Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[321] Janosov Milán2010-08-12 08:32:28

Igen, azt hiszem a stroboszkopikus megvilágítás kulcsszó lehet, és fennáll az állandó frekvencia miatt. Csak hogy ebből hogy következik, amit láttam..?

LC kijelzőn is kell legyen megfelelő sebességű, frekvenciájú képfrissítés, de ott még a tollas kísérlet sem működik (legalábbis én nem látom működni). Ez viszont fura.

Előzmény: [320] Fernando, 2010-08-09 22:45:56
[320] Fernando2010-08-09 22:45:56

A TV képe villódzik. Mozgókép: a moziban 24 kép/sec, technikailag kényelmesebb a 25 kép/sec (50 Hz miatt), ami valójában 50 félkép/sec, mert így egyenletesebb. Tehát ez tképpen stroboszkópikus megvilágítás.

Na mármost lehetséges, hogy a különböző megjelenítők különböző frekvenciájú stroboszkópikus megvilágítást jelentenek.

Tipp: a húr nem szinuszosan rezeg, hanem más alakú rezgéseket végez, aminek a Fourier sorában persze többféle harmonikus fgv van. Innetől elképzelhető, hogy a különböző frekvenciájú megvilágítások a húr rezgésének más-más Fourier együtthatóira vezet. Talán.

[319] bily712010-08-08 16:49:28

Szerintem összefügg az általad tapasztalt jelenséggel: észrevettem, hogy ha egy tárgyat a képernyő előtt gyorsan mozgatok oda-vissza, akkor nem a tárgy elmosódott képét látom, hanem úgy látszik, mintha az stroboszkóppal lenne megvilágítva. Sötétben jobban tanulmányozható a jelenség.

Előzmény: [316] Janosov Milán, 2010-08-07 23:01:37
[318] Janosov Milán2010-08-08 13:08:34

Ezért is tettem fel a kérdést - nehezemre esett elhinni, amit látok. Próbáltam lefényképezni, de az nem sikerült, nem tudom, hogy a jelenség, a fényképezőgép, vagy az emberi tényező volt a gond. Különböző képfrissítési frekvenciákon lenne jó megnézni, egyenlőre ez sem sikerült. :(

Előzmény: [317] Hosszejni Darjus, 2010-08-08 12:59:12
[317] Hosszejni Darjus2010-08-08 12:59:12

nekünk csak sima akusztikus gitárunk van, azzal néztem meg egy annál újabb crt tévén (kb 10 éves) és csak szinuszos rezgést láttam. az meg sztem érthető.

el sem tudom képzelni h hogyan láthattad azt a képet, ezért a magyarázatát sem tudom

[316] Janosov Milán2010-08-07 23:01:37

Hello, a következő jelenséget vettem észre, de sehogy sem tudtam egzakt, komplex választ találni rá.

A jelenség: egyik szememet csukva tartva tekintettem egy basszusgitár (a húrok vastagsága miatt lehet, hogy csak ilyen gitárnál észlelhető, nem tudtam ellenőrizni) fogólapjára (amin a húrok futnak) úgy, hogy a húrok egy síkba essenek, így a legvastagabb húr, ami a szememhez legközelebb volt, pont kitakarta az összes többit. Majd egy picit fordítottam rajta annyira, hogy éppen előtűnjön a legvékonyabb, legtávolabbi húr a többi mögül. Mindeközben a vizsgált rész hátterében egy katódsugárcsöves tv* volt. Ezután megpendítettem a húrt, és a mellékelt ábrán látható hullámokat vettem észre, pontosabban hullámhegyeket, amik nagyon határozottan ’csak úgy’ kiemelkedtek. Kitapintható, de sejthető is, hogy a húr nem ilyen természetellenes formában rezgett, csak így láttam, de nem tudom miért, ez a miért a kérdésem.

Továbbá: Ha távolítottam szemem a húroktól, egyre laposodott a kiemelkedés. Ha különféle hangokat fogtam le, az amplitúdó, a ’sűrűség’ és az irány is változott (utóbbi persze két féle lehet). *Az 1. ábrához tartozó kép egy nagyon régi crt tv által mutatott verzió (kb. 20 éves). Újabb crt monitoron már egyértelműen szinuszos jelleg mutatkozott (mintha pl. egy analóg oszcilloszkóp képér láttam volna, hasonló volt) – a szinuszos jelleg már érthetőbb, az, hogy miért láttam a képernyő előtt itt sem igazán. Síkképcsöves crt-n nem volt érdemben megfigyelhető. Valamint folyadékkristályos kijelző, monitor előtt a jelenséget abszolút nem éreztem, sőt, a húr ilyen panel előtt sokkal kevésbé tűnt kontrasztosnak.

(elnézést a hosszú poszt miatt)

[315] Anna852010-06-23 14:22:04

Sziasztok,

nem tudom, hogy tudnátok-e segíteni, de nagyon szeretném, ha igen. Van 7 db fizika példám, amit holnapra meg kéne oldanom és meg is kéne tanulnom... Anyagom persze nincs hozzá... Feltöltöttem a feladatokat, ha valaki meg tudná oldani megmentené az életemet....:-) Egy termisztor ellenállását Ohm törvénye alapján, a rá eső; feszültség (Ux) és a rajta folyó áram (Ix) mérésével akarjuk meghatározni: Rx=Ux/Ix A termisztorra kapcsolt feszültség kb. 4,5 V, a termisztor ellenállása a kérdéses tartományban kb. 3 kOhm. A méréshez egy digitális multimétert (méréshatárok feszültségmérésre 0.1999 V, 1.999 V és 19.99 V, árammérésre 1.999 mA, 19.99 mA, 199.9 mA és 1.999 A, a pontosság minden esetben ±1 digit) és egy analóg multimétert (méréshatárok feszültségmérésre 0.6 V, 1.2 V, 3 V, 12 V és 30 V, árammérésre 1.2 mA, 3 mA, 12 mA, 30 mA és 120 mA, a pontosság minden esetben a méréshatár ± 0.5Milyen összeállításban érjük el a nagyobb pontosságot Rx meghatározásában, mekkora így Rx hibája? (20 p) + Ha feszültségmérésre a fenti digitális multimétert használjuk, milyen pontosságú árammérővel lehetne elérni a ±3Ohmos pontosságot? (+10 p)

[314] BohnerGéza2010-06-08 20:37:51

Csak hirtelen, a teljesség igénye nélkül:

Első kérdésre:

Fémkalitkában védve vagyunk a villámtól, elektromágneses sugárzástól. (pl. repülőgép is)

Vezető hegyes (izzó) részéről könnyen elmegy az elektron, ... (remélem már kitalálható, hol használják ezt)

Másodikra:

Ma még a sarki jégsapkák, egyéb jegek, nagyban csökkentik a globális felmelegedést:

Egyrészt a jég és hó a fényenergia nagy részét visszaveri az űrbe, másrészt az olvadáshoz nagyon sok energia kell. (Ezért nagyon tragikus, már megfordíthatatlan a jégsapkák és a hómezők nagymértékű visszahúzódása.)

Fölvethető az is, hogy a párolgás nélkül a vizek sokkal melegebbek lennének. Nem lenne eső, hó!

Előzmény: [313] tamas553, 2010-06-08 13:27:26
[313] tamas5532010-06-08 13:27:26

Én szeretnék feltenni néhány, nem feladatmegoldással kapcsolatos kérdést. Ezek szóbeli érettségire kellenek nekem, mert fizika tanárom tavalyi évről kiszivárgott tételiben vannak. :) Én fizika OKTV döntős voltam, de ezekre a középszintű kérdésekre sajnos nem tudok válaszolni...

Milyen mindennapi életben fellelhető eszközök hasznosítják, hogy a vezetőre vitt töltések a vezető felületén helyezkednek el? Erre szeretnék néhány példát kapni.

Illetve erre is érdekelne valami pár mondatos válasz: Ismertesse a természetben előforduló vizek (folyók, tavak, tengerek) halmazállapot-változásainak időjárást befolyásoló szerepét!

[312] Geg2010-06-05 02:24:33

Azért, mert W nem egy függvény.

Általaban egy f függvény df differenciálján a következőt értjuk:

 df = \sum_i \frac{\delta f}{\delta x_i}dx_i,

ahol \frac{\delta f}{\delta x_i} az egyes változók szerinti parciális deriváltakat jelentik. Pongyolán df azt adja meg, hogy mennyit változik a függvény, ha az egyes változóiban dxi kicsiny értékeket mozdulunk el. (Nem pongyolán df egy ún. 1-forma, a differenciálgeometriában pontosan definiált objektum.)

Azért írunk tehát d'W -t az elemi munkához, hogy ne legyen félreértés abból, hogy W nem egy függvény, és d'W nem egy függvénynek a megváltozása. d'W csupán egy nagyon kicsiny mennyiség, amit a

 d'W=\vec{F} d\vec{r}

formula definiál.

Előzmény: [311] Higgs, 2010-06-04 21:45:13
[311] Higgs2010-06-04 21:45:13

Üdv!

d'W=F*dr az elemi munka képlete. (F és r persze vektor.) Miért kell a W előtti d-hez vessző? Néhány helyen nincs vessző ebben a képletben. Melyik a helyes, és miért?

[310] Hölder2010-03-06 19:18:55

Sziasztok! Azt szeretném megkérdezni, hogy ha Mikola-csőves kisérlet közben változtatjuk a Lajtő hajlásszögét, miért pont 45 fokos szög esetén lesz a legynagyobb a buborék sebessége és általában milyen grafikont váhatunk, ha ábrázoljuk a sebességet a hajlásszög függvényében? Előre is köszi.

[309] Geg2010-03-01 15:22:59

Hipotetikus pelda volt, ahogyan a kozepiskolas (vagy sokszor egyetemi szintu) fizika feladatok 90%-a. Pl. termeszetesen a valosagban nincsenek tokeletesen hengerszimmetrikus aramsuruseget mutato vezetekek sem (sot, tokeletes hengert se nagyon lehetne talalni), emiatt az itt felsorolt peldak mindegyike elmeleti erdekesseg.

Persze, arrol lehet beszelni, hogy melyiket lehet a valosagban jobban megkozeliteni, de az talan mar egy mas tema.

Előzmény: [307] jonas, 2010-03-01 12:28:11
[308] jonas2010-03-01 12:30:35

Másrészt viszont van jó példa is: a gömb alakú Föld gravitációs tere a felszínen kívül ugyanolyan, mintha az egész tömeg a középpontban lenne.

Előzmény: [307] jonas, 2010-03-01 12:28:11
[307] jonas2010-03-01 12:28:11

Lehet, csakhogy a töltött gömbös példa nem működik a valóságban. Ha a gömbök nem teljesen szigetelők, akkor a megosztás miatt a két közel rakott gömb nem gömbszimmetrikusan lesz töltve, ezért erősebben vonzzák egymást. Ha nagyon jó szigetelők a gömbök, akkor e miatt eleve nem tudod gömbszimmetrikusan feltölteni őket.

Előzmény: [305] Geg, 2010-03-01 00:25:50
[306] Alma2010-03-01 01:43:21

Érdekes, amint megkaptam az eredményt, nekem is a töltött gömbök jutottak eszembe, teljesen analóg probléma. :)

Eddigi tanulmányaim során ez sehol nem került elő, és ezek után már biztos nem fog (elektromágnesség már volt, elméleti elektrodinamikában pedig már nem éppen ilyenekkel szórakozunk ).

Előzmény: [305] Geg, 2010-03-01 00:25:50
[305] Geg2010-03-01 00:25:50

Igen, engem is meglepett. Ugyanilyen megfontolasok miatt pl. az is igaz, hogy ket toltott szigetelo gomb ugyanolyan erovel hat egymasra, mint ugyanilyen toltesekkel rendelkezo pontszeru toltesek. Sot, az sem szamit, hogy gombhejakrol, vagy tomor gombokrol van szo (ha a toltesek nagysaga adott).

Nekem ez eddig kimaradt az eletembol, de hat mindig tanul valami ujat az ember! =)

Előzmény: [303] Alma, 2010-02-28 16:04:15
[304] jonas2010-02-28 17:39:44

Remek, köszönöm, hogy ellenőrizted a tippemet!

Előzmény: [303] Alma, 2010-02-28 16:04:15
[303] Alma2010-02-28 16:04:15

Igen, ha kicseréljük az egyes és kettes huzalokat (az 1 és 2 indexeket, és d helyett -d-t írunk) akkor a képlet -1 szeresére változik.

Sajnos Mathematicában elírtam egy szögfüggvényt, így rossz eredményt kaptam. Valójában mindig ugyanakkora erő hat a két huzal között, függetlenül a méretüktől. Ezután megértettem szemléletesen is, amit most kicsit részletesebben leírnék, mint ahogy jonas tette:

Vegyünk egy R1 és egy R2 sugarú huzalt I1 és I2 árammal átjárva, és tegyük fel, hogy d0>R1+R2 távolságban vannak egymástól! Mivel az R1 sugarú huzal tere a huzalon kívül pontosan megegyezik egy elhanyagolható vastagságú huzal terével, ezért az R2 sugarú huzalra kifejtett erőhatása pont akkora, mintha egy elhanyagolható sugarú, I1 árammal átjárt huzal lenne ott. Ez pedig egyenlő (abszolútértékben) azzal az erővel, amit az R2 sugarú huzal fejt ki az elhanyagolható sugarú huzalra. Mivel az R2 sugarú huzal tere a huzalon kívül megegyezik egy elhanyagolható vastagságú, I2 árammal átjárt huzal terével, ezért az erőhatás megegyezik két elhanyagolható sugarú, I1 és I2 árammal átjárt huzal közötti erőhatással.

Be kell vallanom, engem ez az eredmény meglep.

Előzmény: [301] Geg, 2010-02-28 11:53:17
[302] jonas2010-02-28 13:02:58

Akkor most két vastag huzal (de azért nem metszik egymást) erősebben vonzza egymást, mint a két vékony, vagy gyengébben, vagy a vastagságoktól függően mindegyik előfordulhat, vagy pedig ugyanannyira vonzza egymást, csak ezt nem tudtad bebizonyítani?

Előzmény: [299] Alma, 2010-02-27 13:10:27
[301] Geg2010-02-28 11:53:17

Az altalanos esetre vonatkozoan lehet latni azt is, hogy ha az integrandusban kicserelem az 1-es es 2-es huzalokat, akkor az eredmeny (-1)-szeresere valtozik? El tudom kepzelni, hogy igy van, csak ranezesre nem latszik (szerintem).

Előzmény: [299] Alma, 2010-02-27 13:10:27
[300] Alma2010-02-27 13:12:21

Na az a fekete téglalap nem tudom hogy került a képletem végére...

Előzmény: [299] Alma, 2010-02-27 13:10:27
[299] Alma2010-02-27 13:10:27

Vegyünk két hengerszimmetrikus áramsűrűségű, hosszú, henger alakú huzalt, melyek középpontjai egymástól d0 távolságban vannak, sugaruk R1 és R2, áramuk I1 és I2! Ekkor a két huzal által egymásra kifejtett erő hosszegységenként:

F/L=\frac{\mu_0I_1I_2}{2\pi d_0}\int_0^1 d\xi_1\int_0^1d\xi_2\int_0^{2\pi}d\theta_1\int_0^{2\pi}d\theta_2\left(\frac{d_0}{\pi^2}\cdot\frac{\left(d_0+R_2\xi_2\cos(\theta_2)-R_1\xi_1\cos(\theta_1)\right)\xi_1\xi_2}{\left(R_1\xi_1\sin(\theta_1)-R_2\xi_2\sin(\theta_2)\right)^2+\left(d_0+R_2\xi_2\cos(\theta_2)-R_1\xi_1\cos(\theta_1)\right)^2}\right)

Belátható (Mathematicával kiszámoltam :P), hogy ha az egyik sugár elhanyagolható a másikhoz és d0-hoz képest, akkor a szép négyesintegrál értéke 1. Ez általában nem mondható ki. Egyébként szerintem nem olyan vészes belátni azt, hogy szélsőséges esetben 1 az integrál értéke, de nem lesz teljesen triviális az integrandus, és nem volt kedvem igazából számolgatni.

Végkövetkeztetés: két nem elhanyagolható sugarú henger alakú huzal nem ugyanakkora erővel vonzza egymást, mint két elhanyagolható sugarú, de ha az egyik huzal sugara elhanyagolható minden más mérethet képest, akkor ugyanakkora az erőhatás, mint két elhanyagolható sugarú huzalnál.

[298] SmallPotato2010-02-24 14:54:16

A macska rúgja meg.

No de legalább kiderült, miért a sok 3 pont ... hát, megint tanultam valamit.

Előzmény: [297] wernerm, 2010-02-24 07:29:01
[297] wernerm2010-02-24 07:29:01

Szervusztok, Jó reggelt!

A feladatot én javítottam. Sajnos a megoldók többnyire az itt is olvasható megoldást csinálták, ami nem jó, ugyanis figyelembe kell venni, hogy a cső egyes szálai vonzzák egymást. Ezt kétféle módon tehetjük meg:

a.) Összegezni kell az egyes szálakra.

b.) amikor egy ívelemre ható erőt számolunk, figyelembe kell vennünk, hogy a falban a mágneses tér szépen 0-ra esik le, mire a szélére érünk.

Viszonylag egyszerűen kijön, hogy "B" helyett "B"/2-vel kell számolni.

üdv: Werner Miklós

Előzmény: [283] Janosov Milán, 2010-02-21 11:44:06

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]