[469] Hajba Károly | 2012-03-07 18:57:30 |
Ha a pálya hosszabb lenne, akkor valószínűleg majdnem egyforma távolságig gurulnának el szerintem, csak az a golyó melyik alul is volt, az újból fenti szakaszra -a lenti gyorsabb haladás miatt- hamarabb ér, de itt már -az emelkedő és a hosszabb megtett út miatt- egy kicsit lassabban, mint erre a szakaszra érve a másik halad majd.
A videón nem látjuk a pályájuk folytatását. Az is érdekes lenne.
|
Előzmény: [468] RokoskaLászlo, 2012-03-07 18:41:02 |
|
|
[467] Alma | 2012-03-07 18:08:19 |
Ha alul megy a golyó, akkor bár hosszabb utat kell megtennie, nagyobb sebességgel teszi. A hosszabb út miatt később érne oda, a nagyobb sebesség miatt hamarabb.
Hogy végül mi lesz, az a pálya konkrét alakjától függ. Minél hosszabb az az útszakasz, hogy az egyik golyó fent, a másik lent megy, annál több időt tud "behozni" az alsó golyó abból a veszteségből, amit a lejtőkön szerzett (ha egyáltalán ott veszteséget szerzett, azt is ki kell számolni).
|
Előzmény: [466] RokoskaLászlo, 2012-03-07 16:48:03 |
|
|
|
|
[463] Róbert Gida | 2012-03-05 20:26:14 |
"Az emberek is viszonylag függőlegesen szoktak állni akkor is, ha egy meredek hegyről jönnek le."
Erről Columbo jut eszembe: http://www.youtube.com/watch?v=qxbNZCSweLo&feature=related
|
Előzmény: [456] jonas, 2012-03-05 14:41:03 |
|
[462] jonas | 2012-03-05 20:11:40 |
Egyetértek. Nem az a nehéz kérdés, amire én válaszoltam, vagyis hogy mi történik, ha az alap mozog.
Tegyük föl, hogy a búgócsigát megpörgettük, és utána nem mozgatjuk a rajztáblát, és nem lökdössük a búgócsigát. Miért nem dől föl a búgócsiga, noha csak egy kis ponton támaszkodik, és ha megáll a forgása, utána feldől. Általánosabban, hogy mozog a tengelye?
|
Előzmény: [461] RokoskaLászlo, 2012-03-05 19:49:42 |
|
[461] RokoskaLászlo | 2012-03-05 19:49:42 |
Szerinted érthetem? Egy félszónyit sem.. Azt sem értem, hogy milyen erő áll ellen a kitérítő hatásnak? Ujjal meglököm, akkor az új irányban áll a tengely. Miért nem dől fel?
|
Előzmény: [460] Alma, 2012-03-05 18:55:58 |
|
[460] Alma | 2012-03-05 18:55:58 |
Na ez az, amit nem kéne ezen a fórumon. Itt sok ember azért van, hogy ilyen kérdéseken elgondolkodjon, és választ adjon rá a kérdezőnek. A fizika tanárnak amúgy is biztos van elég dolga, bár kétség kívül biztosan segítene.
A búgócsiga tengelye forgásban van, ezáltal nincs állandó kapcsolat semmelyik két pont között se a tengely és a rajztábla között (izeg-mozog egy üregben). Éppen ezért nem jön létre olyan szoros kapcsolat, ami el tudná forgatni a búgócsigát, ehhez hosszú ideig ható nagy erőre lenne szükség.
Mondhatnád erre, hogy a megemeléséhez is nagy erőre van szükség. Ez így van, de az erőegyensúly miatt mindig be van annyira nyomódva a búgócsiga, hogy az m*g nehézségi erőnek legyen kompenzáló tartóereje, és emeléskor ez fog munkát végezni.
A kis felületű érintkezés még nem elégséges, hiszen ha egy rajzszöget szúrunk bele a rajztáblába, az el fog fordulni a táblával együtt.
|
Előzmény: [455] Gézoo, 2012-03-05 14:37:02 |
|
|
|
|
[456] jonas | 2012-03-05 14:41:03 |
A búgócsiga csak nagyon kis felületen érintkezik a rajztáblával, úgyhogy nem csoda, hogy nem érzi, milyen irányú a rajztábla. Mindegy, hogy csak az egyik szélét emeled föl a táblának, vagy mindkét szélét. Az emberek is viszonylag függőlegesen szoktak állni akkor is, ha egy meredek hegyről jönnek le.
|
Előzmény: [454] RokoskaLászlo, 2012-03-05 11:12:12 |
|
|
|
|
[452] RokoskaLászlo | 2012-03-05 05:59:44 |
Miért tartja meg a forgástengelyének irányát a búgócsiga?
|
|
|
|
|
[448] Gézoo | 2012-03-01 09:17:48 |
Gondolom Te tudod, ezért csak említem, hogy: theta= m * R*R és kisomega= delta fi/ delta t
persze kisomega= 2*Pi*f alakban is érthető ahol f a fordulatszám (frekvencia)
Azaz ha N= thete*kisomega akkor N = m*R*R * 2* Pi*f azaz az egyenértékűség I=N/R esetében I= m*R*R * 2* Pi*f /R = I= m*R * 2* Pi*f ahol pedig, a kerület K=2*R*Pi I= m*K*f Vagyis az előző példában:
I1=F*t-m*K*f I2=F*t Ie=I2-I1 Ir=F*t - F*t-m*K*f
Ie= - m*K*f
(Két golyó osztozik a tömegen és két perdület jön létre, ezért *2/2=1 , ezért nem bonyolítottam vele a függvényt)
Vagyis a keletkező, "pár nélküli" szabad impulzus nagysága:
Ie= - m*K*f nagyságú. (Ahol m a golyók tömege, K a tömeg közép sugarának kerülete, és f a golyó képződött fordulatszáma.)
|
|
Előzmény: [446] patba, 2012-03-01 07:41:58 |
|
[447] Gézoo | 2012-03-01 08:33:17 |
A kérdésed ez volt: "Itt miért/hol "képződik" lendület, és miért sérül az impulzusmegmaradás? " Én pedig ezt válaszoltam:(Lásd ábrát.) Az egyik oldalon perdületet, a másik oldalon lendületet hoz létre a rugóerő. Azaz I1=F*t-N/R I2=F*t Tehát Ie=I2-I1 Ie >> 0 Szabad Impulzus(lendület) képződött!
Tegyél papírlapot az asztalra, reája pedig golyót! Húzd meg a papírlapot és engedd el! A húzás alatt a golyó "helyben forog", az elengedést követően a húzás alatt kapott perdülete "elgurítja".
A videón "rövid a tál" ezért nem feltűnő, hogy a tömegközéppontot messze elhagyja a szerkezet.
Tegyél asztalra csapágygolyókon nyugvó üvegtáblát és úgy ismételd meg a kísérletet! Nem lesz elég nagy a négy méter hosszú asztal sem.
Az itteni ábrán a jobb oldalon mg pontossággal azonos tömegű golyókat pillanatragasztóval rögzítettük egymáshoz és a fonálhoz a jobb oldalon. A baloldali golyók "egyenlítőjén" szintén pillanat ragasztóval rögzítettük a cérnát a feltekerés előtt. (Vigyázz! Várd meg amíg a ragasztó teljesen megszárad, mert különben úgy jársz mint mi az első kísérletnél: a feltekert cérna is odaragadt.)
|
|
Előzmény: [446] patba, 2012-03-01 07:41:58 |
|
[446] patba | 2012-03-01 07:41:58 |
Akkor szerinted egy könnyen elmozdítható jojóra ha hat egy erő, akkor az annak hatására nem kezd el gyorsulni('tömegközéppontja szinte álló marad'), csak pörögni?
Előző kérdésemre meg nem igazán válaszoltál. A videón a két oldal impulzusa nem állandó? (A 2 golyó megy hátra, a hajó megy előre, közben a közös tkp ugyanott marad) Nyilván így a leglátványosabb, ha a lehető legkisebb edényben csinálják, de mondjuk egy jó nagy vízfelületen, vagy az űrben már teljesen világos lenne.
|
Előzmény: [445] Gézoo, 2012-02-29 22:29:15 |
|
[445] Gézoo | 2012-02-29 22:29:15 |
"Itt miért/hol "képződik" lendület, és miért sérül az impulzusmegmaradás?"
Ott ahol a: "A két oldal impulzusa azaz lendülete nem egyforma nagyságú."
Erről volt szó, innen van az idézet: "Példa: Kifeszített rugóval köss össze egy jojóra feltekert zsinórt és a másik oldalról egy testre a tömegközéppontján átmenő egyenesének és a felületének metszéspontjába kötött zsinórt.
A jojó forgásba jön, de tömegközéppontja szinte álló marad, a rugó másik végén a test egyenes vonalú egyenletes sebességű mozgást végez. A két oldal impulzusa azaz lendülete nem egyforma nagyságú.
Ezt a kísérletet elvégezheted úgy is, hogy mindkét oldalt kiskocsira teszed. Ügyelve arra, hogy a két kiskocsi teljes tömege a jojóval ill a tömeggel együtt egyenlő legyen! "
|
|
Előzmény: [444] patba, 2012-02-29 21:47:18 |
|