Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[276] óriás2010-01-11 20:24:18

Üdv!

Valaki tudna nekem segíteni abban, hogy hogyan kell olyan váltakozó áramot generálni, ami a periódus egy részében csak egy bizonyos értéket vesz fel, a többi részében egy más értéket vesz fel, pl.: 0.1s-ig 5V-ot azután meg 0.2s-ig -5V-ot?

[275] leni5362010-01-10 12:42:42

Kösz szépen, ilyesmire gondoltam, bár szerintem az elmélet még mindig sumákolva van benne. Konkrétan szó szerint így adták le a gyakon, még a példa is ugyanez volt.

Előzmény: [274] Willy, 2010-01-09 22:15:13
[274] Willy2010-01-09 22:15:13

Szia Leni!

Kvantumon van erről szó, publikusan elérhető formában, 6. félév, alapképzés, elmfiz. szigó.

Előzmény: [273] leni536, 2010-01-09 18:23:02
[273] leni5362010-01-09 18:23:02

Szükségem lenne egy jó forrásra, ahol utána tudok nézni a kanonikus perturbációnak. Elméleti mechanikából tanultuk (pontosabban tétel), de csak gyakorlaton volt róla szó, ott meg eléggé elsumákolták a matekot belőle. Próbálkoztam a Budó, Nagy Károly és Landau mechanika könyvekkel, de egyikben sem találtam.

[272] Anzelmus2009-10-26 21:02:59

Üdvözlök Mindenkit!

Előszöris elnézést kérek az együgyű kérdésemért.

A minap (mihéten) a kezembe akadt a KöMaL 2007./05 (májusi) száma. Igen rendszertelenül szoktam problémákkal foglalkozni, de általában meg tudom őket oldani. A 315. oldalon lévő P.3988 és P.3990 feladatok azonban megoldatlanok maradtak, megoldásuk érdekelne. A kérdésem, hogy melyik számban található a megoldásuk (azt a lapszámot rendelném meg utólagosan). ((Úgy vettem észre, (néhány meglévő lapszámból levonva a következtetést), hogy durván fél év telik el a feladat kitűzése és a megoldás közlése közt.))

Egy autodidakta feladatmegoldó

[271] Geg2009-10-25 23:43:02

A normalmodus ismerete azt jelenti, hogy a birtokunkban van a mozgasegyenleteknek olyan megoldasa, melyet egyetlen frekvencia jellemez, vagyis az adott rezgo rendszer reszecskei idoben ugyanolyan utemben harmonikusan rezegnek.

Altalaban tobb fuggetlen, adott frekvenciaju rezgesre kepes egy sokreszecskes rendszer. A mozgasegyenletek linearitasa miatt ezek linearis kombinacioja is megvalosulhat, vagy forditva, egy altalanos rezgest mindig fel lehet bontani normalmodusok osszegere.

Előzmény: [269] Higgs, 2009-10-24 12:40:08
[270] SmallPotato2009-10-24 23:44:00

Ha lefelé húzzuk, akkor (amennyiben más körülmény nem ismert) nyilván egyenértékű a két irány (hiszen ha átsétálsz a forgástengely másik végére, a jelenség nem változik, de a látott forgásirány igen).

Ami miatt a gyakorlatban nem ritkán mégsem mindegy a forgásirány, az pl. a papírtartó fedele lehet, amely az egyik irányban ráfeszülve a tekercsre, növeli a súrlódást. Ez abban az esetben áll elő, ha a fedél csapágyazása (billenésének tengelye) olyan, hogy a tekercs érintőjének irányába eső erő a tekercs forgástengelye felé ható (és ezáltal a súrlódóerőt fokozó) nyomatékhoz vezet.

Előzmény: [268] psbalint, 2009-10-23 01:24:44
[269] Higgs2009-10-24 12:40:08

Üdv!

Mi a normálmódus definíciója? Egy ingás feladathoz kellene de a def.-et sehol sem találom.

[268] psbalint2009-10-23 01:24:44

A problematika mindenki előtt ismert, valaki így szereti, valaki meg úgy. A fizika segítségével szerintem tudományos választ is adhatunk a kérdésre, bár én nem értek hozzá. Szóval legyen az a helyes mód, amelyben kisebb erőhatással ugyanolyan nagyságú darabot tudunk magunk felé húzni, vagy mondjuk az egyszerűség kedvéért lefelé. Ez alapján tehát melyik a jobb megoldás? :)

[267] lorantfy2009-06-14 18:29:18

A súrlódásos lejtőn lecsúszó test helyzeti energiájának egy része a súrlódási munka révén hővé alakul, a maradékból mozgási energia lesz. A forró vasdarabon megmunkáláskor munkát végzünk, ami nagyrészt hővé alakul, a vasdarabot és a szerszámot melegíti. Közben a vasdarab hőt ad le a környezetének és a szerszámnak.

Előzmény: [266] Astra, 2009-06-04 13:19:45
[266] Astra2009-06-04 13:19:45

Sziasztok!

Remélem fog tudni nekem valaki segíteni az alábbi feladattal kapcsolatban:

Értelmezze egy súrlódásos lejtőn lecsúszó test energiaviszonyait, vagy mutassa be egy forró vasdarab megmunkálása közben a vas és környezete közötti energiacseréket!

Előre is köszi a segítséget! :)

[265] kefehu2009-04-06 23:14:19

Sziasztok!

Lenne nekem is egy kérdésem fizikával kapcsolatban.

Van egy szerves kristály acetonban feloldva. Csinálok belőle finom, elektromosan feltöltött apró cseppeket (pl. electrospray-el). Ahogy az aceton elpárolog, apró kristályok fognak képződni a cseppekből. Kérdés: töltöttek lesznek-e a keletkező kristályok vagy sem?

Megkérdeztem egy szakit erről, szerinte töltöttek maradnak. Mondtam, hogy jó, de nekem bizonyíték kell, amivel alá tudja ezt támasztani (pl. egy publikáció). Erre azt mondta, hogy ez egyértelmű. Szóval nem csak egy sima választ várnék, hanem valami bizonyítékot is hozzá.

Előre is köszönöm a segítséget!

[264] stony132009-04-01 16:35:48

3. kérdés: a hőveszteség melegíti a folyót, ami 1 másodperc alatt = a befektetett - hasznos teljesítmény (Pb - Ph) => Pb - Ph = m * c * dt, ahol m - az egy másodperc alatt felmelegített víz tömege, c - a víz fajhője, dt - a maximális megengedett hőmérséklet változás => m = (Pb - Ph) / c * dt = 35,7 * 1000 kg => 35,7 m3 a minimális hozama a folyónak

Előzmény: [261] jeneit92, 2009-03-21 16:43:00
[263] stony132009-04-01 16:17:30

2. kérdés: P = W / t = M * c / t ahol P - befektetett teljesítmény W - befektetett energia t - időtartam (1 nap) M - az elégetett szén tömege c - a szén égéshője

=> M = P * t / c = 4320 tonna

Előzmény: [261] jeneit92, 2009-03-21 16:43:00
[262] stony132009-04-01 15:58:36

1. kérdés: hatásfok = hasznos / befektetett energia = hasznos / befektetett teljesítmény => befektetett teljesítmény = hasznos telj. / hatásfok = 1250 MW

Előzmény: [261] jeneit92, 2009-03-21 16:43:00
[261] jeneit922009-03-21 16:43:00

Sziasztok!

VAn egy feladat aminek a megoldása eddig nem igazán lett meg nekem hálás lennék ha valaki tudna segíteni.

Egy széntüzelésű gőzturbinákkal működő hőerőmű mechanikai kimenő teljesítménye 500 MW hatásfoka 40százalék.Mekkora hőteljesítményt kell betáplálni?Mennyi szenet kell ehhez naponta elégetni,ha a szén égéshője 2,5x (10 a hetediken)j/kg?Ha az erőmű hűtését egy folyó vízével biztosítják,amelnyek hőmérséklete legfeljebb 5 C-kal növekedhet,minimálisan hány m3 víznek kell a folyóban másodpercenként ehhez átáramlani?

[260] jeneit922009-03-21 16:38:53

Egy széntüzelésű gőzturbinákkal működő hőerőmű mechanikai kimenő teljesítménye 500 MW hatásfoka 40

[259] jeneit922009-03-21 16:38:06

Sziasztok!

VAn egy feladat aminek a megoldása eddig nem igazán lett meg nekem hálás lennék ha valaki tudna segíteni.

Egy széntüzelésű gőzturbinákkal működő hőerőmű mechanikai kimenő teljesítménye 500 MW hatásfoka 40

[258] Janosov Milán2009-02-17 21:59:47

Köszönöm a segítséget, sokat segített a téma megismerésében!

Előzmény: [252] Alma, 2009-02-12 13:27:16
[257] Kirimi2009-02-17 16:47:55

A szöveget leírtam. A megoldáshoz nincs fűzve szöveges kommentár, csak képletek.

N=2\pikQ

A=2R\pid

E=\frac{N}{A}=\frac{kQ}{dR}

F=qE=k\frac{Qq}{dR}

Most én ezt úgy értelmeztem, hogy N a lemez egyik oldalan kilépő erővonalak száma. Azt gondoltam, hogy az A egy gömbsüveg felülete, de már rájöttem, hogy abban a képletben más az R. Úgyhogy tényleg nem gömbsüvegen oszlik meg az erővonalak száma. De még mindig foggalmam sincs, hogy miért ez az eredmény. Ha valaki tudna valami részletesebb (érthetőbb) megoldást írni a feladatra, azt megköszönném.

Előzmény: [256] HoA, 2009-02-16 15:14:52
[256] HoA2009-02-16 15:14:52

Jó lenne, ha pontosan leírnád ( lapolvasóval bemásolnád ) , mit ír a könyv a feladatról és a megoldásról. Akkor nem kellene tippelgetnünk, mi is lehet a megoldás elve.

Előzmény: [253] Kirimi, 2009-02-15 12:59:03
[255] Alma2009-02-16 11:27:44

Szerintem az állítás nem igaz. Képzeld el egy nagy gömb nagy süvegét (tehát a gömb süvege nagy, és a körlap csak egy nagyon kicsi részét vágja le a másik oldalon)! Ekkor, ha eléggé elmegyünk a végletek felé, akkor a gömb túloldaláról, messziről a körlap pontszerűnek fog látszani. Ebben az esetben pedig nem nem igaz, hogy a gömb minden pontján ugyanakkora lesz a térerősség, ponttöltés esetén ezt elég könnyű belátni. Ha pedig ebben a határesetben nem igaz az állítás, akkor szerintem máskor sem.

Este majd készítek szerintem egy ábrát is, hogy el lehessen képzelni amit összeírtam, csak most rohanok órára.

Előzmény: [253] Kirimi, 2009-02-15 12:59:03
[254] Fálesz Mihály2009-02-16 11:05:24

"Egy R sugarú kör alakú fémlapon Q töltést halmoztunk fel. A töltéseloszlás egyenletes."

Szerintem már a feladat eleje is sántít --- vagy pedig én sántítok, amit szintén nem lehet kizárni. Nem a körlap kerülete mentén kellene eloszlania a töltésnek...?

Előzmény: [253] Kirimi, 2009-02-15 12:59:03
[253] Kirimi2009-02-15 12:59:03

Láttam egy régi feladatgyűjteményben egy ilyen feladatot:

Egy R sugarú kör alakú fémlapon Q töltést halmoztunk fel. A töltéseloszlás egyenletes. Elhelyezünk egy q töltésű testet is a térben méghozzá úgy, hogy a testet a kör közepével összekötő szakasz hossza d, és ez a szakasz merőleges a körlapra. Határozzuk meg a rá ható elektromos erő nagyságát!

A megoldásban azt használja ki a könyv, hogy a fémlap egyik oldala köré írt gömbsüveg felszínén bármely pontban ugyanakkora a térerősség, de azt nem írja le, hogy ez miért van így. Hogyan tudnám ezt belátni?

[252] Alma2009-02-12 13:27:16

A speciális relativitáselmélet szerint van egy sebesség, amely minden inerciarendszerben ugyanakkora. Ez a sebesség a fénysebesség. A fény segítségével képesek vagyunk egy órát konstruálni, ennek fényóra a neve. Ez egy egyszerű szerkezet. Van két párhuzamos lapja (mint egy kondenzátornak), és a kettő között ide-oda közlekedik egy foton. Egy adott pillanatban indítsunk egy fotont az egyikről,és mindig meg tudjuk majd figyelni, amikor visszaér. Ez a szerkezet tehát egy óra, hiszen adott időközönként történik valami.

Most azt képzeld el, hogy ez a fényóra hozzád képest v sebességgel mozog (és a lemezek normálvektorai merőlegesek a sebességvektorra). Ekkor, ahhoz hogy a fény mindig ugyanabba a pontba érkezzen vissza a fényórában, a fénynek "ferdén" kell mennie. Így, ki tudod számolni, hogy a mozgó fényóra mennyivel jár lassabban (mennyivel több idő telik el két detektálás között), mint a te, álló fényórád. (egyszerű geometria)

Azt pedig könnyű megérteni, hogy miért "telik lassabban az idő" abban a koordinátarendszerben, ahol lassabban jár a fényóra. Képzeld el, mi lenne, ha lenne egy másik olyan jelenség, melynek van karakterisztikus ideje amit mérni tudsz, és ez máshogy módosul mozgó koordinátarendszerben, mint a fényóra karakterisztikus ideje. Ekkor tudod mérni a kettő eltérését egy adott koordinátarendszerben, és meg tudnád határozni ebből az abszolút sebességedet. A relativitáselmélet alapfeltevése pedig az, hogy ,árpedig kitűntetett koordinátarendszer nincs, minden koordinátarendszer ekvivalens, abszolút sebességek nem léteznek.

Remélem valamivel világosabbá tettem a témát. A konkrét képletét az idődilatációnak megtalálod a függvénytáblázatban, a levezetését pedig úgyahogy elmondtam.

Előzmény: [251] Janosov Milán, 2009-02-10 17:57:50

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]