Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[416] Alma2012-02-27 19:25:51

Ez tévedés. A zsinór csak akkor tud feltekeredni, ha véges méretű tengelyt tételezel fel. Ebben az esetben viszont a zsinórban ébredő erőnek lesz forgatónyomatéka. Ez nem hanyagolható el abban a limeszben sem, amikor a tengely átmérője nulla.

Előzmény: [415] Gézoo, 2012-02-27 17:21:26
[415] Gézoo2012-02-27 17:21:26

Majdnem.. A feltekeredő zsinór esetében a forgástengely a zsinórt feltekerő rúd tengelye, ezért teljesül.

Nem ott a "trükk".

A logaritmikus spirál esetében jobban látszik a titok, ha nem gurítjuk, hanem mondjuk csúzlival lőjük a golyót. Belépéskor csak lendülete van, kilépéskor lendülete és perdülete. Nagy kérdés az, hogy a körívű pályától "befelé és a kifelé" hajló palástok eseteiben hogyan aránylik a perdület és a "maradó" lendület.

Előzmény: [414] Alma, 2012-02-27 16:49:45
[414] Alma2012-02-27 16:49:45

Na igen, csak sem a logaritmikus spirálon való mozgáskor, sem a feltekeredő zsinór esetében nem teljesül a perdület-megmaradás, hiszen nem centrális az erőd.

Előzmény: [412] Gézoo, 2012-02-27 12:06:01
[413] Gézoo2012-02-27 15:21:56

Jajj írja már valaki, hogy zsinóros példában a kerületi sebesség állandó a kerület egyre kisebb, és ezért csak a szögsebesség növekszik!

Előzmény: [412] Gézoo, 2012-02-27 12:06:01
[412] Gézoo2012-02-27 12:06:01

Oké, akkor ugyanez pepitában:

Görkorin állsz és a derékszíjad egy oszlopra feltekert zsinórra van kötve. Egy medicinlabdát elkapsz, amit én a zsinóroddal kijelölt kör érintőjének irányába dobok. Majd amikor feltekeredett a zsinórod egészen rövidre, elengeded a labdát.

A perdület megmaradás tétele szerint ahogy feltekeredik a zsinór és egyre kisebb lesz a mozgásod sugara, egyre nagyobb lesz a kerületi sebességed.

( A könnyebb számolás kedvéért tegyük fel, hogy neked nincs tömeged.)

Így érthető a sebesség növekedés?

Előzmény: [411] Alma, 2012-02-27 11:08:47
[411] Alma2012-02-27 11:08:47

Én nem vagyok arról meggyőződve, hogy változik az impulzus nagysága, bár lehet rosszul képzelem el a feladatot.

Előzmény: [410] Gézoo, 2012-02-27 08:32:15
[410] Gézoo2012-02-27 08:32:15

Oké lehet, hogy igazad van. Legyen egy elgondolkodtató kérdés:

i impulzusú golyót gurítunk egy logaritmikus spirál nagyobb sugarú oldalára érintőleges irányból. Amikor a golyő kilép a kis sugarú oldalon impulzusa I. ( I>>i )

A kérdés, hogy az I-i különbözethez szükséges energiát honnan vette a golyó?

Előzmény: [409] Alma, 2012-02-27 01:03:58
[409] Alma2012-02-27 01:03:58

Én sokkal könnyebben ráveszem magam egy gondolkodtató kérdésre való válaszolásra, mint egy teljesen triviális dolog leírására. Lehet, hogy ezért nem kaptál választ.

Előzmény: [408] Gézoo, 2012-02-25 11:07:34
[408] Gézoo2012-02-25 11:07:34

Egyetértünk, köszönöm szépen a válaszodat! Csupán arra voltam kíváncsi, hogy mennyi idő kell egy egyszerű válasz megérkezéséhez.

Előzmény: [407] lorantfy, 2012-02-25 09:42:12
[407] lorantfy2012-02-25 09:42:12

A láda térfogatát könnyen meghatározhatod. Leméred hosszát, szélességét és magasságát, aztán ezeket összeszorzod (feltéve, hogy a láda téglatest alakú). Az ember térfogatát már nehezebb meghatározni, de ha megtöltesz egy elég nagy dézsát vízzel és megkéred az embert, hogy merüljön bele, akkor miután kimászott a dézsából egy ismert térfogatú edénnyel újra teletöltöd a dézsát vízzel. De a [404]-es kérdés megválaszolásához ezekre nincs szükség.

Előzmény: [406] Gézoo, 2012-02-16 10:19:27
[406] Gézoo2012-02-16 10:19:27

Mekkora a láda térfogata és mekkora az ember térfogata?

Előzmény: [404] Rita0527, 2012-02-12 13:35:47
[405] lorantfy2012-02-12 18:35:26
Előzmény: [404] Rita0527, 2012-02-12 13:35:47
[404] Rita05272012-02-12 13:35:47

Sziasztok! A segítséget előre is köszönöm! A feladat a következő: Egy 40kg tömegű láda és egy 600N súlyú ember közül: mekkora térfogatú víznek egyenlő a tömege a láda, ill. az ember tömegével? Továbbá mekkora térfogatú víznek egyenlő a súlya a láda, ill. az ember súlyával?

[403] jonas2012-01-28 17:14:05

Jelölje a két test együttes tömegét M=0.7kg; a felső test tömegét m; a két test közti súrlódási együtthatót \mu=0.4; a rezgés amplitúdóját pedig A.

A felső test nyilván akkor csúszhat meg a legkönnyebben, amikor a testek gyorsulása a legnagyobb. Ez akkor következik be, amikor a testek szélső helyzetben vannak, tehát amikor a kitérés éppen A. Ilyenkor a rugó DA erővel hat, ezért a gyorsulás nagysága a=DA/M. Ahhoz, hogy a súrlódás megtartsa a felső testet, am nagyságú erővel kell gyorsítania, viszont a súrlódás legfeljebb \mumg erőt fejthet ki, tehát akkor nem csúszik meg a felső test, ha am\le\mumg. Ebbe behelyettesítjük az a-re kapott kifejezést majd rendezzük:

(DA/M)m<\mumg,

A\le\muMg/D=0.028m=2.8cm

Előzmény: [402] Péter123, 2012-01-28 16:52:54
[402] Péter1232012-01-28 16:52:54

Sziasztok!

Egy feladat nem hagy nyugodni, szerintem nektek nagyon egyszerű lesz:

Egy vízszintes súrlódásmentes felületen egy 0,5 kg-os testen egy 0.2 kg tömegű test fekszik, köztük a tapadási súrlódási együttható 0,4. Az alsó testhez egy a másik végén rögzített D= 100 N/m rugót erősítünk vízszintesen. Legfeljebb mekkora lehet a rezgés amplitúdója, hogy a két test ne csússzon meg egymáson?

A megoldás elvileg 2,8 cm, de valahogy nekem nem jön ki ennyire.

[401] bikegúnár2012-01-26 11:57:35

Na igen így már megértettem. Köszi szépen!

Előzmény: [400] Alma, 2012-01-26 00:24:37
[400] Alma2012-01-26 00:24:37

Egy Q töltésre töltött C kapacitású kondenzátor tárolt elektromos energiája W=1/2*Q2/C. Ha a két fegyverzeten növelni szeretnéd a töltést \deltaQ értékkel, akkor az ehhez szükséget energia

\deltaW=\delta(1/2*Q2/C)=(1/2*2*Q*\deltaQ/C)=U*\deltaQ.

Te egy elektron-lyuk párt szeretnél a kondenzátor fegyverzeteire helyezni, vagyis a töltést \deltaQ=e értékkel szeretnéd megváltoztatni. Ha nem szabadul fel az ehhez szükséges energia a fényelektromos hatás során, akkor nem tudod tovább tölteni a kondenzátort, nem tudsz kilépő elektront kelteni. Így az elektronkilépés addig megy végbe, míg a következő egyenlőség teljesül:

h*f=W(ki)+e*U

Remélem így már tiszta.

Előzmény: [399] bikegúnár, 2012-01-25 19:53:41
[399] bikegúnár2012-01-25 19:53:41

Sziasztok!

Van egy egyszerű feladatom ti biztosan tudjátok, valahogy én nem tudok felfogni belőle egy részt.

Fotocellát 5,4*10 14-en Hz frekvenciájú fénnyel világítjuk meg. Ennek hatására a fotocellához kapcsolt kondenzátor 1,5 V feszültségre töltődik. Mennyi a kilépési munka?

Felírtam azt, hogy: h*f=W(ki)+1/2e*U. A kondenzátor elektromos mezejének munkája a W=1/2 Q*U ezért én úgy gondoltam, hogy W=1/2 e*U lesz itt a megfelelője, de mint megtudtam ez helytelen, a megoldás h*f=W(ki)+e*U Meg tudja valaki magyarázni, hogy miért?

[398] Bibi2011-11-14 18:44:10

Lehet nem itt kéne érdelődnöm, de hátha tudja vki a választ. Szal szeretnék fizikát tanulni vmelyik magyar főiskolán, alapképzésben, de távoktatáson. Tudja vki, van-e ilyen képzés vhol?

[397] lorantfy2011-11-10 21:34:55

Valójában csak megbecsülik, hogy az időmérésre használt technikai eszközök milyen valószínűséggel hibáznak és ebből adnak egy felső becslést az óra pontosságára saját magához képest. Tehát nem az abszolút időhöz képest késik vagy siet majd, amit nem tudunk pontosabban mérni, hanem annyi lesz az időmérés hibája. Ha pl. van két atomóránk, akkor az azok által mért idő 138 millió évente térhet el 1 sec-mal.

Előzmény: [396] Zilberbach, 2011-11-09 21:03:48
[396] Zilberbach2011-11-09 21:03:48

Több alkalommal is olvastam már a sajtóban hogy minden eddiginél pontosabb órát sikerült létrehozni, és általában még azt is megadják, hány millió/milliárd év alatt téved 1 másodpercet. A kérdésem az lenne: honnan tudják ezt? Én úgy gondolom hogy ehhez kellene egy még pontosabb óra amihez a "járását" viszonyítani tudnák. De ha ez a világ legpontosabb órája, akkor ez nem lehetséges.

[395] Lóczi Lajos2011-10-22 17:12:44

coulomb

Előzmény: [393] Zilberbach, 2011-10-21 18:25:18
[394] fokbacsere2011-10-21 21:07:02

Köszi. Rávezetődtem.

[393] Zilberbach2011-10-21 18:25:18

Legyen egy 2 tonna tömegű, 1 culomb pozitív töltésű gömb, valamint egy 1 gramm tömegű 2 culomb negatív töltésű gömb. Gondolod hogy a 2 tonnás fog keringeni az 1 grammos körül, csupán azért mert kisebb a töltése?

Rávezető kérdésnek szánom.

Előzmény: [388] fokbacsere, 2011-10-20 22:35:31
[392] fokbacsere2011-10-21 12:14:48

Áá. Akkor gondolkozom egy kicsit.

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]