Fórum: Fizikások válaszoljanak

Vagy, hogy még érthetőbb legyen a relativitás elméletének kikezdhetetlen matematikájában lévő alapvető hiba:

Z= s*t = s'*t' = v*t² = v'*t'² = c*t² = c'*t'²

azaz ahol t² # *t'² ott c # c'

Ez annál is nagyobb ciki, mert a relativitás elméletében

az összes transzformációt a:

c/c' = 1/(1-(v/c)²)^1/2 függvénnyel végezzük,

amely arányban a posztulált állandó c fénysebesség és

a posztulátummal szemben álló c' fénysebesség aránya szerepel.

Vagyis a teljes specrel a saját posztulátumát megsértő c' sebességgel képzett hányadosra építette minden transzformációját.

Természetesen ha hibásnak látod, kérlek jelezd!

Szóval mi is ez az invariáns Z?

Legyen két rendszer közötti relatív sebesség v akkor

Ha az s az út hossza és az s út megtételéhez szükséges t idő szorzata Z=s*t akkor a v sebességű IR-ben:

t'=t/(1-(v/c)²)^1/2 és s'=s*(1-(v/c)²)^1/2

azaz

Z=t/(1-(v/c)²)^1/2*s*(1-(v/c)²)^1/2

és miután: (1-(v/c)²)^1/2/(1-(v/c)²)^1/2=1

Z= s*t = s'*t' = v*t² = v'*t'²

Ez olyan egyszerű evidencia, hogy nyilván belátható.

Na de mit jelent?

K rendszerben v sebességgel t ideig haladó test a K' rendszerben v' sebességgel halad t' ideig.

Ha feltételezzük, hogy K rendszerhez rendelt koordináta rendszerben K' rendszerhez rendelt koordináta rendszer origója v sebességgel mozog t ideig, akkor ugyanezen t idejű mozgás a K' rendszerben t' ideig tart és v' sebességű a fenti evidencia értelmében.

Vagyis ha elfogadjuk azt, hogy t#t' a specrel szerint, akkor a specrelben felhasznált azonosság

amely szerint ha K rendszerben a K' koordináta rendszerének origója v sebességgel mozog t ideig, akkor K' rendszerben is v sebességgel mozog t' ideig a K rendszerhez rendelt koordináta rendszer origója.

Viszont ezen esetben a fent levezetett specreles evidencia nem teljesülhetne.

Vagyis Z # v*t'² azaz a specrel sebesség fogalmával van egy alapvető számtani és egyben elvi hiba is.

Apropó toporgás.. Egy példa:

Z=s*t=v*t*t

Csak egy kis fizika történelem:

A kerék felfedezésétől Newtonig 8000 év telt el. Newtontól Niels Bohr-ig már csak 300 év. Niels Bohr-tól Einstein általános relativitásáig már csak 3 év telt el. És az áltrel óta stagnál a kvantummechanika.. Na jó Feynman egy picit ragozta a kvantumfizikát, mint anno Maxwell Faraday-Gauss-Lenz-Ampére törvényeit, de sok újat nem tett hozzá. Igazi továbblépés (áttörés) olyan elv lehetne amiben összekapcsolódik a téridő a görbületének okával.

Ha felismerjük, hogy van olyan részecske ami a téridő görbületét okozza akkor ez az összekapcsolódás megtörténik.

Az más kérdés, hogy azt is fel kellene ismerni, hogy a mezőket azaz az erőtereket szintén részecskék árama okozza.

Ezért sem lehet a Higgs mező éter szerűen mindent kitöltő, azaz a modern éter.

Ezt az impulzus frekvencia modulációt (FM), majd a módosított impulzus frekvencia modulációt (MFM) még a mágneses adattárolásban is alkalmaztuk. (Az első floppy ás HDD lemezeken ezeket a modulációs eljárásokat alkalmaztuk.) A soros (RS232 optikai és rádiós hosszabbítóiban szintén impulzus modulációs eljárást alkalmazunk. Ezekben sincs két foton front között semmiféle hullám, semmiféle jel. Egyszerűen kikapcsolt állapotúak a sugárzók. Mégis a vételi oldalon a hangolt körökben hullámzást keltenek az impulzus sorozatok és ezen hullámok szelektív erősítésével érjük el a zavarmentes átvitelt.

Pedig egyszerű.. Fogj egy lézer pointert és köss rá egy 1 ns kapuidejű meghajtót.

És bármilyen f frekvenciájú hullámot ki tudsz vele váltani ha t=1/f időnként felvillantod.

Kell egy 500 kHz-es hullámzás? Oké, állítsd a villanások közötti időt t=1/5e5=0,002 msec idejűre.. Kellene egy URH frekvencia mondjuk a sláger rádió frekvenciáján t=1/83e6= 12 ns

Két impulzus között kikapcsolhatod a lézert.. Akkor is létrejön a kívánt frekvenciájú hullámzás.

Évek óta használjuk SSB üzemű "egy impulzus" vagy ahogy mondjuk "egy hullám" modulációban.

Na már kezdem magamtól is kapisgálni ezt a kapuzott fotonsugárzást: ez a kétréses kísérlet lenne, és valószínűleg attól tükör-kapu, hogy nem egy feketére festett lapon nyílik meg a két rés, hanem egy tükrön. Na így már megjelent a lelki szemeim előtt. Néha idő kell, míg leesik nálam a tantusz.

"A kapuzott fotonsugárzás pedig azt bizonyítja, hogy két foton között lezárt tükör-kapu alkalmazása mellett is ugyanazon hullámkép, valamint két kapu esetében interferenciakép kialakul, mint kapuzás nélkül."-írod. Na erről kellene nekem inkább egy ábra vagy animáció, mert nem jelent meg a lelki szemeim előtt, hogy mi az a kapuzott fotonsugárzás.

"A lényeg itt azon van, hogy a kétréses kísérletben kialakuló sötét és fényes sávok könnyen magyarázhatóak, ha hullámként tekintünk a fényre,"

És akkor is éppen ilyen könnyen magyarázható, ha egy tál vízbe két ponton belemártod az ujjadat és két helyen keltesz hullámokat. A keltés helyeitől mért távolságok és a keltett hullámok hullámhosszainak arányával.

"Nagyjából erről szól a Niels Bohr által megfogalmazott komplementaritás elve: a mikrovilág jelenségei (többnyire) magyarázhatók, ha hajlandóak vagyunk tudomásul venni, hogy van amikor részecskéknek és van amikor hullámoknak kell tekintenünk a mikrovilág szereplőit. "

Nos, igen.

Ez akkor is igaz, ha a részecskéket fotonáramok alkotják.

"Interferencia mindig az anyag elektronfelhőiben jön létre. Vákuumban soha senki sem tudott kimutatni interferenciálódó fotonokat."-írod. Most esett le a tantusz hogy mire gondolsz. Arra, hogy az interferencia észlelése számunkra csak úgy lehetséges, ha a fény valami anyaggal hat kölcsön. De ez minden elektromágneses jelenségre igaz, mert végső soron még a retinánk is anyagból van. A lényeg itt azon van, hogy a kétréses kísérletben kialakuló sötét és fényes sávok könnyen magyarázhatóak, ha hullámként tekintünk a fényre, és nem magyarázhatók, ha kizárólag fotonrészecskék áramának tekintjük a fényt. Nagyjából erről szól a Niels Bohr által megfogalmazott komplementaritás elve: a mikrovilág jelenségei (többnyire) magyarázhatók, ha hajlandóak vagyunk tudomásul venni, hogy van amikor részecskéknek és van amikor hullámoknak kell tekintenünk a mikrovilág szereplőit.

szimuláció Ezzel a szimulációval azt is megfigyelheted, hogy két résen át csepegő vízzel létrejön az interferencia kép. Ha két résen át sörétet vagy kavicsokat szórunk a víz felszínére akkor is létrejön az interferencia kép. Amely tény azt igazolja, hogy az interferencia keltéséhet a fotonoknak nem kell hullámtulajdonságokkal rendelkeznie.

A kapuzott fotonsugárzás pedig azt bizonyítja, hogy két foton között lezárt tükör-kapu alkalmazása mellett is ugyanazon hullámkép, valamint két kapu esetében interferenciakép kialakul, mint kapuzás nélkül.

Azaz két foton között nincs semmilyen olyan része-eleme a foton sugárzásnak ami hullám jellegére utalhatna.

Egyébként pedig hallottad már azt a kifejezést, hogy "zöldhullám" ? Zöld lámpától, zöld lámpáig haladó autók "hullámait" nevezzük így. Azaz semmi köze a hullámokhoz a "hullámterjedés" értelemben! A fotonok, mint autók csoportjai haladnak, autóhullámok szerű csoportokat alkotva. Vagy mint a fenti szimuláción, cseppek szerű csoportokat alkotva.

A hullámzó közeg a fotonok esetében az ernyő elektronjainak felhője. Interferencia csepegő csapokkal

"Az elektronok is gyorsulással érik el a foton-kibocsájtást. Az atomból (pl. előzetes foton általi gerjesztés után) az alacsonyabb energiájú pályára vissza-ugró elektron is gyorsul. " Pontosítsunk: egy foton kisugárzásához legalább két gyorsulás tartozik. 1. a beérkező energia (foton) okozta gyorsulás 2. a kisugárzással járó "visszaható irányú" gyorsulás A hasonlatod pedig egészen jó.

""Arra felfigyeltél, hogy a valószínűségi függvények felírhatóságának is van valószínűségi függvénye?" Az már nem igazi függvény, az már csak egy adott valószínűség "

Kicsit úgy tűnik, hogy félreértettél. A te példáddal:

Tehát van a 6-os dobásnak egy valószínűségi függvénye.

Ezt a függvényt bizonyos ismeretek felhasználásával írtuk fel.

A kérdés, mekkora annak a valószínűsége, hogy a 6-os dobás valószínűségi függvényének felírásához minden paraméterrel rendelkezünk? Azaz az egyik ( a 6-os dobás) valószínűségi függvényének felírásához szükséges paraméterek meglétének valószínűségi függvénye érdekel.

"Van egy nagyon érdekes, vagy inkább fontos és jellemző hatása a foton felhőknek, ami az anyagnak nincsen. Tudod melyik az a tulajdonság?" -írod. Így hirtelen most nem tudom mire gondolsz. "

Lassítja az időt..

"Amikor két foton között tükörrel lezárjuk a fényutat, akkor is ugyanolyan hullámot kelt a fotonsorozat. Ergo a fotonok között nincs semmi, se hullám, se semmi más."-írod. Lehet hogy buta vagyok, de nem értem, hogy itt mire gondolsz, ezt precízebben / érthetőbben kellene megfogalmazni.

"Vákuumban soha senki sem tudott kimutatni interferenciálódó fotonokat." -írod. Én a kétréses kísérletnél, az ernyőn kialakult interferencia-csíkokra gondoltam, amikor azt írtam, hogy azt nem lehet részecske alapon magyarázni. Ez vákuumban is ugyanúgy létrejön.

"A magnós példában a membrán gyorsulással éri el a relatív hangsebességű hatást." -írod. Az elektronok is gyorsulással érik el a foton-kibocsájtást. Az atomból (pl. előzetes foton általi gerjesztés után) az alacsonyabb energiájú pályára vissza-ugró elektron is gyorsul.

"Arra felfigyeltél, hogy a valószínűségi függvények felírhatóságának is van valószínűségi függvénye?" Az már nem igazi függvény, az már csak egy adott valószínűség (aminek a valószínűsége mindíg egyenlő önmagával illetve 100 százalékkal: pl. ha a kockával 6-ost dobás valószínűsége 1/6, akkor annak a valószínűsége hogy a kockával 6-ost dobás valószínűsége = 1/6 az 100 százalék.

"Van egy nagyon érdekes, vagy inkább fontos és jellemző hatása a foton felhőknek, ami az anyagnak nincsen. Tudod melyik az a tulajdonság?" -írod. Így hirtelen most nem tudom mire gondolsz.

"ha elfogadjuk a vákuumot mint az elektromágneses hullámok hordozóját "

Amikor két foton között tükörrel lezárjuk a fényutat, akkor is ugyanolyan hullámot kelt a fotonsorozat. Ergo a fotonok között nincs semmi, se hullám, se semmi más.

A magnós példában a membrán gyorsulással éri el a relatív hangsebességű hatást. Ezért csak az az egyetlen lehetőség van amivel kezdted: A fotonok az anyagban fénysebességgel tartózkodnak.

"pl. az interferenciákat nem tudnád részecske-alapon magyarázni,"

Interferencia mindig az anyag elektronfelhőiben jön létre.

Vákuumban soha senki sem tudott kimutatni interferenciálódó fotonokat.

Ez a kísérleti tény igazolja azt, hogy semmilyen fényhullám vezető éter sincs.

Ugyanis ha lenne, akkor csak interferencia létezhetne, tiszta frekvencia soha-sehova sem érkezhetne meg.

"illetve a fekete test hőmérsékleti sugárzását sem lehet hullám leírás alapján számítani, stb."

Így van.

Arra felfigyeltél, hogy a valószínűségi függvények felírhatóságának is van valószínűségi függvénye?

És arra is felfigyeltél, hogy maga Heisenberg sem tudta felírni a felírhatóság helyességének valószínűségét leíró valószínűségi függvényt?

Csak azért kérdem mert nem említetted a válaszodban..

Van egy nagyon érdekes, vagy inkább fontos és jellemző hatása a foton felhőknek, ami az anyagnak nincsen. Tudod melyik az a tulajdonság?

"A foton fénysebességgel kerül az anyagba és fénysebességgel lép ki az anyagból. A szabály, hogy az a valami amit fénysebességen fotonnak nevezünk felgyorsulással nem veheti fel a fénysebességet.

Akkor milyen sebességen kell az anyagban tárolódnia a fotonnak ahhoz, hogy gyorsulása nélkül fénysebességen haladva léphessen ki?" -kérdezed.

A föntiekből kindulva az következnék, hogy fénysebességgel.

De így is lehet gondolkodni: legyen egy magnetofon ami fölveszi a hangot, majd egy idő múlva visszasugározza (visszajátsza). Természetesen a hang hangsebességgel lép be a magnetofonba, és hangsebességgel lép ki onnan, de nem hang sebességgel tárolódik, hanem egy egészen más formában. Lehet hogy egy kicsit erőltetett ez a magnetofon hasonlat, de arra akarok kilukadni, hogy ha elfogadjuk a vákuumot mint az elektromágneses hullámok hordozóját - amiben szigorúan csak fénysebességgel keltődhetnek az elektromágneses hullámok - akkor nincs szükségünk a föltett kérdésedre, és a válaszra sem. Korábban írtad, hogy mind a részecske, mind a hullám leírás teljes. Valójában egyik sem teljes: pl. az interferenciákat nem tudnád részecske-alapon magyarázni, illetve a fekete test hőmérsékleti sugárzását sem lehet hullám leírás alapján számítani, stb.

Kezdjük a valószínűségi függvényekkel! Le tudjuk-e írni annak az állapotnak, helyzetnek a valószínűségi függvényét, amely megmutatja hogy a részecskék leírásához használt valószínűségi függvényekhez milyen mértékben állnak rendelkezésre a helyes és valóban megalapozottan elfogadhatónak tekinthető valószínűségi számításokhoz szükséges alap adatok? Magyarul: nem csak a részecskék adatainak leírását végezhetjük valószínűségi függvények segítségével, hanem ehhez a leíráshoz használt ismeretek teljességének is van valószínűségi függvénye. Még magyarabbul: Nincs igazolt alapja a részecskéket leíró valószínűségi számításoknak, mert magukhoz a számításokhoz felhasznált alapadatoknak a szükséges és elégséges feltételeket kielégítő teljességének a valószínűségi függvényeit még maga Werner Karl Heisenberg sem tudta felírni.

Hétköznapi nyelven pedig: A valószínűségi számítások néha jók néha nem. Mert a kiindulási adataikról nem tudjuk még azt sem, hogy mekkora valószínűséggel elegendőek a számítások eredményeinek elfogadhatóságához.

Elektron: Holonból és spinonból álló összetett részecske: A felfedezést leíró egyik cikk.

Részecskék impulzus momentuma a spin: Minden részecske 3. kvantumszáma az impulzusmomentumát azaz magyarul a perdületét jellemző spin száma. Azaz minden részecske perdülettel rendelkezik.

(És bár a hullámfüggvényekkel nem értelmezhető a perdület, a spintől nem szakadt el a fizikai leírás, - nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert megmaradó mennyiség- viszont hullám függvényekkel leírni sem tudtál helyesen, ezért képzetes jellemzőnek nevezték el.)

Az elnevezéstől függetlenül a perdület (a spin) folyamatos centripetális irányú gyorsulással jár. Ezért minden részecskének a gyorsulást végző része foton kisugárzó. Nyilván a folyamatos gyorsulással folyamatos fotonsugárzás jár együtt.

A termikus és más frekvenciájú foton csomagok által keltett gyorsulások karakterisztikája eltér a folyamatos fotonsugárzás okozta karakterisztikától, de a hatásuk azonos: Minden gyorsulást okozó hatásra a részecskék foton sugárzással válaszolnak. A foton energia csomagjának nagysága a gyorsulást okozó energia csomag nagyságával egyenesen arányos.

Nyilván igazad van, csillagokban a fúziós energia okozta hőmozgásoktól ütköző és ezzel gyorsulást okozó hatásnak kitett részecskék még akár gamma fotonokat is kisugározhatnak a gyorsulás nagyságának függvényében.

Abszolút nulla fok: Elvben a rácsban a kinetikai energiák nullára csökkenve nincs termikus foton kisugárzás, de: A spin azaz az impulzusmomentum és a vele járó centripetális gyorsulás nem szűnik meg. Azaz a spin okozta foton kisugárzás minden hőmérsékleten folyamatosan zajlik.

A spin okozta foton kisugárzással létrejövő fotonok energiája egy-egy részecske típus esetében közel állandó spin következtében közel állandó nagyságú.

Ezért akár elnevezhetnénk a spinjével azaz a részecskék impulzusmomentumával magyarul: perdületével együtt járó centripetális gyorsulás keltette fotonokat Mikro energiájú spinfotonoknak vagy csak röviden spinfotonoknak.

A lentebbi számítás szerint a spinfotonok energiája egyesével kisebb mint E < 1e-45 J azzal a feltevéssel élve, hogy egy másodperc alatt a teljes perdület alatt folyamatosan sugárzódnak ki n dbszám esetében n ezért egy spinfotonra jutó E energia E1/ azaz E0

Hogy mégis mekkora lehet, azt az időegységre eső energia nagysággal lehetne jellemezni az adott részecske perdületének jellemzőit ismerve. Fotonok és a gravitáció: Sarkadi Dezső fizikust pár hete kérték fel az USA-ban tartott foton-gravitációs kongresszuson tartott előadására. Az előadás anyaga. Sarkadi Dezső úr is és néhány elődje szintén kimutatták a fotonok gravitációs hatását. A kísérleti berendezésben egy P=60 W teljesítményű közönséges izzólámpa által keltett gravitációs téridő görbület módosulás már kimutatható nagyságú. Azaz a fotonok és a gravitáció közvetlen összefüggése kísérletileg igazolt fizikai tény.

Végezetül egy kérdés:

A foton fénysebességgel kerül az anyagba és fénysebességgel lép ki az anyagból. A szabály, hogy az a valami amit fénysebességen fotonnak nevezünk felgyorsulással nem veheti fel a fénysebességet.

Akkor milyen sebességen kell az anyagban tárolódnia a fotonnak ahhoz, hogy gyorsulása nélkül fénysebességen haladva léphessen ki?

"...amiknek a sebességük pontosan = 0..." Mihez képest pontosan 0? Egy másik részecskéhez? De a kettő együtt azért száguldozhat? Vagy, a megfoghatatlan éterhez képest nulla a sebessége?- kérdezed.

Szerény válaszom: a megfigyelőhöz és a (hozzá képest álló) műszereihez viszonyítva a sebességet.

Egy spekulatívabb válasz: az "O" ponthoz képest, ahol a kozmikus háttérsugárzás doppler eltérése minden irányban = 0.

(És egy "vad" spekuláció: ha összegeznénk a világ összes mozgásmennyiségét az O -pontra akkor = 0).

És egy kitérő válasz: a sebességet itt ahhoz viszonyítjuk, amihez Heisenberg viszonyította / amihez Heisenberg szerint viszonyítani kell.

1. "Én nem csak hogy nem láttam félbe vágott elektront, de még nem is hallottam róla..."

Cikk: Igazolták, hogy az elektron is tovább osztható

Idézet: A szabad elektronok mérettel és alakkal nem rendelkeznek, és lehetetlen őket részekre bontani. A szabad elektronok tulajdonságai azonban nem feltétlenül egyeznek meg az egymás közelébe kényszerített elektronokéval...". Forrás: itt (A keresőjébe írd be: holon)

2. "...amiknek a sebességük pontosan = 0..." Mihez képest pontosan 0? Egy másik részecskéhez? De a kettő együtt azért száguldozhat? Vagy, a megfoghatatlan éterhez képest nulla a sebessége?

3. Ne feledkezzünk meg erről sem: ha rezeg egy semleges részecske, az is tud energiát átadni a környezetének! Értsd: gravitációs hullámok formájában.

Ez a holon = fél elektron - ez miféle szerzet? Én nem csak hogy nem láttam félbe vágott elektront, de még nem is hallottam róla (elnézést kérek, ha ez műveletlenség).

A neve az elég furcsa, mivel a holo görög előtag azt jelenti, hogy: teljes. Mitől teljes egy fél elektron?

Elektromágneses sugárzás (=foton) akkor keletkezik, ha elektromos töltés (=elektron, proton) gyorsul, lassul, vagy rezeg (ami fizikailag lényegében ugyanaz). Az abszolút nulla fok fölött a részecskék mást sem tesznek mint rezegnek, izegnek, mozognak, egymásnak ütköznek. A semleges atomok viszont nem minősülnek töltésnek. A csillag-anyagban nem semleges atomok, hanem plazma-állapot van, kaotikus hőmozgás is van bőven - sugároz is rendesen fotonokat minden tisztességes csillag. (És itt látom a fő problémáját ennek a foton-gravitáció ötletnek. Ha azon múlna a gravitáció hogy fotonokat sugároznak a részecskék, akkor a hőmérséklettel növekednie kellene a gravitációnak. Illetve a töltött részecskéknek lenne gravitáló tömege, a semlegeseknek pedig nem.)

Lehetne talán úgy gondolkodni, hogy az atomokon belül, és a részecskéken belül is, állandóan rezegnek a töltések egymáshoz képest is, és csak ezek a számunkra nehezen észlelhető, vagy egyáltalán nem észlelhető rezgések hoznak létre olyan fotonokat, amik szintén nem észlelhetők, és a gravitáció okozói. Az én ízlésem szerint inkább talán elő kelle venni Occam borotváját ... de, talán mégsem: okoskodhatunk úgy hogy az anyagi részecskéknek rezegniük, mozogniuk kell ahhoz hogy szert tehessenek sebességre illetve ennek a sebességnek a bizonytalanságára ahhoz hogy egyáltalán "normális" részecskeként létezhessenek. Az olyan a részecskéknek ugyanis, amiknek a sebességük pontosan = 0, azoknak a helyzetük Heisenberg szerint teljesen bizonytalan, vagyis szétkenődnek a teljes világegyetemben. Lehet úgy is okoskodni, hogy az atomokon illetve a részecskéken belüli alkotórészeknek is mozogniuk, rezegniük kell egymáshoz képest, ahhoz hogy ne kenődjenek el egymás számára. Ha a "normális" létezésükhöz szükséges rezgés okozta fotonok ki tudnak jutni a részecskékből - akkor meg lehetne az állandó fotonok forrása. Hogy aztán miért csak ezek okoznak gravitációs vonzást, az továbbra is rejtély.

Hat oldallal korábban azt mutattam be egy példán, hogy akár egyetlen foton is kifejthet 2-4 N nagyságrendű erő. Nyilván miután kb kvadrillió (1e24) atom van csupán gramm-atomsúlynyi anyagban (6e23 db Avogadro) így a részecskéik száma és ezzel a kisugározható fotonszám például 1 liter víz esetében 33 455 555 555 555 555 555 555 555 db molekulában

2 H = 2 proton ami 3-3 kvark és 2 elektron, amik pedig 2-2 holon és spinon összesen 10 db foton forrás, 1 db O = 8 proton+8 neutron+8 elektron azaz 16*3+8*2=64 db ismert részecske mint foton forrás, mindösszesen 10+64=74 db ezek összes darabszáma=2 475 711 111 111 111 111 111 111 111 db azaz  2,5*milliárd*milliárd*milliárd részecske.

Ha csak mindegyik egy-egy olyan fotont sugározna ki másodpercenként ami eléri az edény alját akkor a 1*10=10 N erő létrehozásához E=5e14*6,6e-34*10/2 475 711 111 111 111 111 111 111 111 foton energiára lenne szükség részecskénként.

Azaz összesen E=1,33295E-45 J részecskékként.

Egy holon (  fél elektron) energiája abszolút nulla fokon E=9,1e-31/2*c*c=4,095E-14 J

azaz ha minden másodpercben csak vesztené az energiát, azaz soha nem kapná vissza a másik részecskék által kisugárzott fotonokkal, akkor: t=3,07213E+31 mp idő alatt fogyna el Ez években t=9,74167E+23 év

A világunk jelenleg becsült kora 14e9 év Azaz ha minden részecske csak vesztette volna az energia készletéből foton kisugárzással azt az energiát ami a jelenleg mérhető kölcsönhatások létrehozásához elegendő akkor

6,96E+13=69 600 000 000 000 -szer újra születhetne a teljes világmindenség amire elfogyna a részecskéinek energiája.

Másként fogalmazva hetvenezer milliárdnyiszor az ősrobbanástól eltelt idő alatt sem tudna elfogyni a részecskék energiája a szükséges energiájú fotonok folyamatos kisugárzása esetén sem.

Azaz az energia nem lehet akadálya a kisugárzásnak.

Főleg akkor nem lehet akadály ha tudjuk, hogy a kölcsönösen kisugárzott fotonokat kölcsönösen felveszik a részecskék, azaz az eredő állandó. Vagyis a kisugárzással semelyik sem veszít energiát, mert a szomszédjaitól pont annyit kap mint amennyit kisugárzott.

Tehát más kérdést kellene felvetni.

Például azt, hogy miért és hogyan sugározhatnának a részecskék?

Van ötleted?

Hát, igen. Ez szerintem is csak spekuláció. Honnan veszik az energiát a részecskék, hogy állandóan fotonokat sugározzanak?

Jaj, jaj. Miért kellet nekem ilyet mondanom? Szóval nem tudjuk biztosan. Elméleti modellek vannak, de kísérletileg igazolt modell még nincs. Az egyértelműnek tűnik, hogy a részecskék sugározzák ki ezeket az érzékelési küszöb alatti energiájú fotonokat. Többek között a Casimir effektus is erre utal, és maga a gravitáció is ilyen jellegű lehet, ha a gravitonnak nevezett spéci fotonjainak hatását nézzük. Ugyanis ha például a gravitonokat a részecskék sugározzák ki, akkor a részecskéket körülvevő térben a gravitonok eloszlásának pontosan az általános relativitás elméletével leírt téridő geometriájának megfelelő eloszlás szerint kell alakulnia. Ha pedig a részecskék sugározzák ki a gravitonokat, akkor a többi erőtérben ható "valamiket" szintén a részecskéknek kell kisugározniuk. Egyrészt azért mert nincs más forrás, másrészt azért mert a részecskéket veszik körül ezek az erőterek. Azaz az erőterek forrásai a részecskék.

És ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a fény útja elhajlik a gravitációs téridő görbületen tf/ta= g*h/(c*c) aránnyal meghatározott a fényút mentén mérhető ta alsó és tf felső oldali órajel ciklusidő aránynak megfelelően.

"Joggal kérdezhetnéd azt, hogy honnan és hogyan kerülnek az érzékelési küszöb alatti energiájú fotonok a térbe, és ezzel a vákuumba is? Érdekel?"-írod. Érdekel, köszönöm ha megírod.