Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[697] Zilberbach2012-04-20 18:16:44

Kedves Gézoo!

"Mi a véleményed arról a kísérleti megállapításról, hogy a tömeg tehetetlenségének "fele" nem a tömeg, hanem a megmozdítójának az önmagára gyakorolt hatása miatt érzékelhető?"- kérdezed tőlem.

Úgy gondolom, hogy a fönt idézett szöveged, Newton: Hatás-ellenhatás - törvényének átfogalmazása.

Előzmény: [693] Gézoo, 2012-04-20 09:48:16
[696] Zilberbach2012-04-20 18:01:12

Kedves Lorantfy!

Gondolom a hozzászólásodban írt "hosszúság dilatáció" helyett hosszúság-kontrakciót akartál írni. Én pontosan arra lennék kíváncsi -részletesen- hogy mi az oka annak, hogy a megrövidült húr, ugyanolyan frekvenciával rezeg, mint az amelyik változatlan hosszúságú maradt.

Előzmény: [694] lorantfy, 2012-04-20 15:43:49
[695] Gézoo2012-04-20 17:34:23

Ha már megemlítettem, hogy a gravitáló tömeg és a tehetetlen tömeg.. Akkor két érdekesség:

1. A bobos példából látszik, hogy a tehetetlenség okozta erőhatásért majdnem kizárólag a két test között ható foton sugárzás impulzusai a felelősek.

2.Rajtam kívül még senkinek sem tűnt fel, hogy a fénysebesség felének a reciproka majdnem pontosan 100-szor nagyobb a gravitációs állandó értékénél?

Mert ha e bobos kísérlet impulzus átadásait vizsgáljuk, akkor nem látszik a maradék..

2/c/100=6,67128E-11 ami alig tér el ... értékétől.

Gondolkodott már valaki azon, hogy mi lehet az eltérés vagy akár a hasonlóság mögött?

Vagy azon, hogy mi lehet az a

f= 0,010004494 [m*m/kg/s] értékű faktor amivel

G=2*f/c a gravitációs állandót megkapjuk a fénysebességből?

Vagy egyáltalán miért kell a G értéke egy impulzus típusú jelenségnél?

Megjegyzem a foton impulzusa p=E/c alakú függvénnyel számolandó, és az erő 1 [N]=1 [kg*m/s/s ] munka, energia W=E=[N*m] = [m*m*kg/s/s]

az f faktor időegysége eső és tömegnégyzetes értékének pedig [m*m*kg/s/s ] azaz energia a dimenziója. Bár igaz a dimenzió analízis vagy a számszerű egybeesések nem mondanak túl sokat még akkor sem ha több függvényben azonos értelmű és alakú. És mondjuk az is igaz, hogy ha egy gyorsuló mozgást végző testre két oldalról ható impulzusok rel.Doppler különbözete 1 G esetében véletlenül éppen 0,010004494 értékű.. de ez is csak véletlen.

Az viszont bizonyára kétségtelen, hogy roppant érdekes ez a sokszoros véletlen egybeesés.

Persze ha a G felbontható lenne, ha igaz lenne ez a feltételezés (!!) .. A fénysebességgel egy impulzus típusú faktorra.

Egy ilyen lehetőség pedig azt is sugallhatná, hogy a G azaz a vele képzett gravitációs erő fénysebességű impulzusok eredőjeként ébredhet.

Nyilván mind ez csak érdekes egybeesés, de gondolkodni azért csak szabad.. Vagy nem szabad?

Előzmény: [693] Gézoo, 2012-04-20 09:48:16
[694] lorantfy2012-04-20 15:43:49

Az együtt mozgó megfigyelő a mozgás irányú rövidülésből semmit sem észlel. Minden ugyanúgy történik mintha álló rendszerben lenne. Nem lesz különbség a két húr rezgési frekvenciája között. Akkor egyszerűbb mérés lenne, ha lemérné egy sebesség irányával párhuzamos síkban elhelyezett körlap torzulását. Azt is körnek látja. A hosszúság dilatációt az a külső megfigyelő észlelheti, akihez képest ilyen sebességgel mozog.

Előzmény: [692] Zilberbach, 2012-04-20 08:31:34
[693] Gézoo2012-04-20 09:48:16

Az az érzésem, hogy a mai fizikusok úgy próbálnak gondolkodni ahogyan azt Einstein előírta nekik.

A megoldásban sokat segítene, ha azt is tudnánk, hogy a tömeg nem, csak a mozgás irányú tehetetlenség változik.

Mi a kettő közötti különbség?

Tegyünk egy szobába egy Eötvös féle torziós ingát, gyorsítsuk fel a szobát 0,99c-re majd nézzük meg, hogy kelt-e nagyobb kitérést a megnövekedett tömeg.

Azt kapnánk, hogy bármilyen irányba forgatjuk az inga torziós szálának tengelyét a próbatestek közötti erőhatás ami mutatná a tömeg növekedését se a haladási irányba, se rá merőlegesen nem változott meg a kiinduláskor, azaz a felgyorsítás előtt mért erőhöz viszonyítva.

Azaz a tehetetlenségi és a gravitáló tömeg egyenértékűségének Einstein által kikiáltott törvénye szerint nem érvényes Einstein azon korábbi vélekedése, hogy a mozgás irányú és a kereszt irányú "mass" tömeg növekedne.

Sőt! ha megfigyeljük egy bármekkora sebességgel mozgó test tehetetlenségét a hozzánk viszonyítva nyugvó rendszerben lévő eszközökkel,

akkor azt tapasztaljuk, hogy mozgás irányban éppen annyival növekedett a tehetetlenség, mint amennyivel az ellenkező irányban csökkent.

Vagyis ha gyorsítani akarjuk nem elég nyomni, de a nyomáshoz utána kell futni.

És ezt nézhetjük úgy is, hogy a hátára akasztott rugóval vagy az elé tett rugóval egyformán ugyanazon erővel ugyanazon ideig kell hatni a megállításához.

A kérdés másik fele a húrok rezgése.. Nos, Einstein relativitása szerint a sebességeket úgy összegezzük, hogy az eredmény soha nem léphet fénysebesség fölé.

Amíg ezzel a modellel helyettesítjük a fizikai valóságot, addig paradoxonok démoni sorával birkózás lesz a fizika tudomány helyett.

Ha már ilyen mélységű kérdés merült fel benned, akkor természetesnek tűnik, hogy az ehhez viszonyítva sokkal egyszerűbb bobos példával már simán meg tudsz küzdeni.

Mi a véleményed arról a kísérleti megállapításról, hogy a tömeg tehetetlenségének "fele" nem a tömeg, hanem a megmozdítójának az önmagára gyakorolt hatása miatt érzékelhető?

Előzmény: [692] Zilberbach, 2012-04-20 08:31:34
[692] Zilberbach2012-04-20 08:31:34

Ha már ilyen pontosan és ügyesen számolnak itt a fénysebesség körüli jelenségekkel, lenne egy kérdésem:

Adott két egymásra merőleges nagybőgő. Mindegyiknek csak egy húrja van, amik teljesen egyformák, és 100 Hz-re vannak hangolva. Ezt a rendszert egy fizikussal együtt a fénysebesség 99 százalékára gyorsítják, úgy hogy az egyik húr merőleges, a másik párhuzamos a haladási iránnyal. A tömegnövekedés mindkét húrnál azonos, de az egyik húr a haladás irányába történt (Lorentz) kontrakció miatt rövidebb lett, a másik meg nem. Ezért a frekvenciájuk különbségéből a fizikus ki tudná számítani a sebességét. Einstein szerint viszont ez nem lehetséges. Mi a megoldás?

[691] Gézoo2012-04-18 23:55:09

Nagyon jó! :D Tetszik :D

Előzmény: [690] SmallPotato, 2012-04-18 23:31:49
[690] SmallPotato2012-04-18 23:31:49

OFF

Bocsánat, de nem tudom kihagyni.

Innen, a 46. hsz.

>> ... egy nagy felfedező egyszer készített egy léggömböt. Nagyon büszke volt rá, és elhatározta, hogy kipróbálja. Így is lett, de sajnos szélviharba került, és az szülőföldjétől egy nagyon távoli szegletben sikerült csak landolnia. Hát éppen arra ment valaki, akitől megkérdezte:

"Elnézést Uram, meg tudná mondani, hol vagyok én most éppen?"

"Természetesen", válaszolta amaz: "Ön most éppen egy léggömb kosarában van".

A felfedező hüledezett egy ideig, majd így szólt: "elnézést, ön matematikus?"

Mire az:

"Igen, hogy találta ki?"

Mire a felfedező:

"Egyszerű. Az Ön által adott válasz, amit a kérdésemre kaptam, abszolúte pontos volt, és teljességgel használhatatlan." <<

Előzmény: [689] Gézoo, 2012-04-18 20:03:24
[689] Gézoo2012-04-18 20:03:24

Arról már nem is szólva, hogy nekem nem tisztem a találgatás arról, hogy a végfelhasználónak mi kell és mi nem..

Előzmény: [687] Fálesz Mihály, 2012-04-18 19:48:28
[688] Gézoo2012-04-18 20:00:58

Lényeges dologra nincs időd? A lényegtelennel meg szórakozol, arra van időd és energiád.

Furcsa!

Egy egyszerű gyerekjáték komoly fizikai tartalommal nem érdekes a számodra.. Az hogyan lehetséges?

Hogyan lehetséges, hogy a már oviban érthető kísérlet nem érthető a számodra csak ha majd "belemélyedsz" ?

Előzmény: [687] Fálesz Mihály, 2012-04-18 19:48:28
[687] Fálesz Mihály2012-04-18 19:48:28

A feladatot kitűző személy igényeire elég jól következtethetünk a megadott adatok pontosságából. Az elektron tömegét 4, a fénysebességet 3, a két sebesség arányát 3 értékes jegy pontossággal adták meg. A végeredményt nincs értelme 3 értékes jegynél pontosabban számolni.

15 jegy leírása csak azt mutatja be, hogy milyen jó számológépünk van.

Mérd mikrométerrel! Jelöld krétával! Vágd baltával! (Murphy-féle pontossági törvény)

A bobos példában nincs időm és kedvem elmélyedni.

Előzmény: [686] Gézoo, 2012-04-18 19:24:17
[686] Gézoo2012-04-18 19:24:17

Érdekes, hogy ezzel foglalkozol. (Te is.)

Nyilván tudhatjátok, hogy ha mi végezzük a számításokat akkor mindig a feladat igényeinek megfelelő pontosságot használunk.

Amikor pedig nem tudhatjuk a feladat kiírójának igényeit, akkor a megoldást az elérhető legnagyobb pontossággal adjuk meg.

Egyébként a bobos kísérlet eredményéhez mit szólsz?

Előzmény: [685] Fálesz Mihály, 2012-04-18 16:33:55
[685] Fálesz Mihály2012-04-18 16:33:55

Amikor a fénysebességet 3.108 m/s-re kerekítjük, tudhatjuk, hogy a végeredményből legfeljebb csak 3-4 jegy lesz pontos.

(A számolás közben nem teljesen értelmetlen sok jegyig számolni, ha ennyire közeli számok különbsége a kérdés.)

Előzmény: [684] Gézoo, 2012-04-17 07:57:56
[684] Gézoo2012-04-17 07:57:56

Egyszerű az ok, a kalkulátorból másoltam az eredményt, és így Barbi annyi jegyet használhatott fel amennyit jónak látott. (A feladat kiírást csak az ideírt mélységig ismerhettem, ezért nem tudom, hogy milyen formátumban kell továbbküldeni.)

Előzmény: [683] Róbert Gida, 2012-04-16 14:35:23
[683] Róbert Gida2012-04-16 14:35:23

Ilyen őrült sok jegyre értelmetlenség számolni. Input adatok 3, illetve 4 értékes jegyre voltak megadva, így max. 3 értékes jegyig lehet számolni.

Előzmény: [679] Gézoo, 2012-04-16 13:38:13
[682] Róbert Gida2012-04-16 14:31:35

"mindegy, valszeg ez is hibásan van kiírva, normál alak ugyanis nem megengedett :D"

Amit Gézoo írt delta m-re az éppen nem normálalakban volt. Majd alkalomadtán nézz utána, hogy mi a normálalak. (normálalak és nem normál alak).

Előzmény: [681] szekibarbi, 2012-04-16 13:52:53
[681] szekibarbi2012-04-16 13:52:53

mindegy, valszeg ez is hibásan van kiírva, normál alak ugyanis nem megengedett :D

szóval ez is furi egy feladat...

Előzmény: [679] Gézoo, 2012-04-16 13:38:13
[680] Gézoo2012-04-16 13:51:46

Jajj bocs.. a NÖVEKEDÉS..

Azaz m-m0=21,970136932028895713151119283013e-31 - 9,109e-31 =

delta m=12,86113693202889571315111928301e-31 [kg]

ennyivel növekedett a tömeg..

Előzmény: [679] Gézoo, 2012-04-16 13:38:13
[679] Gézoo2012-04-16 13:38:13

Az elv jó m=m0*ß ahol ß =1/gyök(1-(0,91/1)2) Csak a számértékkel nekem más jön ki..

ß=2,411915350974738798238129243936 (gyökös)

ß=2,411915350974738798238129243936 (szögfüggvényes)

m=9,109e-31*2,411915350974738798238129243936=

m=2,1970136932028895713151119283013e-30 [kg]

Vagy csak rosszul látom?

Előzmény: [678] szekibarbi, 2012-04-16 13:15:20
[678] szekibarbi2012-04-16 13:15:20

lemaradt a példa eleje :D

Számítsuk ki a tömegnövekedését (kg-ban) egy a fény sebességének 91.0 százalékával haladó elektronnak! (elektron tömege 9,109×10-31kg, fénysebesség 3×105 km/s)

Előzmény: [677] szekibarbi, 2012-04-16 13:12:22
[677] szekibarbi2012-04-16 13:12:22

Számítsuk ki a tömegnövekedését (kg-ban) egy a fény sebességének 91.0

jól gondolom?

m= m0/gyök1-v2/c2

ami ugyebár 9,109×10-31kg/gyök1-0,91*0,91 ez egyenlő 2,17×10-30kg

jól gondolom?

[676] Gézoo2012-04-16 12:50:37

Lemaradt a végéről, ( a linken van, de itt nem látszik,) hogy ha valakinek bármi ellenvetése, kérdése, véleménye van, nyugodtan írja le.

Előzmény: [675] Gézoo, 2012-04-16 12:26:48
[675] Gézoo2012-04-16 12:26:48

A fizika akkor a legérthetőbb ha eljátsszuk a folyamatokat.

Két részecske közötti hatás-ellenhatás létrejöttének a szimulálását végezzük el egy játékkal:

Modellezzük a részecskék közötti kölcsönhatásokat, amit a fotonok okoznak.

Jégpályán tegyünk a jégre egymás mellé két műanyag bobot és beléjük egy-egy gyereket akik egymásnak medicinlabdát dobálnak. A labda szimbolizálja a fotont és a bobos gyerekek a részecskéket.

A bobok eltávolodnak egymástól. Az időegységre eső eltávolodás függ a köztük lévő távolságtól, hiszen a labdának a sebessége közel állandó, de a távolság növekedésével egyre hosszabb utat kell befutnia.

Azaz a dobások időegységre jutó száma a távolsággal csökken. ezzel az átadott lendületek száma is csökken.

Ha pedig az egyik bobot a másik felé toljuk, "kényszerítjük", akkor ezzel a dobálás hatásaként a másik bobot is eltoljuk, mintha rugó lenne a két bob között.

A játék kedvéért próbáljuk meg az egyik bob mozgatásával körbetolni a pályán a másik bobot!

Közben érezni fogjuk a labda eldobásakor és a visszaérkezésekor fellépő impulzusokat, azaz az ellenhatás felét eldobáskor és másik felét a labda visszaérkezésekor, mint ahogyan itt leírtam.

Sőt! Ha a tolás-kényszerítés időegységre eső sebesség változását változtatjuk, akkor a labda lendületével tolt másik bob gyorsulása is változni fog.

Persze ehhez az időegységre eső dobások száma is növekedni fog. Mégpedig a gyorsulás mértékével egyenesen arányos módon.

Mint az "életben" amikor egyik test gyorsulásra kényszerít egy másik testet.

[674] Gézoo2012-04-16 12:08:50

Először is bocs, hogy az előbb a nevedbe belekerült egy "r"..

A felvetésedre pedig, igen. Természetesen a végeredményt transzformálva nem kaphatunk mást. Csupán azért merült fel bennem ez a lehetőség, mert nem tudhattam, hogy a feladatot kiíró kolléga esetleg nem azt fogalmazta-e meg, mint amilyen választ várt, hanem a másik oldalról értelmezte a feladatot.

Előzmény: [673] Geg, 2012-04-16 12:04:14
[673] Geg2012-04-16 12:04:14

Nincs elteres, ez ugyanaz. Irj be x helyere vt -t (hiszen a nyugvo rendszerbol nezve pont ekkora a megtett tavolsag), es megkapod a szokasos kepletet.

Előzmény: [668] Gézoo, 2012-04-16 11:19:38

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]