Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[221] RRichi2008-10-30 15:43:53

Ehem... Azt hiszem, már fel tudom írni. Köszi a segítséget, el se tudod képzelni milyen jól jött.

Előzmény: [220] HoA, 2008-10-30 14:43:21
[220] HoA2008-10-30 14:43:21

Talán inkább egy kis segítség és magad is megoldod. Vegyünk fel a vonalzó súlypontjában a végén ható F erővel megegyező és egy azzal ellentétes erőt. ( ld. például itt a [210] -ben ). Ekkor a súlypontban ható F erő gyorsítja a súlypontot, a végén ható F és a súlypontban ható -F erőpárként hat és szöggyorsulást okoz. A vonalzó egyes pontjainak gyorsulása a két hatásból adódó gyorsulás vektorösszege.

Előzmény: [213] RRichi, 2008-10-29 23:18:23
[219] RRichi2008-10-30 13:41:24

Ez pedig tényleg primitív... Mindenféle fizikai ismeret nélkül, józan paraszti ésszel is belátható, hogy egyértelműen nagyobb, hiszen több levegő nehezedik ránk.

[218] anonym2008-10-30 13:22:10

Amikor a Földközi-tenger partján a nyomás 105 Pa, mekkora a nyomás a kb. 400 m-rel a tenger szintje alatt fekvő Holt-tenger partján a nyomás? Kisebb, nagyobb vagy ugyanakkora? Válaszát indokolja!

Próbáltam kitalálni a megoldást de nem sikerült! Segíts!

[217] lorantfy2008-10-30 12:25:57

A tapadókorong is hasonló elven működik, csak ott meg kinyomjuk a rugalmas korong és a sima felület közül a levegőt. Igy az ott kialakuló zárt térben kisebb lesz a nyomás mint a külső légnyomás. Így a nyomáskülönbség rászorítja a korongot a felületre. Világűrben értelem szerűen NEM működik.

Előzmény: [211] etta14, 2008-10-28 22:20:22
[216] lorantfy2008-10-30 12:21:10

A fecskendőben lévő dugattyú le van nyomva. A tűt a folyadékba mártjuk, majd a dugattyút felhúzzuk. A fecskendő belsejében nő a térfogat. Feltételezzünk állandó hőmérsékletet, akkor a gáztörvények értelmében a nyomásnak belül csökkennie kell. Igy a külső légnyomás, ami a folyadék felszinére is hat nagyobb, mint a belső nyomás és bepréseli a folyadékot a hengerbe.

Összefoglalva: az orvosi fecskendő a nyomáskülönbség elvén működik.

Előzmény: [215] anonym, 2008-10-30 11:55:30
[215] anonym2008-10-30 11:55:30

Sziasztok! Megtudnátok nekem mondani hogy milyen elven szívja fel az folyadékot az orvosi fecskendő?? Előre is nagyon köszönöm. Fontos lenne.

[214] HoA2008-10-30 09:44:44

Hát igen... Nekem különösen a 2. tetszik. a) Valószínűleg a vízben lebegő légbuborékokról van szó. b) Variáns: Hogyan változik a buborékok mérete, miközben a felszínre emelkednek ha nem dolgozik búvár mélyen a víz alatt?

Előzmény: [212] lorantfy, 2008-10-29 13:57:15
[213] RRichi2008-10-29 23:18:23

Nos... lejárt a fizikafeladatok beadási határideje. Azt hiszem újra feltehetem a kérdésemet.

Szóval elolvastam a P 4090-es feladatot, és valóban, egy az egyben az a probléma, amire én szeretnék választ kapni (bár én általánosítva), szóval ha valaki leírná annak az egzakt megoldását azt megköszönném. Sőt megköszönöm most is.

Segítségeteket előre is köszönöm.

[212] lorantfy2008-10-29 13:57:15

Szia Etta! Hát ezek annyira pirmitív kérdések, hogy éppen csak a tankönyvet kéne kinyitnod a megválaszolásukhoz a megfelelő helyen.

Azért egyet beírok Neked: 6. megoldása: p állandó, T1=30°C=303 K, T2=300°C=573 K. A térfogat a Kelvinben mért hőmérséklettek egyenesen arányos. Mivel a hőmérséklet nem növekszik kétszeresére, ezért a térfogat sem nőhet a kétszeresére. Tehát NEM a válasz.

Előzmény: [211] etta14, 2008-10-28 22:20:22
[211] etta142008-10-28 22:20:22

Sziasztok! Néhány fizikai kérdésre szeretnék választ kapni! Fontos lenne,köszönöm! 1.Milyen (nem feltétlenül fizikai) jelenségeket ismer, amelyekben a diffúzió fontos szerepet játszik? Ismertessen legalább kettőt! 2.Mélyen a víz alatt búvár dolgozik. Hogyan változik a vízbuborékok mérete, miközben a felszínre emelkednek? Válaszát indokolja! 3.Mikor nagyobb a levegő sűrűsége? Nyáron vagy télen? Válaszát indokolja! 4.Mi a tapadókorongok működési elve? Lehet-e tapadókorongot használni a világűrben? Válaszát indokolja! 5.Amikor a Földközi-tenger partján a nyomás 105 Pa, mekkora a nyomás a kb. 400 m-rel a tenger szintje alatt fekvő Holt-tenger partján a nyomás? Kisebb, nagyobb vagy ugyanakkora? Válaszát indokolja! 6.Állandó keresztmetszetű, vízszintes hengerben, elhanyagolható tömegű, vékony dugattyú súrlódásmentesen mozoghat. Kezdeti egyensúlyi állapotában a dugattyú 10 cm-re van a henger zárt végétől, és 30 °C-os héliumgázt zár el. A héliumot 300 °C-ra melegítjük, eközben a külső nyomás változatlan marad. Eléri-e a zárt végtől 20 cm-re található ékeket a dugattyú? Válaszát indokolja! 7.Egy test hőmérséklet-változását kelvinben és Celsius-fokban is meghatározzuk. Melyik érték nagyobb? 8.Milyen elven szívja fel a folyadékot az orvosi fecskendő?

[210] HoA2008-10-14 18:34:04

Két megjegyzés a feladathoz.

1) Érdekes, hogy ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a hengerre a B asztalka részéről ható erő nem feltétlenül merőleges a hengerpalástra, azaz az érintkező alkotó mentén egy csukló "szekrénypántot" engedünk meg. Az itt ható erőt Fx és Fy összetevőkre bonthatjuk. A hengerre ezen kívül hat az Mg súlyerő és a deszka N ellenereje. Mivel a henger függőlegesen nem gyorsul, Fy=Mg-N . A súlypontban felvéve a (zöld) +Fxés-Fx segéderőket - legyen az ábrán jelölt szög \alpha - a henger a gyorsulását a zöld Fx erőnek tulajdoníthatjuk, és mivel nincs szöggyorsulás, a további erők által alkotott két erőpár nyomatéka kiegyenlíti egymást, tehát Fx=Ma , Fx*R*cos\alpha=Fy*R*sin\alpha. Ebből egyrészt látszik, hogy Fx=Fy*tg\alpha , tehát az erő valóban sugárirányú. Másrészt a gyorsulást véve adottnak, Fy=Fx*ctg\alpha=M*a*ctg\alpha=M*g-N , N=M*(g-a*ctg\alpha). A henger akkor emelkedik el a deszkától, ha N nulla lesz, vagyis mikor a eléri a g*tg\alpha értéket.

2) Szigorúan véve ezzel még nem oldottuk meg a feladatot. Ugyanis nem a deszkától történő elválás, hanem a B asztalkára történő felemelkedés feltétele volt a kérdés. Lehetnének olyanok a viszonyok, hogy az ábrán vázolt helyzetből kimozdulva a hengerre ható erők visszahúznák a hengert a deszkára és valamilyen rezgőmozgás alakul ki. Itt nem ez a helyzet, ha egyszer felemelkedik a henger, az \alpha szög csökken, és Fx nagyobb, Mg kisebb karon fejt ki nyomatékot, a henger biztosan felbillen a B asztalkára.

A B asztalka által kifejtett erő irányának fenti vizsgálatából adódik a feladat módosítása: Mi történik, ha nem körhengerről, hanem ellipszis keresztmetszetű hengerről van szó és nincs súrlódás, mint az eredeti feladatban ?

Előzmény: [207] SmallPotato, 2008-10-05 00:11:18
[209] Dorottya2008-10-08 21:20:17

Ne haragudjatok hogy csak most de megszeretném köszönni hogy segítettetek nekem. Nagyon szépen köszönöm. Doom neked 2x-esen köszi hisz a másikban is segítettél KÖSZÖNÖM SZÉPEN

[208] enyac2008-10-05 08:18:28

Nagyon szépen köszönöm! ;-)

Előzmény: [207] SmallPotato, 2008-10-05 00:11:18
[207] SmallPotato2008-10-05 00:11:18

Ha a súrlódás elhanyagolható, akkor a hengerre a B asztalka részéről ható erő merőleges a hengerpalástra, azaz átmegy a henger tengelyén.

Bontsd fel ezt az erőt vízszintes és függőleges összetevőre. A két összetevő közötti összefüggés H és R értékéből adódik: a függőleges összetevő és az eredő aránya (R-H)/R.

A vízszintes összetevő biztosítja a henger a gyorsulását (mivel a hengerre más vízszintes erő nem hat).

A függőleges összetevő emeli a hengert, azaz csökkenti a henger súlyát (vagyis a henger által az alátámasztásra kifejtett erőt).

A henger akkor emelkedik fel, ha a súlya nulla lesz, azaz ha az említett függőleges összetevő számértéke a hengerre ható nehézségi erő számértékével lesz azonos.

Előzmény: [205] enyac, 2008-10-04 05:39:26
[206] RRichi2008-10-04 10:05:49

Ok, hallgatok mint a sír. A válaszod azért köszönöm, remélem majd segít nekem valamennyit a továbbiakban.

[205] enyac2008-10-04 05:39:26

Sziasztok!

Az alábbi feladat megoldásában szeretném a segítségeteket kérni, mert rajtam sajnos kifogott... :-(

[204] Willy2008-10-04 00:57:16

Az, amit HoA írt, teljesen jó, semmi paradox nincs, ugyanis t=0-kor a gyorsulás merőleges lesz a kötélre, de szigorúan csak ekkor. Amúgy, mielőtt megoldanánk a feladatot, szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy ez a feladat, ebben a formában erősen emlékeztet a P.4090-re. Legalábbis ennek ismeretében, azt könnyebb megoldani... jelentősen könnyebb. Ezért ha lehet és nem baj, szerintem 11-ig még ne beszéljetek róla, nehogy ismét galiba legyen.

Előzmény: [203] RRichi, 2008-10-03 21:03:39
[203] RRichi2008-10-03 21:03:39

Köszönöm a válaszodat, de szeretnék még hozzáfűzni egy apróságot!

Az első két pont megoldásáig én is eljutottam, azonban a harmadiknál enyhe paradoxont érzek. Vázolom a tényeket:

1; A kötélerő csak kötélirányú lehet. 2; Mivel F hatásvonala merőleges a kötélre, ezért F-nek nincs kötélirányú komponense. 3; Mivel F-en kívül nem hat erő a rendszerre, ezért nem léphet fel kötélerő. 4; Mivel nincs kötélerő, és m1-re más erő nem hathat, m1-nyugalomban marad. 5; Az ideális kötél nem nyúlik. 6; Mivel m2-re csak egy erő hat, arrafelé fog gyorsulni és elmozdulni, amerre F mutat.

Érted hova akarok kilyukadni? Elvileg a 3. esetből nem juthatok el a 2.-ba, mert vagy m1-re, esetleg m2-re hatna egy titokzatos erő, vagy pedig megnyúlna a kötél. Arra lennék kíváncsi, hogy az a bizonyos titokzatos erő (már ha leírható) merre mutat és mekkora.

Ha valaki tud és szeretne segíteni, azt nagyon megköszönném.

[202] HoA2008-10-03 16:47:36

Közelítsünk három lépésben a megoldáshoz.

1) Legyen F1 kötélirányú. Ekkor a két test egy közös a gyorsulással indul meg, a K kötélerő olyan, hogy a testekre a tömegükkel arányos eredő erő hat, tehát \frac{K}{m_1} = \frac{F_1 - K}{m_2}

2) Zárjon be F1 valamilyen \alpha szöget a kötéllel. Ekkor F1 felbontható egy kötélirányú F1k és egy erre merőleges F1m erőre. F1k -ra igaz a fenti képlet, F1m csak m2 -t gyorsítja.

3) Ha F1 merőleges a kötélre, \alpha=90o , így F1k=0, csak m2 gyorsul. Persze amint a mozgás megindul és m2 elmozdul, a 2) eset áll elő.

Ideális rúd és kötél között nem látok különbséget, hiszen a feladatban csak húzóerő lép fel.

Előzmény: [201] RRichi, 2008-10-02 21:03:55
[201] RRichi2008-10-02 21:03:55

Ezt a feladatot már feladtam egy másik topikban is, de az nem tűnt túl látogatottnak, és kíváncsi vagyok egy jó válaszra, szóval feladom itt is: Adott két teljesen pontszerű test (m1,m2: értelemszerűen a tömegük) egy ideális kötéllel összekötve. Mindkettő nyugalomban van, a kötél feszes. A gravitációt jelen feladatban nagyvonalúan elhanyagoljuk. Tehát a kérdés: ha m2-re kifejtek egy bizonyos a kötél irányára merőleges F erőt, akkor mekkora és milyen irányú erők fognak hatni m1-re és m2-re?

Ha ez esetleg túl könnyű lenne, akkor a következő kérdés az, hogy mi történik akkor, ha a kötelet rúddal helyettesítem.

A válaszotokat előre is köszönöm.

[200] BohnerGéza2008-10-01 13:58:28

Gondolkodtam még a problémán, nem biztos, hogy igazat írtam. Abban vagyok majdnem biztos, hogy a víz nem 0 fokon a legsűrűbb, ha jól emlékszem 4 foknál. Ezért van, hogy a hűlő víz nem áramlik lefelé és nem fagy be egyszerre a tó vize, illetve nem az alja fagy be először. (Ez nagy szerencse a halak számára.)

A víz a jéggé változás során biztosan ritkább anyaggá változik, ezért úsznak a jégtáblák a vízen. Főleg ez a jelenség okozhatja a palack szétrepesztését.

Előzmény: [198] BohnerGéza, 2008-09-29 22:47:45
[199] Doom2008-09-30 17:15:29

A másik topikban vizesüveget írtál, ott válaszoltam. Egyébként pl. műanyag kolás üvegnél könnyen előfordulhat, hogy a kupakot vágja le, mert a PET palackoknak igen nagy a nyomásbírásuk (még folyékony széndioxidot is lehet benne készíteni "biztonságosan" pár másodpercre).

Előzmény: [195] Dorottya, 2008-09-29 19:10:41
[198] BohnerGéza2008-09-29 22:47:45

Az anyagok legtöbbje hűléskor összemegy (csökken a térfogata), míg a jég tágul, nullától mínusz néhány fokig biztosan így van. Ez az oka annak is, hogy a tavak teteje fagy be.

Előzmény: [196] Dorottya, 2008-09-29 19:12:02
[197] jonas2008-09-29 22:07:42

Milyen üdítő? Három decis fém palack, műanyag palack, igazi üveg üveg, papír tégladobozos, valami másmilyen? Egyénként a kólát nem kell fagyasztani, anélkül is korlátlanul eláll.

Előzmény: [195] Dorottya, 2008-09-29 19:10:41

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]