Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[403] jonas2012-01-28 17:14:05

Jelölje a két test együttes tömegét M=0.7kg; a felső test tömegét m; a két test közti súrlódási együtthatót \mu=0.4; a rezgés amplitúdóját pedig A.

A felső test nyilván akkor csúszhat meg a legkönnyebben, amikor a testek gyorsulása a legnagyobb. Ez akkor következik be, amikor a testek szélső helyzetben vannak, tehát amikor a kitérés éppen A. Ilyenkor a rugó DA erővel hat, ezért a gyorsulás nagysága a=DA/M. Ahhoz, hogy a súrlódás megtartsa a felső testet, am nagyságú erővel kell gyorsítania, viszont a súrlódás legfeljebb \mumg erőt fejthet ki, tehát akkor nem csúszik meg a felső test, ha am\le\mumg. Ebbe behelyettesítjük az a-re kapott kifejezést majd rendezzük:

(DA/M)m<\mumg,

A\le\muMg/D=0.028m=2.8cm

Előzmény: [402] Péter123, 2012-01-28 16:52:54
[402] Péter1232012-01-28 16:52:54

Sziasztok!

Egy feladat nem hagy nyugodni, szerintem nektek nagyon egyszerű lesz:

Egy vízszintes súrlódásmentes felületen egy 0,5 kg-os testen egy 0.2 kg tömegű test fekszik, köztük a tapadási súrlódási együttható 0,4. Az alsó testhez egy a másik végén rögzített D= 100 N/m rugót erősítünk vízszintesen. Legfeljebb mekkora lehet a rezgés amplitúdója, hogy a két test ne csússzon meg egymáson?

A megoldás elvileg 2,8 cm, de valahogy nekem nem jön ki ennyire.

[401] bikegúnár2012-01-26 11:57:35

Na igen így már megértettem. Köszi szépen!

Előzmény: [400] Alma, 2012-01-26 00:24:37
[400] Alma2012-01-26 00:24:37

Egy Q töltésre töltött C kapacitású kondenzátor tárolt elektromos energiája W=1/2*Q2/C. Ha a két fegyverzeten növelni szeretnéd a töltést \deltaQ értékkel, akkor az ehhez szükséget energia

\deltaW=\delta(1/2*Q2/C)=(1/2*2*Q*\deltaQ/C)=U*\deltaQ.

Te egy elektron-lyuk párt szeretnél a kondenzátor fegyverzeteire helyezni, vagyis a töltést \deltaQ=e értékkel szeretnéd megváltoztatni. Ha nem szabadul fel az ehhez szükséges energia a fényelektromos hatás során, akkor nem tudod tovább tölteni a kondenzátort, nem tudsz kilépő elektront kelteni. Így az elektronkilépés addig megy végbe, míg a következő egyenlőség teljesül:

h*f=W(ki)+e*U

Remélem így már tiszta.

Előzmény: [399] bikegúnár, 2012-01-25 19:53:41
[399] bikegúnár2012-01-25 19:53:41

Sziasztok!

Van egy egyszerű feladatom ti biztosan tudjátok, valahogy én nem tudok felfogni belőle egy részt.

Fotocellát 5,4*10 14-en Hz frekvenciájú fénnyel világítjuk meg. Ennek hatására a fotocellához kapcsolt kondenzátor 1,5 V feszültségre töltődik. Mennyi a kilépési munka?

Felírtam azt, hogy: h*f=W(ki)+1/2e*U. A kondenzátor elektromos mezejének munkája a W=1/2 Q*U ezért én úgy gondoltam, hogy W=1/2 e*U lesz itt a megfelelője, de mint megtudtam ez helytelen, a megoldás h*f=W(ki)+e*U Meg tudja valaki magyarázni, hogy miért?

[398] Bibi2011-11-14 18:44:10

Lehet nem itt kéne érdelődnöm, de hátha tudja vki a választ. Szal szeretnék fizikát tanulni vmelyik magyar főiskolán, alapképzésben, de távoktatáson. Tudja vki, van-e ilyen képzés vhol?

[397] lorantfy2011-11-10 21:34:55

Valójában csak megbecsülik, hogy az időmérésre használt technikai eszközök milyen valószínűséggel hibáznak és ebből adnak egy felső becslést az óra pontosságára saját magához képest. Tehát nem az abszolút időhöz képest késik vagy siet majd, amit nem tudunk pontosabban mérni, hanem annyi lesz az időmérés hibája. Ha pl. van két atomóránk, akkor az azok által mért idő 138 millió évente térhet el 1 sec-mal.

Előzmény: [396] Zilberbach, 2011-11-09 21:03:48
[396] Zilberbach2011-11-09 21:03:48

Több alkalommal is olvastam már a sajtóban hogy minden eddiginél pontosabb órát sikerült létrehozni, és általában még azt is megadják, hány millió/milliárd év alatt téved 1 másodpercet. A kérdésem az lenne: honnan tudják ezt? Én úgy gondolom hogy ehhez kellene egy még pontosabb óra amihez a "járását" viszonyítani tudnák. De ha ez a világ legpontosabb órája, akkor ez nem lehetséges.

[395] Lóczi Lajos2011-10-22 17:12:44

coulomb

Előzmény: [393] Zilberbach, 2011-10-21 18:25:18
[394] fokbacsere2011-10-21 21:07:02

Köszi. Rávezetődtem.

[393] Zilberbach2011-10-21 18:25:18

Legyen egy 2 tonna tömegű, 1 culomb pozitív töltésű gömb, valamint egy 1 gramm tömegű 2 culomb negatív töltésű gömb. Gondolod hogy a 2 tonnás fog keringeni az 1 grammos körül, csupán azért mert kisebb a töltése?

Rávezető kérdésnek szánom.

Előzmény: [388] fokbacsere, 2011-10-20 22:35:31
[392] fokbacsere2011-10-21 12:14:48

Áá. Akkor gondolkozom egy kicsit.

[391] Fálesz Mihály2011-10-21 12:03:20

De igen, rávezető kérdésnek szántam.

Előzmény: [390] fokbacsere, 2011-10-21 11:57:08
[390] fokbacsere2011-10-21 11:57:08

Kicsit átfogalmazom a kérdést. Ahogy a föld körül kering a hold, vagy a nap körül a naprendszer bolygói a gravitációs erő hatásara, ehhez hasonlóan egy nagyobb töltés körül keringhet ellipszis pályán egy töltés az elektrosztatikus erő hatására? (vagy remélem nem egy rávezető kérdés lett volna)

[389] Fálesz Mihály2011-10-21 11:04:11

Hogyan mozog a két gömb tömegközépontja?

Előzmény: [388] fokbacsere, 2011-10-20 22:35:31
[388] fokbacsere2011-10-20 22:35:31

Sziasztok!

Én azt szeretném megkérdezni, hogy ha van két különböző töltésű gömbünk (előjelben és nagyságban is) akkor elméletileg a kisebb töltés kering a nagyobb töltés körül, ha jól állítjuk be a töltések nagyságát a köztük lévő távolságot és a kisebbnek sebességet ugye?

[387] Zilberbach2011-10-16 09:57:38

A forrás itt a fő kérdés: Maxwell szerint az elektromágneses sugárzás mindig "forrásos", azaz van egy forrása, amiből - fénysebességgel - minden irányba terjed. Hol van a forrása egy olyan elektromágneses sugárzásnak, ami minden irányban, minden ponton egyenletesen betölti a világegyetemet, interferenciák nélkül?

Előzmény: [386] Zilberbach, 2011-10-14 13:46:02
[386] Zilberbach2011-10-14 13:46:02

Előre elnézést kérek ha butaságokat írok a mostani kérdésben, mentségemre szolgáljon, hogy a bennem fölmerült alábbi gondolatok mások fejében is megszülethenek, a helyretétel őket is szolgálná.

1. A világegyetem bármely pontjában, bármelyik irányba fordulva, 2,7 kelvin fokos hőmérsékleti sugárzás mérhető. Első felindulásra, ennek alapján jogos lenne azt föltételezni; a távolban - "a világ peremén" - rendkívül sok 2,7 kelvin hőmérsékletű sugárforrás van. (Talán gondot jelentene ebben az esetben, hogy a sok forrásból az adott pontokban mért sugárzás erőssége miért nem ingadozik pontról pontra az eltérő interferenciák miatt.)

2. Tovább gondolva: ha minden adott pontba, minden irányból érkezik a kozmikus háttérsugárzás, akkor minden adott pontot minden irányba el is kell hogy hagyja. Ez egyenértékűnek tűnik azzal, hogy a világűr minden pontja egy 2, 7 kelvines hőmérsékleti sugárzás forrása. Ez azt sugallja, hogy az egész világűr egy "világ-rezonanciában", 2,7 kelvines hőmersékleti sugárzásnak megfelelő elektromágneses sugárzás frekvenciájával rezeg.

[385] Alma2011-09-28 11:46:15

Leírom, hogy miért lehetne ekkor a múltba üzenni, ezt egyszerűbb magyarázni, csak kevésbé hangzatos.

Feltételezzük (a relativitáselmélet óta), hogy a világ Lorentz-invariáns, vagyis a fizika törvényei minden inerciarendszerben azonos alakúak, és adott képlet szerint tudunk minden mennyiséget egyik inerciarendszerből a másikba transzformálni.

Ha a neutrínó kibocsátása és detektálása egy koordinátarendszerben olyan t időkülönbéggel és olyan s távolságban történt, hogy t2-s2<0, akkor azt mondjuk, hogy a két téridőpont térszerűen van elválasztva (a t2-s2 ívelemnégyzet Lorentz kovariáns, minden inerciarendszerben azonos). Egyszerű ellenőrizni, hogy fénynél gyorsabban menő neutrínó kibocsátása és elnyelése térszerűen elválasztott események.

Két térszerűen elválasztott téridőpont időrendisége pedig nem egyértelmű, függ a koordinátarendszer választásától, vagyis létezik olyan koordinátarendszer, melyben az egyik esemény van előbb, és létezik olyan, amelyikben a másik. Így van olyan koordinátarendszer, ahol az időben visszafelé ment a neutrínó. Ez pedig kicsit sérti a kauzalitást :)

1+1 dimenzióban könnyen utána lehet számolni, nem kell a 3+1 dimenzió.

Előzmény: [384] Zilberbach, 2011-09-28 10:19:07
[384] Zilberbach2011-09-28 10:19:07

Több megbízhatónak tűnő forrás állítja, hogy amennyiben tényleg léteznek a fénynél gyorsabban mozgó neutrínók, akkor az időutazás is lehetséges.

Sehol nem fejtik ki azonban, hogyan következik az egyik a másikból.

Ha valaki tudja, kérem írja meg.

[383] Hoborg2011-09-25 13:14:16

Gondolom akkor BME-n vagy mérnök-fizikus, ha ilyen irányú érdeklődésed van. Valóban, sok cég alkalmaz fizikusokat, de arra érdemes odafigyelni, hogy sok esetben ez tesztmérnököt jelent és nem fejlesztőmérnököt.

Előzmény: [381] jeneit92, 2011-09-25 09:33:17
[382] jonas2011-09-25 10:56:41

1. Menj el jövő tavasszal a BME TTK Cégvilágra. Ez a rendezvény kifejezetten BME fizikusoknak és matematikusoknak szól, így a jelenlevő cégek nagy része fizikust is keres mérnöki állásokra. (A weblap nem sokat segít, sokkal kevesebb tartalom van rajta, mint amennyi a rendezvényen elhangzik.)

2. A CERN-ben is keresnek fizikusokat, beleértve gyakornok hallgatókat is.

Persze mindkét helyen leginkább csak olyanokat keresnek, akik vagy MsC-t végeztek, vagy hamarosan végeznek, de az nem árthat, ha előre érdekel téged, hol tudsz elhelyezkeni.

Előzmény: [381] jeneit92, 2011-09-25 09:33:17
[381] jeneit922011-09-25 09:33:17

Üdvözlök mindenkit!

Ebben az esetben nem a klasszikusan fizikához kapcsolódó kérdésem lenne. Fizikus végzettséggel tapasztalaitok alapján milyen munkaköröket lehet betölteni? Jelenleg bsc fizikán vagyok első "szemeszteres" :) és arra lennék kíváncsi, hogy mérnöki pozíciók esetében mennyire versenyképes egy fizikus? Én kifejezetten fejlesztőmérnöki pozícióban szeretnék tevékenykedni, de a szokásos egyetemi pozitív megítélésen kívül kíváncsi lennék a ti véleményetekre. Állítólagosan több multi Magyarországon is pl. Bosch,Knorr Bremse kifejezetten sok fizikust keres, de ez csupán HR lépésként értékelendő, vagy valós szakmai tartalma is van? Ha valaki tudna segíteni ezek megválaszolásában nagyon lekötelezne.

Köszönöm szépen a válaszokat:

J.T.

[380] Zilberbach2011-09-23 16:19:33

Köszönöm, így már van találat.

Előzmény: [379] Róbert Gida, 2011-09-23 16:11:49
[379] Róbert Gida2011-09-23 16:11:49

Ja, és ne használj idézőjelet.

Előzmény: [377] Zilberbach, 2011-09-23 15:45:04

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]