Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[62] Fálesz Mihály2005-04-27 12:34:50

Egy ötlet. (Lehet, hogy teljesen használhatatlan.)

A tablettára tapadó gáz mennyisége a tabletta felszínének nagyságától függ.

A tablettát vékonyabbra csiszolod, és megkeresed azt a vastagságot, amikor éppen lebeg. Ebben az esetben a tabletta sűrűségéből kiszámolhatod, hogy mennyi gáz tapad rá összesen.

Előzmény: [61] Drin, 2005-04-27 10:12:27
[61] Drin2005-04-27 10:12:27

Sziasztok!

Múltkor csináltam egy phys feladatot és egy (szerintem) fontos lépést kivéve lényegében kész a feledata. A feladat az, hogy a pezsgőtabletta méretét adjuk meg az idő függvényében. Az oldódó pezsgőtabletához olyan modelt választttam, hogy adott pillanatban a pezsgőtabletta (minek alakja kjör alakú hasáb) felszínén sok félgömb alakú "kis gáztartály" van egyenletesen elhelyezkedve a vízzel érintkező felületen amikben az oldódás során a tablettából "kioldott " gáz van (álandó nyomáson és állandó hőmérsékleten, valamint feltételezem, hogy a mólszám se változik a "gáztatrályban" és a további kioldott anyag a félgömbök között "kiszivárog"). Feltételeztem továbbá, hogy a folyamat során a víz koncentrációja közel állandó és (nyilván nem egy mély víztatrályba dobjuk a tablettát) a "gáztatrályokban" a nyomás is állandó (a légkörivel egyenlő) mivel a pohár aján a víz hidrosztatikai nyomása jóval kisebb mint a légköri nyomás. A megoldás során azonban nem tudtam még csak közelítőleg se meghatározni a félgömb alakú "gáztaretályok" sugarát, térfogatát ? Ha van valami ötletetek akkor légyszi ítjatok. Előre is kösz.

[60] lorantfy2005-04-22 18:03:54

"Guinness Book of Records"-szerint:

The beak of the red-headed woodpecker hits the bark of a tree with an impact velocity of over 21 km/h, subjecting the bird's brain to a deceleration of approximately 10 g when its head snaps back.

Jó lenne tudni a kép milyen expozíciós idővel készült, mert a bemozdulás kb. 2 cm és ebből már lehetne következtetni a sebességre. Ha 1/100-al akkor 2 m/s körül volt a sebesség. A max. amplitudó 10 cm körüli lehet.

[59] lorantfy2005-04-22 09:41:09

Valóban a csőr rugalmasságát is meg kell vizsgálni. Az ütközés a kritikus pont. Légkalapács effektus. A légkalapács nyele rázkódik, de nem üt erősen. Egy beépített rugó elnyeli az energiát. Nyilván a természet is kitalált valamilyen energia elnyelő rendszert a harkály csőréhez.

Előzmény: [57] Fálesz Mihály, 2005-04-22 09:21:58
[58] Hajba Károly2005-04-22 09:28:40

Kedves galopin!

Goole(harkály fizika)

Az első szálon továbbmenve ERRE leltem. Innen folytathatod a keresést.

A Gugli eredménylistában van egy rahedli szemét, de hát guberálni tudni kell. :o)

Jó kutakodást!

HK

Előzmény: [55] galopin, 2005-04-21 21:46:01
[57] Fálesz Mihály2005-04-22 09:21:58

Szerintem inkább két, különböző körfrekvenciájú fél rezgőmozgásra, ha tetszik, labdapattogásra hasonlít. A kisebbik gyorsulás és nagyobb (fél) amplitúdó akkor van, amikor eltávolodik a fától, és a fa felé gyorsul. A nagyobb gyorsulás pedig akkor van, amikor koppan.

A kérdés igazából az, hogy a rengeteg koppanást hogy bírja ki agyrázkódás nélkül. Egyszer azt hallottam, hogy a csőre és a koponyája között egy nagyon rugalmas szövet van, de forrást ebben a pillanatban nem tudok.

Előzmény: [56] lorantfy, 2005-04-22 08:44:29
[56] lorantfy2005-04-22 08:44:29

Közelítsük a kopogtatást harmonikus rezgőmozgéssal. A harkály méreteiből meg lehet becsülni a max. kitérést. A kopogtatás hallható hangjából megbecsüljük a frekvenciát. Ezekből kiszámoljuk a max. gyorsulást amit el kell viselnie. Hozzá még tonna rizsa, pár kép és kész a dolgozat.

Előzmény: [55] galopin, 2005-04-21 21:46:01
[55] galopin2005-04-21 21:46:01

Sziasztok. egy nagy segítséget szeretnék töletek kérni. az lenne a problémám hogy egy fizika esszét kellene irnom arrol hogy a harkály kopogtatja a fákat de nem kap agyrászkódást ...cimmel. sajnos a könyvtárakban és az interneten sem igazán találtam ezzel kapcsolatos információt. kellene irni a harkályrol ugy általánosan és fizikai bizonyitással is hogy miért is van ez. nem tudom hol kellene megfogni egyáltalán a témát:( abban szeretném a segítségeteket kérni hogy ha modotokban áll légyszives irjátok már meg nekem hol találok ehez a témához megfelelö szakirodalmat? ...mind biologiai mind fizikai vonalon vagy a kettöt együtt biofizikain:) légyszives segitsetek nekem mert szorit a határidö (május 5) hogy ezt a 3-4oldalas irományt leadásra kell bocsátanom. elöre is köszi ha tudtok segiteni Krisz

[54] Drin2005-04-19 07:21:31

Este megnéztem mi lesz az y(x), tenyleg érdekes bár én a(x)-et b(x)-et a köv képpen adtam meg: a(x)=a0(L-x)/L, b(x)=b0(L-x)/L, L a gúla magassága, a(x) b(x) meg a hasonlóságok alapjan megy, ugyanígy az erőkar+tömeg is csak ekkor (L-x)/L a hjarmadik hatvanyon van. Szép másodfokú lett, bár a cikk alapján azért fennáll: L >>a0,b0 mert ez vegülis a közepvonal lehajlasa ( bar a L >>a0,b0 nem ennyire erős feltétel). Viszont kiváncsi lennék, hogy csonkagúla esetén mi lenne az y(x) bár ahogy elnéztem a diff-egyenletet ehhez inkább progi kéne.

Előzmény: [53] Geg, 2005-04-18 21:12:44
[53] Geg2005-04-18 21:12:44

0 < x < l

l -nek hosszusag a mertekegysege, nem egy dimenziotlan szam, de a matematika szempontjabol kb tokmind1.

Előzmény: [52] Drin, 2005-04-18 20:52:06
[52] Drin2005-04-18 20:52:06

Szia Geg!

Köszi a gyors választ. Akkor végülis a phys tanáromnak volt igaza. Tényleg gúla lesz, bár a szöveg nem említi, hogy csonka-e de gondolom ettől el lehet tekinteni. Ínnét már tényleg gyors a megoldas: M(x)=E*I(x)*G ... stb, bár gondolom 0 <= x <= 1.

Előzmény: [51] Geg, 2005-04-18 19:01:16
[51] Geg2005-04-18 19:01:16

Vedd ugy, hogy a = a0*(l-x)/l es b = b0*(l-x)/l, tovabba a differencialegyenlet felirasakor figyelembe kell venni, hogy a tomegeloszlas emiatt nem egyenletes, illetve azt is, hogy a felulet masodrendu nyomateka (I) sem allando, hanem a tavolsag fuggvenye. A megoldas innen integralassal adodik (nem szamoltam ki).

Előzmény: [50] Drin, 2005-04-18 15:34:05
[50] Drin2005-04-18 15:34:05

Sziasztok!

A KöMaL-ban megjelent egy cikk a hajlításról. A cikk végén található egy feladvány: " Érdekes annak a gerendának a ... ". Az lenne a kérdésem, hogy ennek a gerendának az alakja milyen pontosan ? Mert nekem nem igazán sikerült értelmezni. Személy szerint úgy gondolom, hogy oldalnézetből olyan mint a cikkben a gerendák csak fellülről nézve egyenlő szárú háromszög, bár ennek nem kell feltétlenül teljesülnie. Viszont a fizika tanárom azt mondta, hogy ez egy gúla lesz, vagy csonka vagy teljes, bár szerintem ha ez lesz akkor inkább teljes a diff-egyenlet miatt. Ezek alapján nem tudtam dűlőre jutni, úgyhogy ez úton kérném e segítségetek.Előre is köszi.

[49] lorantfy2005-03-13 22:12:15

Kedves Joe!

Jó lenne, ha jobban körülírnád, vagy mondanál egy konkrét példát, hogy mire gondolsz!

Tehetetlenségi erőnek szokták nevezni egy gyorsuló koordináta rsz-ben fellépő fiktív (nem valódi) erőt.

Ha egy űrhajó belső terében lebeg egy test és az űrhajó gyorsulva kezd mozogni, a lebegő test az űrhajóhoz képest ellenkező irányba kezd gyorsulva mozogni, pedig rá nem hat semmilyen erő. Az űrhajóhoz rögzített koordináta rsz-ben úgy tűnik ezt a testet F=ma erő gyorsítja. Ezt a nem létező erőt szokták tehetetlenségi erőnek nevezni.

Mivel ez az erő nem létezik ellenereje sincs.

Éppen ezen gondolkodott el mélyebben Einstein apánk és rájött, hogy ez a nem létező erő megfeleltethető a gravitásciós erőnek és létrehozta az ált rel. elm-t. Tehát egy g gyorsulással mozgó űrhajóban pontosan úgy érezzük magunkat (úgy zajlanak le a fiz. kisérletek) mint a Föld g gyorsulású grav. teréven.

Előzmény: [48] joe, 2005-03-13 20:16:27
[48] joe2005-03-13 20:16:27

Üdvözlök mindenkit!

Egy elég amatőrnek tűnő kérdésem van: Hol a tehetetlenségi erő ellenereje?

[47] Mate2005-03-07 12:33:35

Kedves László!

Azt hiszem, nem derült ki világosan a hozzászólásodból, hogy végül mekkora erőt fejt ki egymásra két mágnes.

A mágneses Coulomb-törvény valóban igaz, azonban csak mágnespólusok közötti erőhatást ír le. Egy mágnes azonban két pólusból áll, amely pólusok elég közel vannak egymáshoz (főleg a kicsiny neodímium mágnes esetén), tehát dipólus közelítéssel kell számolnunk.

Ha szükséges, leírhatom a számolást, de most csak annyit, hogy a mágneses Coulomb-törvényt felírod a két mágnes 2-2 pólusa között (legyen d a mágnes hossza, r pedig a távolságuk), és d/r-rel tartasz nullához...

Így azt kapjuk, hogy két dipólus között ható erő a távolság -4. hatványával arányos, és nem kell tudni a póluserősségeket, csak a mágnesek dipólnyomatékát.

Egyébként elektromos töltésekre egyszerű megjegyezni: Két töltés közötti erő a távolság -2., egy töltés és egy dipólus közötti erő a távolság -3., két dipólus közötti erő a távolság -4. hatványával arányos. Tanulságos kiszámolni két kvadrupól által kifejtett erő távolságfüggését.

Előzmény: [45] lorantfy, 2005-03-06 13:00:03
[46] lgdt2005-03-06 17:31:02

ó 1 picit nagyon nagyon félreértettem a kérdést, el kellett volna olvasnom az egészet, sorry.

Előzmény: [45] lorantfy, 2005-03-06 13:00:03
[45] lorantfy2005-03-06 13:00:03

Hello Valv!

Két mágnes között ható erőt a mágneses Coulomb tv. írja le, hasonló mint a két töltés között ható erőt-tv.

F=C\frac{p_1p_2}{r^2}

C=\frac{10^7}{16\pi^2} me: \frac{Am}{Vs}

p : póluserősség me: 1 Weber (Wb)=1 Vs

Szerintem ebből csak annyit tudsz használni, hogy az erő a távolság négyzetével csökken. A póluserősségeket legfeljebb méréssel tudod meghatározni az adott mágnesnél.

Előzmény: [42] Valv, 2005-02-28 09:12:13
[44] lgdt2005-03-06 09:33:29

F=qvxB

[43] Valv2005-03-04 13:46:55

Az jutott eszembe, hogy valamelyik egyetemi tankönyvben (pl. Budó ) nincs benne a válasz a lenti kérdésemre? ...

[42] Valv2005-02-28 09:12:13

Sziasztok!

Jelenleg ez a kérdés foglalkoztat, légyszi aki tudja a választ írjon be:

Hogyan határozható meg két mágnes közt ható erő? Mert az OK, hogy forgatónyomatéka van, de ebből még nem tudom megállapítani pl. hogy ha két kicsi neodímium mágnes összevonzódik, mekkora erőt kell kifejtenem hogy szét tudjam szedni őket...

[41] Lapis Leonárd2005-02-26 22:06:42

Nos, szerintem a hidrogén az ionizációig gerjeszthető.

Előzmény: [38] DZSO, 2005-02-01 20:02:47
[40] xviktor2005-02-21 18:14:34

Hello!

Az erő független a felülettől. A felületnek az eloszlásban van szerepe. A versenyautóknál pl. abban van szerepe a felületnek, hogy az alkatrészek élettartama minél nagyobb legyen. A surlódás következtében kopik a fékpofa, a gumi..stb. "Felületben ugyanannyi a kopás", így ha veszünk pl. egy gumit, az lassabban "vékonyodik", ha nagyobb a felülete /szélesebb/, így tovább lehet használni. Kb. ez a lényeg, üdv: Viktor

[39] shadefaka2005-02-21 15:19:26

vicces, mert az en fizika tanarom is szoszerint igy mondta, hogy "elso kozelitesben" nem fugg a felulettol...

[38] DZSO2005-02-01 20:02:47

Hi! Fizikából a kvantumszámokat, hidrogén energiaszintjeit tanuljuk. Van egy ilyen kérdés, hogy meddig gerjeszthető a hidrogénatom? Van-e határa? Erre várnék választ, köszönettel: Dzso

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]