Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[527] RokoskaLászlo2012-04-04 15:33:49

Nem értem.

Előzmény: [526] Gézoo, 2012-04-04 10:09:20
[526] Gézoo2012-04-04 10:09:20

Mi okozza? Mi okozhatja?

Azt tudtad, hogy minden részecskék közötti hatás csak sugárzással terjed vagy sugárzásnak megfeleltethető hatással?

Azt tudtad, hogy ha valami bármit kisugároz, akkor a sugárzása visszahat ő magára is?

Azt tudtad, hogy a gyorsulást erőhatás kelti?

Azt is tudtad, hogy a gyorsulás sugárzást kelt?

Na akkor a kör bezárult.

A sugárzással keltett gyorsuló részecskék sugárzása visszahat a gyorsulást keltőre.

Érthető?

Előzmény: [523] RokoskaLászlo, 2012-04-02 10:02:54
[525] Geg2012-04-04 10:06:17

Nem olyan rossz példa a folyadékban mozgás. Ha egy testet viszkózus folyadékba teszünk, és megmozdítjuk, látszólag nagyobb erőt kell kifejtenünk ugyanakkora gyorsulás eléréséhez, hiszen magát a folyadékot is megmozgatjuk a testtel együtt (gondoljunk pl. a mézre). Effektíve úgy tűnik, mintha nagyobb lenne a test tömege.

A részecskefizika standard modellje szerint az elemi részecskék is hasonló mechanizmus alapján tesznek szert a tömegükre. Kiderült, hogy a világegyetemben mindenütt jelen van egy ún. Higgs mező (kicsit olyan, mint az elektromos vagy mágneses tér). Minden részecske ebben a "közegben" mozog, és amelyik kölcsön is tud hatni vele, a viszkózus folyadék analógiája alapján tömeget nyer.

Érdemes tudni, hogy a részecskék fizikai (észlelhető) tömegének kialakulásához más folyamatok is hozzájárulnak. Amikor egy részecske mozog a térben, nem csak a Higgs mezővel, hanem rengeteg különféle nagyon rövid ideig élő részecske-antirészecske párral is kölcsönhat, magával sodorja azokat és együtt halad velük, úgy mondjuk, hogy "felöltözködik". Mérések során mindig ezek együttesének tehetetlenségét látjuk, nem a "csupasz" részecske tömegét (amit a Higgs mezőtől kapott).

Előzmény: [524] lorantfy, 2012-04-03 18:21:28
[524] lorantfy2012-04-03 18:21:28

A tehetetlenség a test tömegével arányos és nem a sebességgel, így ez a folyadékos példa nem jó!

Előzmény: [523] RokoskaLászlo, 2012-04-02 10:02:54
[523] RokoskaLászlo2012-04-02 10:02:54

Köszönöm szépen a részletes választ!

"Hogy mi okozza a tehetetlenséget, arra a kérdésre nehéz válaszolni. Ilyen a természet vagy a JÓ ISTEN így teremtette a világot, tehát ezt tapasztaljuk az általunk eddig megismert világrészben. "

Érdekel az is, hogy milyen folyamat okozza?

Azt olvastam, hogy olyan mint a folyadékban mozgás. Kis sebességnél kicsit, nagy sebességnél nagyobb "ellenállást" fejt ki "valami?". Mi lehet az a "valami" és hol van? Miből jön? Miért nem látjuk?

Előzmény: [522] lorantfy, 2012-03-31 00:06:30
[522] lorantfy2012-03-31 00:06:30

A tehetetlenség azt jelenti, hogy az álló vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végző rendszerekben (inerciarendszerek) a testek csak erő hatására vagyis más testtel való kölcsönhatás miatt változtathatják meg mozgásállapotukat.

Szóval a gyorsuláshoz (vagy lassuláshoz, ami negatív gyorsulás) erő kell! Ha ilyen rendszerekben a testre ható erők összege nulla, akkor nem változhat meg a mozgásállapotuk, tehát állnak, vagy állandó a sebesség vektoruk.(A sebesség iránya sem változhat meg!)

A tehetetlenség mértéke a tömeg. A testek tehetetlensége tapasztalati tény. Newton apánk szépen törvényekbe foglalta. Gondolom ismered őket. Hogy mi okozza a tehetetlenséget, arra a kérdésre nehéz válaszolni. Ilyen a természet vagy a JÓ ISTEN így teremtette a világot, tehát ezt tapasztaljuk az általunk eddig megismert világrészben.

A tehetetlenségi erők pedig éppen olyan rendszerekben lépnek fel, melyek nem inerciarendszerek. Tehát gyorsuló koordináta rendszerekben.(lassuló, forgó) Pl. ha felülünk egy körhintára és az elkezd velünk forogni, akkor úgy érezzük, hogy egy sugárirányban kifelé repítő erő hat ránk. Ez a centrifugális erő. Ez egy látszólagos erő. Valójában a testünk egyenes vonalban akar haladni, a rendszer viszont forog velünk. Valamive bele kell kapaszkodnunk, vagy neki kell dőlnünk, hogy legyen olyan erő, ami biztosítja, hogy körpályán maradjunk, vagyis megváltozzon a sebességünk iránya. Hasonló a helyzet a fékező buszban kapaszkodás nélkül gördeszkán ácsorgó utas esetében. A rendszer amiben van lassul, ő viszont haladna tovább, tehetetlensége miatt. Egy látszólagos erőt észlel, ami őt tovább mozgatja. Valójában pedig mindaddig, míg meg nem kapaszkodik, nincs olyan erő, ami lelassíthatná a mozgását, hogy a rendszerrel együtt lassuljon.

Szóval a tehetetlenségi erő úgy "képződik", hogy egy test gyorsuló koordináta rendszerbe kerül, ahol tehetetlensége miatt a rendszerből nézve látszólagos erők hatnak rá.

Úgy is lehetne mondani, hogy az ilyen rendszerekben ahhoz kell erő, hogy a test álljon a rendszerhez képest, vagyis együtt gyorsuljon a rendszerrel. Brutális példával élve, ha több ember pörög egy lánchintán és az egyik ülés lánca elszakad, akkor a többiek úgy látják, hogy ez az ember elrepül, tehát úgy gondolják, hogy valamilyen erő elrepítette őt. Pedig valójában azért repült el, mert éppen az az erő nem hatott rá, ami körpályán tartotta volna, mivel elszakadt a lánc.

Nagyon szép kis tehetetlenségi erő a Coriolis erő is. Ami szintén körmozgást végző rendszerekben lép fel, mégpedig akkor ha a test sugárirányban mozog. Ezzel a látszólagos erővel magyarázzuk a lefolyó víz bepörgését a kád vizének leengedésekor. Mi benne vagyunk ebben a rendszerben, így azt kell képzelnünk, hogy valamilyen erő bepörgeti a vizet. Valójában éppen hiányzik egy erő, ami a sugár csökkenésével megfelelő arányban csökkentené a sebességet, hogy a víz részecskéi a rendszerrel együtt mozogjanak. (Mikor folyik le a víz a kádban, akkor lefelé haladva csökken a sugár a forgó rendszerben)

Saját magunkon is érezhetjük a Coriolis erőt, ha lehetőségünk van forgószínpadon mozogni sugárirányban. Vagy elmegyünk a Vidámparkba és felülünk a legrégebbi körhintára, amin mozgó lovacskák is vannak. Egy ilyen lóra felülve, azt meg tudjuk mozgatni és éppen sugár irányban mozog velünk kifelé, majd befelé. Azt fogjuk tapasztalni, hogy előre felé haladva forgásiránnyal ellentétes visszafelé pedig azzal megegyező erő akar minket lelökni a lóról. Valójában pedig hozzá kell nyomódnunk a lóhoz, hogy a nyomóerő meg tudja változtatni a sebességünket, hogy a rendszerrel azonos sebességgel haladjunk. Kifelé haladva nő a sugár, így növelni kell a kerületi sebességünket. Befelé haladva pedig csökkenteni.

Egyszerű egyenes vonalú, gyorsuló koordináta rendszerre is nagyon jó példák vannak. A legjobban érzékelhető talán az induló repülőgépben ülő emberekre ható gyorsító erő. Akik azt érzik, hogy nagy erő szorítja őket az ülésükbe. Ez egy tehetetlenségi erő. Az ülések a repülőgéppel együtt gyorsulnak (oda vannak csavarozva) az embereknek viszont az ülések adják át a gyorsító erőt, hogy együtt gyorsulhassanak a repülőgéppel. Ők viszont ezt úgy érzékelik, hogy egy erő beleszorítja őket az ülésbe. Ezért nem lehetnek tökéletesek a repülőgép szimulátor kamrák, mert bár mozgathatók, de tartósan nem tudják ezt az erőt biztosítani.

Szerintem példákon keresztül jobban meg lehet érteni ezeket az erőket. A centrifugában lévő vizes ruhából a vizet a forgó rendszerből nézve a centrifugális erő repíti ki. Kívülről nézve pedig pont azért repül ki a víz, mert rá nem tud hatni a mosógép dobja, (mert lyukacsos) és így hiányzik az az erő ami körpályán tudná tartani, tehát tehetetlensége miatt kirepül, mert nem változik meg a sebességének az iránya.

Szegény földrajz tanárok is birkóznak a Coriolis erővel, mikor a ciklonokat és anticiklonokat magyarázzák, de sajnos legtöbben maguk sem értik miről van szó.(Tisztelet a kivételnek!) A Földön, mint forgó gömbön a sarkok felől az egyenlítő felé haladó légtömegek esetében a forgástengelytől való távolság növekszik, tehát a sebességüknek van a tengelyre merőleges komponense. Így ahhoz, hogy a Földdel együtt forogjanak, gyorsító erőre lenne szükség. Látszólag olyan erő hat rájuk, ami elgörbíti a pályájukat a földfelszínhez képest. Valójában egyszerűen lemaradnak az alattuk mozgó földfelszínhez képest, mert nincs olyan erő, ami a forgástengelytől való távolodással arányosan növelné a sebességüket.

Az egyenlítőtől a sarkok felé haladó légtömegek esetében fordított a helyzet. Ahhoz hogy a földfelszínnel együtt mozogjanak lassulniuk kellene. Látszólag valamilyen erő elgörbíti a pályájukat a felszínhez képest. Valójában pedig nem tudnak megfelelően lassulni, mert nincs ami lelassítaná őket. Hát ilyen egyszerű ez kérem. (Bocs, ha valamit elírtam, de közben néztem a Megasztárt is.)

Előzmény: [517] RokoskaLászlo, 2012-03-29 08:44:21
[521] HoA2012-03-30 17:00:51

Na jó, akkor induljunk neki egy kicsit másképp. Mondd meg, mit nevezel tehetetlenségnek illetve tehetetlenségi erőnek, és én megmondom, mi okozza.

Előzmény: [520] RokoskaLászlo, 2012-03-30 14:37:43
[520] RokoskaLászlo2012-03-30 14:37:43

Oroszul tanulunk. Röviden elmagyarázod?

Előzmény: [519] Alma, 2012-03-30 14:29:54
[519] Alma2012-03-30 14:29:54

Ha tudsz angolul, akkor itt találsz egy jól érthető leírást.

Előzmény: [518] RokoskaLászlo, 2012-03-30 09:41:52
[518] RokoskaLászlo2012-03-30 09:41:52

Senki sem tudja?

Előzmény: [517] RokoskaLászlo, 2012-03-29 08:44:21
[517] RokoskaLászlo2012-03-29 08:44:21

Mi okozza a tehetetlenséget? Hogyan képződik a tehetetlenségi erő?

[516] Bellabás V. Levente2012-03-13 09:22:37

Jó tanulást, és sok sikert a dolgozathoz! Üdv!

Előzmény: [515] gildike, 2012-03-13 08:17:59
[515] gildike2012-03-13 08:17:59

köszike a tanácsot :) őszinte leszek közel 8 éve nem tanultam fizikát és csak egy hetem volt felkészülni erre a zh -ra szal szinte semmit nem tudtam már így is sokkal előrébb vagyok legalább ezeket tudom ami jó mert ez határozza meg a félévi jegyem. és mivel hogy a 11-12 osztály pont ezt az anyagot veszi mostanság így ti előnyösebb helyzetbe vagytok mint én még egyszer mindenkinek nagyon szépen köszönöm a segítséget.

[514] Bellabás V. Levente2012-03-13 00:38:54

Szép estét! (vagy inkább éjt:-)

Egy tanács: amennyiben tényleg tudni akarod a fizikát, ne sajnáld az időt a feladatok alapos megrágására, ízeinek élvezetére! Mire gondolok? Például a mértékegység átváltásokra! Egyáltalán nem muszáj a mértékegységeket gépiesen átváltani SI-be, vagy azokat harmonizálni. (A harmonizálás azt jelenti, hogy ha pl. a sebesség egysége km/h, akkor az időnek az óra egységét használjuk) Sajnos nagyon sok tanár gépiesen és mechanikusan tanítja a fizikai mennyiségekkel történő számolást, ami valamelyest érthető, hiszen így vélik megvédeni a diákokat a hibák egy részétől. Én azt mondom neked, hogy ne elégedj meg ezzel, hanem tanulj meg hozzáértően (művészien!:-) bánni a mennyiség egyenletekkel. Nézzük például az általad felvetett feladatot, amelyben az átlagsebességet kell kiszámolni! Ebben a feladatban csak a fél órát váltanám át percbe, és máris lehet számolni: v(átl.)= (20*50+30*20+15*30)/65 Uis. a perc időegység a számlálóból és a nevezőből is kiemelhető, ezért vele egyszerűsíthetünk!!! Továbbá az 5-öt is kiemelhetem, így a számítás tovább egyszerűsíthető. Végül: v(átl.)=(4*50+6*20+3*30)/13 = 410/13 km/h, ami közelítőleg 31,54 km/h. Természetesen ez sok gyakorlást igényel(egyenlőre nem a dolgozatban!), de megéri, mert így tényleg tudni fogsz! Az ész nélkül gyakorolt üres formalizmusoknak semmi értelme, az erre fordított időt pocsékolásnak tartom... figyelmesen járj-kelj a világban, csodálkozz rá a természet és társadalom jelenségeire, mert nincs szebb annál, mint mikor megérted működésüket! Üdvözlettel:...egy kóbor lovag (és nem kóbor áram:-)

Előzmény: [513] gildike, 2012-03-12 23:11:03
[513] gildike2012-03-12 23:11:03

nagyon szépen köszönöm mindenkinek a segitséget :)

[512] lorantfy2012-03-12 22:57:20
Előzmény: [511] gildike, 2012-03-12 21:47:09
[511] gildike2012-03-12 21:47:09

köszönöm :) lenne itt 2 feladat amit ugyan megcsináltam csak nem tudom jól e megnézné valaki? egy vonat 20 percig 50 km/h fél óráig 20 km/h 15 percig 30 km/h sebességgel megy mennyi az átlagsebessége?

v1=50km/h=13,88 m/s

v2=20m/s

v3= 8,33 m/s

összes út v1+v2+v3 = 13,88+20+8,33= 42,21 m/s

összes idő= 45 perc

kérdés hogy átkell e váltani órába vagy marad simán 45 perc?

vátlag= összes út/összes idő 42,21/45 ?

illetve a másik :

egy autóbúsz 25 km es távőt hegymenetben 45 visszafelé 30 perc alatt tesz meg. mennyi az átlagsebessége?

ilyenkor változtat valamin hogy hegymenetbe megy? ha igen min és letudnátok irni? előre is köszi

[510] Bellabás V. Levente2012-03-12 20:05:31

A harmonikus rezgőmozgásra vonatkozó feladat megoldása a következő: A sebesség-idő függvény: v(t)= A*omega*cos(omega*t)

A gyorsulás-idő függvény: a(t)= -A*omega*omega*sin(omega*t)

Egy kis matek: ha figyelmesen megnézed a fenti függvényeket, akkor ezek egy adott harmonikus rezgőmozgás esetén a legnagyobb abszolút értéküket cos(omega*t)=1 és sin(omega*t)=1 esetén érik el.

Tehát: v(max)= A*omega és a(max)= A*omega*omega

Az utóbbi egyenletet elosztva az előbbivel megkapod az omega-t (körfrekvenciát!), amiből az omega=2*pí*frekvencia összefüggés felhasználásával adódik a frekvencia.

Az amplitúdót pedig úgy kapod meg, ha visszahelyettesíted az omega-t (célszerűen) a v(max)-os egyenletbe!

Jó tanulást! :-) Üdv!

Előzmény: [500] gildike, 2012-03-10 20:25:12
[509] RokoskaLászlo2012-03-12 19:02:44

Nagyon szívesen :)

Előzmény: [508] gildike, 2012-03-12 18:57:24
[508] gildike2012-03-12 18:57:24

köszönöm szépen mégegyszer sokat segitettél

[507] RokoskaLászlo2012-03-12 18:44:35

s2-nél lemaradt a v1 indexe, ezért helyesen:

s2=t2*v1= * a többi jó, 900*25=2250 m stb.)

Előzmény: [506] RokoskaLászlo, 2012-03-12 18:40:57
[506] RokoskaLászlo2012-03-12 18:40:57

Nagyon jól csináltad!

A másik feladat is ilyen, csak a gyorsítást és a fékezést nem a gravitáció hanem a motor és a fék hozza létre. t1=25 mp

Végsebesség: v1=a*t=1*25=25 m/s

a gyorsulás alatt az átlagsebesség v1"=(0+25)/2=12,5 m/s

s1=t1*v1"=25*12,5= 312,5 m

t2=(1/4)*3600= 900 mp

s2=t2*v=900*25= 2250 m

a fékezés ideje:

t3=v/a=25/2=12,5 mp

átlagsebesség a fékezés alatt

v2"= (25+0)/2 = 12,5 m/s

s3=t3*v2"=12,5*12,5= 156,25 m

Az összes úthossz: -- * az összeadást rád bízom --

s= s1+s2+s3=312,5+2250+156,25 =

összes idő: -- * az összeadást rád bízom --

t=t1+t2+t3=25+900+12,5 =

Átlagsebesség: -- * az osztást rád bízom -- v"=s/t =

Előzmény: [503] gildike, 2012-03-12 15:59:11
[505] gildike2012-03-12 17:45:47

megcsináltam megnéznéd hogy jó e lécci

V0 =25 m/s

T=2,5 másodperc

Vátlag=(25+0)/2= 12,5 m/s

S=Vátlag * t= 12,5 * 2,5 = 31,25 m

Magasság: h=h0+s=10+31,25=41,25 m

Viszaesés ideje:t2= gyök(2*h/g)= gyök(2*41,25/10)=8,25 mp

leérkezés végsebessége v=g*t2= 10*8,25= 82,5 m/s

a második feladatban nem tudsz nekem segíteni?

[504] RokoskaLászlo2012-03-12 17:27:47

Az első ugyanolyan mint az előző feladatsor első tagja, csak az adatokat kell behelyettesíteni. Nem 3,5 m magasról indul, hanem 10 m magasról, nem 15 m/s hanem 25 m/s a hajítás induló sebessége. Próbáld csak behelyettesíteni, itt leszek és segítek ha nem lenne jó!

Előzmény: [503] gildike, 2012-03-12 15:59:11
[503] gildike2012-03-12 15:59:11

most nézegettem és van még 2 kérdés amit nem értek tudnátok ebben is segitni?

1, Egy testet 10 m magasról feldobunk, 25 m/s kezdősebességgel, milyen magasra jut mennyi iső alatt esik a földre, mekkora lesz a becsapódás sebessége? 2, egy autó álló helyzetből indul, 1 m/s2 gyorsulással, 25 s -ig gyorsít, , utánna egyenletesen halad negyed órát majd 2 m/s2 lassulással fékez és megáll. mennyi a megtett út és az átlagsebesség?

előre is köszönöm

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]