elméletet is belecsempészni a dologba (csak az érthetőség kedvéért). Szerintem azzal kellene kezdened, hogy felvázolod, mi is az tulajdonképpen, hogy elektromosság, mágnesség, milyen kapcsolat van köztük. Egy ilyen rövid bevezetés szerintem nagyon fontos, hasznos. Ja megjegyzem: én humán osztályba járok (ami annyit, tesz, hogy az osztályom 90 százaléka semmit nem tud fizikából) és néha tartok kiselőadásokat. Ha nem bonyolódik bele az ember a képletekbe, akkor elméletet is "el lehet nekik adni". Tehát rövid elmélet után (Coulomb-tv, milyen erő ható m.mezőben mozgó töltésre...) javaslom a földmágnességet. Nagyon érdekes téma. Teli humánosok számára is érdekes dolgokkal. Ezen belűl kitérhetsz a föld mágnes mezejének eredetére vonatkozó elméletekre illetve, hogy ezek miért nem voltak helytállóak; a Van Allen-övekre; az állatok-mágneses mező kapcsolatára. A vándor madarak nagyrésze például a földi mágneses mező alapján tájékozódik. Agyukban lévő, iránytű szerű szerv segíti őket, hogy több ezer kilóméteres távolságokban is pontosan utazzanak. Sőt némely halfajta is így tájékozódik. Kitérhetsz a pólusátfordulásokre (ezzel a témával azért nem árt ha vigyázol, mert kedvelt Sci-fi alap és sok nem teljesen igaz info van róla a neten). Nagyon szép befejezése lenne az előadásodnak, ha a végén a sarkifényről mutatnál képeket (hemzseg a net szebbnél szebbekkel).

Egyenlőre ennyi. Ha mindenki mond még 2 dolgot, meg lesz az előadás ;)

Előzmény: [154] Noémi, 2007-02-12 00:25:19
[154] Noémi2007-02-12 00:25:19

Sziasztok! Éppen egy felejthetetlen kiselőadásra készülök, és véletlenül bukkantam erre az oldalra. Így viszont kapva kapok eme páros, és soha vissza nem térő lehetőségen és a segítségeteket kérném. Én inkább humán beállítottságú vagyok, (kb. száz százalék) viszont, most a fősulin kéne tartanom egy előadást, melynek címe; elektromosság, mágnesesség. A tanárnő azt kérte, hogy mindenképpen CSAK érdekességeket említsek a témával kapcsolatban,(viszont az bármi lehet ami egy kicsit is kontektussal van e témával) és kerüljem az unalmas elméleti részt, melynek nagyon örültem, egészen addig amíg újfent rá nem jöttem, hogy értelmes ötleteknek még a halvány szikrája sem sziporkázik elmémben. Úgy gondoltam, miközben a fórum oldalain mozgattam szemgolyómat, hogy nektek biztos lennének jó ötleteitek eme fergeteges problémámra (remélem ennél nagyon soha nem lesz :) Én, persze ha megadtok témát, annak utána nézek, s pótolom eme témával kapcsolatos hiányosságomat. Előre is köszönöm mindannyitoknak; Noémi :)

[153] Lóczi Lajos2006-11-26 12:51:24

Ha csak primitívfüggvény-keresés kell, akkor

http://integrals.wolfram.com/

Előzmény: [152] ., 2006-11-25 12:32:57
[152] .2006-11-25 12:32:57

Köszi

Előzmény: [151] jonas, 2006-11-25 12:11:47
[151] jonas2006-11-25 12:11:47

Hát y/(y-1)=1+1/(y-1) így  \int (1 + 1/(y-1)) dy = y + \ln(y - 1) + C. Ha nem, akkor most nagyon blamáltam magam.

Előzmény: [150] ., 2006-11-25 12:03:48
[150] .2006-11-25 12:03:48

Hy all! Nem tudja valaki hogy mi az y/(y-1) integráltja?

Nem tud valaki ajánlani valami jó egyenletmegoldó szoftvert, mert a Maple 9 ezt az integrált nem tudja kiszámolni.

Köszi

Csengeri

[149] Vini2006-10-20 18:05:31

Tudna nekem valaki segíteni az alábbi feladatban? Köszönöm előre is.

Egy mérlegre 5 kg tömegű 30° hajlásszögű lejtőt,a lejtőre pedig 1kg tömegű testet helyezünk úgy,hogy a lejtő tetejéhez kötjük egy fonallal,azaz rögzítjük. A fonál elégetése után a test súrlódás nélkül csúszhat lefelé. Mit mutat a mérleg a csúszás folyamán?

Az előző példában leírt elrendezésben a lejtő most vízszintes irányban súrlódás nélkül elmozdulhat. Mekkora lesz a lejtő sebessége,amikor a test az aljára ér? Ebben az esetben a lejtő magassága 0,5 m

Fura nekem ez a feladat:-)

[148] Vini2006-10-14 09:48:19

Sziasztok. Az alábbi feladat megoldásában kérném a segítségeteket. Köszi

Egy lift tömege 980 kg, acélkábele 25 cm hosszú és 0,8 kg tömegű méterenként. Indítása egyenletesen gyorsuló mozgással történik, 1,76 m/s2 gyorsulással. A kábelben a megengedett feszültség Szigma = 117,6 N/m2, az acél rugalmassági modulusa E = 1,96*10a11-en N/m2 Határozzuk meg: a.Mekkora húzóerőnek van kitéve a kábel indításkor? b.Mekkora legyen a kábel keresztmetszete, hogy ne lépjük túl a megengedett feszültséget? c.Mennyi a kábel megnyúlása az indításkor fellépő húzóerő hatására? d.Mekkora a kábelben indításkor fellépő rugalmassági erő, ha a kábel keresztmetszete a b) pontnak megfelelő?

[147] lorantfy2006-10-07 21:57:06

Igazad, van! Mikor a beírás után lefeküdten, nekem is eszembe jutott, csak fáradt voltam már. Aztán gondoltam, hogy valaki beírja majd. Kösz!

És így a legjobb, mert látható, hogy a vonatkoztatási rendszer megváltoztatásával milyen egyszerűvé válik a megoldás!

Előzmény: [146] Geg, 2006-10-07 13:28:04
[146] Geg2006-10-07 13:28:04

Van egyszerubb megoldas, meg szamolni sem kell.

Uljunk be a vizhez rogzitett vonatkoztasi rendszerbe! Ekkor elejtes utan a bot sebessege zerus, es ha fel ora mulva indul vissza erte a horgasz, fel ora alatt is fog visszaerni (mivel ugyanugy evez). Mivel ezalatt 5 km-t csorgott a vizzel a bot, ezert a folyo sebessege 5km/h.

Előzmény: [144] lorantfy, 2006-10-05 23:24:05
[145] Vini2006-10-06 14:17:20

Köszönöm szépen!

Előzmény: [144] lorantfy, 2006-10-05 23:24:05
[144] lorantfy2006-10-05 23:24:05

Szia Vini!

Legyen a horgás sebessége a vízhez képest v, a folyó sebessége pedig vf.

Jelöljök meg (gondolatban) azt a pontot a parton ahol beesett a bot.

Ehhez képest 0,5 óráig halad még felfelé a horgász (v-vf) sebességgel, tehát az útja a visszafordulásig 0,5(v-vf)

Most visszafordul és t idő múlva utoléri a botot.

A bot tehát (0,5+t) ideig úszott a folyóval együtt vf sebességgel és a megjelölt ponttól 5 km-re jutott.

Megvan az első egyenlet: (0,5+t)vf=5

A horgász visszafelé megteszi a jelölt pontig az odafelé útját meg még 5 km-t (v+vf) sebességgel, t idő alatt.

Igy a második egyenlet: (v+vf)t=0,5(v-vf)+5

A másodikat rendezgetve: (0,5+t)vf=v(0,5-t)+5

De a bal oldal éppen az első egyenlet bal oldala lett, így 5-tel egyenlő, így 5=v(0,5-t)+5, vagyit 0=v(0,5-t)

Tehát t=0,5.

Ezt beírva az első egyenletbe: vf=5 km/h

Előzmény: [143] Vini, 2006-10-05 21:26:32
[143] Vini2006-10-05 21:26:32

Sziasztok. Szerintetek az alábbi feladatot meg lehet valahogy oldani? Köszi!

Folyón felfelé evező horgász egyik botja a vízbe esik, ezt csak fél óra múlva veszi észre. Ekkor visszafordul, és 5 km-el a vízbeesés helye alatt megtalálja a vízen sodródó botot. Mekkora a folyó sebessége, ha feltételezzük, hogy a horgász mindig ugyanolyan intenzitással evez?

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]