Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[25] lorantfy2004-11-22 16:42:51

A kirakatüvegről visszaverődő fény polarizált. Az üveg síkjával párhuzamos rezgésirány marad meg. Erre merőlegesen kell beállítani a polárszűrőt, hogy ne csillogjon az üveg.

Előzmény: [24] reddevzso, 2004-11-22 15:16:28
[24] reddevzso2004-11-22 15:16:28

Sziasztok!

Örülnék, ha még ma tudnátok válaszolni az alábbi- Nektek biztos egyszerűnek tűnő- kérdésre. Hány fokos szögből kell lefényképezni polárszűrővel a kirakatot, hogy ne csillogjon?

Köszönöm!

reddevzso

[23] Kós Géza2004-10-12 12:22:16

Kedves Györke,

Szerintem nem hibás, hanem félreérthető volt az ábra. Az aláírás szerint: "... térerősség ... a vezetőn". Nem nagy a vezető körül, hanem a vezető felületén. A nyilacskák csak a fémfelületre vonatkoznak, a környezetére nem. (A vezető körül nem csak az lenne a baj, hogy párhuzamosak, hanem az is, hogy egyenesek...)

A véletlenszámgenerálás érdekes kérdés, de szerintem érdemesebb egy külön témát nyitni róla, hogy a kettő ne keveredjen össze.

Előzmény: [37] Farkas Györke, 2004-10-12 12:10:41
[37] Farkas Györke2004-10-12 12:10:41
[22] Farkas Györke2004-10-12 12:09:41

Hibás a tankönyv!

Én a 82.2 ábrából indultam ki, Fizika 10. osztályosok részére, Mozaik Kiadó, Szeged 2001. Jól nézzétek meg ezt az ábrát, mert rossz! Ugyanis a töltött test erővonalait közel párhuzamosnak rajzolták. Szerintem a rajzoló elgondolása az volt, hogy az oldalakra merőlegeseket kell állítani, és majd csak közvetlen a csúcsnál "eldőlteni" az erővonalakat. Nagy hiba! Ha végigvinnénk egy töltött testet a piros vonal mentén (amit már én rajzoltam be), azt kapnánk, hogy az elektromos tér nem konzervatív, ami nyilvánvalóan nem igaz. Lerajzoltam azt is, hogy valójában milyen ott az el. tér. Ahogy "sűrűsödnek" az erővonalak, annál inkább "eldőlnek". Világos, hogy A>B>C>D és alfa<béta<gamma<delta. Csak így van értelme. Rájöhettem volna hamarabb is, hogy a hiba nem az "én készülékemben van", hanem a tk-ban.

Szóval most, hogy ezt a problémát megoldottuk, kérdezek egy másikat. Hogy lehet matematikailag véletlent létrehozni? Már régóta nem értem, hogy működik a véletlenszám-generátor pl. a számológépemben vagy a CD-lejátszóban. Várom a válaszokat!

[21] Mate2004-10-08 17:04:51

Tökéletesen. "Pont." (idézve: GP)

[20] Farkas Györke2004-10-08 13:45:55

Köszönöm a hozzászólásokat!

Most már egyértelmű számomra a megoldás, nyilvánvaló, hogy az ábra rossz. A következtetésem is ezen alapult. Valójában az erővonalak a csúcs közelében nem párhuzamosak, innen adódott a félreértés.

Sajnálom hogy felvetődtek olyan nevek, melyek csak látszólag kapcsolódnak a témához. Így a téma kicsit mellékvágányra futott, pedig nem ez lett volna a célom.

Az volna a jó, ha a tankönyvekben is felhívnák a figyelmet arra, hogy hogyan kell értelmezni pontosan az ábrákat. (Az Akadémai Kiadó által kiadott általam idézett könyvben egyébként teljesen jól van az ábra és a magyarázat. ) Azt is jó volna hangsúlyozni, hogy konzervatív elektromos tér van, a változó mágneses tér körül létrejövő tér erővonalai önmagukba záródnak. Így működik a nyugalmi indukció.

A témát szerintem ezzel akár lezártnak is tekinthetjük. Jól mondom?

[19] Hajba Károly2004-10-08 01:47:02

Kedves Geg!

Mivel az eredeti ábrán az erővonalak nem voltak körbe rajzolva, arra gondoltam, hogy a "nyilas" rész egy a cseppre merőleges metszet rajza. De ezekszerint tévedtem. :o)

Amennyiben a rajz egy csepp keresztmetszetű és (+) töltésekkel rendelkező eléggé hosszú rúd egy síkmetszete, akkor ezen síkban az erővonalak elvileg a felületre merőlegesen lépnek ki a testből és elég messziről nézve 360?-ot egyenletesen töltik ki, amennyiben nincs egy (-) pólus, mely maga felé vonzaná. Ebben az esetben - egy kicsit torzítva - az ábra szerinti erővonalaknak kellene kialakulni. (Már amennyiben a régenvolt tudásomról kopik a rozsda :o)

Üdv: HK

Előzmény: [17] Geg, 2004-10-07 23:15:43
[18] Mate2004-10-08 00:03:28

Eh ehh!

[17] Geg2004-10-07 23:15:43

Az abra nem jo tovabbra sem, az erovonalakat kellene atrajzolni ugy, hogy tetszoleges zart gorbere (akar arra a teglalapra is) nullat adjon a munkavegzes. Az aram nem tudom hogy kerul szoba, mikozben a problema statikus.

Egelytol en is tartozkodnek. Fizikusnak pedig mar csak azert sem tudnam nezni, mert eredeti vegzettsege gepeszmernok. Csak szereti magat fizikusnak hivatni. :)

Előzmény: [15] Hajba Károly, 2004-10-07 22:22:06
[16] Mate2004-10-07 22:48:44

Kedves Onogur!

Semmi bajom a mai fizikai szemleletunknek ellentmondo elmeletekkel, ha azok tudomanyosan megalapozottak. Ezek nagy reszerol nyilvan gyorsan kiderul nem helytallo voltuk, a maradek viszi elore a tudomanyt. Azonban egy olyan embert, aki a tudomany megcsufolasakent penzt akar csinalni az atlagemberek beavatatlansagabol, nem vagyok hajlando fizikuskent kezelni (Egely-kerek). Bar a terelmeletben meg egyelore nem vagyok jartas, ugy gondolom, ennyire lehetek elfogult, hiszen a mi vilagunkban a tudomany mellett az emberi tenyezo is fontos. Ovok mindenkit az ilyen szelhamosoktol! Bocs, de ez a velemenyem, es szerintem erelyesen fel kell lepni az altudomanyokkal szemben.

Mate voltam.

[15] Hajba Károly2004-10-07 22:22:06

Kedves Géza és többiek!

Gyanítom, hogy a mellékelt ábra szerinti rajzot kellett volna alkalmazni. AB annyival hosszabb, amennyivel sűrűbb a töltés a csúcsnál. BC és DA vonalak görbéje arányos a töltéssűrűsödés változással. Ha egyenletes a változás, egyenes a vonal.

(Egyébként Egely akkor jöhet be a képbe, ha a töltésáram erőssége, ami a rajzon párhuzamos vonallal van ábrázolva nem egyenletesen ill. nem periódikusan gyorsulva változik.)

Üdv: HK

Előzmény: [14] Kós Géza, 2004-10-07 14:57:56
[14] Kós Géza2004-10-07 14:57:56

A felvetett probléma szempontjából csak az a fontos, hogy legyen egy sík felület, amin a töltés nem egyenletesen oszlik el. Éppen ezért a hosszú, csepp keresztmetszetű vezeték jó lesz. A csepp ne legyen teljesen hegyes; a két vége két különböző sugarú henger legyen. Ez biztosítja, hogy a köztük levő sík lapokon a töltéseloszlás nem egyenletes.

Az állandó keresztmetszetű, hosszú fémdarab jól kezelhető, mert elég egy merőleges síkon vizsgálni mindent.

Előzmény: [13] Hajba Károly, 2004-10-06 08:55:30
[13] Hajba Károly2004-10-06 08:55:30

Néhány kérdésem lenne a témával ill. a rajz pontosításával kapcsolatban, hogy azonos dolgokról beszéljünk és hogy felelevenítsem a kilométer rozsdával lepett néhai tudásomat.

A tankönyv 4. ábrája egy hosszú és csepp keresztmetszetű vezetéket ábrázol vagy csak egy csepp formájú töltött lapocskát?

A valóságban mit takar, milyen két különböző elektromos állapotot mutat be az 1.20 ábra alsó és felső ábrázolási formája.

A zárt görbében nemcsak az a lényeg, hogy ne O legyen a körbebezárt terület. A négyzet forma csak a számolás könnyítése miatt alkalmazzák?

HK

Előzmény: [11] Kós Géza, 2004-10-04 16:05:20
[12] Hajba Károly2004-10-04 21:47:44

Kedves Géza!

Igazad van. Térjünk vissza az alaptémához. Habár szerintem az sem áll messze az témától, ha Egely egy-egy észrevételét, amelyek közül néhányat vázoltam, megvitatnánk és kiderítenénk-kimutatnánk, hol hibádzik ill. mi az amihez még nem tud a fizikatudomány érdemben hozzászólni. De kényessége miatt nem erőltetem túlzottan. :o)

HK

Előzmény: [11] Kós Géza, 2004-10-04 16:05:20
[11] Kós Géza2004-10-04 16:05:20

Kedves Károly,

Bocs, ha félreérthetően fogalmaztam. A mondanivalódat értettem, csak zavart, hogy így elkanyarodott a téma.

Ami a lenézést vagy inkább nagyképűséget illeti, van benne valami. Ha nem vigyázunk, az ismeret felfuvalkodottá tesz. (A kicsit több ismeret és idősebb kor aztán kijózanít.) De a "tudósok" és kívülebb állók egymáshoz viszonya sokkal bonyolultabb -- csak mindez tényleg nem ide tartozik.

Szerintem próbáljuk meg inkább lerajzolni, hogy is nézne ki az ábra helyesen...

Üdv. Géza

Előzmény: [10] Hajba Károly, 2004-10-04 14:09:41
[10] Hajba Károly2004-10-04 14:09:41

Kedves Géza és többiek!

A félreértések elkerülése végett:

Nem Geg ill. az őt jogosan megtámogató Máté észrevételének fizikai tartalma ellen írtam. Fizikai tartalmát elfogadom, mivel ezirányú tudásomat már régóta nem használtam, így nem vagyok benne otthon.

Nem azt állítom, hogy Egelynek igaza van, de nem zárom ki annak lehetőségét, hogy idővel néhány észrevétele igaznak bizonyulna.

Csak Máté egy kissé felelőtlenre sikerült megjegyzése hozta ki belőlem az egyébként is meglévő nemtetszésemet a tudósvilágban fellelhető egyfajta lenéző viszonyulásról az általuk el nem fogadott nézeteket hírdetőkkel szemben. S mindvégig emberi tényezőkről beszéltem, s nem tárgyi tudásukat minősítem, melyet inkább irigylek tőlük, mint lebecsmérelném.

De ha valaki félreértette hozzászólásaimat, elnézését kérem.

Üdv: HK

Előzmény: [9] Kós Géza, 2004-10-04 10:03:33
[9] Kós Géza2004-10-04 10:03:33

Kedves Károly,

Szerintem tényleg arról van szó, amit Geg írt. Égely emlegetése pedig teljesen félrevitte a témát.

A kérdés felvetésében nem volt szó olyan jelenségekről, amik ne férnének bele a középiskolás anyagba. Az egész kérdés pusztán elméleti. Volt egy ábra, ami a középiskolás tankönyvben is szereplő szemléltetést (erővonalak) használta, de hibásan volt lerajzolva. A hibás ábráról hibás következtetést vontak le, és ezzel próbálták a középiskolás tankönyvet megcáfolni.

A dolog engem inkább az olyan hibás bizonyításokra emlékeztet, amikor a hibás ábráról leolvasható, hogy minden háromszög egyenlő szárú vagy a derékszög 100 fokos.

Géza

[8] Hajba Károly2004-10-04 01:34:03

Kedves Attila!

Tájékoztatódat köszönöm. Sajnos technikai okok miatt jelenleg nem vagyok felkészülve videók fogadására, így a jelezted anyagot nem tudom áttanulmányozni. Pedig érdekelne, habár jó pár éve volt már hasonló, de nem ennyire átfogó témájú cáfoló műsor a TV-ben is. Ha írásos anyag létezne erről, arra vevő vagyok.

Továbbra is jelzem, hogy szemléletmódbeli aggályaim vannak, s nem a hites tudomány állításai ellen ágálok, hiszen azt én is vallom, azok újabb eredményeit népszerűsítő formában szívesen tanulmányozom.

De a tudós is ember, ő is emberien viszonyul a világhoz. A másikkal szembeni alázat hiánya és a saját tudományunk mindenhatóságába vetett vakhit, ami nem tetszik nekem.

Nekem középiskolában még azt tanították, hogy a jég nyomásra olvad s ezért csúszik, majd a 90-es években kiderítették, hogy jég felülete egy-két vizmolekula mélységig rugóként viselkedik és vízszintesen elhajlik -, mint a szélfújta kalászos - s ezért csökken a súrlódási ellenállás. Akkor annakidején ki bizonyította a jég nyomásra történő olvadását. Ez csak egy hipotézis volt, melyet mindenki tényként kezelt. Hány ilyen hipotézist kezelünk ma is tényként? S nem csak a fizika területén, a társadalomtudományok nagyságrendekkel jobban meg vannak terhelve ilyen tényként kezelt hipotézisekkel. (Lásd Csányi Vilmos kijelentését a babonás tudományról :o)

Ezért látatlanul is gyanítom, hogy maradhatott azért egy-két dolog Egely felvetései között, amit igaziból (tudományos alapossággal) nem sikerült megcáfolni. Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy Egelynek igaza van, csak azt, hogy még nem dőlt el a kérdés.

Már rég nem olvastam Egelytől, de - többek között - a következő megragadt bennem: felvetette a monomágnes hipotetikus létezőségét. Abból, hogy ezideig nem találkoztunk monomágnessel, nem következik, hogy nem is létezhet. Számomra nagyon érdekesnek tűnt a gömbvillám magyarázata, kiváncsi lennék, hogy a gömbvillám ilyetén magyarázatát tételesen cáfolták-e? De például egy bűvésztrükk bemutatása semminek sem lehet a tudományos cáfolata (gondolom az Egely-féle kerék cáfolata lenne), ez hatásosnak tűnő trükk, de nem igazán tudományos cáfolat. Ez egy kicsit komolytalanná teheti a cáfolás szándékával összeállított anyag többi, s feltehetőleg igazság tartalmú részét is.

S búcsúzóul az Antigonéból vett híres idézet, az eredeti szöveg hűebb fordításával: "Sok van, mi különleges, de az embernél nincsen különlegesebb." Ezt lehet a lehető legtágabb értelemben is értelmezni, sokminden belefér.

HK

Előzmény: [7] gxa, 2004-10-03 14:44:49
[7] gxa2004-10-03 14:44:49

Kedves Onogur!

Elöljáróban: én sem mosnám össze a felvetett problémát Egely György munkásságával, de egészen más okokból.

A csúcshatással kapcsolatban Geg már érdemben válaszolt, még annyit hozzátennék, hogy a folyóban, vagy egy csőben az áramlás valóban un. nempotenciálos áramlás. Ezeknél azonban pont az a probléma, hogy nem lehet őket elektrosztatikai analógiákkal kezelni. Tehát szerintem nem szabadna őket egybemosni... Az azonban rendben van, hogy az 1.20 nem származhat időben állandó E-tértől, a 4. ábra meg simán rosszul van rajzolva. Tehát: Baranyi Károly könyvében semmi olyan nincs, ami vitatható lenne.

Hadd ajánljak én is egy művet Carl Sagantól: Korok és démonok a címe, és a Kapcsolattal ellentétben nem sci-fi, hanem a "való" világról szól, és pont ide kapcsolódó folyamatokra próbál választ adni.

Egy másik forrás a kérdéses témával kapcsolatban a tavaszi Szkeptikus Konferencia videónyagai. Itt is főleg ezt ajánlom: Áltudományos mechanika Orosz László előadásában. Szóval szerintem nem áll meg az, hogy nem cáfolták volna meg Egely állításait, illetve az sem, hogy az ő munkássága tudományos igényű lenne, szemben a Farkas Györke által felvetett problémával...

Üdv.

gxa

[6] Hajba Károly2004-10-02 23:58:13

Kedves Máté!

Hozzászólásomat a válaszodból halványan felderengő és szerintem hibás szemléletmód sarkallta. Előrebocsátom, hogy érettségi óta nem foglalkoztam komolyabban elméleti fizikával csak népszerűsítő kiadványokon keresztül, így ehhez a részéhez nem tudok hozzászólni. De enged meg, hogy előszörre szedetlennek tűnő néhány gondolatomat "idehányjam", mely az érettségim óta eltelt két és fél évtized alatt ragadt meg bennem és most előjött. A neves tudósokat nem szó szerint idézem, csak a bennem megragadt mondanivalóját adom vissza saját szám íze szerint:

Csányi Vilmos etológus: Az emberiség által kialakított tudományos tételek egyfajta szemszögből "babonák". Azaz az alaptéziseket nem tudjuk bizonyítani, ezekben hinni kell. Ebben nincs különbség a babonától. (Gödel?)

László Gyula régész: "termékeny bizonytalanság" - azaz meg kell vizsgálnunk tudományos hipotéziseinkre várhatóan adandó ellenérveket is és csak az azokra adott válaszok után hozzuk nyílvánosságra eredményeinket. Azaz tudományos kijelentéseinken alaposan meg kell fontolni és óvatosan kell bánni megfogalmazásakor. Ne legyen ex catedra kijelentésünk, mert ezzel nagyon meg lehet fürödni.

Carl Sagan csillagász segédkezett a Kapcsolat című film készítésében (Remélem láttad. Ha nem, gyorsan pótold, mert megéri!) ahol is három mágneses gyűrűrendszer forgott viszonylag nagy sebességgel nemperiodikusan egy középpont körül és ebbe pottyantották bele a főhős csillagásznőt. A földi valóság szerinti egy másodperc neki 18 óra volt. (Einstein?)

Nos próbáljuk a mai tudományos ismereteinkkel leírni a többszörös gyűrűrendszer közepén található anyagra ható mágneses erők hatását. Gyanítom, hogy a tudomány erre még nem képes, Sagan is csak elképzelte az ő több évtizedes tudományos tapasztalata alapján úgy, hogy nem kellett a tudományos kritikát fogadni. Ti. ez egy fiktív történet volt. Egy igazi, szó szerinti sci-fi volt.

Nekem itt cseng össze Egely egynéhány - nevezzük így - érdekes észrevételével, mert hasonló fizikai helyzetekről is írt, melyet a hites tudomány nem fogad el, de számomra ismert módon eddig nem is cáfolta meg. Azaz ha valamit nem tudunk tételesen cáfolni, ne állítsuk róla, hogy nem létezik. Persze nemtudásunk nem jelenti azt, hogy valóban létezik.

Összefoglalva ha olyan (tudományos) kijelentéssel találkozol, amit elsőre (tudományos szempontból) hamisnak tartasz, nem jelenti azt, hogy 100 %-os biztonsággal igaz is. Lehet (habár tudományos szempontból kicsi, de nem 0 eséllyel), hogy Te (ill. a tudomány) téved(sz).

Természetesen nem akarok Egely mellet pálcát törni, hallottam róla pro és kontra érveket, de amíg a komolyabbnak tűnő állításait tételesen és tudományos szempontból kimerítően nem cáfolták meg, addig ex catedra ízű és etikátlan "leegelyzni" valamit. (Kérlek Te ne szokjál rá se erre, se más hasonló dologra!) Anno a pártrendszerben jópár évig meghívott vendégként szerepelt a "királyi" TV-ben, s az Akadémia egy szavára levehették volna az adásból, mégse tették. Akkor nem volt tudománytalan? Vagy Farkas Györke idézte művet nem az Akadémia Kiadó adta ki?

A világ biztos, hogy nem olyan amilyennek gondoljuk, mégis kötelességünk megismerni. Ha a részleteket nem is értetted meg, de az egészet igen, akkor a részleteket is érted. Ha a részleteket megértetted, de az egészet nem, akkor a részleteket sem érted. :o)

Baráti üdvözlettel: HK

Előzmény: [5] Mate, 2004-10-01 16:38:10
[5] Mate2004-10-01 16:38:10

Egy kicsit "egelys" a téma, ez valami beugrató? Gegnek igaza van, így ezt a problémát is feloldottuk...

[4] Geg2004-10-01 15:28:29

Az abra rossz, az erovonalak a csucsnal kiindulas utan jobban elkanyarodnak, igy ahhoz, hogy a DA szakaszon ne vegezzunk munkat, el kell tavolodni a testtol, ezert az AB szakasz hosszabb, mint a rajzon, ami feloldja az ellentmondast.

Előzmény: [1] Farkas Györke, 2004-09-30 10:30:00
[3] Farkas Györke2004-09-30 10:32:05
[2] Farkas Györke2004-09-30 10:30:46

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]