Fórum: Fizikások válaszoljanak

Köszönöm a választ. Valami ilyesmire gondoltam én is, csak számszerűsítve, ami az igazi nehézség számomra. Azt hogyan? (a relativitáselmélettel való kapcsolatom nem sokkal mutat túl a "van"-on)

Az élettartamot az adott részecske belső ,,órája'' szerint kell értelmezni.

Itt jön be az idődilatáció: ha a részecske gyors ( márpedig gyors ), akkor ez az ,,óra'' a földi szemlélő szemszögéből NAGYON lassan jár.

( precízkedni nem volt kedvem )

Üdvözletem!

Egy ismeretterjesztő-könyvbéli olvasatélmény szerint a müonok az űrből képesek a földre lejönni. Valaki el tudná nekem mondani, hogy ez miért lehetséges? Az éltetartam 2_*10^-6 s , és gondolom a sztratoszféra magasságától kell kezdeni a vizsgálódást, ami 100km magasan kezdődik. Gondolom az idődilatációval van összefüggésben, de nem sikerült rájönnöm.

Könyvtári katalógus szerint úgy tűnik, hogy 1988-ban. Nem próbálod meg valamelyik könyvtárból hosszabban kikölcsönözni?

Van egy dilemmám, de nem nagyon fizikai témájú...

Mikor nyomtatták az utolsó Landau-Lifsic-féle Elméleti Fizika kötetet? Nekem van egy olyan infóm, mintha az 1970-es évek vége lenne a válasz... Ráadásul nem is lehet hozzájutni az ilyen dolgokhoz, maximum antikváriumban benyöghetünk egy előjegyzést. (A szkennelt dolgokkal az a baj, hogy a képletek gyakran olvashatatlanok és kinyomtatva ez halmozottan érvényesül.) Vajon lesz újranoymás valaha? Vagy lehet-e módot találni arra, hogy összeszedjük azokat akiknek kell és együtt egy közös nyomtatást kieszközöljünk?

Gyönyörű megoldás :)! Természetesen Neked is köszönöm, hogy szakítottál időt a feladat megoldására.

Látom közben megoldottad, de ha már megcsináltam beírom. Mivel az ellipszis érintője egyenlő szögeket zár be az érintési pontból a fókuszokba húzott egyenesekkel, nem meglepő, hogy [240] és [242] megközelítése ugyanazt az eredményt adja. Legyen a csiga egyensúlyi helyzete D-ben. A D-n át húzott vizszintes egyenes és AC metszéspontja E. A tükörképe E-re F. Ekkor a zöld szögek egyenlősége miatt B, D és F egy egyenesre esik, BF távolság a kötél hossza. Ez utóbbi az adatokból mint AC és BC összege számítható. Numerikusan E az AF felezőpontja, O alatt méterre van, tehát C alatt 13- 11,2 = 1,8 méterrel.

Nagyon szépen köszönöm a segítséget! Így valóban könnyű volt eljutni a megoldásig. Azt hiszem, nem láttam a fától az erdőt :)

Íme, a megoldás...

Súrlódás híján az egyensúlyi helyzetben a két kötélágban azonos nagyságú erő ébred. Ezek vízszintes összetevői is egyenlők kell hogy legyenek (mivel az egyensúlyban lévő csigára összesen ez a két vízszintes erő hat), így tehát a két kötélág a függőlegessel azonos szöget kell hogy bezárjon. A megoldás e szög megtalálását jelenti. Tükrözd a bal oldali kötélágat a csigán átmenő vízszintesre, keress azonos szögeket és hosszakat; a kérdéses szög igen egyszerű módon számítható. A keresett függőleges helyzet innen már szintén egyszerűen adódik.

Sziasztok! Egy hete volt egy rövidfilm a Da Vinci Learning-en, ahol gyerekek kutyát akartak fürdetni. A szabadba kvittek egy nagy műanyag ládát, feltöltötték vízzel. De a csapvíz túl hideg volt, ezért egy fekete műanyag cső egyik végét rögzítették a láda egyik sarkába (a vízszint közelébe). A másik végét megszívták és ledugták a láda aljáig. A narrátor szerint a csőben a víz elkezdett cirkuláni, a nap bizonyos idő alatt felmelegítette és megfelelő lett a hőmérséklet a kutyafürdetésre.

Csodálkoztam a megoldáson, mert úgy tudtam, hogy ilyen módon csak egy alacsonyabban lévő edénybe lehet átfejteni a folyadékot. Kipróbáltam és nem működött. Egy másik edényt tettem ugyanolyan magasságba, oda átjött a víz, de csak addig, amíg a vízszint el nem érte az eredeti edényben lévő szintet.

Úgy tűnik, hogy a bemutatott példa nem működhet. Ha ugyanabba az edénybe teszem a cső másik végét, akkor a vízszint megegyezik és nem indul el az áramlás.

Próbáltam hasonló fizikai feladatokat keresni, Bernoulli egyenlettel kiszámítani, de nem sikerült, pedig műszaki végzettségem van, de a középiskola már régen volt. Tudnátok segíteni ebben a kérdésben? Mit csinálok rosszul?

Kösz a segítséget! Sajnos így sem tudok eljutni konkrétan, számítással a válaszig. A b) kérdés az megvan, ha az a)-ban kérdezett távolság is megvan. Tudnál a számítás menetében segíteni? Köszönöm!

A feladat inkább mértani, mint fizikai. Jelüljük a csiga kiindulási helyzetét C-vel. A csiga az A és B pontokban rögzített, állandó hosszúságú kötélen lóg, tehát egy ellipszisen mozoghat. Egyensúlyi helyzete a legmélyebben fekvő ellipszispont. A feladat tehát az A és B fókuszú, C-n átmenő ellipszis vizszintes érintőjének megszerkesztése. A válasz az érintési pont és C magasságkülönbsége.

Mi a b) feladat - ha van?

Sziasztok. Az alábbi feladat megoldásában szeretném a segítségeteket kérni. Előre is köszönöm!

Feladat:

Az A és B pontok közt kötél lóg. A kötélre súrlódásmentesen mozgó csigával terhet akasztunk. A csigát az A pont alatt 5,2 m mélyen a falhoz szorítva tartjuk, majd elengedjük. a) A kiindulási helyzettől milyen mélyre kerül a csiga egyensúlyi helyzetében?

Nézd meg a felhajtóerő és a víz alatti rész magassága közti összefüggést.

Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni!Egy házidolgozatot kell irnom és a neten nem találtam semmit ehhez a témához!

Igazolnom kell hogy a víz alá lenyomott fa harmónikus rezgőmozgást végez ha elengedjük!

Válaszotok Előre is nagyon Köszönöm!

Mit értünk a levegő rezgése alatt? A henger kőzepén változik-e a nyomás?

Szerintem tisztán a gradienssel arányos a membránt mozgató erő... meg a sűrűséggel... de majd Áramlástanon Kristóf Gergő elmondja ;D

Gradienssel vagy átlag nyomástól való eltéréssel szoktak számolni? Hangtechnikában gondolom érdemesebb az átlagnyomástól való eltérést használni, mert mint láthatjuk, a fülünk is és szerintem a mikrofonok is ezt mérik.

A mozgást az eltérő helyek között mérhető nyomáskülönbségek okozzák (azaz a gradiens, tud valaki szebb megfogalmazást?)... Egyébként ha azt mondjuk, hogy a rendszert tükrözve ugyanazt kapjuk, akkor az már bizonyítja, hogy középen a nyomásváltozás amplitúdója zérus és ezért a membrán nem mozoghat. Ebben az esetben ez működik is.

Kezdjük egy egyszerűbb modellel! Állításom, hogy az ábra szerinti szimmetrikus elrendezésben ha a két dugattyút szintén szimmetrikusan, periodikusan mozgatjuk, a két félhengerben a nyomás periodikusan változik, a (piros) membrán mégsem fog rezegni, mert minden pillanatban a nyomás a két oldalán egyforma. ( A dobhártyánk azért rezeg, mert belülről nem éri ugyanaz a nyomásváltozás, mint kívülről ).

Ugy gondolom,hogy a dobhártya rezgéseit a nyomásváltozás okozza.

A hangvilla szárai mindíg egymással szemben rezegnek egyforma amplitúdóval, mivel a nyele ekkor marad nyugalomban. Ha lenne más módus is, azt a kezünk úgyis hamar lecsillapítja.

Vegyük előbb a hangvilla felső szárát, ez valamekkora amplitúdójú és fázisú rezgést okoz abban a bizonyos A₁ pontban. Mivel a másik szárat megkapjuk úgy, hogy az előzőt elforgatjuk a nyél mentén (még a rezgésük is egybevágó lesz), így az is ugyanakkora és ugyanolyan fázisú rezgést okoz az A₁ pontban, így a rezgések tényleg nem kioltják, hanem erősítik egymást ebben a pontban.

Nem mindegy, hogy nyomáshullámról, vagy kitéréshullámról beszélünk. Ha kitéréshullmról beszélünk, ott a másik szár tényleg ellentétes irányú kitérést okoz és kioltás lesz, de hanghullámoknál szerintem a nyomáshullám a megszokott.

Szerintem a feladat éppen arra akar rámutatni, hogy a nyomásváltozás önmagában nem okoz rezgést. Ha az elrendezés teljesen szimmetrikus, beleértve a villa ágainak mozgását, akkor szimmetria okokból az A₁ pontban - és az egész szimmetriatengelyen - nem jöhet létre a szimmetriatengelyre merőleges irányú mozgás. A tengelyre merőleges membrán, mivel annak vannak nem a szimmetriatengelyre eső pontjai, rezeghet, de a középpontja, A₁ nyugalomban marad. Tehát mindkét állítás igaz : a membrán rezeghet és A₁ -ben az amplitúdó 0.

Kisérletileg ellenőrizni eléggé kőrülményes,széles hangvilla,kicsi mikrofon,számitógépen oszciloszkóp,egyszerre megütni a hangvilla szárait s figyelni vagy felvenni a jeleket.

Jó-e a megoldás?