[482] RokoskaLászlo | 2012-03-08 07:58:54 |
Az átlagsebesség = teljes út / teljes idő (így tanultuk). Nagyobb átlagsebesség (fékezés nélkül) nagyobb energia befektetéssel lehetséges. Honnan volt nagyobb energiája a másik golyóval azonos magasságról induló és azonos magasságra érkező golyónak?
|
Előzmény: [479] SmallPotato, 2012-03-07 22:50:57 |
|
[481] RokoskaLászlo | 2012-03-08 07:56:13 |
Bingó! Úgy van, nem alá, nem fölé, hanem éppen rá, mert mindkettőre egyformán hat a gravitáció és ugyanazon idő alatt mindkettő ugyanakkora magasságot "veszít".
A vonatos-lejtős példára visszatérve Galilei azért használt különféle lejtőszögeket a méréseihez, mert a szög nagyságával szabályozta az időszükségletet a mérhetőség érdekében. Tehát a lejtőket lejtőkkel lehet összehasonlítani, de nem szabad belekeverni a szabadesést.
A filmeken jól látszik, hogy mindkét esetben a gödörben felgyorsul a golyó és a "dombra felfutással nem lassul le. Ezzel azt látjuk, hogy nagyobb az energiája mint a másik pályán haladó golyónak.
Ez hogyan lehetséges?
|
Előzmény: [480] SmallPotato, 2012-03-07 23:17:34 |
|
[480] SmallPotato | 2012-03-07 23:17:34 |
Ha a légellenállástól eltekintünk, akkor a nyilat vízszintesen kell kilőni, mert adott idő alatt a nyíl függőleges elmozdulása megegyezik a zsák függőleges elmozdulásával, azaz, ha egyidőben és egy magasságból indultak, akkor mindvégig azonos lesz a magasságuk.
A vonatos-lejtős példával ez nem analóg, mert ott a vonat mozgásának függőleges összetevője nem szabadeséssel zajlik; a zsákos-nyilas feladatban viszont a függőleges irányt tekintve a nyíl is - csakúgy, mint a zsák - szabadon esik.
|
Előzmény: [478] RokoskaLászlo, 2012-03-07 22:25:54 |
|
|
[478] RokoskaLászlo | 2012-03-07 22:25:54 |
A leejtésesről láttam egy filmet! A kérdés az volt, hogy ha az ablakon kiejtett zsákot akarjuk eltalálni oldalról nyíllal, akkor alá-fölé vagy pont rá kell célozni? Maga szerint hová? Csak azért kérdem, mert a vonat és a leejtés összehasonlítása nagyon úgy hangzott..
|
Előzmény: [476] SmallPotato, 2012-03-07 22:13:35 |
|
[477] RokoskaLászlo | 2012-03-07 22:19:34 |
Azt olvastam, hogy Galilei vagy kicsoda lejtők szögének állítása mellett mérte az időket. És azt is olvastam éppen itt, hogy az azonos tömegű golyók közül nagyobb sebességűnek nagyobb az energiája. A hosszabb utat hamarabb befutónak sokkal nagyobb a sebessége, mint a rövidebb utat hosszabb idő alatt befutónak. Ez nem azt jelenti, hogy nagyobb az energiája is?
|
Előzmény: [476] SmallPotato, 2012-03-07 22:13:35 |
|
[476] SmallPotato | 2012-03-07 22:13:35 |
Bizonyára rosszul emlékszel (vagy netán rosszul írták ... az a rosszabbik eset). Ha adott a magasságkülönbség, a kezdősebesség nulla, és a súrlódástól, légellenállástól eltekintünk, akkor a testek a pályától függetlenül azonos végsebességre tesznek szert (tekintve, hogy mozgási energiájuknak meg kell egyeznie, hiszen a kiindulási - helyzeti - energiájuk is megegyezett), de az időtartamok egyenlősége egyáltalán nem törvényszerű, sőt.
Gondolj bele, hogy elejtesz egy követ 1 m magasból, vagy elindul egy vonat az l km hosszú, 1 ezrelékes lejtőn. Azonos idő alatt érnek le? Nem csak a súrlódás miatt nem.
|
Előzmény: [468] RokoskaLászlo, 2012-03-07 18:41:02 |
|
|
|
|
|
|
|
[469] Hajba Károly | 2012-03-07 18:57:30 |
Ha a pálya hosszabb lenne, akkor valószínűleg majdnem egyforma távolságig gurulnának el szerintem, csak az a golyó melyik alul is volt, az újból fenti szakaszra -a lenti gyorsabb haladás miatt- hamarabb ér, de itt már -az emelkedő és a hosszabb megtett út miatt- egy kicsit lassabban, mint erre a szakaszra érve a másik halad majd.
A videón nem látjuk a pályájuk folytatását. Az is érdekes lenne.
|
Előzmény: [468] RokoskaLászlo, 2012-03-07 18:41:02 |
|
|
[467] Alma | 2012-03-07 18:08:19 |
Ha alul megy a golyó, akkor bár hosszabb utat kell megtennie, nagyobb sebességgel teszi. A hosszabb út miatt később érne oda, a nagyobb sebesség miatt hamarabb.
Hogy végül mi lesz, az a pálya konkrét alakjától függ. Minél hosszabb az az útszakasz, hogy az egyik golyó fent, a másik lent megy, annál több időt tud "behozni" az alsó golyó abból a veszteségből, amit a lejtőkön szerzett (ha egyáltalán ott veszteséget szerzett, azt is ki kell számolni).
|
Előzmény: [466] RokoskaLászlo, 2012-03-07 16:48:03 |
|
|
|
|
[463] Róbert Gida | 2012-03-05 20:26:14 |
"Az emberek is viszonylag függőlegesen szoktak állni akkor is, ha egy meredek hegyről jönnek le."
Erről Columbo jut eszembe: http://www.youtube.com/watch?v=qxbNZCSweLo&feature=related
|
Előzmény: [456] jonas, 2012-03-05 14:41:03 |
|
[462] jonas | 2012-03-05 20:11:40 |
Egyetértek. Nem az a nehéz kérdés, amire én válaszoltam, vagyis hogy mi történik, ha az alap mozog.
Tegyük föl, hogy a búgócsigát megpörgettük, és utána nem mozgatjuk a rajztáblát, és nem lökdössük a búgócsigát. Miért nem dől föl a búgócsiga, noha csak egy kis ponton támaszkodik, és ha megáll a forgása, utána feldől. Általánosabban, hogy mozog a tengelye?
|
Előzmény: [461] RokoskaLászlo, 2012-03-05 19:49:42 |
|
[461] RokoskaLászlo | 2012-03-05 19:49:42 |
Szerinted érthetem? Egy félszónyit sem.. Azt sem értem, hogy milyen erő áll ellen a kitérítő hatásnak? Ujjal meglököm, akkor az új irányban áll a tengely. Miért nem dől fel?
|
Előzmény: [460] Alma, 2012-03-05 18:55:58 |
|
[460] Alma | 2012-03-05 18:55:58 |
Na ez az, amit nem kéne ezen a fórumon. Itt sok ember azért van, hogy ilyen kérdéseken elgondolkodjon, és választ adjon rá a kérdezőnek. A fizika tanárnak amúgy is biztos van elég dolga, bár kétség kívül biztosan segítene.
A búgócsiga tengelye forgásban van, ezáltal nincs állandó kapcsolat semmelyik két pont között se a tengely és a rajztábla között (izeg-mozog egy üregben). Éppen ezért nem jön létre olyan szoros kapcsolat, ami el tudná forgatni a búgócsigát, ehhez hosszú ideig ható nagy erőre lenne szükség.
Mondhatnád erre, hogy a megemeléséhez is nagy erőre van szükség. Ez így van, de az erőegyensúly miatt mindig be van annyira nyomódva a búgócsiga, hogy az m*g nehézségi erőnek legyen kompenzáló tartóereje, és emeléskor ez fog munkát végezni.
A kis felületű érintkezés még nem elégséges, hiszen ha egy rajzszöget szúrunk bele a rajztáblába, az el fog fordulni a táblával együtt.
|
Előzmény: [455] Gézoo, 2012-03-05 14:37:02 |
|
|
|