Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[889] szekibarbi2012-05-14 20:16:06

de mégis :) bocsi csak elírtam egyel a tizedesjegyet :)

Előzmény: [888] szekibarbi, 2012-05-14 20:15:01
[888] szekibarbi2012-05-14 20:15:01

grammban, de nem jó... :(

Előzmény: [886] Gézoo, 2012-05-14 19:44:58
[887] Alma2012-05-14 19:54:11

Egy ábrát kérhetek?

Előzmény: [885] Gézoo, 2012-05-14 19:37:40
[886] Gézoo2012-05-14 19:44:58

"A trinitro-toluol (TNT „tonnáját” (általában kilotonna, megatonna, gigatonna nagyságrendben) az energia mértékegységeként is szokás használni, különösen nukleáris fegyverek pusztító erejének kifejezésére.

A TNT fűtőértéke 4,184 MJ/kg (vagy 1 kalória per milligramm). Így, 1 kilotonna TNT = 4,184 TJ, 1 Mt TNT = 4,184 PJ."

1 Mt= 1 000 000 t = 1 000 000 000 kg

5 Mt = 5 000 000 000 kg

E= 5 000 000 000 * 4,184 [MJ]

E= 5 000 000 000 * 4 184 000 [J]

E= 20 920 000 000 000 000 [J]

m=E/c2

m=20 920 000 000 000 000 / 9e16 [kg]

m= 0,2324 [kg]

Ezek után azt is nézd meg, hogy a választ milyen mértékegységben kell begépelned.

Előzmény: [880] szekibarbi, 2012-05-14 19:04:21
[885] Gézoo2012-05-14 19:37:40

Kedves Alma!

Vezessük le a fényórában lévő fényutak hosszából.

Legyen a tükrök közötti fényút hossza C' az átlón haladó fény úthossza C és a tükör V úton haladjon v sebességgel.

Azaz C2=C'2+V2 miután a fényutak aránya egyezik a sebességek arányáival:

c2=c'2+v2 és a derékszögű háromszöget alkotnak, amelyre Püthagorasz-tétele érvényes:

c'2=c2-v2

c'=(c2-v2)0,5

a tükrök között haladó fény sebessége. A valós c fénysebesség és a c' fénysebesség aránya:

\gamma=c/c'=c/(c2-v2)0,5

1/\gamma=c'/c=(c2-v2)0,5/c

1/\gamma=c'/c=((c2-v2)/c2)0,5

1/\gamma=c'/c=((c2/c2-v2/c2))0,5

c2/c2=1 azonossággal:

1/\gamma=c'/c=((1-v2/c2))0,5

valamint a megszokott alakra rendezéssel:

\gamma=c/c'=1/((1-(v/c)2))0,5

Tehát mi ez a c' sebesség és milyen arány a c/c' aránya ?

Előzmény: [882] Alma, 2012-05-14 19:20:41
[884] Alma2012-05-14 19:36:48

Szerintem \Deltam=m-m0 a kérdés.

Előzmény: [880] szekibarbi, 2012-05-14 19:04:21
[883] Gézoo2012-05-14 19:23:30

m=9,109*10-31/(1-0,9092)0,5 = 9,109*10-31/0,416796 = 2,185481*10-30 [kg]

(=0,000 000 000 000 000 000 000 000 000 002 18 kg)

Előzmény: [877] szekibarbi, 2012-05-14 18:20:36
[882] Alma2012-05-14 19:20:41

Kedves Gézoo!

Le tudom vezetni. Nem tudom milyen sebességek arányítására gondolsz.

Előzmény: [879] Gézoo, 2012-05-14 19:00:55
[881] szekibarbi2012-05-14 19:12:11

mert számomra ez lenne az eredmény:

5 Mt = 5e9 g nos akkor ez 2,0935e10 J

és mivel

e=mc2

így számomra m= 0,232611111

Előzmény: [880] szekibarbi, 2012-05-14 19:04:21
[880] szekibarbi2012-05-14 19:04:21

okés, akkor megint rossz a kiírás... :)

és ez? :)

Egy 5.0 Mt-ás bomba felrobbantása során mennyi az átalakult tömeg (g-ban)? (1 t TNT – 109 cal, 1 cal = 4,187 J)

Előzmény: [878] Gézoo, 2012-05-14 18:56:54
[879] Gézoo2012-05-14 19:00:55

Kedves Alma!

Rövidítsünk tovább, adva van a Lorentz transzformáció gammája: \gamma=1/(1-(v/c)2)0,5 alakban. Le tudod vezetni? Tudod milyen sebességek arányítását végezzük vele?

Előzmény: [875] Alma, 2012-05-14 13:56:18
[878] Gézoo2012-05-14 18:56:54

Kedves Barbi!

Jó a függvény, helyettesíts be és megkapod az eredményt.

Előzmény: [876] szekibarbi, 2012-05-14 17:43:50
[877] szekibarbi2012-05-14 18:20:36

pontosítok, lemaradt a kérdés fele...

Számítsuk ki a tömegnövekedését (kg-ban) egy a fény sebességének 90.9 százalékával haladó elektronnak! (elektron tömege 9,109×10-31kg, fénysebesség 3×105 km/s)

[876] szekibarbi2012-05-14 17:43:50

Lenne megint néhány kérdésem... segítenétek?

Számítsuk ki a tömegnövekedését (kg-ban) egy a fény sebességének 91.0

ha jó gondolom, ennek a megoldása: m= mo/(gyök1-(v/c)négyzet)

[875] Alma2012-05-14 13:56:18

Kedves Gézoo!

Egy B test relatív sebessége egy A testhez viszonyítva definíció szerint B sebessége abban a koordináta-rendszerben, melyben A áll. Ez invariáns, nem függ a szemlélő koordinátarendszerétől az értéke (legalábbis a nagysága). Jól látod, valóban nem invariáns s'/t', sem pedig s'*t'.

Amit eddig beláttunk (miután szépen korrektül definiáltad nekem s, t, s' és t' mennyiségeket), hogy

s'/t'=s/t.

Még mindig nem írtad le, miért lesz

s'*t'=s*t,

illetve nem vezetted le tisztán, hol az ellentmondás a fénysebesség állandóságával. Kíváncsian várom okfejtéseid.

Előzmény: [837] Gézoo, 2012-05-10 05:45:06
[874] Gézoo2012-05-14 12:58:53

A lapos Föld teóriáját éppen úgy, mint a Heliocentrikus világképet vagy a mindenséget kitöltő egyetlen galaxis létét szintén híres emberek hirdették.

Felejtsük el, hogy ki mondta és csak arra figyeljünk ami mérésekkel igazolt tény:

rel Doppleres vagy nem rel. Doppleres az érzékelt frekvencia amit mindkét fél a másiktól jövő villanás sorozatként tapasztal?

Mert ha tudsz olyan kísérletről amelyben a rel. Doppler nem érvényesül, akkor szólj! Engemet is érdekelne, hogy miért nem érvényesült ott!

Ha pedig mindig érvényesül, akkor más hatás nem jelent meg a rel. Doppleren kívül.

Mert ha megjelent volna, akkor nem a rel.Dopplert mértük volna, hanem a két hatás eredőjét.

Előzmény: [873] Zilberbach, 2012-05-14 11:54:21
[873] Zilberbach2012-05-14 11:54:21

Jól érzed, tényleg nem vagyok meggyőzve. Természetesen egyetlen, a fizikához valamennyire is értő ember sem tagadja a Doppler-hatás jelenségét, az úgy működik ahogy Te leírtad. Azonban sokan állítják, hogy ezen fölül még létezik a sebesség okozta időlassulás is, amin az ikerparadoxon alapul. Ez valóban nehezen fölfogható és kezelhető jelenség, de vannak erre utaló jelek.

Előzmény: [872] Gézoo, 2012-05-14 09:23:39
[872] Gézoo2012-05-14 09:23:39

Kedves Zilberbach!

Úgy érzem, hogy nem volt eléggé meggyőzőek az iker-paradoxonnal kapcsolatos eddigi magyarázataim.

Azt írtad, hogy:"Próbáld meg elképzelni: a gyorsan utazó testvérnél sokkal kevesebb villanás tud megtörténni, mint az itt maradt testvérnél. Ez az iker-paradoxon lényege: lelassul nála az idő."

Nos, nem csak elképzeljük, de fizikailag mérjük is a kevesebb villanást. Nyilván tudod, hogy a megszámlált villanásoknál kevesebb villanást egyik iker sem küldhet a másik felé. A megszámláltak pedig a relativisztikus Doppler függvénye szerinti sűrűséget és számot mutatják. Nem többet és nem kevesebbet.

Bizonyára azt is tudod, hogy a fény elöl az oda és vissza út során nem tud "megszökni" egyik iker sem, mert ha még lehagyhatná is a másik iker felől érkező fényt, akkor is találkozna vele a visszaút során.

Tehát a megszámlált villanások garantálják a mérés helyességét.

A mérési tapasztalatból pedig azt is tudjuk, hogy ha két villogó megfigyeli a másikat, akkor a villanások száma egyezik mind addig amíg egyenletes sebesség mérhető köztük és egyenlő gravitációs térerősségben vannak.

Azaz bármilyen más eredményt adó gondolat kísérlet, csak a fizikai tényekkel ellentétes eredményt adhat.

És miután akár egyetlen mérési módszer is elegendő egy gondolat kísérlet helyességének megcáfolásához, a rel.Doppleres mérés ezt a cáfolást elvégezte és elvégzi minden nap millió számra.

Azok a neves tudósok pedig, akik ennek a kísérleti bizonyíték sornak ellenére állítják, hogy az iker-paradoxon létező jelenség, csak azt bizonyítják az állításukkal, hogy nem rendelkeznek a szükséges és elégséges minimális ismerettel az ikerparadoxon tekintetében. Ez pedig felveti azt a gyanút, hogy a relativitás többi részét is az iker-paradoxonhoz hasonló tájékozatlansággal véleményezték.

Előzmény: [868] Zilberbach, 2012-05-13 20:53:53
[871] Gézoo2012-05-13 22:44:38

Sajnos, az erőméréssel még csak a 10-14 [N] nagyságrendnél tartunk. Idő méréssel pedig a hordozható "atomórákkal" a femto és atto másodperceknél. Azaz elegendően hosszú időszakasz alatt a különbség felhalmozódása további nagyságrendekkel javítja a különbség mérhetőségét. Egy nap például 24*3600=86 400 másodpercével mindjárt négy nagyságrenddel pontosabb különbség mérést tesz lehetővé. Ha pedig a gamma rezonátorokat (lézereket) is sikerül stabilizálni, akkor pedig 10-21 és 10-24 [sec] elérésével újabb nagyságrendekkel pontosabb atomórákat fognak készíteni. Ezekkel pedig már simán elérhető a 10-27 [sec] felbontás, 10-30 [sec] felbontással pedig mm-es magasságkülönbség okozta gravitációs tárerősség különbséget is ki tudunk majd mérni.

Előzmény: [867] Zilberbach, 2012-05-13 19:32:01
[870] Gézoo2012-05-13 22:30:51

A hullám "esése" felvetésed is nagyon érdekes.

Einstein korában a kronométerek heti pontossága elérte az egy másodpercet. Nyilván abban az időben a számítások pontossága sem sokkal haladta meg a pár tizedes jegynyit. Ezért igazából nem fair a mai több száz jegy pontosságú számoló eszközökkel ismert eredményeket összevetni azzal, amit Einstein ismerhetett.

Az ikrek kérdésében is jó a felvetésed! Valóban ha lassabb lenne valamelyikük a másiknál akkor kevesebbet sugározhatna..

Na de a rel.Doppler adta frekvencia mérést széles körben használjuk, az autókban éppen úgy mint a pici és nagy repülőkben, a rendőrségi sebességmérőkben, vagy akár a meteorológiai méréseknél. Sok millió alkalmazás ellenőrzött eredményéből tudjuk, hogy a távolodó lassult frekvenciája éppen úgy lassult mint a távolodó ikertesó órájának lassultságából adódó frekvencia.

A közeledőnél úgyszintén szimmetrikus a gyorsult frekvencia. Ezért biztonsággal kijelenthető az, hogy egyik iker sem tud úgy lelassulni, ahogy azt mi már mérések milliárdjaiból ne ismernénk.

Azaz a lentebbi "paradoxon cáfolat" fizikai tényen alapul.

A gyorsulás hatásának kitett test akár szabadon esik, vagy áll a gravitációban, valamint erőhatás alatt áll a gyorsuló rakétában egyaránt ugyanazon időlassulást tapasztalja. De ez teljesen más okból történik mint az egyenletes (állandó) sebesség okozta varphi=arccos(v/c) ami tetejében teljességgel szimmetrikus jelenség, a gyorsulásos időlassulás teljességgel aszimmetriájával szemben.

Abban igazad van, hogy neves emberek hirdetik az iker paradoxon létét, mint ahogyan nagyon neves emberek hirdették eddig már sok minden létét. A fizikai bizonyíték ellent mond a tekintélyükkel alátámasztott kijelentéseiknek.

Előzmény: [868] Zilberbach, 2012-05-13 20:53:53
[869] Gézoo2012-05-13 22:16:10

Kedves Zilberbach!

Nos, ha két óra egymás felett 2 [m] magasság különbséggel 10-27 nagyságrendű különbséggel méri az időt másodpercenként,

g=10m/s2 gravitációban akár áll, akár szabadon esik, akkor jól mérhető a gravitációs időlassulás hatása.

Ha a h=2 m magasságot t=2/3e8 sec alatt teszi meg a fény, akkor a szabadon eső szoba, sebesség változása

\Deltav=a*t Ezen sebesség különbségen a fentről lefelé irányban a rel.Doppler

\Deltaf=((c-v)/(c+v))0,5 frekvencia változása \Deltaf=2,2222222222222225308641974629423*10-16 [Hz]

a lenti és fenti órajel frekvencia közötti különbség pedig

\Deltaf=g*h/c2=2,2222222222222222222222222222222*10-16 [Hz]

Tehát valóban nagyon kicsiny a két frekvencia különbsége, mindkét mérési módszerrel, de létező.

Főleg ha azt is tudjuk, hogy az alsó óra a lassabb ennyivel, és fentről ehhez az órajelhez a számított frekvencia változással pedig növelt frekvenciájú jel érkezik. Vagyis a változás duplája a különbözet.

Előzmény: [866] Zilberbach, 2012-05-13 19:06:00
[868] Zilberbach2012-05-13 20:53:53

Kedves Gézoo!

Próbáld meg elképzelni: a gyorsan utazó testvérnél sokkal kevesebb villanás tud megtörténni, mint az itt maradt testvérnél. Ez az iker-paradoxon lényege: lelassul nála az idő. Ez első hallásra ellenkezik a józan ésszel (sőt másodikra is) - de ha tényleg létezik az iker-paradoxon akkor mégis ez az igazság. Ha nem létezik az iker-paradoxon, akkor igazad van. Sok neves fizikus állítja, hogy létezik az ikerparadoxon. Azt azonban nyugodtan állíthatjuk, hogy ha létezik, akkor viszont egyáltalán nem szimmetrikus a viszony a fölgyorsított és az állva maradt rendszerek között, legalábbis az idő tekintetében nem az.

Előzmény: [865] Gézoo, 2012-05-13 14:34:17
[867] Zilberbach2012-05-13 19:32:01

Én még a legreálisabban kivitelezhető módszernek azt látnám, ha sikerülne mérni, hogy a mennyezetnél valamivel gyengébb a gravitációs tér, mint a padlónál.

Előzmény: [866] Zilberbach, 2012-05-13 19:06:00
[866] Zilberbach2012-05-13 19:06:00

Úgy gondolom, hogy a fény is szabadesést végez gravitációs térben mint minden más. (Gondolom ez nem nagyon lep meg, hiszen mindig is amellett érveltél, hogy a fény az foton-részecske.) Természetesen emellett még fénysebességgel halad is pályáján. A mi világunkban ez lényegesen nagyobb sebesség mint a szabadesésének a sebessége, ezért ez a hétköznapi életben nem tűnik föl. Én úgy gondolom hogy egy átlagos méretű liftben a jelenlegi technikai lehetőségekkel nem lehet megállapítani hagy szabadon esik, az űrben lebeg, vagy tehetetlenségi pályán halad a lift. Persze ez egy gondolat-kísérlet, ezért kicsit furcsán hat a mai technikai lehetőségeket emlegetni, de vegyük úgy, hogy ez a realitás allegóriája. (Természetesen emellett az a véleményem, hogy ugyanúgy jogos a fényt elektromágneses hullámnak tekinteni, és akkor jogos a kérdés: hogy létezik hogy "lefelé esik a hullám"?) Úgy tudom a mai technikai lehetőségekkel is sikerült kimérni: a föntről lefelé irányított fénysugár gyorsabban teszi meg ugyanazt az utat, mint a lentről fölfelé irányított.

Előzmény: [864] Gézoo, 2012-05-13 14:31:44
[865] Gézoo2012-05-13 14:34:17

Nos, amikor az ikrek mindketten megszámlálják a testvérüktől érkező villanások számát, akkor egymás mellé visszaérve nem lehet különbség a megszámlált és az óráik által mutatott számlálóállások között. Vagy másként gondolod?

Előzmény: [863] SmallPotato, 2012-05-12 12:21:52

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]