Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[483] RokoskaLászlo2012-03-08 08:02:05

Kedves Alma! Hosszabb út, több gördülési ellenállás, több veszteség. Hogyan kell kiszámolni a két golyó energiáit?

Előzmény: [467] Alma, 2012-03-07 18:08:19
[482] RokoskaLászlo2012-03-08 07:58:54

Az átlagsebesség = teljes út / teljes idő (így tanultuk). Nagyobb átlagsebesség (fékezés nélkül) nagyobb energia befektetéssel lehetséges. Honnan volt nagyobb energiája a másik golyóval azonos magasságról induló és azonos magasságra érkező golyónak?

Előzmény: [479] SmallPotato, 2012-03-07 22:50:57
[481] RokoskaLászlo2012-03-08 07:56:13

Bingó! Úgy van, nem alá, nem fölé, hanem éppen rá, mert mindkettőre egyformán hat a gravitáció és ugyanazon idő alatt mindkettő ugyanakkora magasságot "veszít".

A vonatos-lejtős példára visszatérve Galilei azért használt különféle lejtőszögeket a méréseihez, mert a szög nagyságával szabályozta az időszükségletet a mérhetőség érdekében. Tehát a lejtőket lejtőkkel lehet összehasonlítani, de nem szabad belekeverni a szabadesést.

A filmeken jól látszik, hogy mindkét esetben a gödörben felgyorsul a golyó és a "dombra felfutással nem lassul le. Ezzel azt látjuk, hogy nagyobb az energiája mint a másik pályán haladó golyónak.

Ez hogyan lehetséges?

Előzmény: [480] SmallPotato, 2012-03-07 23:17:34
[480] SmallPotato2012-03-07 23:17:34

Ha a légellenállástól eltekintünk, akkor a nyilat vízszintesen kell kilőni, mert adott idő alatt a nyíl függőleges elmozdulása megegyezik a zsák függőleges elmozdulásával, azaz, ha egyidőben és egy magasságból indultak, akkor mindvégig azonos lesz a magasságuk.

A vonatos-lejtős példával ez nem analóg, mert ott a vonat mozgásának függőleges összetevője nem szabadeséssel zajlik; a zsákos-nyilas feladatban viszont a függőleges irányt tekintve a nyíl is - csakúgy, mint a zsák - szabadon esik.

Előzmény: [478] RokoskaLászlo, 2012-03-07 22:25:54
[479] SmallPotato2012-03-07 22:50:57

"A hosszabb utat hamarabb befutónak sokkal nagyobb a sebessége" - ez a kijelentés az átlagsebességekre vonatkozik, az egyenlőség pedig a végsebességekre.

Előzmény: [477] RokoskaLászlo, 2012-03-07 22:19:34
[478] RokoskaLászlo2012-03-07 22:25:54

A leejtésesről láttam egy filmet! A kérdés az volt, hogy ha az ablakon kiejtett zsákot akarjuk eltalálni oldalról nyíllal, akkor alá-fölé vagy pont rá kell célozni? Maga szerint hová? Csak azért kérdem, mert a vonat és a leejtés összehasonlítása nagyon úgy hangzott..

Előzmény: [476] SmallPotato, 2012-03-07 22:13:35
[477] RokoskaLászlo2012-03-07 22:19:34

Azt olvastam, hogy Galilei vagy kicsoda lejtők szögének állítása mellett mérte az időket. És azt is olvastam éppen itt, hogy az azonos tömegű golyók közül nagyobb sebességűnek nagyobb az energiája. A hosszabb utat hamarabb befutónak sokkal nagyobb a sebessége, mint a rövidebb utat hosszabb idő alatt befutónak. Ez nem azt jelenti, hogy nagyobb az energiája is?

Előzmény: [476] SmallPotato, 2012-03-07 22:13:35
[476] SmallPotato2012-03-07 22:13:35

Bizonyára rosszul emlékszel (vagy netán rosszul írták ... az a rosszabbik eset). Ha adott a magasságkülönbség, a kezdősebesség nulla, és a súrlódástól, légellenállástól eltekintünk, akkor a testek a pályától függetlenül azonos végsebességre tesznek szert (tekintve, hogy mozgási energiájuknak meg kell egyeznie, hiszen a kiindulási - helyzeti - energiájuk is megegyezett), de az időtartamok egyenlősége egyáltalán nem törvényszerű, sőt.

Gondolj bele, hogy elejtesz egy követ 1 m magasból, vagy elindul egy vonat az l km hosszú, 1 ezrelékes lejtőn. Azonos idő alatt érnek le? Nem csak a súrlódás miatt nem.

Előzmény: [468] RokoskaLászlo, 2012-03-07 18:41:02
[475] RokoskaLászlo2012-03-07 22:13:13

A sárga golyó még a csalás ellenére is hamarabb ér a célba.

Előzmény: [473] Hajba Károly, 2012-03-07 21:15:47
[474] RokoskaLászlo2012-03-07 22:09:45

A filmen csaltak! A lejtő előtt már egy oszloptávolsággal gyorsabb az üveggolyó.

Előzmény: [473] Hajba Károly, 2012-03-07 21:15:47
[473] Hajba Károly2012-03-07 21:15:47

Itt egy másik film. Ezen talán jobban kijön, hogy lassabban érkezik föl.

Előzmény: [466] RokoskaLászlo, 2012-03-07 16:48:03
[472] Lóczi Lajos2012-03-07 19:57:40

Hol olvastál ilyet?

Előzmény: [468] RokoskaLászlo, 2012-03-07 18:41:02
[471] spongya2012-03-07 19:50:02

Az lett volna ütős, ha a ciklois-pályát is odatették volna. Brachisztochron-probléma / J. Bernoulli! ...

Előzmény: [466] RokoskaLászlo, 2012-03-07 16:48:03
[470] RokoskaLászlo2012-03-07 19:02:03

Ki lehet számolni a különbségüket?

Előzmény: [469] Hajba Károly, 2012-03-07 18:57:30
[469] Hajba Károly2012-03-07 18:57:30

Ha a pálya hosszabb lenne, akkor valószínűleg majdnem egyforma távolságig gurulnának el szerintem, csak az a golyó melyik alul is volt, az újból fenti szakaszra -a lenti gyorsabb haladás miatt- hamarabb ér, de itt már -az emelkedő és a hosszabb megtett út miatt- egy kicsit lassabban, mint erre a szakaszra érve a másik halad majd.

A videón nem látjuk a pályájuk folytatását. Az is érdekes lenne.

Előzmény: [468] RokoskaLászlo, 2012-03-07 18:41:02
[468] RokoskaLászlo2012-03-07 18:41:02

Nem értem. Azt olvastam, hogy h1 és h2 magasság között az út alakjától függetlenül azonos idő alatt érkezik le minden test. A lejtőre nem érvényes a fizika?

Előzmény: [467] Alma, 2012-03-07 18:08:19
[467] Alma2012-03-07 18:08:19

Ha alul megy a golyó, akkor bár hosszabb utat kell megtennie, nagyobb sebességgel teszi. A hosszabb út miatt később érne oda, a nagyobb sebesség miatt hamarabb.

Hogy végül mi lesz, az a pálya konkrét alakjától függ. Minél hosszabb az az útszakasz, hogy az egyik golyó fent, a másik lent megy, annál több időt tud "behozni" az alsó golyó abból a veszteségből, amit a lejtőkön szerzett (ha egyáltalán ott veszteséget szerzett, azt is ki kell számolni).

Előzmény: [466] RokoskaLászlo, 2012-03-07 16:48:03
[466] RokoskaLászlo2012-03-07 16:48:03

Ez hogy lehet? film

Előzmény: [465] RokoskaLászlo, 2012-03-06 10:22:31
[465] RokoskaLászlo2012-03-06 10:22:31

Van alul egy csapágyas talpa. A régi az körözött, annak egy golyó volt az alján. Ez az újabb megáll abban a szögben ahova kibillentettem.

Előzmény: [464] Gézoo, 2012-03-06 09:55:14
[464] Gézoo2012-03-06 09:55:14

Ha meglököd, ferdén áll a tengelye vagy köröket ír le?

Előzmény: [461] RokoskaLászlo, 2012-03-05 19:49:42
[463] Róbert Gida2012-03-05 20:26:14

"Az emberek is viszonylag függőlegesen szoktak állni akkor is, ha egy meredek hegyről jönnek le."

Erről Columbo jut eszembe: http://www.youtube.com/watch?v=qxbNZCSweLo&feature=related

Előzmény: [456] jonas, 2012-03-05 14:41:03
[462] jonas2012-03-05 20:11:40

Egyetértek. Nem az a nehéz kérdés, amire én válaszoltam, vagyis hogy mi történik, ha az alap mozog.

Tegyük föl, hogy a búgócsigát megpörgettük, és utána nem mozgatjuk a rajztáblát, és nem lökdössük a búgócsigát. Miért nem dől föl a búgócsiga, noha csak egy kis ponton támaszkodik, és ha megáll a forgása, utána feldől. Általánosabban, hogy mozog a tengelye?

Előzmény: [461] RokoskaLászlo, 2012-03-05 19:49:42
[461] RokoskaLászlo2012-03-05 19:49:42

Szerinted érthetem? Egy félszónyit sem.. Azt sem értem, hogy milyen erő áll ellen a kitérítő hatásnak? Ujjal meglököm, akkor az új irányban áll a tengely. Miért nem dől fel?

Előzmény: [460] Alma, 2012-03-05 18:55:58
[460] Alma2012-03-05 18:55:58

Na ez az, amit nem kéne ezen a fórumon. Itt sok ember azért van, hogy ilyen kérdéseken elgondolkodjon, és választ adjon rá a kérdezőnek. A fizika tanárnak amúgy is biztos van elég dolga, bár kétség kívül biztosan segítene.

A búgócsiga tengelye forgásban van, ezáltal nincs állandó kapcsolat semmelyik két pont között se a tengely és a rajztábla között (izeg-mozog egy üregben). Éppen ezért nem jön létre olyan szoros kapcsolat, ami el tudná forgatni a búgócsigát, ehhez hosszú ideig ható nagy erőre lenne szükség.

Mondhatnád erre, hogy a megemeléséhez is nagy erőre van szükség. Ez így van, de az erőegyensúly miatt mindig be van annyira nyomódva a búgócsiga, hogy az m*g nehézségi erőnek legyen kompenzáló tartóereje, és emeléskor ez fog munkát végezni.

A kis felületű érintkezés még nem elégséges, hiszen ha egy rajzszöget szúrunk bele a rajztáblába, az el fog fordulni a táblával együtt.

Előzmény: [455] Gézoo, 2012-03-05 14:37:02
[459] RokoskaLászlo2012-03-05 15:26:27

Ezek viccek?

Előzmény: [458] Gézoo, 2012-03-05 15:02:44

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]