Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[290] SmallPotato2010-02-22 14:25:30

Én köszönöm. :-)

Remélem, nem hibás. Igazában - merő lustaságból - az elvet vetettem csak papírra és emiatt is számoltam el először.

Előzmény: [287] Janosov Milán, 2010-02-22 13:38:28
[289] SmallPotato2010-02-22 14:23:37

Talán igen. De azért arra nem tenném a nyakamat, hogy két, végtelen hosszú, darabonként mondjuk 1 m átmérőjű és egy alkotó mentén összeérő (azaz tengelyében 1 m távolságra lévő) huzal folyóméterenként ugyanakkora erőt fejt ki egymásra, mint két mondjuk 1 mm átmérőjű, szintén 1 m-re lévő, ugyanakkora áramerősséggel terhelt huzal. Nem tudom eldönteni.

Az elemi áramszálak által adott elemi erők a távolság négyzetével arányosak, így vastag huzal esetében nem átlagolhatók a huzal középvonalába. Szerintem.

Előzmény: [288] jonas, 2010-02-22 14:12:38
[288] jonas2010-02-22 14:12:38

Tényleg kell, hogy a huzal elhanyagolható átmérőjű legyen? Ha vastagabb, attól még szerintem kívülről ugyanúgy néz ki az elektromágneses mező.

Előzmény: [284] SmallPotato, 2010-02-21 18:07:15
[287] Janosov Milán2010-02-22 13:38:28

Köszönöm, frappáns megoldás - elemi matekkal! -!

Előzmény: [284] SmallPotato, 2010-02-21 18:07:15
[286] SmallPotato2010-02-21 18:26:47

Bocsánat, kapkodtam: a nevező 2\pi-vel hosszabb lett. Helyesen (ha most is el nem rontom): \Delta r = \frac {\mu_0 I^2}{4Ed\pi^2}.

Előzmény: [285] SmallPotato, 2010-02-21 18:10:30
[285] SmallPotato2010-02-21 18:10:30

A sugár nő, mert a párhuzamosan, és ellentétes irányban folyó áramok egymást taszítják; ez mintegy "felfújja" a csövet.

Előzmény: [284] SmallPotato, 2010-02-21 18:07:15
[284] SmallPotato2010-02-21 18:07:15

Akkor tudunk érdemi választ adni, ha a huzal átmérője is elhanyagolható r-hez képest. Ekkor a párhuzamosan folyó és ellentétes irányú áramokból adódó, a cső \Delta\phi középponti szögű, l hosszúságú elemére ható sugárirányú erő kifelé mutat és értéke F_i = \mu_0\frac{I\Delta I}{2\pi r}l, ahol \DeltaI a csőelem árama. Ez utóbbira nézvést (figyelembe véve, hogy az árameloszlás a körszimmetria miatt egyenletes) \Delta I=I \frac {\Delta \phi}{2\pi}.

A csőelemre ható erők egyensúlyából a kerületi irányú erő F_k=\frac {F_i}{2sin \frac {\Delta \phi}{2}}\approx\frac {F_i}{\Delta \phi} = \mu_0\frac{I\Delta I}{2\pi r \Delta \phi}l.

A Hooke-törvény alapján a kerületi irányú feszültség \sigma=E\epsilon=E\frac{\Delta k}{k}=E\frac{2\Delta r \pi}{2r \pi}=E \frac{\Delta r}{r}. Ebbe beírva, hogy \sigma=\frac{F_k}{dl}, kapjuk, hogy

\Delta r = \frac {\mu_0 I^2}{8Ed\pi^3}.

Előzmény: [283] Janosov Milán, 2010-02-21 11:44:06
[283] Janosov Milán2010-02-21 11:44:06

Jóreggelt,

valaki tudna megoldást mutatni a P. 4211.-es feladatra? (Érdekes módon nem lett 3 pontosnál jobb megoldás)

előre is köszönöm, üdv

[282] hbela2010-01-31 13:58:05

Tisztelt válasza adó!

Köszönöm a segitségét ! tiszt. hegedüs béla

Előzmény: [281] SmallPotato, 2010-01-29 21:49:26
[281] SmallPotato2010-01-29 21:49:26

A lengésidő képlete

T=2\pi\sqrt{\frac l g},

ahonnan

l=g\left(\frac{T}{2\pi}\right)^2.

Ebbe behelyettesíted T=5s értékét (mivel 12 lengés 60 s), és megvan az eredmény.

Előzmény: [280] hbela, 2010-01-29 18:34:44
[280] hbela2010-01-29 18:34:44

jó napot kivánok!

örülök a segítségének ! a kérdés a fizikai 11 tk. szerepel a 26 oldal . 2 dik feladat ami a következő egy kötélre felkötött test 1 perc alatt 12 teljes lengést végez .Milyen hosszú kötélen függ a test? erre a válasz elvileg 6.22 m de a képlettel nem jőnn ki. ez az erdmény ugyan ebben tk-ben van megadva .

tiszt. hegedüs béla

[279] HoA2010-01-28 20:41:10

Mi van adva?

Előzmény: [278] hbela, 2010-01-28 17:21:22
[278] hbela2010-01-28 17:21:22

Hellóka segitség !!!! Hogy lehet kiszámolni a fonolinga számitásban a fonal hossszát segitség!!! kösz!

[277] lgdt2010-01-11 20:31:57

Ez nem teljesen idetartozó téma, de megpróbálok segíteni. Ha jól értem, egy négyszögjelet szeretnél változtatható frekvenciával, amplitúdóval, kitöltési tényezővel és ofszettel. Ezt bármelyik jelgenerátor tudja. Ha mégis te szeretnéd megépíteni az áramkört, akkor emailben tudok segíteni.

Előzmény: [276] óriás, 2010-01-11 20:24:18
[276] óriás2010-01-11 20:24:18

Üdv!

Valaki tudna nekem segíteni abban, hogy hogyan kell olyan váltakozó áramot generálni, ami a periódus egy részében csak egy bizonyos értéket vesz fel, a többi részében egy más értéket vesz fel, pl.: 0.1s-ig 5V-ot azután meg 0.2s-ig -5V-ot?

[275] leni5362010-01-10 12:42:42

Kösz szépen, ilyesmire gondoltam, bár szerintem az elmélet még mindig sumákolva van benne. Konkrétan szó szerint így adták le a gyakon, még a példa is ugyanez volt.

Előzmény: [274] Willy, 2010-01-09 22:15:13
[274] Willy2010-01-09 22:15:13

Szia Leni!

Kvantumon van erről szó, publikusan elérhető formában, 6. félév, alapképzés, elmfiz. szigó.

Előzmény: [273] leni536, 2010-01-09 18:23:02
[273] leni5362010-01-09 18:23:02

Szükségem lenne egy jó forrásra, ahol utána tudok nézni a kanonikus perturbációnak. Elméleti mechanikából tanultuk (pontosabban tétel), de csak gyakorlaton volt róla szó, ott meg eléggé elsumákolták a matekot belőle. Próbálkoztam a Budó, Nagy Károly és Landau mechanika könyvekkel, de egyikben sem találtam.

[272] Anzelmus2009-10-26 21:02:59

Üdvözlök Mindenkit!

Előszöris elnézést kérek az együgyű kérdésemért.

A minap (mihéten) a kezembe akadt a KöMaL 2007./05 (májusi) száma. Igen rendszertelenül szoktam problémákkal foglalkozni, de általában meg tudom őket oldani. A 315. oldalon lévő P.3988 és P.3990 feladatok azonban megoldatlanok maradtak, megoldásuk érdekelne. A kérdésem, hogy melyik számban található a megoldásuk (azt a lapszámot rendelném meg utólagosan). ((Úgy vettem észre, (néhány meglévő lapszámból levonva a következtetést), hogy durván fél év telik el a feladat kitűzése és a megoldás közlése közt.))

Egy autodidakta feladatmegoldó

[271] Geg2009-10-25 23:43:02

A normalmodus ismerete azt jelenti, hogy a birtokunkban van a mozgasegyenleteknek olyan megoldasa, melyet egyetlen frekvencia jellemez, vagyis az adott rezgo rendszer reszecskei idoben ugyanolyan utemben harmonikusan rezegnek.

Altalaban tobb fuggetlen, adott frekvenciaju rezgesre kepes egy sokreszecskes rendszer. A mozgasegyenletek linearitasa miatt ezek linearis kombinacioja is megvalosulhat, vagy forditva, egy altalanos rezgest mindig fel lehet bontani normalmodusok osszegere.

Előzmény: [269] Higgs, 2009-10-24 12:40:08
[270] SmallPotato2009-10-24 23:44:00

Ha lefelé húzzuk, akkor (amennyiben más körülmény nem ismert) nyilván egyenértékű a két irány (hiszen ha átsétálsz a forgástengely másik végére, a jelenség nem változik, de a látott forgásirány igen).

Ami miatt a gyakorlatban nem ritkán mégsem mindegy a forgásirány, az pl. a papírtartó fedele lehet, amely az egyik irányban ráfeszülve a tekercsre, növeli a súrlódást. Ez abban az esetben áll elő, ha a fedél csapágyazása (billenésének tengelye) olyan, hogy a tekercs érintőjének irányába eső erő a tekercs forgástengelye felé ható (és ezáltal a súrlódóerőt fokozó) nyomatékhoz vezet.

Előzmény: [268] psbalint, 2009-10-23 01:24:44
[269] Higgs2009-10-24 12:40:08

Üdv!

Mi a normálmódus definíciója? Egy ingás feladathoz kellene de a def.-et sehol sem találom.

[268] psbalint2009-10-23 01:24:44

A problematika mindenki előtt ismert, valaki így szereti, valaki meg úgy. A fizika segítségével szerintem tudományos választ is adhatunk a kérdésre, bár én nem értek hozzá. Szóval legyen az a helyes mód, amelyben kisebb erőhatással ugyanolyan nagyságú darabot tudunk magunk felé húzni, vagy mondjuk az egyszerűség kedvéért lefelé. Ez alapján tehát melyik a jobb megoldás? :)

[267] lorantfy2009-06-14 18:29:18

A súrlódásos lejtőn lecsúszó test helyzeti energiájának egy része a súrlódási munka révén hővé alakul, a maradékból mozgási energia lesz. A forró vasdarabon megmunkáláskor munkát végzünk, ami nagyrészt hővé alakul, a vasdarabot és a szerszámot melegíti. Közben a vasdarab hőt ad le a környezetének és a szerszámnak.

Előzmény: [266] Astra, 2009-06-04 13:19:45
[266] Astra2009-06-04 13:19:45

Sziasztok!

Remélem fog tudni nekem valaki segíteni az alábbi feladattal kapcsolatban:

Értelmezze egy súrlódásos lejtőn lecsúszó test energiaviszonyait, vagy mutassa be egy forró vasdarab megmunkálása közben a vas és környezete közötti energiacseréket!

Előre is köszi a segítséget! :)

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]