Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[31] Valv2004-12-03 13:19:09

Sziasztok! Azért írok, mert megcsináltam otthon egy egyszerű kísérletet, persze nem olyat ami már amúgy is benne van a tankönyvekben. Az internetről vettem az ötletet a http://jnaudin.free.fr/html/tripole.htm honlapról. Egyébként elég sok érdekes szerkezet meg miegymás van J.L Naudin honlapján, szóval kíváncsiságból úgy gondoltam, megnézem, mi igaz és mi nem, és hogy egyáltalán működik-e az ilyesmi. A kísérlet abból állt, hogy egy vasmagra az egyik ábrán látható módon felfűztem egy rézdrótot, így speciális elektromágnest kaptam. ( Adatok: The coil has been wound on a ferrite rod ( length=115mm, diameter=10mm ), with 52 turns (2x26) of 4/10mm copper wire.)Én majdnem hasonlót csináltam, egy rádió-TV műszerésztől szereztem vasmagot (régi rádióból v TV-ből lett kibontva)

Ez elé sorban bekötöttem egy izzót és 12V-ra kapcsoltam. A három pólus tényleg megvolt ezt iránytűvel ellenőriztem. Az erővonalak is látszottak, igaz nem olyan szépen, mint az ábrán.

Fizikaórára is bevittem, kivetítettük, és látszottak a vasporon az erővonalak; egyébként a fizikatanárom azt mondta, hogy ez nem nagy szám, mert ő látott már ennél több pólusú mágnest is és hogy ma már annyi pólusú mágnest állítanak elő amennyit akarnak.

Kérdésem a következő:

Miért okozza ez a szokatlan tekercselés 3 pólus létrejöttét?

[30] Trax2004-11-26 15:49:10

Kedves László

Nagyon szépen köszönöm a válasz! Egyébként "pontosan" én is így gondoltam a dolgot! De egy szakember szava mégiscsak biztos! Mégegyszer köszönöm!

Előzmény: [29] lorantfy, 2004-11-26 00:07:47
[29] lorantfy2004-11-26 00:07:47

Kedves Szabolcs!

Elsőre azt gondolja az ember, hogy ha álló helyzetben pl. 27 C-fok a levegő hőmérséklete, akkor a mozgó levegőé is annyi. Ez így is van.

Csakhogy ezt mérnünk kell egy hőmérővel amit a kocsi tetejére rögzítünk és ez is mozog az autóval együtt 150 km/h=41,7 m/s sebességgel.

A hőmérőhöz képes a levegő molekulái is ilyen sebességgel jönnek szembe. Az 27 C=300 K-fokos álló levegőben a molekulák átlagsebessége kb. 500 m/s. Valójában a hőmérő, a vele ütköző molekolák energiáját méri és ez a szembe áramló levegő esetén az egyik oldalon nagyobb lesz. A másik oldalon a turbolens áramlás miatt nem csökken ugyanennyivel. A hőmérő mindenképpen + energiát kap az áramló levegőtől és így jobban felmelegszik.

Tehát szerintem pár fokkal magasabb hőmérsékletet mér.

Az, hogy a kocsiablakon kidugva a kezünket az áramló levegőt jóval hidegebbnek érezzük abból adódik, hogy az áramló levegő fokozza a párolgást. A bőrünkről elpárolgó viz hőt von el és hűti a kezünket.

A Föld légkörébe becsapódó meteorok felizzanak és nagy részük elég a közegellenállás miatt. Igaz itt a sebesség azért jóval nagyobb.

Előzmény: [28] Trax, 2004-11-25 18:06:53
[28] Trax2004-11-25 18:06:53

Üdvözlöm a fizikusokat! Én nem igazán vagyok otthon a fizikában így szeretném ha segítenének nekem! Egy elég érdekes kérdés vetődött fel a munkahelyemen! Én autokkal foglalkozom, és a kocsikban van egy hőmérséklet mérő ami állandó értéket mutat! És azon robbant ki a vita hogy ha a kocsi sebessége nő akkor a hőmérsékletmutatón változik-e az érték, vagyis csökken-e a hőmérséklet! Ugyanebban a témában előkerült egy jobban kézenfogható példa. Ami így szól. Ez szintén autós példa! Álló helyzetben megmérjük a hőmérsékletet egy hőmérő segítségével és utánna felgyorsítunk kb 150km/h-ra Természetesen a hőmérő kint van a kocsira rögzítve! Kérdésem változik-e a hőmérséklet miután elértük a 150 km/h-t? Az én véleményem szerint NEM! Igazam van? Nagyon várom válaszotokat! Köszönettel Szabolcs

[27] lorantfy2004-11-22 20:19:40

Vákumban valóban azonos sebességgel terjednek a különböző színű fénysugarak, de levegőben, vízben, üvegben vagy más átlátszó anyagban már más a helyzet, van egy kis eltérés a terjedési sebességekben. Ezért lehet prizmával a fényt szineire bontani. A vörös a leggyorsabb.

A szinkronban lévő hullámokat koherensnek szokták nevezni. Ilyen a LASER fénye. Azonos atomok indukált emisszióval szinkronban rezgő hullámokat bocs. ki.

Az optikai rés a fény hullámhosszával összemérhető szélességű rés.

Úgy emlékszem a röntgen sugaraknál az anyagvizsgálatban vannak polarizált hullámok. Bizonyos kristályok elforgatják a polarizációs sikot. Ez fénynél is van pl. mészpát kristálynál.

Előzmény: [26] reddevzso, 2004-11-22 17:16:47
[26] reddevzso2004-11-22 17:16:47

Thx:)

Akkor feltennék még pár kérdést, mert úgy látom, van aki segítsen:) -Mikor jön létre hullám? -Mondjunk példát elektromágneses hullámok polarizációjára a fényen kívül! -Kell-e a hullám LÉTREJÖTTÉ-hez közeg? -Mikor optikai egy rés?! -Mely színű fénynek legnagyobb a terjedési sebessége? (Gondolom, mindegyiknek ugyanakkora, de ehhez indoklás?!?!) -Mely hullámok vannak mindig szinkronban? (Talán az ugyanazokból az atomokból kiinduló hullámok?!)

üdv reddevzso

[25] lorantfy2004-11-22 16:42:51

A kirakatüvegről visszaverődő fény polarizált. Az üveg síkjával párhuzamos rezgésirány marad meg. Erre merőlegesen kell beállítani a polárszűrőt, hogy ne csillogjon az üveg.

Előzmény: [24] reddevzso, 2004-11-22 15:16:28
[24] reddevzso2004-11-22 15:16:28

Sziasztok!

Örülnék, ha még ma tudnátok válaszolni az alábbi- Nektek biztos egyszerűnek tűnő- kérdésre. Hány fokos szögből kell lefényképezni polárszűrővel a kirakatot, hogy ne csillogjon?

Köszönöm!

reddevzso

[23] Kós Géza2004-10-12 12:22:16

Kedves Györke,

Szerintem nem hibás, hanem félreérthető volt az ábra. Az aláírás szerint: "... térerősség ... a vezetőn". Nem nagy a vezető körül, hanem a vezető felületén. A nyilacskák csak a fémfelületre vonatkoznak, a környezetére nem. (A vezető körül nem csak az lenne a baj, hogy párhuzamosak, hanem az is, hogy egyenesek...)

A véletlenszámgenerálás érdekes kérdés, de szerintem érdemesebb egy külön témát nyitni róla, hogy a kettő ne keveredjen össze.

Előzmény: [37] Farkas Györke, 2004-10-12 12:10:41
[37] Farkas Györke2004-10-12 12:10:41
[22] Farkas Györke2004-10-12 12:09:41

Hibás a tankönyv!

Én a 82.2 ábrából indultam ki, Fizika 10. osztályosok részére, Mozaik Kiadó, Szeged 2001. Jól nézzétek meg ezt az ábrát, mert rossz! Ugyanis a töltött test erővonalait közel párhuzamosnak rajzolták. Szerintem a rajzoló elgondolása az volt, hogy az oldalakra merőlegeseket kell állítani, és majd csak közvetlen a csúcsnál "eldőlteni" az erővonalakat. Nagy hiba! Ha végigvinnénk egy töltött testet a piros vonal mentén (amit már én rajzoltam be), azt kapnánk, hogy az elektromos tér nem konzervatív, ami nyilvánvalóan nem igaz. Lerajzoltam azt is, hogy valójában milyen ott az el. tér. Ahogy "sűrűsödnek" az erővonalak, annál inkább "eldőlnek". Világos, hogy A>B>C>D és alfa<béta<gamma<delta. Csak így van értelme. Rájöhettem volna hamarabb is, hogy a hiba nem az "én készülékemben van", hanem a tk-ban.

Szóval most, hogy ezt a problémát megoldottuk, kérdezek egy másikat. Hogy lehet matematikailag véletlent létrehozni? Már régóta nem értem, hogy működik a véletlenszám-generátor pl. a számológépemben vagy a CD-lejátszóban. Várom a válaszokat!

[21] Mate2004-10-08 17:04:51

Tökéletesen. "Pont." (idézve: GP)

[20] Farkas Györke2004-10-08 13:45:55

Köszönöm a hozzászólásokat!

Most már egyértelmű számomra a megoldás, nyilvánvaló, hogy az ábra rossz. A következtetésem is ezen alapult. Valójában az erővonalak a csúcs közelében nem párhuzamosak, innen adódott a félreértés.

Sajnálom hogy felvetődtek olyan nevek, melyek csak látszólag kapcsolódnak a témához. Így a téma kicsit mellékvágányra futott, pedig nem ez lett volna a célom.

Az volna a jó, ha a tankönyvekben is felhívnák a figyelmet arra, hogy hogyan kell értelmezni pontosan az ábrákat. (Az Akadémai Kiadó által kiadott általam idézett könyvben egyébként teljesen jól van az ábra és a magyarázat. ) Azt is jó volna hangsúlyozni, hogy konzervatív elektromos tér van, a változó mágneses tér körül létrejövő tér erővonalai önmagukba záródnak. Így működik a nyugalmi indukció.

A témát szerintem ezzel akár lezártnak is tekinthetjük. Jól mondom?

[19] Hajba Károly2004-10-08 01:47:02

Kedves Geg!

Mivel az eredeti ábrán az erővonalak nem voltak körbe rajzolva, arra gondoltam, hogy a "nyilas" rész egy a cseppre merőleges metszet rajza. De ezekszerint tévedtem. :o)

Amennyiben a rajz egy csepp keresztmetszetű és (+) töltésekkel rendelkező eléggé hosszú rúd egy síkmetszete, akkor ezen síkban az erővonalak elvileg a felületre merőlegesen lépnek ki a testből és elég messziről nézve 360?-ot egyenletesen töltik ki, amennyiben nincs egy (-) pólus, mely maga felé vonzaná. Ebben az esetben - egy kicsit torzítva - az ábra szerinti erővonalaknak kellene kialakulni. (Már amennyiben a régenvolt tudásomról kopik a rozsda :o)

Üdv: HK

Előzmény: [17] Geg, 2004-10-07 23:15:43
[18] Mate2004-10-08 00:03:28

Eh ehh!

[17] Geg2004-10-07 23:15:43

Az abra nem jo tovabbra sem, az erovonalakat kellene atrajzolni ugy, hogy tetszoleges zart gorbere (akar arra a teglalapra is) nullat adjon a munkavegzes. Az aram nem tudom hogy kerul szoba, mikozben a problema statikus.

Egelytol en is tartozkodnek. Fizikusnak pedig mar csak azert sem tudnam nezni, mert eredeti vegzettsege gepeszmernok. Csak szereti magat fizikusnak hivatni. :)

Előzmény: [15] Hajba Károly, 2004-10-07 22:22:06
[16] Mate2004-10-07 22:48:44

Kedves Onogur!

Semmi bajom a mai fizikai szemleletunknek ellentmondo elmeletekkel, ha azok tudomanyosan megalapozottak. Ezek nagy reszerol nyilvan gyorsan kiderul nem helytallo voltuk, a maradek viszi elore a tudomanyt. Azonban egy olyan embert, aki a tudomany megcsufolasakent penzt akar csinalni az atlagemberek beavatatlansagabol, nem vagyok hajlando fizikuskent kezelni (Egely-kerek). Bar a terelmeletben meg egyelore nem vagyok jartas, ugy gondolom, ennyire lehetek elfogult, hiszen a mi vilagunkban a tudomany mellett az emberi tenyezo is fontos. Ovok mindenkit az ilyen szelhamosoktol! Bocs, de ez a velemenyem, es szerintem erelyesen fel kell lepni az altudomanyokkal szemben.

Mate voltam.

[15] Hajba Károly2004-10-07 22:22:06

Kedves Géza és többiek!

Gyanítom, hogy a mellékelt ábra szerinti rajzot kellett volna alkalmazni. AB annyival hosszabb, amennyivel sűrűbb a töltés a csúcsnál. BC és DA vonalak görbéje arányos a töltéssűrűsödés változással. Ha egyenletes a változás, egyenes a vonal.

(Egyébként Egely akkor jöhet be a képbe, ha a töltésáram erőssége, ami a rajzon párhuzamos vonallal van ábrázolva nem egyenletesen ill. nem periódikusan gyorsulva változik.)

Üdv: HK

Előzmény: [14] Kós Géza, 2004-10-07 14:57:56
[14] Kós Géza2004-10-07 14:57:56

A felvetett probléma szempontjából csak az a fontos, hogy legyen egy sík felület, amin a töltés nem egyenletesen oszlik el. Éppen ezért a hosszú, csepp keresztmetszetű vezeték jó lesz. A csepp ne legyen teljesen hegyes; a két vége két különböző sugarú henger legyen. Ez biztosítja, hogy a köztük levő sík lapokon a töltéseloszlás nem egyenletes.

Az állandó keresztmetszetű, hosszú fémdarab jól kezelhető, mert elég egy merőleges síkon vizsgálni mindent.

Előzmény: [13] Hajba Károly, 2004-10-06 08:55:30
[13] Hajba Károly2004-10-06 08:55:30

Néhány kérdésem lenne a témával ill. a rajz pontosításával kapcsolatban, hogy azonos dolgokról beszéljünk és hogy felelevenítsem a kilométer rozsdával lepett néhai tudásomat.

A tankönyv 4. ábrája egy hosszú és csepp keresztmetszetű vezetéket ábrázol vagy csak egy csepp formájú töltött lapocskát?

A valóságban mit takar, milyen két különböző elektromos állapotot mutat be az 1.20 ábra alsó és felső ábrázolási formája.

A zárt görbében nemcsak az a lényeg, hogy ne O legyen a körbebezárt terület. A négyzet forma csak a számolás könnyítése miatt alkalmazzák?

HK

Előzmény: [11] Kós Géza, 2004-10-04 16:05:20
[12] Hajba Károly2004-10-04 21:47:44

Kedves Géza!

Igazad van. Térjünk vissza az alaptémához. Habár szerintem az sem áll messze az témától, ha Egely egy-egy észrevételét, amelyek közül néhányat vázoltam, megvitatnánk és kiderítenénk-kimutatnánk, hol hibádzik ill. mi az amihez még nem tud a fizikatudomány érdemben hozzászólni. De kényessége miatt nem erőltetem túlzottan. :o)

HK

Előzmény: [11] Kós Géza, 2004-10-04 16:05:20
[11] Kós Géza2004-10-04 16:05:20

Kedves Károly,

Bocs, ha félreérthetően fogalmaztam. A mondanivalódat értettem, csak zavart, hogy így elkanyarodott a téma.

Ami a lenézést vagy inkább nagyképűséget illeti, van benne valami. Ha nem vigyázunk, az ismeret felfuvalkodottá tesz. (A kicsit több ismeret és idősebb kor aztán kijózanít.) De a "tudósok" és kívülebb állók egymáshoz viszonya sokkal bonyolultabb -- csak mindez tényleg nem ide tartozik.

Szerintem próbáljuk meg inkább lerajzolni, hogy is nézne ki az ábra helyesen...

Üdv. Géza

Előzmény: [10] Hajba Károly, 2004-10-04 14:09:41
[10] Hajba Károly2004-10-04 14:09:41

Kedves Géza és többiek!

A félreértések elkerülése végett:

Nem Geg ill. az őt jogosan megtámogató Máté észrevételének fizikai tartalma ellen írtam. Fizikai tartalmát elfogadom, mivel ezirányú tudásomat már régóta nem használtam, így nem vagyok benne otthon.

Nem azt állítom, hogy Egelynek igaza van, de nem zárom ki annak lehetőségét, hogy idővel néhány észrevétele igaznak bizonyulna.

Csak Máté egy kissé felelőtlenre sikerült megjegyzése hozta ki belőlem az egyébként is meglévő nemtetszésemet a tudósvilágban fellelhető egyfajta lenéző viszonyulásról az általuk el nem fogadott nézeteket hírdetőkkel szemben. S mindvégig emberi tényezőkről beszéltem, s nem tárgyi tudásukat minősítem, melyet inkább irigylek tőlük, mint lebecsmérelném.

De ha valaki félreértette hozzászólásaimat, elnézését kérem.

Üdv: HK

Előzmény: [9] Kós Géza, 2004-10-04 10:03:33
[9] Kós Géza2004-10-04 10:03:33

Kedves Károly,

Szerintem tényleg arról van szó, amit Geg írt. Égely emlegetése pedig teljesen félrevitte a témát.

A kérdés felvetésében nem volt szó olyan jelenségekről, amik ne férnének bele a középiskolás anyagba. Az egész kérdés pusztán elméleti. Volt egy ábra, ami a középiskolás tankönyvben is szereplő szemléltetést (erővonalak) használta, de hibásan volt lerajzolva. A hibás ábráról hibás következtetést vontak le, és ezzel próbálták a középiskolás tankönyvet megcáfolni.

A dolog engem inkább az olyan hibás bizonyításokra emlékeztet, amikor a hibás ábráról leolvasható, hogy minden háromszög egyenlő szárú vagy a derékszög 100 fokos.

Géza

[8] Hajba Károly2004-10-04 01:34:03

Kedves Attila!

Tájékoztatódat köszönöm. Sajnos technikai okok miatt jelenleg nem vagyok felkészülve videók fogadására, így a jelezted anyagot nem tudom áttanulmányozni. Pedig érdekelne, habár jó pár éve volt már hasonló, de nem ennyire átfogó témájú cáfoló műsor a TV-ben is. Ha írásos anyag létezne erről, arra vevő vagyok.

Továbbra is jelzem, hogy szemléletmódbeli aggályaim vannak, s nem a hites tudomány állításai ellen ágálok, hiszen azt én is vallom, azok újabb eredményeit népszerűsítő formában szívesen tanulmányozom.

De a tudós is ember, ő is emberien viszonyul a világhoz. A másikkal szembeni alázat hiánya és a saját tudományunk mindenhatóságába vetett vakhit, ami nem tetszik nekem.

Nekem középiskolában még azt tanították, hogy a jég nyomásra olvad s ezért csúszik, majd a 90-es években kiderítették, hogy jég felülete egy-két vizmolekula mélységig rugóként viselkedik és vízszintesen elhajlik -, mint a szélfújta kalászos - s ezért csökken a súrlódási ellenállás. Akkor annakidején ki bizonyította a jég nyomásra történő olvadását. Ez csak egy hipotézis volt, melyet mindenki tényként kezelt. Hány ilyen hipotézist kezelünk ma is tényként? S nem csak a fizika területén, a társadalomtudományok nagyságrendekkel jobban meg vannak terhelve ilyen tényként kezelt hipotézisekkel. (Lásd Csányi Vilmos kijelentését a babonás tudományról :o)

Ezért látatlanul is gyanítom, hogy maradhatott azért egy-két dolog Egely felvetései között, amit igaziból (tudományos alapossággal) nem sikerült megcáfolni. Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy Egelynek igaza van, csak azt, hogy még nem dőlt el a kérdés.

Már rég nem olvastam Egelytől, de - többek között - a következő megragadt bennem: felvetette a monomágnes hipotetikus létezőségét. Abból, hogy ezideig nem találkoztunk monomágnessel, nem következik, hogy nem is létezhet. Számomra nagyon érdekesnek tűnt a gömbvillám magyarázata, kiváncsi lennék, hogy a gömbvillám ilyetén magyarázatát tételesen cáfolták-e? De például egy bűvésztrükk bemutatása semminek sem lehet a tudományos cáfolata (gondolom az Egely-féle kerék cáfolata lenne), ez hatásosnak tűnő trükk, de nem igazán tudományos cáfolat. Ez egy kicsit komolytalanná teheti a cáfolás szándékával összeállított anyag többi, s feltehetőleg igazság tartalmú részét is.

S búcsúzóul az Antigonéból vett híres idézet, az eredeti szöveg hűebb fordításával: "Sok van, mi különleges, de az embernél nincsen különlegesebb." Ezt lehet a lehető legtágabb értelemben is értelmezni, sokminden belefér.

HK

Előzmény: [7] gxa, 2004-10-03 14:44:49

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]