Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[232] HoA2008-12-22 12:32:51

Kezdjük egy egyszerűbb modellel! Állításom, hogy az ábra szerinti szimmetrikus elrendezésben ha a két dugattyút szintén szimmetrikusan, periodikusan mozgatjuk, a két félhengerben a nyomás periodikusan változik, a (piros) membrán mégsem fog rezegni, mert minden pillanatban a nyomás a két oldalán egyforma. ( A dobhártyánk azért rezeg, mert belülről nem éri ugyanaz a nyomásváltozás, mint kívülről ).

Előzmény: [230] leni536, 2008-12-17 18:25:12
[231] riiaa2008-12-21 21:18:54

Ugy gondolom,hogy a dobhártya rezgéseit a nyomásváltozás okozza.

[230] leni5362008-12-17 18:25:12

A hangvilla szárai mindíg egymással szemben rezegnek egyforma amplitúdóval, mivel a nyele ekkor marad nyugalomban. Ha lenne más módus is, azt a kezünk úgyis hamar lecsillapítja.

Vegyük előbb a hangvilla felső szárát, ez valamekkora amplitúdójú és fázisú rezgést okoz abban a bizonyos A1 pontban. Mivel a másik szárat megkapjuk úgy, hogy az előzőt elforgatjuk a nyél mentén (még a rezgésük is egybevágó lesz), így az is ugyanakkora és ugyanolyan fázisú rezgést okoz az A1 pontban, így a rezgések tényleg nem kioltják, hanem erősítik egymást ebben a pontban.

Nem mindegy, hogy nyomáshullámról, vagy kitéréshullámról beszélünk. Ha kitéréshullmról beszélünk, ott a másik szár tényleg ellentétes irányú kitérést okoz és kioltás lesz, de hanghullámoknál szerintem a nyomáshullám a megszokott.

Előzmény: [227] riiaa, 2008-12-16 13:38:57
[229] HoA2008-12-17 12:51:54

Szerintem a feladat éppen arra akar rámutatni, hogy a nyomásváltozás önmagában nem okoz rezgést. Ha az elrendezés teljesen szimmetrikus, beleértve a villa ágainak mozgását, akkor szimmetria okokból az A1 pontban - és az egész szimmetriatengelyen - nem jöhet létre a szimmetriatengelyre merőleges irányú mozgás. A tengelyre merőleges membrán, mivel annak vannak nem a szimmetriatengelyre eső pontjai, rezeghet, de a középpontja, A1 nyugalomban marad. Tehát mindkét állítás igaz : a membrán rezeghet és A1 -ben az amplitúdó 0.

Előzmény: [227] riiaa, 2008-12-16 13:38:57
[228] riiaa2008-12-17 08:30:22

Kisérletileg ellenőrizni eléggé kőrülményes,széles hangvilla,kicsi mikrofon,számitógépen oszciloszkóp,egyszerre megütni a hangvilla szárait s figyelni vagy felvenni a jeleket.

[227] riiaa2008-12-16 13:38:57

Jó-e a megoldás?

[226] RRichi2008-12-09 23:19:19

Lásd a két lentebbi hozzászólást.

Előzmény: [225] balogdani, 2008-12-09 21:30:31
[225] balogdani2008-12-09 21:30:31

Sziasztok!!! Lenne egy kérdésem. Miért mindíg 2 pólusa van egy mágnesnek? pl: ha kettétörünk egy mégnest és lesz 2 kis mágnesünk és azoknak is 2 pólusa van. Köszönöm szépen!!!

[224] leni5362008-12-07 16:31:47

Klasszikus fizikában azért nem értelmezhető monopólus (most tekintsünk el a töltés kvantáltságától), mert a mágneses dipólus valójában nem dipólus, hanem egy apró köráram. Ha egyetlen elektront vagy más spinnel rendlekező részecskét nézünk, akkor azt mondjuk nehéz köráramnak elképzelni, pedig neki is van mágneses momentuma, de el kell fogadnunk, hogy az is apró köráramként viselkedik. Egy atom körül vagy egy molekulában kacskaringózó elektronról már könnyebben elképzeljük, hogy van mágneses momentuma, hiszen "áramként" viselkedik azon az útvonalon, amit bejár (klasszikus közelítésben persze). Szupravezető mágnesekben pedig valódi makroszkópikus áramok hozzák létre a mágneses teret.

A dipólus elnevezés onnan származik, hogy egy apró köráram mágneses terét ugyanazok a képletek írják le, mint egy apró elektromos dipólus terét, ezért azt feltételezték régen, hogy hasonlóan az elektromos dipólhoz, itt is valamiféle "töltések" vannak jelen.

Előzmény: [222] balogdani, 2008-12-04 18:17:45
[223] Willy2008-12-04 19:26:30

Mert div(\vec{B})=0... bocs, ez kihagyhatatlan volt...

Egyébként jó kérdés, ugyanis máig nem tisztázott; kísérletileg nem jellemző (a nulla lehet ma még mérhetetlenül kicsi) hogy legyen mono- vagy tripólus. De pl. Dirac levezetett érdekes dolgokat arra az esetre, ha volna mágneses monopólus... nevezetesen azt, ha van, akkor az elektromos töltés kvantált... és mivel ez így van, nem zárja ki még senki... legalábbis meg merem kockáztatni ezt a merész kijelentést.

Másik az, hogy van néhány kísérlet és modell, ahol monopólusokat értelmeznek (nagyon hosszú mágnes formájában), Budóban vagy Áltfiz. -ben biztos benne van (Mágneses Coulomb törvény címszó alatt).

Előzmény: [222] balogdani, 2008-12-04 18:17:45
[222] balogdani2008-12-04 18:17:45

Sziasztok!!! Lenne egy kérdésem. Miért mindig 2 pólusa van egy mágnesnek? Köszönöm szépen!!!

[221] RRichi2008-10-30 15:43:53

Ehem... Azt hiszem, már fel tudom írni. Köszi a segítséget, el se tudod képzelni milyen jól jött.

Előzmény: [220] HoA, 2008-10-30 14:43:21
[220] HoA2008-10-30 14:43:21

Talán inkább egy kis segítség és magad is megoldod. Vegyünk fel a vonalzó súlypontjában a végén ható F erővel megegyező és egy azzal ellentétes erőt. ( ld. például itt a [210] -ben ). Ekkor a súlypontban ható F erő gyorsítja a súlypontot, a végén ható F és a súlypontban ható -F erőpárként hat és szöggyorsulást okoz. A vonalzó egyes pontjainak gyorsulása a két hatásból adódó gyorsulás vektorösszege.

Előzmény: [213] RRichi, 2008-10-29 23:18:23
[219] RRichi2008-10-30 13:41:24

Ez pedig tényleg primitív... Mindenféle fizikai ismeret nélkül, józan paraszti ésszel is belátható, hogy egyértelműen nagyobb, hiszen több levegő nehezedik ránk.

[218] anonym2008-10-30 13:22:10

Amikor a Földközi-tenger partján a nyomás 105 Pa, mekkora a nyomás a kb. 400 m-rel a tenger szintje alatt fekvő Holt-tenger partján a nyomás? Kisebb, nagyobb vagy ugyanakkora? Válaszát indokolja!

Próbáltam kitalálni a megoldást de nem sikerült! Segíts!

[217] lorantfy2008-10-30 12:25:57

A tapadókorong is hasonló elven működik, csak ott meg kinyomjuk a rugalmas korong és a sima felület közül a levegőt. Igy az ott kialakuló zárt térben kisebb lesz a nyomás mint a külső légnyomás. Így a nyomáskülönbség rászorítja a korongot a felületre. Világűrben értelem szerűen NEM működik.

Előzmény: [211] etta14, 2008-10-28 22:20:22
[216] lorantfy2008-10-30 12:21:10

A fecskendőben lévő dugattyú le van nyomva. A tűt a folyadékba mártjuk, majd a dugattyút felhúzzuk. A fecskendő belsejében nő a térfogat. Feltételezzünk állandó hőmérsékletet, akkor a gáztörvények értelmében a nyomásnak belül csökkennie kell. Igy a külső légnyomás, ami a folyadék felszinére is hat nagyobb, mint a belső nyomás és bepréseli a folyadékot a hengerbe.

Összefoglalva: az orvosi fecskendő a nyomáskülönbség elvén működik.

Előzmény: [215] anonym, 2008-10-30 11:55:30
[215] anonym2008-10-30 11:55:30

Sziasztok! Megtudnátok nekem mondani hogy milyen elven szívja fel az folyadékot az orvosi fecskendő?? Előre is nagyon köszönöm. Fontos lenne.

[214] HoA2008-10-30 09:44:44

Hát igen... Nekem különösen a 2. tetszik. a) Valószínűleg a vízben lebegő légbuborékokról van szó. b) Variáns: Hogyan változik a buborékok mérete, miközben a felszínre emelkednek ha nem dolgozik búvár mélyen a víz alatt?

Előzmény: [212] lorantfy, 2008-10-29 13:57:15
[213] RRichi2008-10-29 23:18:23

Nos... lejárt a fizikafeladatok beadási határideje. Azt hiszem újra feltehetem a kérdésemet.

Szóval elolvastam a P 4090-es feladatot, és valóban, egy az egyben az a probléma, amire én szeretnék választ kapni (bár én általánosítva), szóval ha valaki leírná annak az egzakt megoldását azt megköszönném. Sőt megköszönöm most is.

Segítségeteket előre is köszönöm.

[212] lorantfy2008-10-29 13:57:15

Szia Etta! Hát ezek annyira pirmitív kérdések, hogy éppen csak a tankönyvet kéne kinyitnod a megválaszolásukhoz a megfelelő helyen.

Azért egyet beírok Neked: 6. megoldása: p állandó, T1=30°C=303 K, T2=300°C=573 K. A térfogat a Kelvinben mért hőmérséklettek egyenesen arányos. Mivel a hőmérséklet nem növekszik kétszeresére, ezért a térfogat sem nőhet a kétszeresére. Tehát NEM a válasz.

Előzmény: [211] etta14, 2008-10-28 22:20:22
[211] etta142008-10-28 22:20:22

Sziasztok! Néhány fizikai kérdésre szeretnék választ kapni! Fontos lenne,köszönöm! 1.Milyen (nem feltétlenül fizikai) jelenségeket ismer, amelyekben a diffúzió fontos szerepet játszik? Ismertessen legalább kettőt! 2.Mélyen a víz alatt búvár dolgozik. Hogyan változik a vízbuborékok mérete, miközben a felszínre emelkednek? Válaszát indokolja! 3.Mikor nagyobb a levegő sűrűsége? Nyáron vagy télen? Válaszát indokolja! 4.Mi a tapadókorongok működési elve? Lehet-e tapadókorongot használni a világűrben? Válaszát indokolja! 5.Amikor a Földközi-tenger partján a nyomás 105 Pa, mekkora a nyomás a kb. 400 m-rel a tenger szintje alatt fekvő Holt-tenger partján a nyomás? Kisebb, nagyobb vagy ugyanakkora? Válaszát indokolja! 6.Állandó keresztmetszetű, vízszintes hengerben, elhanyagolható tömegű, vékony dugattyú súrlódásmentesen mozoghat. Kezdeti egyensúlyi állapotában a dugattyú 10 cm-re van a henger zárt végétől, és 30 °C-os héliumgázt zár el. A héliumot 300 °C-ra melegítjük, eközben a külső nyomás változatlan marad. Eléri-e a zárt végtől 20 cm-re található ékeket a dugattyú? Válaszát indokolja! 7.Egy test hőmérséklet-változását kelvinben és Celsius-fokban is meghatározzuk. Melyik érték nagyobb? 8.Milyen elven szívja fel a folyadékot az orvosi fecskendő?

[210] HoA2008-10-14 18:34:04

Két megjegyzés a feladathoz.

1) Érdekes, hogy ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a hengerre a B asztalka részéről ható erő nem feltétlenül merőleges a hengerpalástra, azaz az érintkező alkotó mentén egy csukló "szekrénypántot" engedünk meg. Az itt ható erőt Fx és Fy összetevőkre bonthatjuk. A hengerre ezen kívül hat az Mg súlyerő és a deszka N ellenereje. Mivel a henger függőlegesen nem gyorsul, Fy=Mg-N . A súlypontban felvéve a (zöld) +Fxés-Fx segéderőket - legyen az ábrán jelölt szög \alpha - a henger a gyorsulását a zöld Fx erőnek tulajdoníthatjuk, és mivel nincs szöggyorsulás, a további erők által alkotott két erőpár nyomatéka kiegyenlíti egymást, tehát Fx=Ma , Fx*R*cos\alpha=Fy*R*sin\alpha. Ebből egyrészt látszik, hogy Fx=Fy*tg\alpha , tehát az erő valóban sugárirányú. Másrészt a gyorsulást véve adottnak, Fy=Fx*ctg\alpha=M*a*ctg\alpha=M*g-N , N=M*(g-a*ctg\alpha). A henger akkor emelkedik el a deszkától, ha N nulla lesz, vagyis mikor a eléri a g*tg\alpha értéket.

2) Szigorúan véve ezzel még nem oldottuk meg a feladatot. Ugyanis nem a deszkától történő elválás, hanem a B asztalkára történő felemelkedés feltétele volt a kérdés. Lehetnének olyanok a viszonyok, hogy az ábrán vázolt helyzetből kimozdulva a hengerre ható erők visszahúznák a hengert a deszkára és valamilyen rezgőmozgás alakul ki. Itt nem ez a helyzet, ha egyszer felemelkedik a henger, az \alpha szög csökken, és Fx nagyobb, Mg kisebb karon fejt ki nyomatékot, a henger biztosan felbillen a B asztalkára.

A B asztalka által kifejtett erő irányának fenti vizsgálatából adódik a feladat módosítása: Mi történik, ha nem körhengerről, hanem ellipszis keresztmetszetű hengerről van szó és nincs súrlódás, mint az eredeti feladatban ?

Előzmény: [207] SmallPotato, 2008-10-05 00:11:18
[209] Dorottya2008-10-08 21:20:17

Ne haragudjatok hogy csak most de megszeretném köszönni hogy segítettetek nekem. Nagyon szépen köszönöm. Doom neked 2x-esen köszi hisz a másikban is segítettél KÖSZÖNÖM SZÉPEN

[208] enyac2008-10-05 08:18:28

Nagyon szépen köszönöm! ;-)

Előzmény: [207] SmallPotato, 2008-10-05 00:11:18

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]