Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[257] Kirimi2009-02-17 16:47:55

A szöveget leírtam. A megoldáshoz nincs fűzve szöveges kommentár, csak képletek.

N=2\pikQ

A=2R\pid

E=\frac{N}{A}=\frac{kQ}{dR}

F=qE=k\frac{Qq}{dR}

Most én ezt úgy értelmeztem, hogy N a lemez egyik oldalan kilépő erővonalak száma. Azt gondoltam, hogy az A egy gömbsüveg felülete, de már rájöttem, hogy abban a képletben más az R. Úgyhogy tényleg nem gömbsüvegen oszlik meg az erővonalak száma. De még mindig foggalmam sincs, hogy miért ez az eredmény. Ha valaki tudna valami részletesebb (érthetőbb) megoldást írni a feladatra, azt megköszönném.

Előzmény: [256] HoA, 2009-02-16 15:14:52
[256] HoA2009-02-16 15:14:52

Jó lenne, ha pontosan leírnád ( lapolvasóval bemásolnád ) , mit ír a könyv a feladatról és a megoldásról. Akkor nem kellene tippelgetnünk, mi is lehet a megoldás elve.

Előzmény: [253] Kirimi, 2009-02-15 12:59:03
[255] Alma2009-02-16 11:27:44

Szerintem az állítás nem igaz. Képzeld el egy nagy gömb nagy süvegét (tehát a gömb süvege nagy, és a körlap csak egy nagyon kicsi részét vágja le a másik oldalon)! Ekkor, ha eléggé elmegyünk a végletek felé, akkor a gömb túloldaláról, messziről a körlap pontszerűnek fog látszani. Ebben az esetben pedig nem nem igaz, hogy a gömb minden pontján ugyanakkora lesz a térerősség, ponttöltés esetén ezt elég könnyű belátni. Ha pedig ebben a határesetben nem igaz az állítás, akkor szerintem máskor sem.

Este majd készítek szerintem egy ábrát is, hogy el lehessen képzelni amit összeírtam, csak most rohanok órára.

Előzmény: [253] Kirimi, 2009-02-15 12:59:03
[254] Fálesz Mihály2009-02-16 11:05:24

"Egy R sugarú kör alakú fémlapon Q töltést halmoztunk fel. A töltéseloszlás egyenletes."

Szerintem már a feladat eleje is sántít --- vagy pedig én sántítok, amit szintén nem lehet kizárni. Nem a körlap kerülete mentén kellene eloszlania a töltésnek...?

Előzmény: [253] Kirimi, 2009-02-15 12:59:03
[253] Kirimi2009-02-15 12:59:03

Láttam egy régi feladatgyűjteményben egy ilyen feladatot:

Egy R sugarú kör alakú fémlapon Q töltést halmoztunk fel. A töltéseloszlás egyenletes. Elhelyezünk egy q töltésű testet is a térben méghozzá úgy, hogy a testet a kör közepével összekötő szakasz hossza d, és ez a szakasz merőleges a körlapra. Határozzuk meg a rá ható elektromos erő nagyságát!

A megoldásban azt használja ki a könyv, hogy a fémlap egyik oldala köré írt gömbsüveg felszínén bármely pontban ugyanakkora a térerősség, de azt nem írja le, hogy ez miért van így. Hogyan tudnám ezt belátni?

[252] Alma2009-02-12 13:27:16

A speciális relativitáselmélet szerint van egy sebesség, amely minden inerciarendszerben ugyanakkora. Ez a sebesség a fénysebesség. A fény segítségével képesek vagyunk egy órát konstruálni, ennek fényóra a neve. Ez egy egyszerű szerkezet. Van két párhuzamos lapja (mint egy kondenzátornak), és a kettő között ide-oda közlekedik egy foton. Egy adott pillanatban indítsunk egy fotont az egyikről,és mindig meg tudjuk majd figyelni, amikor visszaér. Ez a szerkezet tehát egy óra, hiszen adott időközönként történik valami.

Most azt képzeld el, hogy ez a fényóra hozzád képest v sebességgel mozog (és a lemezek normálvektorai merőlegesek a sebességvektorra). Ekkor, ahhoz hogy a fény mindig ugyanabba a pontba érkezzen vissza a fényórában, a fénynek "ferdén" kell mennie. Így, ki tudod számolni, hogy a mozgó fényóra mennyivel jár lassabban (mennyivel több idő telik el két detektálás között), mint a te, álló fényórád. (egyszerű geometria)

Azt pedig könnyű megérteni, hogy miért "telik lassabban az idő" abban a koordinátarendszerben, ahol lassabban jár a fényóra. Képzeld el, mi lenne, ha lenne egy másik olyan jelenség, melynek van karakterisztikus ideje amit mérni tudsz, és ez máshogy módosul mozgó koordinátarendszerben, mint a fényóra karakterisztikus ideje. Ekkor tudod mérni a kettő eltérését egy adott koordinátarendszerben, és meg tudnád határozni ebből az abszolút sebességedet. A relativitáselmélet alapfeltevése pedig az, hogy ,árpedig kitűntetett koordinátarendszer nincs, minden koordinátarendszer ekvivalens, abszolút sebességek nem léteznek.

Remélem valamivel világosabbá tettem a témát. A konkrét képletét az idődilatációnak megtalálod a függvénytáblázatban, a levezetését pedig úgyahogy elmondtam.

Előzmény: [251] Janosov Milán, 2009-02-10 17:57:50
[251] Janosov Milán2009-02-10 17:57:50

Köszönöm a választ. Valami ilyesmire gondoltam én is, csak számszerűsítve, ami az igazi nehézség számomra. Azt hogyan? (a relativitáselmélettel való kapcsolatom nem sokkal mutat túl a "van"-on)

Előzmény: [250] Tibixe, 2009-02-09 20:00:43
[250] Tibixe2009-02-09 20:00:43

Az élettartamot az adott részecske belső ,,órája'' szerint kell értelmezni.

Itt jön be az idődilatáció: ha a részecske gyors ( márpedig gyors ), akkor ez az ,,óra'' a földi szemlélő szemszögéből NAGYON lassan jár.

( precízkedni nem volt kedvem )

[249] Janosov Milán2009-02-09 16:34:21

Üdvözletem!

Egy ismeretterjesztő-könyvbéli olvasatélmény szerint a müonok az űrből képesek a földre lejönni. Valaki el tudná nekem mondani, hogy ez miért lehetséges? Az éltetartam 2*10-6 s , és gondolom a sztratoszféra magasságától kell kezdeni a vizsgálódást, ami 100km magasan kezdődik. Gondolom az idődilatációval van összefüggésben, de nem sikerült rájönnöm.

[248] jonas2009-02-08 13:39:36

Könyvtári katalógus szerint úgy tűnik, hogy 1988-ban. Nem próbálod meg valamelyik könyvtárból hosszabban kikölcsönözni?

Előzmény: [247] Willy, 2009-02-05 02:10:19
[247] Willy2009-02-05 02:10:19

Van egy dilemmám, de nem nagyon fizikai témájú...

Mikor nyomtatták az utolsó Landau-Lifsic-féle Elméleti Fizika kötetet? Nekem van egy olyan infóm, mintha az 1970-es évek vége lenne a válasz... Ráadásul nem is lehet hozzájutni az ilyen dolgokhoz, maximum antikváriumban benyöghetünk egy előjegyzést. (A szkennelt dolgokkal az a baj, hogy a képletek gyakran olvashatatlanok és kinyomtatva ez halmozottan érvényesül.) Vajon lesz újranoymás valaha? Vagy lehet-e módot találni arra, hogy összeszedjük azokat akiknek kell és együtt egy közös nyomtatást kieszközöljünk?

[246] vini772009-01-30 22:08:57

Gyönyörű megoldás :)! Természetesen Neked is köszönöm, hogy szakítottál időt a feladat megoldására.

Előzmény: [245] HoA, 2009-01-30 10:43:33
[245] HoA2009-01-30 10:43:33

Látom közben megoldottad, de ha már megcsináltam beírom. Mivel az ellipszis érintője egyenlő szögeket zár be az érintési pontból a fókuszokba húzott egyenesekkel, nem meglepő, hogy [240] és [242] megközelítése ugyanazt az eredményt adja. Legyen a csiga egyensúlyi helyzete D-ben. A D-n át húzott vizszintes egyenes és AC metszéspontja E. A tükörképe E-re F. Ekkor a zöld szögek egyenlősége miatt B, D és F egy egyenesre esik, BF távolság a kötél hossza. Ez utóbbi az adatokból mint AC és BC összege számítható. Numerikusan l = 5,2 + \sqrt{ 11,2^2 + 21^2 } = 29 OF = \sqrt{ BF^2 - OB^2 } = \sqrt { 29^2 - 21^2 } = 20 E az AF felezőpontja, O alatt \frac {6 + 20}{2} = 13 méterre van, tehát C alatt 13- 11,2 = 1,8 méterrel.

Előzmény: [244] vini77, 2009-01-30 10:12:11
[244] vini772009-01-30 10:12:11

Nagyon szépen köszönöm a segítséget! Így valóban könnyű volt eljutni a megoldásig. Azt hiszem, nem láttam a fától az erdőt :)

Íme, a megoldás...

Előzmény: [243] SmallPotato, 2009-01-29 17:49:07
[243] SmallPotato2009-01-29 17:49:07

Súrlódás híján az egyensúlyi helyzetben a két kötélágban azonos nagyságú erő ébred. Ezek vízszintes összetevői is egyenlők kell hogy legyenek (mivel az egyensúlyban lévő csigára összesen ez a két vízszintes erő hat), így tehát a két kötélág a függőlegessel azonos szöget kell hogy bezárjon. A megoldás e szög megtalálását jelenti. Tükrözd a bal oldali kötélágat a csigán átmenő vízszintesre, keress azonos szögeket és hosszakat; a kérdéses szög igen egyszerű módon számítható. A keresett függőleges helyzet innen már szintén egyszerűen adódik.

Előzmény: [239] vini77, 2009-01-29 10:17:36
[242] zakw2009-01-29 14:24:44

Sziasztok! Egy hete volt egy rövidfilm a Da Vinci Learning-en, ahol gyerekek kutyát akartak fürdetni. A szabadba kvittek egy nagy műanyag ládát, feltöltötték vízzel. De a csapvíz túl hideg volt, ezért egy fekete műanyag cső egyik végét rögzítették a láda egyik sarkába (a vízszint közelébe). A másik végét megszívták és ledugták a láda aljáig. A narrátor szerint a csőben a víz elkezdett cirkuláni, a nap bizonyos idő alatt felmelegítette és megfelelő lett a hőmérséklet a kutyafürdetésre.

Csodálkoztam a megoldáson, mert úgy tudtam, hogy ilyen módon csak egy alacsonyabban lévő edénybe lehet átfejteni a folyadékot. Kipróbáltam és nem működött. Egy másik edényt tettem ugyanolyan magasságba, oda átjött a víz, de csak addig, amíg a vízszint el nem érte az eredeti edényben lévő szintet.

Úgy tűnik, hogy a bemutatott példa nem működhet. Ha ugyanabba az edénybe teszem a cső másik végét, akkor a vízszint megegyezik és nem indul el az áramlás.

Próbáltam hasonló fizikai feladatokat keresni, Bernoulli egyenlettel kiszámítani, de nem sikerült, pedig műszaki végzettségem van, de a középiskola már régen volt. Tudnátok segíteni ebben a kérdésben? Mit csinálok rosszul?

[241] vini772009-01-29 13:07:57

Kösz a segítséget! Sajnos így sem tudok eljutni konkrétan, számítással a válaszig. A b) kérdés az megvan, ha az a)-ban kérdezett távolság is megvan. Tudnál a számítás menetében segíteni? Köszönöm!

Előzmény: [239] vini77, 2009-01-29 10:17:36
[240] HoA2009-01-29 12:39:41

A feladat inkább mértani, mint fizikai. Jelüljük a csiga kiindulási helyzetét C-vel. A csiga az A és B pontokban rögzített, állandó hosszúságú kötélen lóg, tehát egy ellipszisen mozoghat. Egyensúlyi helyzete a legmélyebben fekvő ellipszispont. A feladat tehát az A és B fókuszú, C-n átmenő ellipszis vizszintes érintőjének megszerkesztése. A válasz az érintési pont és C magasságkülönbsége.

Mi a b) feladat - ha van?

Előzmény: [239] vini77, 2009-01-29 10:17:36
[239] vini772009-01-29 10:17:36

Sziasztok. Az alábbi feladat megoldásában szeretném a segítségeteket kérni. Előre is köszönöm!

Feladat:

Az A és B pontok közt kötél lóg. A kötélre súrlódásmentesen mozgó csigával terhet akasztunk. A csigát az A pont alatt 5,2 m mélyen a falhoz szorítva tartjuk, majd elengedjük. a) A kiindulási helyzettől milyen mélyre kerül a csiga egyensúlyi helyzetében?

[238] Tibixe2009-01-27 17:16:06

Nézd meg a felhajtóerő és a víz alatti rész magassága közti összefüggést.

[237] bohoka2009-01-27 15:32:36

Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni!Egy házidolgozatot kell irnom és a neten nem találtam semmit ehhez a témához!

Igazolnom kell hogy a víz alá lenyomott fa harmónikus rezgőmozgást végez ha elengedjük!

Válaszotok Előre is nagyon Köszönöm!

[236] riiaa2009-01-07 18:37:43

Mit értünk a levegő rezgése alatt? A henger kőzepén változik-e a nyomás?

Előzmény: [232] HoA, 2008-12-22 12:32:51
[235] Willy2008-12-23 00:19:26

Szerintem tisztán a gradienssel arányos a membránt mozgató erő... meg a sűrűséggel... de majd Áramlástanon Kristóf Gergő elmondja ;D

Előzmény: [234] leni536, 2008-12-22 16:32:32
[234] leni5362008-12-22 16:32:32

Gradienssel vagy átlag nyomástól való eltéréssel szoktak számolni? Hangtechnikában gondolom érdemesebb az átlagnyomástól való eltérést használni, mert mint láthatjuk, a fülünk is és szerintem a mikrofonok is ezt mérik.

Előzmény: [233] Willy, 2008-12-22 12:54:15
[233] Willy2008-12-22 12:54:15

A mozgást az eltérő helyek között mérhető nyomáskülönbségek okozzák (azaz a gradiens, tud valaki szebb megfogalmazást?)... Egyébként ha azt mondjuk, hogy a rendszert tükrözve ugyanazt kapjuk, akkor az már bizonyítja, hogy középen a nyomásváltozás amplitúdója zérus és ezért a membrán nem mozoghat. Ebben az esetben ez működik is.

Előzmény: [230] leni536, 2008-12-17 18:25:12

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]